Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-18 / 225. szám

> 2. oldal. BACSMEGYEf NAPLÓ 1924 augusztus 18. A Radics-párt és a szuboticai közigazgatás A párt nagy reményeket fűz a községi választásokhoz A Bácsmegyei Napló vasárnapi számában közölte dr. Evetovics Má­tyásnak, a szuboticai Radics-párt titkárának nyilatkozatát, melyben ez megerősíti a Bácsmegyei Napló állí­tását, hogy a Radics-párt nem kö­vetel száznegyven helyet a szuboticai kiszélesített tanácsban. A Radics­­párt titkára ugyanebben a nyilat­kozatában közölte azt az álláspontját is, hogy — ámbár egy más oldalról elhangzott nyilatkozat szerint csak a legutóbbi választásokon résztvetí pártok igényelhetnek közgyűlési tag­ságokat — a horvát parasztpárt szuboticai szervezete ennek ellenére olyan számbeli erőt képvisel, hogy joggal követelhetett legalább ötven helyet a kiszélesített tanácsban. Azt az állításunkat is megerősítette dr. Evetovics párttitkár nyilatkozata, hegy a közigazgatási tisztviselői kinevezések végleges eldöntését a Radics-párt helyi szervezete, amely eddig csupán egy kevésbé exponált rendőrségi és tanácsnoki tisztségre jelentette be igényeit, a három kor­mánypárt : a demokrata párt, bunye­­vác-sokác párt és a központi Radics­­párt megegyezésére bízza. A Radics­­párt titkára — amint nekünk raon dotta — a párt eddigi óhajain túl­menő esélyeit sem tartja kizártnak, különösen a községi választások meg­­ejtése után, amelyhez a Radics-párt az egész Vajdaságban nagy rémé nyékét fűz. Ezek megállapítása után szívesen eleget teszünk Kopunovics Lujo Radics-párti vezetőségi tag kérésé­nek és konstatáljuk, hogy Kopuno­vics a Hírlap legutóbbi számában megjelent nyilatkozatát — amelyet ez a lap sikertelenül igyekezett a mi állításaink cáfolatául felhasználni — pártja vezetőségének tudtával és megbízásából adta közre. Á Sieger Bernáf Szereteíház Egyesület közgyűlése Bizottságot választottak a zsidó kórház ügyeinek intézésére Vasárnap délelőtt tartotta meg a közgyűlését Dr Singer Bernát Sze retetházának Egyesület a Lifka_ mozi1 helyiségében. Ez volt az első közgyűlés a Szeretetház által ala­pított szuboticai zsidókórház meg­alakulása óta és igy a vezetőség hivatalosan számolhatott be az elért eredményekről. A közgyűlésen, amelyen dr. Feny­ves Ferenc elnökölt. Pollák Lajos beszéde után Schwimmer Béla tit­kár terjesztette elő az elnöki jelen­tést. Az egyesületnek 2224- rendes tagja van. Az alapító tagok száma 358, akik 925.000 dinár alaptőkét adtak össze. A kórháznak 1923. augusztus 15-iki megnyitása óta 308 betege volt és 140 műtétet vé­geztek. A betegek háromnegyed­része ingyen ellátásban és kezelés ben részesült. Az elnöki jelentés körül hosz­­szabb vita fejlődött ki. amelynek eredményképen a közgyűlés elfo­gadta a jelentést és a lelépő veze­tőségnek megadta a felmentvényt. A közgyűlés ezután örökös disz­­elnökké választotta meg dr. Wil­helm Adolf orvost, 'az egyesület volt elnökét. Fenyves Fernec dr. ja­vaslatára üdvözölte a közgyűlés a közegészségügyi minisztert és Szu botica város vezetőségét és jegyző könyvi köszönetét mondott mind­azoknak, akik adományaikkal le­hetővé tették a zsidókórház