Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-24 / 231. szám
Poštarma plaćena u gotovom Ünnepi Szám — Ára 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1924 augusztus 24. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és héti on délben Telefon számi Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Leibach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Pasics Nikola, a radikális-párt vedére, kedden nagy; beszédet mondott a radikális-párt beográdi nagygyűlésén. A terjedelmes beszéd lényege az, hogy a mai alkotmányt nem szabad megváltoztatni, a central isztikus államberendezkedést keresztül kell vinni, ha nem lehet szép szóval, hát erőszakkal, mert a vidovdáni alkotmány és a centraliszíikus államberendezkedéssel' áll vagy bukik a nemzeti egység. A radikálispárt vezérének kijelentéseivel nem akarunk vitába szállani. Nóvumot nem tartalmaznak. Az ellentétes álláspont összes érveit már régen felsorakoztatta Protics Stoján és a blokk sajtója majdnem naponta bizonyltja, hogy állami egység és centralisztikus államberendezkedés nem azonos fogalmak. Bennünket a beszéd jól ismert konklúziójánál jobban érdekel az, amit a radikálispárt vezére Padics-csal kapcsolatban a nemzeti kisebbségekről mondott. A radikális-párt vezére azt hangoztatta beográdi párthívei előtt, hogy Pa dics, aki ezt az országot szét akarja darabolni, ehhez a munkához segítségül hívta még a románokat, magyarokat és németeket is. Nyilván1 az a Ilit, hogy az ország nemzeti kisebbségei, a horvát köztársasági parasztpárt szövetségesei ragadta el a radikális-párt vezérét arra a megállapításra, hogy sem ő, sem az] ,ő pártja nem voltak eléggé előrelátóak, amikor a horvútoknak es a nemzeti kisebbségeknek nagylelkűségből ugyanazokat a jogokat adták meg, mint amelyekkel a háború előtti szerb királyság népe birt. Nem a mi hivatásunk kutatni és fejtegetni, hogy az SMS királyság román és német pártjai és a horvát köztársasági parasztpárt között áll-e fenn valamelyes szövetséges viszony avagy) nem. De mikor ezt a radikális-párt vezére, az ország volt miniszterelnöke a magyarokról állítja, egy áilamférfiuról fel sem tételezhető tájékozatlanságról tesz tanúságot. Hogy a Magyar Pártnak mik a (törekvései és mik a politikai célkitűzései, arról a radikális-párt ősz vezére első forrásból már két évvel fezelőtt is tudomást szerezhetett. A Magyar Párt két évvel ezelőtt 'átadta neki és pedig egyenesen az ő kívánságára, az ország magyar népének sérelmeit felsoroló emlékiratot és a párt céljait ismertető programmot. Ha ezt az emlékiratot úgy, amint azt Ígérte, elolvasta volna és nem dobta volna a papírkosárba. tudnia kellene, hogy a Magyar Párt programmja és a horvát köztársasági parasztpárt célkitűzései között nem lehet sem azonosságot, sem érintkezési pontokat találni. A Magyar Párt a jelenlegi államjogi helyzet, az állami egység és a monarchisztikus államforma alapján áll és Programmjának tizenöt pontja közül nincs egyetlenegy se, mely az alkotmány keretében ne volna megvalósítható. Ha a radikális-párt ősz vezére nem a mandátumaikat féltő radikális képviselőktől és a szövetséges független demokratapárt vezérétől szerezné info^ócióját, hanem közvetlenül azoktól, akik az- ország magyar népét akaratuk ellenére ssak. a parlamenten kívül képviselhctiu^wHtikailag, tudnia kellene, hogy a magyarság politikai törekvései közül ki van kapcsolva az a kérdés, hogy a