Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-19 / 226. szám

1924 augusztus 19. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oídal „A ffépíá szerkesztősége provokálta afoszerkesztot A Benárd-Kiár-affér újabb fejleménye Budapestről jelentik: Irtunk ar­­rő1 a lovagias ügyről, amely dr. Klär Zoltán budapesti főorvos és Benárd Ágoston. .4 Nép főszerkesz­tője között támadt és amelyben a megbízottak úgy állapodtak meg, bogy Benárd egy előre megállapí­tott szövegű nyilatkozatot tesz köz­zé A Nép-ben. A nyilatkozatból a legfontosabb kitételek elmaradtak, sőt a nyilatkozat alatt a lap olyan kommentárt is közölt, amely a Be­­juird-féle nyilatkozatot más színben tüntette fel. Dr. Kiár Zoltán segédei természe­tesen nem elégedtek meg a nyilat­kozatnak ilyen módon való közlésé­vel és ezért becsiiletbiróság össze­ül vasát indítványozták. Úgy volt. hogy vasárnap délelőtt fog dönteni a becsiiletbiróság az ügyben, azonban — mint Budapest­ről jelentik — a döntést váratlanul felfüggesztették. Közben ugyanis más fordulatot vett az ügy. A Név munkatársai sértőnek találták magukra nézve, hogy főszerkesztőjük, aki a lepnak legfőbb szellemi irányitója. saját magáit és így munkatársait is. de­­závuálja. Hosszas tanácskozás után abban állapodtak meg a szerkesz­tőség tagjai, hogy egyik munkatár­suk. a lap politikai rovatvezetője, Lukácsevics Lajos utján mindnyá­juk nevében elégtételt követel Be­várd Ágostontól. Az együttes elégtételkérésen kí­vül Gidófalvy Tibor, a Nép munka­társa. aki az inkriminált közleményt irta. külön is provokálteíta főszer­kesztőjét. Kémkedési por a novisadi törvényszéken Három és fél évre ítélték a fővádlottat Noviszadról jelentik: A noviszadi ’törvényszék Nedalovics-tanácsa hét­főn tárgyalta Krancsics Gyúró és társainak kémkedési pórét. A vádirat szerint Horváth György és Krancsics Gyúró, akik mint mun­kások 1923-ban Zalaegerszegen dol­goztak, megismerkedtek ott a ma­gyar hadsereg kötelékébe tartozó Sztojanovics alezredessel és Nedlics századossal, akik rávették eket ar­ia, hogy megfelelő díjazás mellett kémszolgálatot teljesítsenek Jugo­szláviában Magyarország javára. A megállapodás értelmében Horváth és Krancsics átszöktek Öszijekre, a hol a katonai divíziónál szolgálatot teljesítő Prodavics Luka és Juszt Iván közlegények segítségével több fontos aktát és iratot loptak el az iro­dából. amelyet átvitték Magyaror­szágra megbízójuknak. A kémek, a kik Zalaegerszegen az aktákért na­gyobb összeget kaptak, többször megtették az: utat a határon át. A határátlépésnél a kémeknek Hor­váth István, Náza József és Kran­csics Mijó földművesek segédkeztek, akik többek közt álruhát is adtak számukra. 1923 áprilisában a kém­kedést leleplezték, Krancsicsot nyomban letartóztatták, míg Hor­váth Györgynek sikerült megszök­nie. Krancsics vallomása alapján tár­sait is elfogták és bszállitották őket a noviszadi ügyészség fogházába. A hétfői tárgyaláson a vádat dr. Lemaics ügyész képviselte, rnig a védelmet dr. Sztakics Lábúd ügy­véd látta el. A kihallgatás során az elsőrendű vádlott, Krancsics Gyúró beösmerte, hogy pénzért kémkedett Magyarország javára és azzal vé­dekezett, hogy ugyanakkor az S. H. S. királyság részére is végzett ke in­­szol sálat ot, minden díjazás nélkül. összesen hatszor ment át a hatá­ron. A kémkedésre Horváth beszél­te rá. Prodavics és. Juszt szintén beösmerték bűnösségüket, a többiek azonban tagadták a terhűkre rótt bűncselekmény elkövetését tekintet-, tel arra. lrogy Krancsics, Prodavics és Juszt beismerték bűnösségüket, enyhe büntetés kiszabását kérte rá­juk, míg a többi vádlottra nézve, minthogy a tárgyalás során terhelő bizonyíték nem merült fel ellenük, felmentő Ítéletet kért. A bíróság az ítéletet délután hat órakor hirdette ki. Krancsicsot kém-Beogradból jelentik: A hétfői mi­nisztertanács programján — mint már közöltük — szerepelt a Ma­gyar Párt működésének engedélye­zéséről való döntés is, amellyel azonban a minisztertanács nem fog­lalkozhatott. tekintettel arra. hogy a belügyminiszter az erre vonatko­zó javaslatot még nem terjesztette a kormány elé. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa ez ügyben hét­főn délben beszélgetést folytatott a minisztertanácsról éppen akkor tá­vozó Csemovics Marko belügyi po­litikai államtitkárral, aki közölte, hogy a Magyar Párt ügyében hét­főn kellett volna a- minisztertanács­nak döntenie az ö referátuma alap­ján és bár a Magyar Párt beadvá­nya már Kezeiben van. nem tehetett döntő jelentést a kormánynak, mert c, belügyminisztérium B. B. B. ügy­osztálya. ahonnan a feloszlató ren­delet eredt, nem gerjesztette még be az ügyre vonatkozó aktákat és igy nein volt eddig módjában, hogy a kérdést behatóan tanulmányozza. Csemovics államtitkár, mint mon-Londonból jelentik: Harriot mi­niszterelnök a Daily Express mun­katársának terjedelmes interjút adott. A hírlapíró első kérdésére Herriot a következőkét mondotta: — A londoni konferencia legfon­tosabb eredményének azt tartom., hogy a németek közt ismét felébredt a kölcsönös bizalom és hogy a béke szelleme újból bevonult a nemzet­közi politikába; azt, hogy az egyik nemzet a másikhoz úgyszólván mint testvér szólott a testvérhez anélkül, hogy megint a diplomáciai jegyzé­kek módszeréhez kellett volna fo­lyamodni és ettől fogva számit az uj korszak a nemzetközi politikában, a történelem uj korszaka. Nem tu­dom eléggé hangsulyózni, hogy az a szerződés, amelyet szombaton alá­irtunk, kizárólag tárgyalások ered­ménye és nem származott semminő diktátumból. Ismét megadták a vi­lágnak a régóta sóvárogva várt bé­két, még pedig anélkül, hogy a sa­lját országunk helyzetét veszélyez­­í tettük volna. A konferencia a döntö- I bírósági eszme győzelmét jelenti és a példa, amelyet Londonban adtunk, bizonyára messzeható következmé­nyekkel fog járni. Remélem, hogy tényleg helyre, fog állani a megértés Franciaország és Németország kö­zött és én minden tőlem telhetőt el fogok követni, hogy ezt elősegítsem, sőt a kereskedelmi szerződéseket is mielőbb nreg akarom kötni Német­országgal. Hazautazott a német és a francia delegáció A német delegáció az egész se­gédszemélyzettel és a berlini lapok kedésért és hatósági közeg megsér­téséért három évi és négy havi fegy­házra, Jusžtot, aki egy ízben már emberölésért büntetve volt, mint bűnrészes két évi és négy havi fegy­­liázra, Prodavicsot pedig kémkedés­ért két évi fegyházra Ítélte a bíró­ság. A vádlottak büntetéséből egy évi és négy havi vizsgálati fogságot kitöltöttnek számítottak. A többie­ket felmentették. A vádlottak és vé­dők az ítéletben megnyugodtak, mig az ügyész súlyosbításért feleb­­bezett. dotta. egyelőre csak a Magyar Párt beadványából és a Demokratija szombati számából ismeri az ügyet, de ezek alapján az akták áttanulmá­nyozása nélkül nem hozhatott dön­tést. Még a hétfői napra várja, hogy ia B. B. B. ügyosztályból megkapja az aktákat és akkor még a hétfői nap folyamán elkészíti jelentését. A feloszlatás tekintetében elfog­lalt álláspontjáról kije.entette Cse­movics államtitkár, hogy bár neki az a véleménye, hogy nemzeti, val­lási, vagy faji alapon álló szerveze­teknek — legyenek azok akár nagy­szerb. vagy nagyhorvát pártok is — nincs létjogosultságuk, azonban ez a magánvélemény a kérdés eldön­tésénél nem jöhet figyelembe, mert a Magyar Párt feloszlatásának ügye kizárólag jogi kérdés, amelyet az alkotmány és egyéb törvényes ren­delkezések alapján kell majd meg­oldani. Kijelentette végül az államtitkár, hogy bizonyosra veszi, hogy a ked­di minisztertanács már dönteni fog a Magyar Párt beadványa fölött. kiküldött tudósítón ál együtt vasár­nap reggel a 9 óra 45 perces gyors­vonattal ejutazott. A Viktória pá­lyaudvaron bucsuzásra megjelent a londoni német nagykövetség egész személyzete, élén a nagykövettel és a német kolónia sok tagja. Közvet­lenül az indulás előtt érkezett ki Ramsay Macdonald miniszterelnök magántitkára és tolmácsolta a né­met minisztereknek a brit kormány üdvözletét. Párisi jeientó» i&zerárt hétfőn dél­előtt 10 órakor ’üfazott el Londonból Herriot és a francia delegáció és délután hat órakor érkeztek Paris­ba. Herriotnak párthívei meleg fo­gadtatást