megte­remtését. továbbá dr. Török Bélá­nak, valamint dr. Wilhelm Imrének, g akik a kórházban honorárium nél­kül működnek. A közgyűlés elfogadta a Schwim­mer Béla által beterjesztett zár­számadást. tudomásul vette a fel­ügyelőbizottság jelentését és hoz­zájárult a javasolt alapszabály mó­dosításhoz. Elhatározta még a köz­gyűlés. hogy a tagdijat kétszeresé­re emeli és köszönettel vette tudo­másul a gyűlésen bejelentett uj ala­pítványokat. Végül a közgyűlés ®z alapszabályok módosításának jóvá­hagyásáig bizottságot választotta a zsidókórház ügyeinek intézésére. A bizottság elnöke Pollák Lajos. Harmincezer hivő veit résit az osijeki eucharisztikus körmeuetfeea Véget ért a kaíholikus kongresszus Osijekről jelentik: Vasárnap reg­gel megérkezett, az eucharisztikus kongresszusra dr. Korosec Antal val­lásügyi miniszter a kormány képvi­seletében. Az ünnepélyes fogadtatás a miniszter kivánságára elmaradt. Osijek utcáin már a kora reggeli órákban hatalmas néptömegek hul­lámzottak. Délelőtt kilenc órakor a Regimentsgartenban nagymisét cele­bráltak, amelyen a Kuhács, Lipa és Preradovics dalárdák Faller Miklós­nak, a zagrebi opera igazgatójának nagy zenés miséjét adták elő a szerző vezénylete mellett. Délelőtt tizenegy órakor volt a Regiments­gartenban a nagykongresszus, ame­lyen az egyes bizottságok előadói beszámoltak az előbbi két napon végzett munkáról. Délután négy órakor hatalmas kör­­menet volt, amelyen körülbelül har­mincezer hivő vett részt. A vidéki vendégeken kivül részívettek a pre­cesszióban az összes osijeki katho­likus egyletek, a Sokol, a kongre­gációk és számos vidéki ifjúsági egyesület. A menet a felsővárosi Péter-Pál templomból vonult el az alsóvárosba, ahová a menet vége már elérkezett, amikor az eleje még el sem indul­hatott. Szent zászlók alatt, ének és zeneszó mellett vonult végig a városon az impozáns precesszió, amelynek ezrekre menő tömeg ál­lott sorfalat az utcák gyalogjáróin. Két és fél óráig tartott, amig a me­net visszaérkezett a Péter-Pál temp­lomhoz. Este Axamovics djakovói püspök száznyolcvan terítékes bankettet adott az egyházi méltóságok tiszteletére a Grand Hotelban. A banketten szá­mos felköszöntő hangzott el a ki­rályra, a pápára és az egyházi mél­tóságokra. A kongresszus vendégeinek nagy része már vasárnap este elutazott Osijekről. Mérne! detektívek felismerik Gömbös vendégeiben Erzberger gyilkosait Az egyik bajor fiatalembert őrizetbe vették — Gömbös villájában inzultáltak három újságírót Néhány nappal ezelőtt — mint közöl­tük — Budapesten az a hir terjedt el, hogy Gömbös Gyula nagytétényi birto­kán három gyanús bajor fiatalember tartózkodik, akiket a német rendőrség az Erzberger-gyilkosság ügyében köröz. Az első hírek után Gömbös Gyula1 anyja az érdeklődő újságírók előtt kijelentette, hogy ez a hir rosszakaratú koholmány, mert az egyik vendég távoli rokonuk, a másik kettő pedig ennek barátai, akik Gömbös tétényi birtokán gazdálkodással foglalkoznak. Gömbös Gyula a lelepzés után szom­baton a Balatonról visszatért Buda­pestre és nyilatkozott rejtélyes vendé­geiről. Ez alkalommal Gömbös a követ­kezőket mondotta: —• Néhány hónappal ezelőtt ayval jöttek hozzám, hogy