Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-20 / 227. szám
% oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ T924 augusztus 20. Cirill bolgár herceg pikt indít a Kohurg-hitbizomány ellen A csehszlovák hitbizományi törvény alapján a birtok felét követeli Prágából jelentik: A parlament néhány nappal ezelőtt szavazta meg a Jiitbjzományok megszüntetéséről szóló törvényt, amely máris igen sok pörre és bonyodalomra ad alkalmat. így többek közt a törvény okot szolgáltat arra. hogy Ferdinand volt bolgár király ifjabbik fia, Ciml bolgár herceg port indítson a nagvkiterjedésü s óriási értékét jelentő földbirtok megszerzése céljából. A pör tárgya a Koburg-család hitbizománya. 1921 júliusában halt meg Koburg Fülöp herceg és- utána óriási hitbizomány maradt. A hiíbizomány birtokainak egy része Alsó-Ausztriában van, a nagyobbik rész Csehszlovákiában Fülöp koburgi hercegnek. amikor meghalt, egy fiúgyermeke sem- volt és a hitbizomány alapítólevele értelmében a hitbizomány mindenkori urának joga volt megszabni, kit kíván a hitbizomány örökösévé tenni. Fülöp koburgi herceg hitbizományára öccse. Ferdinand bolgár király, illetőleg annak gyermekei vártak. Óriási szenzáció volt. amikor a herceg végrendeletéből az derült ki, hogy a hitbizomány nem rájuk szállt, hanem Fülöp herceg bátyjának unokáját. Fülöp Józsiás herceget jelölte ki a hitbizomány urává. Cirill bolgár herceg csak a szabadkézből való birtoknak egy negyedét. Dorottya Schleswig Holsteini hercegnő pedig. ,11. Vilmos német császár sógornője, aki Koburg Fülöp leánya, csak a köteles részt kapta. A hitbizomány ok eltörlését kimondó csehszlovák törvénynek vari egy pótléka, amely szerint, ha valamely hitbizomány ura jogosult a maga utódját kijelölni, az esetben a jelen törvény alapján, a hitbizomány szer bad vagyonnak tekintendő, amely mmmmammmmmmmmmmmammmam Bohém történetek /. Bródy Sándor orosz trapperei Bródy Sándor, az ősboliém nagy magyar iró, mialatt a maga rendetlen életmódját élte, fölényesen tekintett át gazdagságon, rangon és tökéletesen megelégedett az állapotok olyan fordulatával, hogy minden napra meglegyen a vacsorája, azonkívül egynéhány feketekávéja . Néha megkörnyékezték nagyobb pénzek s akkor mindenkinek jutott aprópénz, csak az ő vagyonkája úszott el reggelre. Ezen se busul mindenki, aminthogy oktalanság hivságos földi dolgokon búsulni. Egyszer aztán megismerte és nagyon megszerette öt a nábob. — Tudod — mondta neki —, gyermekkorom óta van egy vágyam, hogy bohém legyek s képtelen vagyok rá. Hogy csinálod? — Az Isten tudja. Sehogy. — Valami titka csak van. Megtettem már azt is, hogy pénz nélkül kóboroltam drága helyeken s balul ütött ki, mert mindenki hitelezett. Felismertek. A kamatok többe jöttek. Hogy csinálod te? Áruld el. Elkezdte magyarázni, tökéletlenségek jöttek ki. Mert a bohém nem tudott úgy beszélni, ahogy irt. A papír, meg a toll keltette föl fáradtság ideién is a szárnyait, aztán már repült. Végül is azt mondta haragosan: — Nem lehet ezt tanítani, együtt jön a természettel. Talán ha szegénynek születsz, te is tudod. így sok a pénzed hozzá. A nábob tűnődött egy sort, sőt tüdődött rajta napokon át, hogy elkölti mindenét, bolondos alapítványokat tesz s átalakul bohémmé. De később meggondolta a dolgot s rájött, hogy úgy van jól ben tehát a család valamennyi tagja egyformán részesítendő. Egész Csehszlovákiában a Koburg hitbizomány az egyetlen számbavehető hitbizomány, amelyre ez a pótlék ráillik. Prágában nyíltan mondják is, hogy ezt a pótlékot egyenesen a Koburg-hitbizomünyra való tekintettel vették töl a. törvénybe. A prágai parlamentben benyújtott törvényjavaslat ezt a rendelkezést nem is tartalmazta még. csak amikor a parlament a törvényjavaslatot tárgyalta, terjesztette be az utolsó pillanatban egy Lukavsky nevű képviselő ezt a módosítást, amelyet a tájékozatlan parlament szó nélkül meg is szavazott a többi szakaszokkal együtt Úgy mondják, hogy ez a meglepetésszerü megfejelése a törvényjavaslatnak a bolgár ex-király egrit machinációja, akinek sikerült Prágában bizonyos köröket rávenni arra hogy segítsenek a hitbizomány egy részét megmenteni a Koburg-család részére. Nincs elég tanító — nincs elég tankönyv Az