rendeztek a Saint-Lazare pályaudvaron. A miniszterelnök még Londonból intézkedett, hogy kedden korán reg­gel a miniszterek Parisba legyenek és minisztertanácsot lehessen tarta­ni. Kedd délelőtt 10 órára van ki­tűzve a minisztertanács az Elysée­­ben Doumergue köztársasági elnök jelenlétében, Herriot be fog számol­ni a londoni konferencia eredmé­nyeiről és megbeszéli kollégáival a parlamenti teendőket. Theunis szerint Amerikának köszönhető a siker Theunis miniszterelnök és Hy­mans külügyminiszter hétfőn ideér­kezett. A miniszterelnök a Soir szerkesztője előtt megelégedését fe­jezte ki az értekezlet sikerén s utalt a francia-angol antant jelentőségé­re. továbbá örömét fejezte ki afe­lett. hogy a belgák hozzájárulták ennek az antantnak újabb vissza­állításához, Theunis hangsúlyozta, hogy az értekezlet eredményes be­fejezése Amerikának köszönhető. A német sajtó a konferencia eredményéről Berlinből jelentik: A londoni kon­ferencia végső határozatait a német sajtó hűvösen Ítéli meg, még a kor­mánypárti lapok is nagy rezigná­­cióval írnak a londoni eredményről, a nacionalista újságok pedig termé­szetesen »uj kapitulációt« emleget­nek. A centrnmpárt lapja, a Germania úgy vélekedik, hogy nem Versail­­lesben, hanem most Londonban folyt le a békekonferencia és ha Né­metország nem is érte el föltételei­nek beteljesülését, amelyektől füg­gővé tette a Dawes-terv végrehaj­tását, az eredmények mégis lénye­gesek. Át fogja érezni ezt a német nép. úgy. hogy a nacionalisták és a fajvédők előrelátható cgitációja nem fog célt érni. A demokrata-párti Berliner Ta­geblatt szerint London nem megve­tendő gazdasági előnyöket hozott Németországnak, de a német nép­nek a jog erejébe vetett hitét meg­rendítette. mert a franciák katonai szankcióját még Anglia is helyesel­te. Ezzel szemben vívmánynak szá­míthat, hogy a német delegáció nem kötötte meg a birodalmi kor­mány kezét kereskedelempolitikai téren. Mindazonáltal a Marx—Stre­­semann-kormány a birodalmi gyűlé­sen erős és elkeseredett oppoziciS- val fog találkozni. A szociáldemokraták orgánuma dicséri a londoni német delegációt, hogy néhány hónap alatt, (mellyel siettetni lehetett volna a katonai ki­ürítést. nem tette kockára a konfe­rencia sikerét, de ügyetlenség volt részéről a katonai kiürítés kérdését előtérbe tolni, mert ezáltal a túlzó nacionalisták politikai pozícióját erősítette a birodalmi kormánnyal szemben, anélkül, hogy a sikerre ki­látása lehetett volna. Szeptember elején kezdőd­nek a német-belga kereske­delmi tárgyalások Berlinből jelentik: Stresemann birodalmi külügyminiszter értesítet­te a belga kormányt, hogy a német­belga kereskedelmi tárgyalásokat szeptember eleién lehetne megkez­deni. A tárgyalások helyéül a né­met külügyminiszter Berlint ajánlja, mert a Dawes-terveztt végrehajtá­sával kapcsolatos intézkedések a német minisztériumok egész sze­mélyzetét igénybeveszik és igy nem lehetne megfelelő szakértőket Bel­giumba küldeni. A londoni konferencia vitája a francia kamarában és a szenátusban Parisból jelentik: A kamarában csütörtökön kezdik meg a londoni konferencia eredményének vitáját. Eddig nyolc interpelláció érkezett be. köztük Leon Blum szocialista és Cachin kommunista vezértől. A sze­nátusi vita vezérszónoka Poincaré lesz. Az angol lapok a kiürítés hosszú terminusa ellen Londoni jelentés szerint az angol lapok megelégedéssel írnak a kon­ferencia eredményéről, az egyetlen szépséghibának csak az egy évi ki­ürítés terminusát tartják, mert ez azt jelenti, hogy a megszállt német területeknek még egy teljes eszten­deig kell az idegen elnyomás ter­heit nyögni. Menetrendváltozás a Novisad- Vukovár heiyi hajőközleksdésben. Augusztus hó 17-től a „Napred" gőzös a novisad-vukovári vonalon és vissza naponta, tehát hétfőn is közlekedik szerda kivételével. men A minisztertanács elhalasztotta a Magyar Páli ügyének tárgyalását A B. B. B. osztály még- nem terjesztette föl az aktákat a belügyminiszterhez Herriot a londoni konferencia eredményéről Elutazott a német és francia delegáció Londonból

Next

/
Thumbnails
Contents