Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-01 / 208. szám
IQ24 augusztus 1. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Dr. Popovics Milivoj a suboticai főispán A polgármester: dr. Ifkovics-Ivandékics Imre A késő éjjeli órákban jelentik Beogradból, hogy a minisztertanács csütörtökön délután döntött a suboticai főispáni állás betöltéséről és úgy határozott, hogy dr. Popovics Milivoj ügyvédet, a suboticai demokrata-párt elnökéi nevezi ki erre az állásra. A kinevezés előzményeihez tartozik, hogy a suboticai bunyevác- Sokác-pórt a szerdai napon véglegesen állást foglalt a főispánkérdésben és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a maga ré* özéről is dr. Popovics Milivoj kinevezését fogja a kormánynak ajánlani. A bunyevác-sokác-párt határozatát Prcsics Misko suboticai képviselő vitte le a csütörtök reggeli gyorsvonattal Beogradba és adta át Kulovec Ferenc földmivelésügyi miniszternek, aki a bunyevác-sokác-pártnak a suboticai demokrata-párttal egybehangzó határozatát már a csütörtök délutáni minisztertanácson előterjesztette. A minisztertanács honorálta a két suboticai kormánypárt előterjesztését és kinevezte dr. Popovics Milivojt Subotica város főispánjává, dr. //kovics-Ivanciékics Imrét pedig suboticai polgármesterré. A kinevezések pénteken reggel kerülnek 8 miniszterelnök elé, aki külön futárral küldi le a kinevezési okmányokat Bledbe az uralkodónak aláírásra. Az újonnan kinevezett főispánt még az éjszaka folyamán fölkerestük és felkértük arra, hogy közölje programját a nyilvánossággal. Popovics Milivoj dr. lekötelező szívességgel állt a Bácsmegyei Napló rendelkezésére és terveiről a következőket mondotta munkatársunknak; — Működésemben az az elv fog vezetni, hogy kormányom programját képviseljem Suboticán. Programunk első pontja a szerbek, horvátok és szlovének tényleges testvéri egyesülésének a megteremtése. Eddig ez csak elméletben, papiroson volt meg. Amikor megalkottuk az SHS. államot, eleinte nagy volt a lelkesedés, később azonban a testvéri egyesülés eszméje mindjobban elhomályosodott. Az eddigi kormányok olyan politikát folytattak, amely nem elégítette ki sem a horválokat, sem a szlovéneket. Az én hivatásom, hogy helyi vonatkozásban a bunyevác-sokácokkal teremtsem meg a testvéri együttműködést. Másik sarkalatos programpontja az uj kormánynak az összes állampolgárok jogegyenlőségének megteremtése. Véget akarunk vetni annak az abuzusnak, annak a minden jogba és alkotmányba ütköző felfogásnak, amelyet az előző kormány minden téren magáévá tett és amely a Magyar Párt, valamint a német Kulturbund feloszlatásában kulminált. Az előző kormány tervszerűen negálta a nemzeti kisebbségek állampolgári jogait. A mi pártunl mindig küzdött ez ellen a felfogás ellen és a jövőben is ki fogunk tartani régi meggyőződé sünk mellett, hogy az ország minden állampolgára egyenlő a jogok és kötelességek tekintetében. Helyi vonatkozásban ez azt jelenti, igyekezni fogok megvalósítani azt, hogy Szubotica minden polgára egyforma elbánásban részesüljön, tekintet nélkül nemzetiségére, politikai állásfoglalására és meggyőződésére. A legszilárdabb meggyőződésem az, hogy a közigazgatásba nem szabad politikát belevinni. Én Szubotica város főispánja akarok lenni, a város minden polgáráé, pártjáé, minden nemzetiségéé és minden felekezeté. — Tiszta közéletet akarok teremteni. A tisztviselőket nem pártpolitikai szempontból fogom megítélni, hanem azt fogom tőlük megkövetelni, hogy kötelességüket lelkiismeretesen teljesítsék. E tekintetben magam fogok jó példával előljárni. Azt a tisztviselőt, aki lelkiismeretesen teljesiti kötelességét, tekintet nélkül politikai pártállására, egyformán meg fogom becsülni. A korrupció teljes és irgalmatlan letörésére fogok törekedni. Ha vannak bűnösök, akik abuzusokaí követtek el és vagyonukat meg nem engedett módon gyarapították, azokat