uj taaév problémái A közoktatásügyi miniszter megígérte az iskolasérelmek orvoslása végett hozzáforduló küldöttségeknek. hogy a panaszokat megvizsgálja és intézkedik a tanügy anomáliáinak kiküszöbölésére. Az uj kormány sokkal rövidebb idő óta működik, semmint hogy gyökeres intézkedéseket tehetett volna a szükséges átszervezési munkálatok terén. Azonban a tanév már két hét múlva megnyílik és a szülők aggódva várják. hogy végre történjék valami gyermekeik tanulmányi haladása érdekében. Korosec miniszter csodálkozva hallotta, hogy van egy úgynevezett névvegyelemzés. amelynek segítségével a gyermekeket eltiltják az iskolában anyanyelve használatától. Ezrekre megy azoknak a tanulóknak a száma, akiket nevük végződése miatt szlávoknak minősitettek. holott csak magyarul beszélnek. Azt a nehéz helyzetet, amelybe ezúttal a gyermekek kerültek, súlyosbították azzal, hogy a vajdasági iskolákból a nemzetiségi tanerők legnagyobb részét eltávolitoF ták és helyüket csak szerbül tudó pedagógusokkal töltötték be. A névvegyeiemzésnek volt gondosan előkészített eredménye, hogy a szombori és noviszadi gimnázium ban a párhuzamos magyar osztályokat beszüntették és azok a magyar diákok., akiknek szülei nem bírják el a más városban, való taníttatás költségeit, szerb osztályokba kényszerültek. A közoktatásügyi miniszter a két gimnázium ügyének felülbírálását helyezte kilátásba, de mindezideig semmi olyan lépés nem történt, ami reményt nyújtana arra, hogy a közeledő uj tanévben bekövetkezik ennek az igazságtalanságnak reparációja. Nemcsak a középiskolák működésének sikerét veszélyezteti ez a rendszer, hanem az elemi oktatást is nagy tömegek számára illuzóriussá teszi. Magyar falvakba magyarul nem tudó tanítókat helyeztek és a gyerekek úgy indultak neki a tanulásnak. hogy egy szót sem értenek a tanító beszédéből. Megdöbbentő csak gondolni is rá. milyen pusztítást visz végbe az iskolákban az a körülmény, hogy olyan tanító tanít magyar gyerekeket irni és olvasni, aki egy szót sem tud magyarul. A mellett egyre érezhetőbbé válik a tanitóhiány. Tömegestől bocsátottak el magyar tanítókat,' " anélkül, hogy pótlásukról gondoskodtak volna. Fokozza a nehézségeket az is. hogy magyar tankönyv az elemi iskolák részére egyáltalán nincsen, minden, ahogy van, azonkívül a jelenlegi állapot biztos és nyugalmas. Ugyanazért maga mellé vette kedvelt bohémjét, egy kicsit körülnéztek a nagyvilágban, végül is megtelepedtek a honi pusztán, alkonyat idején, vagy vérbélii menyecske láttán hogy egyszerre kiáltsanak fel: — Micsoda szép vidék! Milyen levegő! Időbe tellett, hogy a külföldön szerzett csömört meggyógyítsa a sikság, később azonban ez is vesztett értékéből és Sándor bácsi kijelentette: — Most pedig hazamegyek, mert irnomi is kell valamit. — Egy hónap múlva ott vagyok nálad, csak a takarást várom be. Vigyél magaddal addig is valami emléket. — Mit? — Amit akarsz. Tetszik ez a két ló? Pompás orosz trapperek voltak, Sándor bácsinak örömében elállt a szive verése. — Nem sajnálod őket? — Ha neked adhatom, akkor nem. Ez akkoriban történt — régen —, mikor konstatáltatok, hogy Bródy Sándor újra megszólalt és szinte önmagát múlja felül termékenységben. A lirája tisztább, már az epika felé halad s egy nagyobb munkájáról hónapokig beszéltek, habár nyolc nap alatt irta meg. — Megérezni rajta a mezők' vadvirágának illatát. Rátalált magára, — vélte az irodalomért havi részletekben lelkendező közönség. Sándor bácsi pedig dolgozott tovább, egyre nagyobb buzgalommal, szinte verejtékezve, mert hát a.lovak két nap alatt megettek egy novellát, a színigazgatók pedig azért adtak előlegeket, hogy az istállót, meg a: kocsist ki lehessen fizetni.. Kocsija nem volt, de talán eszébe se jutott, hogy a lóhoz ilyesmi is dukál. Teljes volt a gyönyörűsége, napontakét órát is elgyönyörködött a két trapperben és rájuk keresett. A parvenü már befogta volna őket. Ha végül el nem adja az állatokat, azok már régen fölették, tönkretették volna, ruhára se futotta volna. 