jelenlegi ccntralisztikus állami berendezkedés maradjon-e meg vagy pedig helyét a decentralizáció bármily formája váltsa-e fel. Az ország magyar népe úgy véli, hogy reá nézve a legfontosabb kérdés az, hogy minden magyar anyanyelvű állampolgár ne csak papiroson, hanem! a valóságban is, egyenlő jogú tagja legyen ennek az országnak és hogy anyanyelvének használata és kultúrájának fejlődése olymódon biztosittassék, amint azt a haladó demokrácia szelleme az állam egységének és az államnyelv jogainak minden sérelme nélkül megköveteli. Ezt a célt pedig egyformán elérheti a magyarság, akár központosított, akár önkormányzati alapra helyeztetik is az ország belső berendezkedése. S ez az okai annak, hogy politikai szervezetének megalakításakor csak úgy, mint a román és német nemzeti kisebbség, nem tartotta szükségesnek ebben a kérdésben állást foglalni. Nincs róla tudomásunk, hogy Radies az ország magyarságát segítségül hívta volna politikai küzdelméhez. De azt igenis tudjuk, hogy a magyarság és Radios között sohasem létesült és egy percig sem állott lenn semmiféle politikai szövetség. Ha Radics agitációjával eddig netalán tért tudott nyerni a Vajdaság magyarjai között, azért egyedül és kizárólag azt a politikát terheli a felelősség, amelyet a nemzeti kisebbségekkel és különösen a magyarsággal szemben a radikális-párt és ősz vezére az államalakulás óta folytatott. A miagyar sajtó nem egyszer figyelmeztette a radikális-pártot arra, hogy amikor sérelmet sérelemre halmozva, elzárja a magvarsá,g vezetőit attól, hogy népűket élő szóval felvilágosítsák, belekergeti a magyarságot annak az extrém politikának karjaiba, amelynek felelőtlen és korlátlan Ígérgetéseit a magyarság vezetőinek nem áll módjában komoly és lelkiismeretes agitációs munkával ellensúlyozni. Ha a Radics-párt listáira a jövő választáson a Vajdaságban magyarok is fognak szavazni, azért Isten és ember előtt csak a radikális-párt és vezérének kisebbségi politikája lesz felelős és senki más. De az igazság érdekében vállalnunk kell azt a hálátlan feladatot is, hogy a radikális-pártot és vezérét megvédjük ama súlyos önvád ellen, íj hogy politikai előrelátás hiányában "és nagylelkűségből adta meg nekünk, nemzeti kisebbségeknek, azokat a jogokat, amelyeket a győzedelmes szerb nép saját országában birt. Tudjuk jól, hogy ha a teljes jogegyenlőségre való törvényes igényeink bizonyítása céljából a nemzetközi szerződésekre hivatkozunk, ezt a hivatkozást az államalkotó többség politikusai rossznéven szokták tőlünk venni. Éppen ezért a radikális-párt ősz vezérének súlyos önvádjával szembeszegezzük a kormányelnök lapjának, a »Demokratija«-nak megállapításait, amelyeket a lap vasárnapi számában »A nemzeti kisebbségek jogai« cim alatt közölt cikkből szószerint idézünk: nemzeti kisebbségeknek a törvény előtti egyenlősége biztosítva van a szövetséges és társult hatalmakkal 1919 február hó 10-én megkötött szerződéssel is, amely szerződés 1920 november 29-én a í épek Szövetségének oltalma alá he- V."rvdött. A mi nemzeti kisebbségeinknél, ez a joga ibszolut érvényű és nem függ sem attól, hogy milyen viselkedést és magatartást tanúsítanak, sem pedig attól, hogy kompakt tömegekben vagy elszórtan élnek-e az országban. Ezt a szerződést mi is aláírtuk, alaptörvényül elismertük és köteleztük magunkat arra, hogy ezzel az alaptörvénnyel semmiféle más törvény nem fog ellentétben állani és azt semmiféle más törvénnyel megváltoztatni mem fogjuk. A mi nemzeti kisebbségeinknek tehát az egyenlő elbánásra nemzetközi szerződés alapján is joguk van, aminthogy joguk van ennek az egyenlő elbánásnak tényleges és jogi biztosítékaira is. Ezt a jogot nekünk, mint alkotmányos országnak, demokratikus és parlamentáris nemzetnek, öntudatosan és következetesen tiszteletben kell tartanunk.