bíróság elé fogjuk állítani. E tekintetben ugyanaz lesz a vezérelvem, mint a kormányé, mert egy pillanatra se szabad eifelej teni a költő szavát: „Minden állam támasza, talp köve a tiszta erkölcs“. Amig azonban a korrupciót kérlelhetetlenül le akarom törni, addig minden becsületes ember nálam támogatásra fog találni és szívesen fogok meghallgatni minden jogos kívánságot. Korosec megszünteti a név-vegyelemzést A közoktatásügyi miniszter revízió alá veszi a felekezeti iskolák és a sombori magyar gimnázium ügyét A küldöttség nemzetiségi tagjai azt kérték a minisztertől, hogy állítsa vissza azokat az egyházi iskolákat, amelyeket Pribicsevics közoktatásügyi minisztersége alatt államosítottak, engedélyezze újból a szombori magyar gimnázium működéséi és szüntesse be a Pribicsevicsféle »név-vegyelemzést.« Korosec a két első kívánságra vonatkozólag megígérte, hegy tanulmányozni fogja úgy az államosított egyházi iskolák, mint a szombori magyar gimnázium ügyét és a döntéssel nem log soká késlekedni. Ami a küldöttek harmadik kívánságát illeti Korosec a legnagyobb meglepetéssel értesült arról, hogy ilyen név-vegyelemzés egyáltalán van és a küldöttség tagjainak információi alapján jegyzeteket készített magának a vajdasági nemzeti kisebbségek iskoláiban szokásos selejtező-eljárásról. majd a legerélyesebb hangon kijelentette: — Ezt az anomáliát feltétlenül meg fogom szüntetni! Csütörtökön érkezett meg a fővárosba az a szombori küldöttség, a mely dr. Nikollcs Györgynek főispánná való kinevezését sürgetni jött a kormánytól. A deputációt Novákovics Izidor bankigazgató vezette, tagjai pedig demokrata-párti, földmives-párti. bunyevác-sokác-párti, németpárti és magyar kiküldöttek voltak. A küldöttség elsőnek Davidovics Liuba miniszterelnököt, majd a kormány ukáz-bizottságának tagjait, Petrovics Nasztáz belügyminisztert, Pesics Dragutin építésügyi minisztert. Spaho Mehmed pénzügyminisztert és Korosec Antal közoktatásügyi minisztert kereste fel. A miniszterek valamennyien szívélyesen fogadták a küldöttséget és biztató ígéreteket tettek arra nézve, hogy kívánságukat a szombori főispáni állás betöltésénél figyelembe fogják venni. A szombori deputáció Korosec minisztert kereste fel utoljára, aki a hivatalos fogadás után magánál tart^*a a küldöttség bunyevác-sokác, magyar és német tagjait s külön tárgyalást folytatott velük iskolaügyi kérdésekről. Elfogadták a franciák kompromisszumos javaslatát A londoni konferencia legnagyobb nehézségeit már elhárították Londonból jelentik: A lapok úgy tudják, hogy Poinceré a kuliszák mögött erősen dolgozik, hogy meghiúsítsa a szövetségközi konferencciát és ebben készséges segítőtársa Barikon, aki közeledni látia az időt, mikor átveheti Herriot örökét. Erről a késhegyre menő küzdelemről és aknamunkáról az angol és francia delegátusok körében érdekes dolgokat tudnak. Nyílt titok, hogy Barikon és a jogi »szaktanácsadóit hosszasan tárgyaltak Poincaréyal, majd arra a megállapításra jutottak, hogy Hurst és Fromage-ot szakvéleménye »hallatlan támadás a réparációs bizottság tekintélye ellen«. \ jóvátételi bizottság kebelében már a legközelebbi londoni ülésen nagy kirohanás lesz a konferencia által kiküldött két jogi szakértő véleménye ellen, amelyet a konferencia teljes ülése tudvalevőleg már magáévá tett. Arról van szó, hogy a jóvátételi bizottság francia tagjai, élükön Barthouval, azzal fognak fenyegetőzni, hogy egyáltalán megtagadják közreműködésüket a londoni konferencia hozandó határozatainak keresztülvitele körül. Herriot kedden összeült tanácskozni a delegáció tagjaival és szerda délig nem sikerült megegyezésre jutnia velük. Azt kívánta a miniszterelnök, hogy a francia javaslatot olyképpen szövegezzék meg, hogy ha a reparációs bizottság nem lenne képes egyhangú határozatot hozni Németország mulasztásáról, vagy a szankciók megválasztásáról, illetőleg