Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-27 / 234. szám
I Poštarina [/« )rsza ra egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, SZERDA, 1924 augusztus 27. 234. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntin éi hétfőn délben Telefon arám: Kiadóhivatal 5—55. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal] Snbotiea, Aleksandrova ul.l.(Leíbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Foneierc-pnlota) A rendőrkapitány A suboticai főispán ma végre felfüggesztett állásától egy rendőrtisztviselőt, aki Paviovics Pavle név alatt Suboticán hónapokon át mint rendőrkapitány műkő dött. Paviovics rendőrkapitány ügye most hivatalos vizsgálat alatt áll s a vizsgálat eredményének nem lenne illő elébevágni. E helyen nem is a felfüggesztett rendőVkapitány ügyével akarunk foglalkozni, hanem azokkal a jelenségekkel, amelyeknek egyik láncszeme az, hogy Beogradból elküldenek Suboticára egy fiatalembert, aki zsebében hozza a rendőrkapitányi kinevezését s akit itt senki nem ismer s akinek sejtelme sincs sem az itteni viszonyokról, sem a törvényes rendszabályokról, amelyek itt érvényben vannak. Rendőrségi vezetőtisztviselök hangoztatták már napok óta, hogy Paviovics rendőrkapitány Parisban összeütközésbe került a büntetőd törvénykönyvvel, de nem vob módjuk és alkalmuk fellépni ar ellen, akit a belügyminiszteri rendelet kollégájukká tett. Az a vita, hogy centralisztikus, vagy decentralisztikus berendezkedés szolgálja-e inkább az állam érdekeit, Jugoszláviában több mint elméleti jelentőségű, hiszen politikai pártok csoportosulnak a centralizmus és a decentralizing jelszava alatt. A magyarságnak semmi oka sincs, hogy ebbe a vitába beleszóljon. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy a centralizmusnak az a formája, amely ismeretlen embereket küld a Vajdaságba, hogy ezek gyakorolják itt a végrehajtó hatalmat, alaposan kompromitélta a kinevezési rendszert. Nem mi, meghallgattatást ritkán találó magyarok, hanem a bácskai alispán mondja egyik jelentésében, hogy a megyei köz* igazgatást csődbe juttatja az a rendszer, amely a felelős megyei hatóságok meghallgatása és tudta nélkül csap el, helyez át s nevez ki jegyzőket s bizza ró a perifériákon az állam hatalmának reprezentálását olyan emberekre, a kiknek múltja ismeretlen, képességei pedig közismerten csekélyek. A belügyminisztérium egyik vezető állásban lévő tisztviselője mondotta e sorok Írójának, hogy amikor a vajdaságba kinevezendő jegyzők, vagy egyéb tisztviselők aktája került eléje, igen sokszor ráírta az előterjesztésre, hogy a kinevezendő tisztviselő hányszor sikkasztott, hányszor folyt ellene eljárás különböző bűncselekmény miatt, az illetőket azonban ennek ellenére minden esetben kinevezték. A pártérdek a kinevezéseknél mindig sokkal fontosabb szempont volt, mint az, hogy büntetett előéletű, vagy fegyelmileg ipar elitéit emberek ne kerüljenek az állami tisztviselői statusba.' A centralizmus a gyakorlatban azt jelepti, hogy a kinevezéseknél a pártérdeket minden egyéb szemponton túl figyelembe lehet venni. Nem kell törődni sem a kinevezendő képességeivel és képesítésével, sem az igazsággal és méltányossággal, hanem érvényesülhet a pártérdek mezébe bujt korrupció, vagy enyhén szólva: a protekció. Azok, akik a centralisztikus berendezkedés mellett érvelnek, Franciaország példájára hivatkoznak, ahol a közigazgatásban teljes mértékben érvényesül a centralizmus, a decentralisták az angol önkormányzati rendszerre hivatkoznak.. Nézetünk szerint kér a példákért és érvekért ilyen messze menni. A Pavlovics-eset bizonyit. A kormánydeklarációk és pártprogramok mindig nagyon szépek és bizalmat keltők. A miniszterek és kormányok, mikor hivatalba lépnek, az igazságot ^ a* állam üdvét akarják szolgálni. A programokat azonban a Pavljjvicsok, a kapitányok, a jegyzők és a szolgabirák hajtják végre-. A miniszter messze van, a rendőrkapitány azonban közel . . . Az állam polgárainak egy része polgári jogoknak hijjával van, nem ismerik el azt, hogy joga van az állam határai közt élni és dolgozni, szabad prédája minden önkénynek, kapzsiságnak és korrupciónak, a tisztviselőket pártérdekből csapják el és nevezik ki. Ez a rendszer nem vezethet másra, mint arra, hogy az ország a Pavlovics-szerü vadászok szabad vadászterületévé válik. ■P Radikálispárti tisztviselő került a horvát közigazgatás élére A horvát autonómia ideiglenes megoldása Beogradból jelentik : A belpolitikai életben a legnagyobb szenzáció az a Zagrebban nyilvánosságra hozott kormányrendelet, a mellyel Horvát-Szlavonorszdg tartományi kormányzóságának ügyosztályait újból működésbe helyezik. A kormány ezt a rendeletet a legnagyobb titokban tartotta. Egyedül a Bácsmegyei Napló jelentette már napokkal ezelőtt, hogy Macsek dr., a Radics-párt aleínöke legutóbb Q báni méltóság visszaállítását követette a kormánylói. E követelés kapcsán kifejlődött tárgyalások vezettek a mostani kompromisszumos megoldásra, amellyel a báni méltóságot nem állították ugyan vissza, sőt a tartományi kormányzót sem nevezték ki, de a tartományi kormányzóság belügyi osztályának főnökéi, dr. Gojkovics Gavrót— aki egyébként radikális-párti — megbízták ideiglenesen a királyi helytartói teendők ellátásával. Az ellenzék alkotmánysértéssel vádolja a kormányt A kormánynak ez a ténykedése ellenzéki körökben nagy megütközést kelt, mert ebben az alkotmány megsértését látják.