Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-23 / 230. szám
Foštarina piádénál? gotovom Ara egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve NAPLÓ XXV. évfolyam Sisbotica, SZOMBAT, 1924 augusztus 23. 230. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetést ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Leibach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rcssia-Fonciére-palota) Uj atmoszféra (+) A német nacionalisták ke- j veslik a londoni konferencia eredményeit és a Da wes-ja vasiatok elfogadásénak meghiúsításával útját akarják állani annak, hogyl Marx kancellár kiszabadítsa Né-I metországot a fojtogató' válságból. A francia nemzeti blokk-szintén kevesli a londoni konferencia eredményeit és igyekszik gáncsot vetni Herriotnak, aki megvédte ugyan a francia érdekeket, de a jövőre nézve az egész európai politika uj orientációját egyengeti. Csak Angliában tették lábhoz fegyverüket a munkáspárti kormáhy ellenfelei, hogy meg ne zavarják Macdonaldot az igazi béke megteremtésének, a népek lelki összehangolásának történelmi jelentőségű munkájában. Az angol liberálisokat és konzervatívokat, akik együtt nagy többséget alkotnak az alsóházban, a világnézleti küiömbség mély szakadeka választja el a Labour Partytól, de azért a parlamenti ellenzék nem gördített akadályokat s londoni konferencia sikere elé, amely a kisebbségi kormány helyzetét tetemesen megszilárdítja. A brit munkás nem olyan internacionális gondolkozásu, hogy hazája gazdasági érdekeit szem elől tévesztené és az angol lord nem annyira nacionalista, hogy vak és süket volna az egyetemes fejlődés követelményei iránt. Nemzeti érzés tekintetében nincs az angoloknál szociális tagozódás. Mindnyájukban egyképen él az angol öntudat és a józan megfontolás szelleme, amely elnémítja az osztályellentéteket, amikor az egész ország boldogulásával öszszefüggő nagy kérdések nyomulnak előtérbe. Angliának érdeke, hogy a hat év óta betegágyon vonagló béke végre meggyógyuljon és ha ennek a célnak szolgálatára a munkáspárt a legalmasabb, a liberálisok és konzervativek habozás nélkül rábízzák a kormányzást ellenfelükre. Az a nacionalizmus ellenben, amely német részről ép úgy, mint francia részről az európai békének a londoni konferencián megalapozott konszolidációját megbontani próbálja, nem a német és a francia nép nemzeti érzésének kifejezője, hanem partikuláris hatalmi törekvéseket leplező pártpolitikai program. Macdonald a londoni konferencia záróülésén az eredmény értékét abban állapította meg, hogy a szerződő felek kontradiktorius tárgyalás alapján megegyeztek és ezzel hátat fordítottak az ultimátumokra vezető háborús észjárásnak. A munkáspárti miniszterelnök bizonyára enyhébb feltételeket szabott volna a németeknek és a pacifista Herriot sem ragaszkodott volna olyan szívósan a francia követelésekhez, de ők nem a saját egyéni felfogásuknak, hanem az általuk képviselt közvéleménynek voltak szószólói. Az ő históriai rendeltetésük épen az volt, hogy az elődeiktől örökségül átvett odiózus kérdések rendezésére a kölcsönös előzékenység hangulatát előidézzék, a megegyezést létrehozzák és igy az európai politikát a béke irányába tereljék. A súlyos terheket vállaló német birodalom kancellárja vigasztaló körülményül említette fel, hogy a megállapodásban érvényesült a választott bíróság gondolata, a mely a népek viszonyának szabályozásánál az erőszak jogát helyettesíteni van hivatva. Ez az uj atmoszféra az, amelynek kialakulását a német és francia nacionalisták olyan hevesen ellenzik. A jóvátételi fizetségek összege és kiegyenlítési módja a francia igényeket kielégíti. A németek Beogradból jelentik: A parlementi szünet alatt a politikai élet egyre eseménytelenebbé válik. Pénteken úgyszólván semmi politikai esemény nem történt az esti minisztertanácsig. A legnagyobb érdeklődés dr. Macsek beogradi tárgyalásait kiséri. A horvát köztársasági parasztpárt aielnöke pénteken is sürü tanácskozásokat folytatott a kormány tagjaival, különösen Hrasnicávai és Koroseccel, majd később Hrasnica jelenlétében Davidovics miniszterelnökkel is. Dr. Macsek este fél nyolckor a minisztertanács ülésén is megjelent, ahol közölte pártja kívánságait egyes resszorlkérdésekben. Beogradi munkatársunknak dr. Macsek kijelentette, hogy elvi kérdésekről nincsen szó a kormánnyal folyó tárgyalásaiban, hanem csupán a Horvátországot érdeklő resszortügyekben interveniált. Macsek nyilatkozata Pasics legutóbbi beszédéről Dr. Macsek pénteken a demckrata-párt hivatalos lapja, a „Demokracija“ részére is nyilatkozott és nagyrészt megismételte azokat a kijelentéseket, amelyeket a Bácsmegyei Napló részére adott nyilatkozatában csütörtökön mondott. Többek közt válaszolt Macsek a lap munkatársának arra a kérdésére is, hogy milyen hatást váltott ki Pasics