2. Virrasztás a borozóban A nábob nagyon szerette az irodalmat s az azzal járó cigánynépet, amely furcsa az ő szokásaiban, nem hasonlítható semmiféle más nációhoz. * így került össze Krúdy Gyulával, aki egy fejjel magasabb mindenkinél s akiről sose tudni, mikor írja rengeteg hangulatát. Akikoriban — ez is régen történt, az ifjúság éveiben — az erdélyi borozóban töltötte idejét, ahol-minden rendű ember megfordult, állandóan bableves várta az embereket s ahoL egyszer a rendőrkapitányt verte meg Krúdy Gyula, máskor a huszárkapitány kezéből csavarta ki az éles kardot. De nem, úgy, finnyásan, hanem marokra kapva az élét. (Nem is jó rágondolni, hogy mit csinált utána a huszárral. Közvetlenül a helyszínen és néhány nappal később párbajban egyaránt.) Pedig nem is kötekedett. Ártatlan, gyermeki kedély, aki senkinek se vét, de nem tanácsos felbőszíteni, mert akkor kitör belőle az alvó oroszlán. Ülnek hát a borozóban Krúdy Gyula és a nábob, külön megbízott jegyzi a spriccereket, de csak a statisztika kedvéért], mert nyomban kifizetésre kerül minden. Amúgy egyenkint. A pincér különösen örül ennek, hiszen ugyanannyiszor esik borravaló is. Az agyak már ködösek, a nyelvek nehezen forognak, a nábob helyez,geti degesz bugyellárisát. — De sok pénzed van, cimborám, — mondja Krúdy. Gyula. — Van, nesze neked is. Ráerőszakol belőle egy nagy bankót, utána egy másikat,, tehát ott is. ahol véletlenül magyarul tudó tanerő foglalkozik a magyar gyerekekkel, a kellő eredmény elérése’ szintén kétes. A közoktatásügyi minisztériumnak gondoskodnia kell arról, hogy addig is. mig a Pribicsevics-féle tanügyi politikát teljesen át nem formálja. a legégetőbb bajok legalább átmenetileg ervosoitassanak a jövő tanévben. A betorSíbanda bűnei Összeállítják Gibicz bandájának bUrtlajsfrsmát A becskereki rendőrség kedden értesítette a szuboticai rendőrség bűnügyi osztályát a Gibicz-banda letartóztatásáról. A veszedelmes zsebmetsző- és betörő-társaság tagjait azonban előbb a Becskereken elkövetett bűneiért vonják felelősségre és csak azután adják át őket a szuboticai rendőrségnek, amely Gibicz Jánost és Kozla Ferencet már hetek óta körözi. Kozla ellen, akinek bűnössége mellett egészen az utóbbi időkig nem merültek tel konkrét adatok, néhány héttel ezelőtt érkezett feljelentés a szuboticai rendőrséghez. A feljelentő, Aradszki István szuboticai marhakereskedő azzal vádolta Kozlát, hogy a Narod-kávéházban ellopta tizezer dinárt tartalmazó pénztárcáját. A rendőrség megindította a nyomozást, azonban Kozla — mielőtt letartóztathatták volna — megszökött Szuboticáról. A rendőrség most annak a megállapítására is kiterjeszti a nyomozást, hogy az utóbbi időkben Szubolicán elkövetett betörések tettesei, akik után eredménytelenül nyomozott a rendőrség; nem a Gibicz-banda tagjaiból kerültek-e ki. Ennek megállapitása érdekében Gibicz Jánost, Kozla Ferencet, Dramasig Milánt és Kirnberg Jakabot valószínűleg Szuboticára szállitját. Hallgatás,' újabb spriccer, ivás. A bugyelláris megint előkerül s akkor Krúdy Gyula, mintha csak most venné észre, azt mondja: — De sok a pénzed, cimborám! — Hát van egy kevés, — mondja ä nábob, — nesze, legyen neked is. Megint Pelernarkol, unszolja vele az írót. Körülbelül elmondtak egymásnak már, minden elmondhatót. A borozóba uj vendégek jönnek, mások távoznak onnan, ezekről nincs véleményük, mert nem néznek senkire. Tőlük váltakozhatnak a népek A szolgálattételre beosztott pincér azonban a kellő pillanatban észreveszi, hogy megüresedtek a poharak, rohan a megtöltésükre s ez újabb (fizetséggel jár. Krúdy Gyula, aki számos hangulatát megírta többször is, a hóbortos Zathureczkyről épugy, mint a fehérvállu, egypendeles Gaál kisasszonyokról, most is ugyanabba a tévedésbe esik s elfelejti, hog*- már túl van a témán. — Sok a pénzed, cimborám. —. Nem olyan nagyon sok, hanem azért nesze, legyen a maradék a tiéd. Már !#rjnal van, kellemetlen kezd lenni a borozóban a füstös, megáporodottl levegő, körülbelül ök ott az utolsók. — Gyerünk tovább — Nem bánom. (Egészen egyre megy, hogy melyikük mondja az egyiket és a másikat.) így jutnak el a Teréz-körutra a gőzfürdőig. — Hát én most ide bemegyek, — véli Krúdy. — Veled tartok — folytatja a nábob —, de nincs pénzem. Ugyan fizesd ki az én jegyemet is. , Krúdy kiegyenesedik (már amennyire ez lehetséges.) — Nagyon sajnálom, de ha nincs pénzed, maradj otthon. Azzal egyedül ment be a fürdőbe. Bob.