« A kormányelnök lapjának eme megállapításából nyilvánvaló, hogy a nemzeti kisebbségek az ország alkotmányában számukra biztosított jogegyenlőségét, nem a radikálispárt és vezérének nagylelkűségének köszönhetik. Meg vagyunk arról győződve, hogy ezt a jogegyenlőséget a szerb nép nagy többsége még akkor is beiktatta volna alkot- • Hiányába, ha erre nemzetközi szerződésben elvállalt kötelezettségei nem is kötelezik. De hogy a radikális-párt ősz vezére nagylelkűségből hozzájárult-e volna ehhez akkor, ha az általa aláirt nemzetközi szerződés ezt meg nem követeli, nem merjük egész bizonyossággal állítani. Nem merjük állítani azért, mert a saint-germai.ni békeszerződést,' mely a kisebbségi védelmi szerződés kiegészítő része és amelyre most éppen beográdi beszédében. mint az. állami egység nemzetközi dokumentumára hivatkozik, a radikális-párt ősz vezére, mint az állami szuverenitással ellenkezőt, nem akarta aláírni és azt csak akkor látta el aláírásával, amikor a szövetséges és társult hatalmak külön jegyzékben ezt az aggodalmat alaptalannak: jelentették ki és Davidovics Ljuba akkori és jelenlegi miniszterelnök őt ennek a szerződésnek az aláírására táviratilag kérte. * Hogy mit gondolt az aláírás pillanatában a radikális-párt vezére, azt mi természetesen nem tudhatjuk. De következtethetünk erre abból, hogy az akkori és jelenlegi kormányelnök kérdésére, hogy mi lesz a következménye annak, ha az SHS királyság a szerződést alá nem írja. azt a klasszikus választ adta. hogy ugyanaz, mintha aláírja. Az ősz pártvezér, aki ma az előrelátás hiányával és rosszul alkalmazott nagylelkűséggel vádolja önmagát, nyilván már akkor úgy tudta, érezlte és akarta, hogy a nemzeti kisebbségeknek a nemzetközi szerződésben biztosított jogegyenlősége, legalább addig is, amig az tőle függ, csak írott malaszt maradjon. Horvát bán kinevezését követeli a Radics-párt A kívánság teljesítésének alkotmányjogi akadályai Beogradból jelentik : A Radics párt alelnöke, Macsek dr. folytatta szombaton tanácskozásait a kormány tagjaival a Radics-párt személyi követeléseiről. A horvát parasztpárt alelnökivel folytatott tanácskozásokról a szombat esti minisztertanácson Davidovics miniszterelnök számolt be, majd Korosec közoktatásügyi és Susnik közlekedésügyi miniszter referált a horvátok részéről támasztott személyi követelésekről. Az esti órákban elterjedt hírek szerint Macsek pártjának azt a kivánságát terjesztette elő a kormánynak, hogy Horváíorszúg részére bánt nevezzenek ki. Mivel azonban ez az alkotmányba ütközik, a követelés teljesítésének súlyos nehézségei vannak s döntést még nem hoztak ebben a kérdésben. A szombat esti minisztertanács egyébként még más személyi ügyekkel is foglalkozott és ismét több főispán és más vezető tisztviselő kinevezése ügyében döntött a kormány. Macsek dr. szombaton este visszautazott Zagrebba ahonnan Predavec, a Radics-párt másik alelnöke vasárnap jön Beogradba, hogy fenntartsa az összeköttetést a kormánnyal. Lapunk mai száma 20 oidal Nagylelkűség, vagy kötelesség?