több, politikai okok miatt emigrált német tiszt lakás nélkül van, nem volnék-e hajlandó egy Schnei­der nevű német tisztnek hajlékot adni. Arita való tekintettel, hogy magam is ettem a bujdosás keserű kenyerét, kész­ségesen rendelkezésükre bocsájtottam Nagytétény határában fekvő házamat. Időközben azt is megtudtam, hogy Schneidernek két barátja igen nagy nyomorban tengődik, mire őket is meg­hívtam villámba. Azóta ezek az urak állandóan kintlaktak nálam és ker­tészkedéssel foglalkoznak, amiről ma­gam is meggyőződtem. Ellenük detek­tív szerepre nem vállalkoztam, ez kü­lönben sem állt módomban, de nem is akartam megtenni. Egyebekben az egész dolog a magyar közhatóságokhoz tar­tozik, amelynek ténykedése elé sem­miféle akadályt nem gördítek. A rendőrség nem nyomoz A leleplezést megelőzően Boros László, az »Esti Kurír« felelős szerkesz­tője a cikk megjelenése előtt néhány órával felkeresett a budapesti főkapi­tányságon egy magasrangu rendőrtiszt­viselőt, aki előtt jegyzőkönyvbe mondta, hogy lapja ezt a leleplezést le fogja kö­zölni és felhívta a rendőrséget, hogy a gyanuokok alapján akadályozzák meg a rejtelmes bajorok esetleges szökését. Ennek ellenére! ai rendőrség az első na­pokban semmit sem tett a rejtély kide­rítésére. Azok az újságírók, akik csü­törtökön este kint jártak Nagytétény­ben, nyomát sem látták aj főkapitányság detektivjeinek, sőt megrökönyödve ta­pasztalták, hogy a budapesti rendőr­kapitányságnak és a nagytétényi őrszo­bának fogalma sincs az egész ügyről. A budapesti főkapitányságon ugyan­az volt a helyzet, mint már annyiszor, amikor politikai ügyekben nyomoznak. A főkapitányság politikai osztályán a legnagyobb titkolózás folyik és kora délután még az volt a helyzet, hogy tudni sem akartak Gömbös Gyula három bajorjáról. Folyton azt hangoztatták, hogy Nagytétény a pestvidéki főkapi­tányság hatáskörébe tartozik. A pest­vidéki kerületi főkapitányság viszont az ügyre vonatkozólag felvilágosítást nem akart adni. Inzuliáiják az újságírókat Amig a rendőrség intézkedései kés­tek, kinos események játszódtak le a nagytétényi villában az egyik bajor fiatalember és három budapesti újság­író között. A tétényi Schneider-viliában pén­teken megjelent Kovács Arnold, Falus Ferenc és Páll József újságírók, hogy Gömbös bajor vendégeivel beszélhesse­nek. A hírlapírókat Hike Ferencné, a bajorok gazdasszonya fogadta és nem valami jóindulattal nyilatkozott a fiatal­emberekről. Kijelentette, hogy neki min­dig gyanúsak voltak, előtte azonban so­hasem beszéltek bizalmas dolgokat. Se leveleket, sent újságokat nem hoztak haza. Azokat Budapesten egy ottani megbízottjuk utján ve:n :: ét és a levele­ket nyomban megsemmisítették. Érint- , kezésben állt egy Fritz Schacke nevű igazgatóval, aki a Kemna gőzekegyár mérnöke*. Elmondta, hogy véleménye szerint a vágottíülii vendég, Schneider Henrik, tulajdonkénen Schultz Henrik: a fülén is ott van a körözőlevélben megjelölt seb­hely. Mayer Konrád igazi nevét nem ismeri. Schneider, Polster és Mayer román útlevelek birtokában vannak és mint külföldiek jelentkeztek a pestvidéki kerületi kapitányságon, liikcné elmond­ta még, hogy Schneider«és Föister