Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-20 / 227. szám

4. oiđar BACSMEGYEI NAPLÓ Képek a verhászi kiállításról i. Mikor belépek a szobába, bizsergös megindultság szalad át idegeimen. Pe­­chán. Itt van, itt él színekben és lapos vásznakon: színei ujjonganak, a kere­tekből kikacag a buja életöröm, a szen­vedélyes természet-szerelem, szinte ki­duzzad belőlük a vidám, okos élnivá­­gyás — és ő kint a nyirkos, fülledt, fe­kete földben fekszik csendesen és csú­fosan, mint orvul meggyilkolt fejedelem. Itt van a lelke, megdermedt vágya, fes­tékbe, vonalakba formált álma, de ö még sincs itt. Hiányzik a mosolya, a tekin­tete, hiányzik az — élete. mégis mintha mást, többet akarna kife­jezni, mintha uj utat keresne a nagy Cézanne nyomdokain. Ez a leplezett, le­fojtott harc csak nemesebbé teszi mű­vészetét. Geréb Klára meseillusztrációi finomak s egy fáradt, pesszimisztikus lélek hangulatával átszőttek. Kissé apró­lékos, de azért nem bőbeszédű. Egy­séges, finom hatásra törekszik. Közlési módja kedves, csendes s mint modern grafikus szokatlanul lágy. A hangulat embere Lenkei Jenő. Jóllehet rajzi tudá­sához nem fér kétség, modora mégis bágyadt, elmosódó, szinte miszticizáló. A zöld reflexek és ködök kedvelője, fi­gurálisai szinte fiirödnek a foszforesz­káló homályban. Ez a bágyadt, fanyar hangulat érdekes, eredeti ízt ad képei­nek. Baranyi Károly, a társaság egye­düli képfaragója, Rodin alázatos tisz­telője. Plakettjében inkább törekszik si­maságokra, mig szobormintázásaiban gondos, részletező és komoly követő. Nem harcos társaság ez a néhány művészember. Nincs közös vallásuk, de nincs kifejezett egyéni jelszavuk sem. Szerény, komoly művészek ők, akiket nem igen vesznek észre, de akikről még­is jó tudni, hogy itt vannak. Őrködő sil­­bakok ők a hortyogó közönyben, a lapos, lelketlen müvészictlenségben. Sz. K. Fascists zavargások Rómában és Nápolyban Három halott, sok súlyos sebesült tór­ben ott térdelnek a kereszt előtt és Néha szinte bámulatos, mennyire meg­látni Pechán szellemét a kiállítás kü­lönböző részein, szinte azt érezzük né­mely helyen, hogy az ő keze vezette és irányitoíta a dolgokat. Talán valahogy mégis köze van a gyönyörűen bekötött könyvekhez, a finom, batik munkákhoz, hogy a művészi fényképeket ne is em­lítsem. Vagy csupán véletlen lenne-e az, hogy a polgári iskola kiállítása csupa Ízlés és artisztikum? Az ő szelleme ott trónol még a dolgos, lapos bácskai falu fölött, mely őnélküle talán most szürkén és szárazon mutatta volna be munkás­ságát. Hiszen a polgári munka nem ke­resi a szépet, a művészetet. Ö volt az, aki kissé átformálta a rendes, dolgos emberek sivár, rózsátlan lelki világát s evvel valami különös bélyeget ütött Verbászra. A munka, a puritán, hideg­­lelkű német munka összefegódzott, ösz­­szeházasodott a művésziességgel, mint a szorgalmas Hephaistos a ledér Aphro­ditével.' Pechánt nemcsak abban az egy szobában találni meg, ahol képei van­nak. Sajnos, csak egy szoba van neki szen­telve, pedig nagyon szép lett volna, ha evvel a kiállítással kapcsolatban hatal­mas, kollektiv kiállítást rendeztek volna a művész hátrahagyott és magántulaj­donban lévő képeiről. Ebben az egy szobában összezsúfolva sok jelentős al­kotását látjuk. Itt mint erősen natura­lista szinlátó szerepel, amott dekorativ hatások keresője, egyik képén heves szinmámor kedvelője, a másikon meg­érezni a nagybányai levegőt. Fájdalom, hogy a mester utolsó irányát, amelyben uj formalehetőségeket keresett a poin­­tillizmus vibrálásában, a posztimpresz­­szionizmüs egység és kifejezés törekvé­sében — egy kép sem képviselte. De még igy is úgy hat ez a Pechán-szoba, mint kába, méla, meghitt kápolna áru­házak és zakatoló üzemek között. II. Az óriás kukoricák, méhkaptárok, cso­­tíatökök és bika- meg gazdaköri fény­képek után egy másik szobába ér a szemlélődő vándor, mely ugyancsak ké­peket rejteget: a vajdasági festők ké­peit. A jámbor falusi gazdák és szató­csok a Chotek-gazdaság remekei, a kirándulgató gazdák öntudatos fényké­pei és a műtrágya csodái után unottan, ősi, tanyai közönnyel nézegették a kép­­kiállitást. Sokan meg se nézték, csak bementek s egy negyedperc