Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-03 / 210. szám
r 2. oldal. BACSMÉGYEI NAPLÖ 1924 augusztus 3. 'sort felsorolni de csak pár nevet közlünk mutatóba. Polit-Desancic Mihály, dr. Musiczki Döme. Manojlovics János. Mrksics Jásó a szerbek részéről. Mihályi Tivadar. Maniu Gyula. Vlád Aurél. Lukács László, Succiu Gyula a románok részéről, tilinka András. Blahó Mihály a tótok részéről. Nem egy nemzetiségi képviselő lépett át a magyar parlament padsoraiból saját nemzeti államának ideiglenes nemzetgyűlésébe vagy a miniszteri bársonyszékbe. Az 1905. évi magyar országgyűlési ciklus alatt a szerb, tőt és román nemzetiségi képviselők külön parlamenti pártkört alakítottak, a Szászok pedig kifejezetten mint szász nemzetiségi képviselők állandóan a kormányzópárt klubjába csatlakoztak testületileg. Nem igaz, nem igaz, nem igaz l Nem igaz tehát, hogy a magyar ’Jogszabályok szerint a nemzetiségeknek nem volt meg a joga. hogy politikailag szervezkedjenek, nem igaz. hogy nemzetiségek ebben a tekintetben más elbánásban részesülitek, mint a magyar anyanyelvű állampolgárok és nem igaz. hogy a feloszlató rendeletben felhívott két magyar rendelet bármelyike nemzetiségi politikai pártok alakítását és friüködését tilalmazta, vagy kormányhatósági jóváhagyáshoz kötötte volna. ; A magyar belügyminisztérium '1875-ben kiadott rendelete nem vonatkozik politikai pártokra, hanem egyesületre, annak rendelkezéseit 1875-től 1918-ig sem magyar, sem munkás, sem nemzetiségi politikai pártokra egyetlen egy esetben sem alkalmazták. Ez a rendelet még azt sem tiltja meg. hogy nemzetiségi állampolgárok ne alakíthassanak politikai egyesületeket, mert a »melléklet« III. pontja szól a politikai egyletek alakításáról és egyetlen tilalmat állit fel minden politikai egyletre, hogy t. i. idegen állampolgár tagja nem lehet. 1 Amikor a melléklet 2. pontja kimondja. hogy »nemzetiségi egylet — kifejezetten mint ilyen — csak mint irodalmi és közművelődési egylet létezhetik«, nem tiltja meg a nemzetiségeknek politikai egyesülését, hanem csak ismétli azt. amit a nemzetiségi kultúra fejlődésének biztosítása érdekében a nemzetiségi törvény utolsó szakasza garantált a magyarországi nemzetiségeknek. A politikai párt nem — egylet A másik rendelet, amelyre a feloszlató határozat indokolása hivatkozik. a magyar belügyminiszternek 1894 junius 26-án kelt 321. számú »bizalmas« rendelete. Nem akarunk az érvelésnek ama kényelmes, de teljes helytálló módjához folyamodni, hogy ez a bizalmas rendelet a hivátalos lapban sohasem publikáltatván. jogforrást nem alkot. Belemegyünk szívesen annak érdemi taglalásába. A rendelet cime: »A román nemzeti párt betiltása.« A rendelet mindenekelőtt megállapítja, hogy a választási törvény 104. §-a alapján minden előzetes kormányhatósági engedély nélkül alakulhatnak politikai pártok, »de messzebbmenő, nem választásokra vonatkozó célokat követő és állandó, folytonos működésre alakult »egyletek« (és nem pártok) az állam ellenőrző hatósága alól ki nem vonhatják magukat.« • A román nemzeti párt működése pedig nem lévén »a választási törvényre alapítható, (mert t. i. a politikai párt céljain túlmenő tevékenységet fejt ki) a román nemzeti párt elnevezés alatt fennálló egyesületet betiltja.« De nyomban hozzáteszi, hogy amennyiben ennek a párt neve alatt működő egyesületnek tagjai »működésüket a törvénybe nem ütköző célra folytatni akarják, ez szabadságukban áll. ez esetben terjeszszék fel alapszabályaikat) az 1508— 75 sz. rendelet alapján jóváhagyásra«. • Ebből a rendeletből, mely egyébként konkrét esetre szóló speciális miniszteri intézkedést, nem pedig generális jogszabályt tartalmaz, a napnál is világosabb, hogy a magyar közigazgatás jogszabályai szerint a politikai párt nem tekintetett egyesületnek, ennélfogva nem volt szüksége kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokra és hogy Magyarországon a politikai párttól különböző, állandó, annak működése körét túlhaladó, jogi személy jellegével bíró politikai egylet alakítása is jogában áll a nemzetiségi állampolgároknak és a magyar belügyminiszter így értelmezte húsz évi gyakorlat alapján az 1875-ben az egyesületek alapítása tárgyában kiadott rendeletét A mem orandumpör nem