már évek óta tartózkodtak Magyarországon. A. nyugatmagyarországi felkelés ideié­ben Sopronban ismerkedett meg velük. Mind a ketten élénk összeköttetésben állottak az Ébredő Magyarok Egyesülő-1 tével és sűrűn megfordultak a Sörhdz­­utedban. Az éjszakát gyakran a lakáson kivül töltötték. Hogy hol, nem tudja. Né­ha látogatókat kaptak akikkel élénk tárgyalásokat folytattak. Beszélgetés közben Hikené többször kiment a szobából. Egyszerre kinyílt a veranda ajtaja és az újságírók előtt ter­mett Mayer Konrád, kezében furkósbotot szorongatott, vele volt egy paraszt­legény és egy ismeretlen fiatalember, ezek is íurkósbottal felszerelve, s ezt a harcias csapatot két barátságtalan far­kaskutya tette még kellemetlenebbé a hivatásukat teljesítő újságírók számá­ra. Mayer a kutyákat ráuszította az új­ságírókra, azután pedig a velcjött két emberrel furkósbotokkal verte agyba­­főbe őket. Az egyik hírlapíró revolvert rántott, de azt szintén íurkósbottal ki­ütötték a kezéből. Mikor az újságírók a villából kijöttek, detektívet vagy rend­őrt sehol a közelben nem találtak. Letartóztatják Föistert Pénteken ismét foglalkozott a rend­őrség a titokzatos üggyel Schneider Henriket és Föister Henriket a budafoki kapitányságra előállították, ott igazol­tatták s ennpk az igazoltatásnak követ­kezménye az lett, hogy Schneidert elbo­csátották, ellenben Föister Henriket, aki nem tudta magát kellőképen igazolni, átkisérték a pestvidéki ügyészségre, dél­után pedig a főkapitányságra szállítot­ták. A szabadságon levő Marinovich főka­pitány helyettese, dr. Szeszlér Hugó fö­­kapitányhelyettes, ebben az ügyben dél­után hat órától háromnegyed hétig fenn tárgyalt a belügyminisztériumban. A később felmerült gyanuokok alap­ján a rendőrség elrendelte az egyszer már elbocsátott Schneider letartóztatá­sát, azonban sehol sem találták. Meg­állapították, hogy Schneider szombaton délelőtt és délután Gömbös Gyula Bu­­ross-utca 4. szám alatti lakásán tartóz-. kodott. A harmadik bajor Mayer Konrád né­ven szerepel és mérnöknek mondja ma­gát. Föister Henrik — Erzberger gyilkosa A rendőrség a további nyomozás so­rán megállapította, hogy Föister, Schnei­der és Mayer már annak idején a nyu­gatmagyarországi felkelésben is részt­­vettek, s ennek likvidálása után jöttek Budapestre, ahol első ízben az Angol parkban kaptak állást. Föister a buda­foki rendőrkapitányságon s a pestvidé­ki ügyészségen gazdásznak mondotta magát és kijelentette, hogy a német hadsereg volt aktiv főhadnagya. Bizonyos, hogy az Erzberger-gyilko­sokról szóló szemétyleirások egyike fel­tűnően egyezik Föister Henrik személy­­leírásával, sőt a Tillessen Henrik sze­­mélyleirásában feltüntetett ismeretöjel, a sebesülésből származó csonka tül is megtalálható a főkapitányságon levő Föister Henriken. A rendőrségen nagyon feltűnőnek tart­ják a keresztnevek egyezését is. A két körözött Erzberger-gyilkosnak, akiknek fejére kétezer aranykorona 'jutalmat tű­zött ki a német rendőrség, keresztneve Henrik. Föister és Schneider kereszt­neve szintén Henrik. Az évtizedes rend­őri gyakorlat) pedig azt mutatja, hogy a bűnösök, h!a akármilyen álnevet is vesz-

Next

/
Thumbnails
Contents