alatt elintéz­ték a tárlatot, amelyben semmi monu­mentális, semmi csodaszerü nem volt látható. A mostoha elbánásban részesült festők nem okoztak feltűnést s ennek oka rész­ben bennük rejlik. Alkotásaikban halk­­szavuak, nem keresnek nagy problémákat, nem festenek hatalmas vásznakra, főleg ezért nem kaptak komoly gáncsot vagy komoly elismerést. Szinte megalkuvók, de azért korántsem igénytelenek. Balázs Árpád grafikája a legmegka­­póbb. Ennek a sokoldalú művésznek nincs forradalmi hite, mely szélsőségek félé sodorná, ez azonban közel sem bűn. A sztereometrikus elem uralja kicsiny képeit, melyeknek felépítése csupa erő és egyszerűség. Oláh Sándor nyugodt, ked­ves képei mögött habozást, leplezett harcot látunk. Erősen kolorista. Vonalai biztosak, színlátása egyszerű és világos, Rómából jelentik: Hétfőn tént meg Matteotti holttestének hivatalos agnoszkdlása. A kis Ri­­ano község temetőjének halottas­házában állapították meg, hogy a talált holttest azonos a meggyil­kolt Matieoltiéval. Maga a holttest annyira föloszlásnak indult s any­­nyira össze volt szurkaivá, hogy lehetetlen lett volna a személy­­azonosságot megállapítani, azon­ban a koponya alkata és a fo­gaknál a két arany korona, kétség­telenné tette, hogy Matteotti holt­testét találták meg. Ezt állapította meg az agnoszkáláshoz hivatalo­san megidézett fogorvos is, aki a két fogkoronát készítette. A Matteotti-ügy egyébként ahe­lyett, hogy tisztázódnék, egyre bonyolódottabbá válik. A gyilko­sok elleni pór tárgyalása rövide­sen megkezdődik és olyan szen­zációja lesz Olaszországnak, ami­lyenhez fogható már évek óta nem volt. Á holttestet, az özvegy rendelkezései szerint, teherautón Rianóból Monte-Rotondóba viszik, Matleoiii szülőhelyére és óit fogják eltemetni. Ott, ahol a holttestet megtalálták, a lakosság egy vörös­keresztet állított föl s a környékbeli parasztok állandóan, nagy iömegek-Budapestről jelentik: Az Erzber­ger-gyilkosok ügyében a rendőrség változatlan buzgalommal folytatja a — titkolózást. A Gömbös-vilía há­rom lakója közül már csak a,i állító­lagos Förster Henrik van letartóz­tatásban. Mayer Konrádot kihallga­tása után szabadlábra helyezték, mig az állítólagos Schneider Henrik, aki a nagytétényi titok felfedezése­kor eltűnt, szerdán tartja eljegyzé­sét Gömbös Gyula húgával. Azok a lapok, amelyek az ügyet kipattan­­tották. továbbra is részesnek tartják Schneidert az Erzberger-gyilkos­­ságban és az eljegyzéséről terjesz­tett híreket csak a közvélemény fél­revezetésére irányuló kísérletnek tartják. ■# Förster vallomása A letartóztatott Förster Henrik továbbra is tagadja, hogy résztvett Frzberger Mátyás meg,gyilkolásá­ban. de azt már beismerte, hogy gyilkosságok előkészítése miatt kel­lett hazájából elmenekülnie. Vallo­másának ez a része igy hangzik: — Tagja voltam az úgynevezett Consul-szervezetnek. amely Német­országban a politikai merényletek egy részét (köztük a Rathenau-gyil­­kosságot is) elkövette. Ennek a szervezetnek volt egy központi szervező-bizottsága, itt fejtettem ki virággal díszítik. Az ellenzék gyűlést akart tar­tani most, e holttest fölfedezése után Rómában. Ezt a gyűlést a hatóság betiltotta. A Tribune jelentése szerint az történt, hogy több fasista erőszakkal akart beha­tolni a Circolo Popoláre helyisé­geibe, ahol a gyűlést meg kellett volna tartani. A bejárainál zajon­­gani és verekedni kezdtek. Egy ki­­lencvenhét éves aggastyánt fur­­kósbotta! ütöttek és kergettek addig, mig az a templom lépcső­jén összeroskadt. Egy újságárus, aki véletlenül került a tömegbe, meghalt, nem tudni, szivszéíhü­­dés vagy az elszenvedett botütések következtében. Bersaglierik futólé­pésben jöttek a helyszínére és a lakosság hurrá-kiáltásokkal fo­gadta őket. Ezek állították azután helyre a rendet. A fasisták erre behatoltak a íasistaellenes Mondo szerkesztőségi helyiségébe és az összes helyiségek ablakait be­verték. Nápolyban is zavargásokat ren­deztek, amelyek folytán három em­ber meghalt és igen sokan többé­­kevésbé súlyosan megsebesültek, köztük tiz karabinieri is. munkásságot. Nem tagadom, hogy több német vezető politikus ellen terveztünk merényletet, ezekről a politikusokról, akiknek