teremt analógiát Nem bocsátkozunk most annak taglalásába, hogy a román nemzeti Párt működésében tényleg túllépte a politikai párt működési körét, de kötelességünk rávilágítani arra a tényállásra, amely az akkori magyar belügyminisztert ennek a megállapítására indította. A román nemzeti-párt 1893-ban memorandumot intézett Ferenc Józsefhez, mint »osztrák császárhoz«, amelyben orvoslást kért a magyarországi román nép sérelmeire. Ebben a memorandumban nem ismerte el Erdély és Magyarország unióját s ezzel megtagadta a magyar államegység létének jogalapját. A memorandumot kinyomatták külföldön és belföldön terjesztették. A kinyomatott memorandum terjesztéséért az ügyészség perbefogta a román nemzeti-párt végrehajtó-bizoth ságának tagjait sajtó utján elkövetett izgatás vétsége miatt. A tárgyalás 1894. május hó 6-ikán kezdődött és 20 napig tartott a kolozsvári esküdtszék előtt, amely a végrehajtó-bizottság tagjait, Lukacsiu Lászlót és társait, hosszabb-rövidebb államfogházra Ítélte. Az elítéltek közül többen4) például Mihályi Tivadar, Vlád Aurél, Succiu Gyula tagjai voltak a magyar országgyűlésnek. A román nemzeti-pártnak ez a bírói ítéletet büntetendőnek minősített működése ' indította a magyar (belügyminisztert egy hónappal az Ítélet meghozatala után arra, hogy a román nemzeti-párt neve alatt működő egyesületet feloszlassa. Igazságos volt-e a kolozsvári zsűri döntése avagy nem, azt nem tudjuk most megállapítani. De megállapíthatjuk azt, hogy az S. H. S. királyság Magyar Pártja nem intézett memorandumot a királyhoz, nem tagadta meg sehol és soha az állam egységét, vezetőit vagy tagjait nem ítélték el soha a párt működési körében elkövetett bűncselekményekért. Nem lehet tehát a két eset között analógiát találni és lehetetlen a magyarországi román pártot feloszlató magyar miniszteri rendelet indokolásából 30 évvel később általános érvényű jogszabályt kovácsolni. A budapesti nemzetiségi kongresszus Hogy az 1894. évi bizalmas rendelet után is a magyar nemzetiségek politikai pártjai zavartalanul folytatták működésűket, kitűnik abból, hogy 1895-ben augusztus hó 10-ikén a románok, szerbek és tótok szövetsége Budapesten kongreszszust tartottak, amelyen egy közös 21 pontból álló programot dolgoztak ki, mely sokkal, de sokkal mesziszebbmenö követeléseket támasztott, mint amelyenek a Magyar Párt programbeli célkitűzései. *) Később, amikor a románok feladták a passzivitást. Ez is egyik bizonyitéka annak, hogy a magyar közigazgatási gyakorlat a politikai párt fogalmának elbírálásáról, a »képviselőválasztással való összefüggést« nagyon helyesen a legtágabb értelemben magyarázta. Nijzs precedens Föltéve már most, hogy valóban volt olyan magyar jogszabály, mely a magyarországi nemzetiségeknek megtiltotta politikai pártok vagy egyesületek alapítását és működését, aminthogy nem volt — az, mint az alkotmány, rendelkezéseivel ellenkező. az alkotmány életbeléptetésének pillanatában hatályát vesztette. Az alkotmány negyedik szakaszában biztosított állampolgári jogegyenlőség és egyforma hatósági védelem elve nem tűr meg olyan jogszabályt, mely a gyülekezési, egyesülési és tanácskozási jog szabad gyakorlatát az állampolgárok bizonyos csoportjánál szükebb körre szorítja és súlyosabb feltételekhez köti, mint a másoknál; annál is inkább, mert az alkotmány nem azt mondja, hogy ez a jog a szerb, horvát, szlovén polgárokat, hanem egyszerűen »a polgárokat« illeti meg. Ellentétben állana a véleménynyilvánitás alkotmányban biztosított szabadságával oly jogszabály, mely ennek a véleménynyilvánításnak lehetőségét a legfontosabb téren, a politikáin, a kormányhatóság előzetes jóváhagyásától tenné függővé. f Ilyen jogrendszere nem volt a háború előtti Magyarországnak ép oly kevéssé, mint a háború előtti Szerbiának és a rendelet szerzője az ő jogi tézisére a parlamentáris és ai kotmányos országokban precedenst sehol sem fog találni. Ha tehát itt is volna olyan magyar jogszabály, amilyent a feloszlató rendielet állít, az ma már rég hatályát vesztette. Kérelem a belügyminiszter úrhoz A belügyminiszter a Bácsmegyei Napló tudósítója előtt tett nyilatkozatban bejelentette, hogy úgy a Kulturbund, mint a Magyar Párt feloszlatását saját kezdeményezéséből revideálni