- A* al‘ kotmány ugyanis a régi országrészek külön igazgatását i megszüntette és az uj úgynevezett tartományi beosztással a királyi helytartóságok hatáskörét szétosztotta a belügyminisztérium és az uj tartományi főispánok között. Különösen Horvátországban sokáig halasztották az alkotmány e rendelkezésének végrehajtását és csak a legutóbbi időben nevezték ki az uj tartományi főispá nokat. A kormány rendeleie most felmenti ezeket a tartományi főispánokat és helyükbe nem nevez ki másokat, amit az ellenzék nyílt alkotmánysértésnek minősít. A kormány részéről azonban nem sokat törődnek ezekkel az ellenzéki oldalról elhangzó támadásokkal és rámutatnak arra, hogy az ellenzéknek nincs joga alkotmánysértésről beszélni, amikor tudott dolog, hogy az alkotmánynak a tartományi beosztásra és a tartományi önkormányzatra vonatkozó rendelkezéseit épen a ma ellenzékben levő pártok nem tartották be és az' alkotmányban előirt minden határidőt elmulasztottak. A Radics-párt aleínöke a helytartóság visszaállításáról A „Bácsmegyei Napló“ beogradi munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Predaveccel, a Radics-párt alelnökéveí, aki elmondotta, hogy a Radics-párt egyáltalán nem tekinti semmiféle konceszsziónak a kormány részétől a hely tartóság visszaállítását, mert ez közigazgatási szükséglet volt. A tartományi föispánságokkal való kísérletezés ugyanis valóságos káoszt vitt az egész horvátországi közigazgatásba. A horvát jogrendszer — nemcsak a közigazgatási, hanem a magánjogi és büntetőjogi is —annyira hozzá volt szabva az ország régi közigazgatási rendszeréhez, amelyben a báni kormány vezette végső fokon az ügyeket, hogy ennek a rendszernek a fölbontása szükségkép anarchiát teremtett. A régi horvát törvények jók és pontosak voltak — mondotta Predavec — és világosan körülírták, hogy mely ügyek milyen hatósághoz tartoztok az egyes instanciákon. A horvát közigazgatás parcellázása ezeket az instanciákat megszüntette és a régi kormány leghívebb tisztviselői is kénytelenek voltak bevallani, hogy nagyon sok esetben nem tudtak mihez fogni és az akták az egyik hatóságtól a ma-, síkhoz vándoroltok. Meg vagyok róla győződve, — mondotta Pré-, davec — hogy ha a régi kormány még három hónapig a helyén maradt volna, az is kénytelen lett volna talán még drasztikusabb módon — visszaállítani a régi közigazgatási rendszert. — A közigazgatást — mondotta Predavec — a régi megyei hatóságok vezetik majd ezentúl, azonban a megyék élére nem neveznek ki főispánokat, rninthogy ezt az állást teljesen feleslegesnek tartjuk. A megyei közigazgatás feje az alispán lesz. A régi megyei közigazgatási bizottságok vissza fogjak kapni hatáskörüket, úgyszintén a járási és községi hatóságok is. A megyei választásokat egyelőre nem lehet megtartani, mert a virilizmuson alapuló régi megyei választójog még érvényben van, már pedig ez nem felel meg a mai idők szellemének. Ezen azonban egyetlen javaslattal segíteni lehet. Arra a kérdésre, hogy szándékozik-e a Radics-párt a Vajdaság tartományi önkormányzatának helyreállítása érdekében lépéseket tenni, Predavec igy válaszolt: — A Radics-párt a Vajdaság megválasztott képviselőire bizza, hogy azok követeljék ezt, ha helyesnek látják. Mi nem ismerjük o Vajdaság helyzetét. Predavecnek a kormány tagjaival folytatott tárgyalásairól újból kiszivárgott az a hir, hogy a Radics-párt horvát bán kinevezését kéri. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag is a Radics-párt alelnökéhez, aki a következőket felelte : — Szó sincs erről, nem csak bán, de még helytarló kinevezését sem kérjük. Teljesen meg vagyunk elégedve a kormány által talált megoldással. Újabb főispáni kinevezések a király előtt Beogradból jelentik: Petrovics Nasztáz belügyminiszter és Körösre Ante közoktatásügyi miniszter kedden este Délszerbiába utaztak. Korosec miniszter Pety-re megy, ahol részivesz a patriarchs fölavatásának ünnepségén, Petrovics belügyminiszter pedig a királyhoz utazik, hogy újabb főispáni kinevezéseket írasson alá.