névsorában Ébert köztársasági elnök is szere­pelt. fekete listát készítettünk. De a merényletek végrehajtására sor nem kerülhetett, mert a »C« szervezet tervei a kormány tudomására jutot­tak és nekünk menekülni kellett Né­metországból. Végrehajtó szerepet én semmiféle merényletben, igy az Erzbergcr-féle merényletben sem vállaltam. Mikor Németországból el­menekültem. Magyarországra jöt­tem. ahol legutóbb Nagytétényben húzódtam meg A.z állítólagos Förster Károly ki­hallgatása hosszú ideig tartott és végeredményben a nyomozást veze­tő rendőrségi tisztviselők megállapí­tották. hogy még ha nem is azonos Tillessen Henrikkel, akkor sem Förster Károly a neve. Tillessen fényképe rendkívül hasonlít Eörs­­terre és letagadhatatlan, hogy Til­lessen ismertetőjele. a balfülön lőtt sebből származó forradás Förster balfülén is fellelhető. A német követ Bethlennél A német követség állandóan ér­deklődik a nyomozás eredménye iránt. Gróf Weltzek. Németország budapesti követe, kedden délelőtt Förster bevallotta, hogy tagja volt a hírhedt „Cí4-szervezetoek Fényes László kutatta föl az Erzfoerger-gylilkosok rejtekhelyét látogatást tett gróf Bethlen István miniszterelnöknél és az Eržberger­­gyilkosság nyomozásának jelenlegi stádiuma ügyében informálódott ná­la. A német követ látogatása után Bethlen magához kérette Daruváry Géza külügyminisztert és Kánya Kálmán meghatalmazott minisztert, akikkel az Erzberger-nyomozás kül­politikai vonatkozásait tárgyalta meg. . Teljesen bizonyos, hogy Förster azonos Tillessennel és ha a rendőr­ség ezt hivatalosan is megállapítja, úgy Németország a politikai gyil­kosság tettesének kiadatását fogja kérni. Az azonban, hogy a magyar kormány ennek a kérésnek eleget tesz-e. még nem valószínű, mert a kiadatás kölcsönösségen múlik. Eb­ben az esetben pedig nem akarják figyelmen kívül hagyni azt a körül­ményt, hogy Németország a politi­kai bűncselekményekkel terhelt ma­gyar állampolgárok kiadatását már több ízben megtagadta. Egyébként kiderült, hogy a budapesti rendőr­ség négy hónappal ezelőtt már foly­tatott az Erzberger-gyilkosok után nyomozást Nagytétényben. A rend­őrségnek ugyanis tudomására jutott, hogy Fényes László volt ország­gyűlési képviselő magánnyomozást folytat az Erzberger-gyilkosok ügyelőén és állandó megfigyelés alatt tartja a Gömbös-villát. A rend­őrség akkoriban elíennvomozást végzett, nem a gyilkosok kézrekeri­­tésére. hanem Fényes László nyo­mozásának meghiúsítására. 1924 augusztus 20. Feloszlatták a harmincéves vajdasági szerb színtársulatot A beográdi szinészkongresszus tiltakozása Beogradból jelentik: Tegnap ért véget a jugoszláviai színészek or­szágos kongresszusa, amelyen az ország valamennyi színtársulatának kiküldöttei résztvettek és a jugo­szláviai szinészet viszonyait vitat­ták meg. A kongresszuson Szotirovics de­legátus szóvátette a vajdasági szín­társulat feloszlatásának ügyét. A noviszadi Szerb Szinház-egyesület, amely több mint három évtizeddel ezelőtt alakult meg. többmilliós szinházalapjából tartotta fenn a há­­boruelőtti időkben a noviszadi szerb színházat A háború után a színhá­zat állandósították és ekkor az egyesület külön vándor-szintársula­­tot szervezett, amely a különböző vajdasági városokban tartott elő­adásokat. Ez év julius elsején a Szinházegyesület feloszlatta a szín­társulatot és ennek következtében huszonöt színész és színésznő ma­radt hirtelen állás és kereset nél­kül. A gyűlés egyhangú tiltakozását fejezte ki a noviszadi színtársulat feloszlatása miatt és követelte az elbocsájtott színészek végkielégíté­sét. illetve, hogy az egyesület a ren­delkezésére álló szinházalapot to­vábbra is eredeti rendeltetésére használja fel. Ezenkívül a kongresszus határo­zatot hozott, amelyben követeli, hogy törvényhozási utón szabá­lyozzák az ország színészeinek és színházainak helyzetét. A határoza­tot átnyújtották a miniszterelnöknek és a közoktatásügyi miniszternek. E. SZÉCSÍ PHILATELIA bélyegkereskedés Subotica főpostánál Legújabb arany Michel 1924—25. albumok minden nagyságban raktáron. Bélyeggyűj­tőknek választékot megkeresésre küldök. — Megvételre keresek használt jugosláv bélyegeket.

Next

/
Thumbnails
Contents