a német dologi szállítások mértéke tekintetében mutatkoznának ellentétek a transzferáló bizottságban, akkor öttagú döntőbíróság Ítéljen, amelyet a hágai nemzetközi, törvényszék vagy annak elnöke nevezne ki. Seydoux és a francia jogi szakértők. de legelsősorban Peretti delegátus is, miután titokban érintkezésbe léptek Párisban a nacionalista blokk vezérével, Poincaréval — a leghatározottabban ellenezték ezt és azt követelték, hogy az öttagú döntőbíróságot a jóvátételi bizottság válassza meg, ha nem sikerül egyhangú határozatot hoznia, mert különben a reparációs bizottság tekintélye komoly veszedelemben forog, Mikor aztán Herriot vonakodott a delegációk vezetőinek ülésén előterjeszteni ezt a módosítást. Seydoux és a jogi szakértők unszolására Hollét tábornok hadügyminiszter vetette magát közbe. Kijelentette a miniszterelnöknek, hogy ha Franciaország tekintélyét a jóvátételi bizottság jogkörének csorbításával feláldozza, akkor ö lemond a haüügvminiszterségröl és kilép a delegációból, mert ez egyértelmű azzal, hogy, Franciaország beleegyezik a versaillesi békeszerződés revíziójába, amelyet Németország követel. Az amerikai eilenjavaslat Az amerikai eliten javaslat, amelyet már beterjesztettek, úgy szól, amennyiben a reparációs bizottság, amely egy amerikai taggal egészíti ki magát, nem tud mint első instancia egységes határozatot hozni Németország mulasztása, az esetleg foganatosítandó szankciók, a német készfizetések mértéke és felosztása tárgyában, a kisebbség és a több ség álláspontját döntő Ítélettel egy kollégium tartozik kiegyenlíteni s ez a testület három, esetleg öt olya t tagból áll, ak’ket kizárólag erre az ítélkezésre a londoni konferencia nevez ki, még pedig életfogytig. ki nj francia javaslat A delegációk vezetői csütörtökön ülést tartottak és megvizsgálták a francia kompromisszumos javaslatot. amely három részből áll. Az első rész úgy szól. hogy ha a jóvátételt bizottság az amerikai taggal kiegészítve nem képes egyöntetű elhatározásra jutni arra nézve, hogy történt-e mulasztás Németország részéről, illetőleg mulasztás esetén miféle szankcióknak van helye, a régi Dawes-hizottság öt tagjából alakítandó szakértő-bizottság döntsön a mulasztás, a szankciók és a készfizetések felosztása tekintetében. Ha azután a bizottság nincs abban a helyzetben, hogy egyhangú határozatot hozzon, akkor a kisebbségi szavazat képviselője, illetőleg képviselői jogosultak azt ajánlani, hogy döntőbíróságot állítsanak őszsze, amely a többségi és a kisebbségi álláspont egy-egy képviselőjéből és egy amerikai polgárból, mint döntőbíróból állana. Föltéve, hogy ez a döntőbíróság sem volna képes egyhangú határozatra jutni, akkor fel kell kérni a hágai nemzetközi törvényszék elnökét, hogy ö nevezzen ki döntőbíróságot. A javaslat második része abból a feltevésből indul ki, hogy a harmadik bizottság ni rendszert állapit meg a német dologi szállítások teljesítésére és ez érvényben marad 1930-on tul. A harmadik rendelkezés úgy szól, hogy amennyiben az érdekelt államok valamelyike a német készfizetések tekintetében megkárositottnak érezné magát, vagy a transzferáló bizottság által látná érdekeit csorbítva a készfizetések felosztása körül. ha-sonló módon alakul meg a döntőbiróság. mint az első két esetben. A döntőbirák Ítéletet tartoznak hozni arról, vájjon a német birodalmi kormány vagy valamely német pénzcsoport szándékosan röviditi-e meg az illető államot és milyen intézkedések szükségesek ezeknek a manővereknek meggátlására. Az amerikai delegáció és a bankárok egynémelyike aggodalmakat táplálnak a francia javaslat harmadik része ellen s követelni fogja annak kiküszöbölését. Barthou tárgyalásai flerriot-val Barthou. a jóvátételi bizottság elnöke csütörtökön újabb megbeszéléseket folytatott Herriot-val. A delegáció körében remélik, hogy a francia miniszterelnöknek sikerül lesze-