legutóbbi beogradi beszéde a horvát köztársasági párt körében. Erre nézve a Radics-párt alelnöke a következőket mondotta: viszont tisztában vannak azzal, hogy a vesztett háborúból származó kötelezettségek teljesítése elől nem térhetnek ki. Nem a londoni határozatok lényege a német és a francia nacionalizmus harci lármájának f^motivuma, hanem az a kétségbeesett elszántság, amellyel a béke épületét föl akarják gyújtani, hogy kihűlő létjogosultságukat a pusztító tűzön melegítsék föl. Az uszító nacionalistáknak ellenségre van szükségük, hogy a hazái megvédhessék tőle és az igy szerzett érdemek révén politikai hatalomhoz jutva, azt a maguk egyéni vagy osztálycéljai érdekében gyümölcsöztessék. A londoni konferencia nyitánya volt a nagy békemünek. Macdonald és Herriot nem szerzői, csak hangotadó instrumentumai. A szerző Európa népeinek békeakarata, amelyen megtörnek a mesterségesen fölkorbácsolt gyűlölködés hullámai. — Már nagyon régen nem tett egyetlen politikai ellenfelünk sem olyan jó szolgálatot nekünk, mint Pasics augusztus 19-iki beszédével. Most igazán bebizonyította Pasics a maga soviniszta és imperialista felfogását. Ha még eddig soha, ezúttal bebizonyította, hogy miképen gondolkodik az általa oktrojált nemzeti egységről és — ahogyan ő magát kifejezte — az egyes néptörzsek egyenjogúságáról. Legutóbbi beszédében Pasics minden álarc nélkül világosan megmondta : sajnálja, hogy a szerbiaiakon kivid a többi állampolgárok — hacsak papíron is — egyenjogúságot kaptak. Sőt, mi több, beszédéből még az is kiderül, hogy hazaárulásnak tekinti, ha valaki a szerbek, horvdtok és szlovének államában közeledést keres a horvátokhoz. Nagyon szépen köszönjük neki ezt az őszinteséget. A király aláírta a főispánt kinevezéseket Peirovics Nasztáz belügyminiszter pénteken reggel hat órakor Topolára utazott a királyhoz és magával vitte aláírás céljából a kormány által már elkészített ukázokat a főispánt kinevezésekről. A belügyminiszter este fél nyolc órakor érkezett vissza Beogradba, azonban mer sem a minisztertanács ülésén, sem hivatalában nem jelent meg és igy a főispáni kinevezések nyilvánosságra hozatala késedelmet szenved. A vajdasági kinevezések ügyiben ugylátszik még mindig nincs végleges döntés, mivel különösen a bácskai főispáni állás körül erős harc folyik a kulisszák mögött, az egyes jelölteket támogató csoportok között. A vajdasági jelöltek körüli harcnak előreláthatólag az lesz a következménye, hogy nem vajdasági, hanem szerbiai politikus kerül a bácskai kerület élére. Két szerbiai jelölt jöhet számításba a kinevezésnél : Krstics Vitor beogradi és Risztics Mihajlo valjevoi ügyvéd. Legújabban Risztics esélyei növekedtek és ma az ő kinevezése van előtérben. A vajdasági politikai körökben emiatt kedvezőtlen hangulat kezd kialakulni s már meg is indult egy akció, hogy vajdasági embert nevezzenek ki bácskai főispánná. Ennek a mozgalomnak az élén Nikolics Branko dr., a Noviszadon most alakult demokratapárt elnöke áll. A minisztertanács ülése A minisztertanács péntek esti üléséről az eddigi szokástól eltérően nem adtak ki hivatalos jelentést. A tanácskozásról távozó miniszterektől csak annyit lehetett megtudni, hogy elsősorban a kor» mány személyi politikájáról folyt a vita és különböző állásokra nézve határozatot is hoztak. Marinkcvics Voja külügyminiszter bejelentette az ülésen, hogy Ljubljanába utazik, ahol találkozni fog Benes csehszlovák és Daca román külügyminiszterekkel és közölte a minisztertanáccsal a ljubljanai konferencia programját. Mint értesülünk, a ljubljanai tanácskozáson szóba kerül, hogy a kisantant államai közt eddig fennálló katonai egyezményeket állandó jellegű katonai szerződésekkel helyettesítsék. Ezenkívül a saintgermaini és trianoni békeszerződések alapján az utódállamokban működő katonai ellenőrző bizottságokban intenzivebb részvétel végett követelni fogja a kisantant, hogy ezekben a bizottságokban állandó helyet biztosítsanak a kisálltaidnak. SzóbakerüU a minisztertanácson az Olaszországgal megkötött konvenciók ügye i.s. Elhatározták, hogy a konvenciók aláírása nem most fog megtörténni, hanem az aláírás végett Marinkovics külügyminiszter a Népszövelség genfi konferenciája után Rómába fog utazni. Megbeszélte a kormány Macsek dr.-nak, a Radics-párt alelnökének Davidovics miniszterelnökkel, valamint Korosec és Hrasnica miniszterekkel folytatott tanácskozásokat is. Elhatározta a minisztertanács, hogy á külügyminisztérium sajtóosztályának élére Svetisa hírlapírót nevezik ki. A külügyminisztériumban egyébként Marinkovics külügyminiszter az összes ügyosztályok élérői eltávolította az eddigi vezetőket és helyettük a ‘saját embereit nevezte ki. Az Szombaton kerülnek nyilvánosságra a főispáni kinevezések A Radics-párt alelnöke résztvett a pénteki minisztertanácson