fogja. Ez a revíziós eljárás nem kontradiktorius. A miniszter nem tud magyarul és mint Sumadia szülöttje, nem ismerheti a magyarországi nemzetiségi mozgalmak munkáját, nem ellenőrizheti hát referenseinek, aki valószínűleg azonos a feloszlató rendielet indokolásának szerzőjével, előterjesztéseit, jogszabályidézeteit abban a tekintetben, hogy helytállók-e vagy nem. Igazságos döntést pedig csak a másik fél meghallgatása utáni lehet hozni. Ezért arra kérjük a heliigyminisztert, tekintse ezeket a sorokat az ország magyar népe részéről a revizionális eljárás során előterjesztett ellenbeszédnek. Ellenőriztesse a felhozott idézetek, tényállítások, miagyarázatok és következtetések helyességét olyan elvbarátaival, akik tudnak magyarul és ismerik a magyarországi nemzetiségi mozgalmak történetét. Hogy mást ne említsünk, dr. Hadzsi Koszta és dr. Gavrila Emil a megboldogult Protics Sztoján lelkes híveit, az ellenőrző szakértő tisztében minden magyar teljes megnyugvással látná. ÁHamhüségünkben és kipróbált radikálizmusunkban megbizhatik a belügyminiszter, tapasztalataikban, tudásukban és tárgyilagosságukban föltétlenül megbízik a magyarság. És azután hozzon olyan döntést, mint aminőt múltja, lelkiismerete és demokratikus hitvallása megkövetel. A Német Párt parlamenti képviselőitől pedig, amely büszkén vallja magát a Vajdaság valamennyi nemzeti kisebbsége parlamenti képviseletének, bizalommal várja az ország miagyar népe: hogy a Kulturbund és a Magyar Párt feloszlatásának gyors likvidálását egyformán szivén fogja viselni. Elkészült a kormány deklarációja A tisztviselői karban csak a parlament Ssszeülése után lesznek változások ' Beogradból jelentik: A politikai 'életben pillanatnyilag szélcsend Uralkodik és mozgalmasabb eseményekre csak a parlament összeülését megelőző klubülések alkalmával van kilátás. Augusztus 6-ikáig, a 'parlament megnyitásáig ugyanis a 'pártoknak még tisztázniok kell egyes kérdéseket és ezért keddre valamennyi pártklub ülésre hívta össze tagjait. 1 A radikális-párt keddi ülésén a kormánnyal szemben tanúsítandó ínagatartása. valamint a nemzetgyűlésen követendő taktikája, elsősorban azonban a házelnökség kérdése tekintetében fog dönteni. Ez az utóbbi kérdés ugyanis teljesen nyílt, mert Jovanovics Ljuba még nem nyilatkozott, hogy benyujtja-e lemondását. vagy pedig, a kormánypártok bizalma alapján, továbbra is megtartja-e a házelnöki méltóságot, tekintettel arra. hogy megválasztása a házszabályok szerint október 20-áig. a következő ülésszak meg-| nyitásáig szól. A kormáhyzópártok egyelőre nem foglalkoznak ennek a kérdésnek a megoldásával, mert az az álláspontjuk, hogy a parlament összeülése után is lesz még néhány napi idő a döntésre, miután az elnök lemondása esetén külön ülés napirendiére kell tűzni az ui elnökválasztást és ez alatt az idő alatt ráérnek a pártok uj jelöltet állítani. Erre való tekintettej a kormánypártok tagjai sem nyilatkoznak arról. hogy ha be is következnék Jovanofvics Ljuba lemondása, kit jelölnek a házelnöki méltóságra; Egyébként a kormánypártok továbbra is arra törekszenek, hogy Jovainiovicsoi a házelnöki székben való maradásra rábiriák. Pasics volt miniszterelnök szombaton megjelent a radikális-párt parlamenti klubhelyiségében, ahol délelőtt hosszasan beszélgetett á képviselőkkel. majd Jovanovics Ljuba házelnökkel és Trifunovics Misával folytatott tanácskozásokat. A földmives-párt magatartása Hétfőn és kedden a földmivespárt főbizottsága ülést fog tartani; amelyet politikai körökben nagy érdeklődéssel várnak. Ezen az ülésen döntenek ugyanis afölött, hogy a párt támogatja-e az uj kormányt és hajlandó-e képviselőiét a kormányba küldeni, amire nézve Davidovics miniszterelnök ajánlatot tett 'a pártnak. Bizonyosra vehető, hogy a párt egyelőre a kormány támogatása mellett fog dönteni, azonban a kormányba való belépése még kétséges. A Radics-párt Beogradban vezetői A Horvát Köztársasági Parasztpárt vezetői, dr. Macsek és Predavec szombaton reggel Beogradba érkeztek, azonban az esti vonattal már vissza is utaztak Zagrebba. A horvát képviselők délelőtt a miniszterelnökségen felkeresték Davidovics Liuba miniszterelimököt. akivel hosszabb ideig tanácskoztak. A tárgyaláson részt vettek még Petro-
