Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-17 / 224. szám
Poštariua plac'ena u gofovom Ünnepi szám — Ára 3 tímár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve AGSMEGYEI 7 'ílíV. évfolyam Subotica, VASÁRMAP, 1924 augusztus 17. 224. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 3—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Leibach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-paloía) Tudja-e a Miniszter Űr! Irta: Fischer Jákó dr. Az utóbbi időkben Beogradban járt küldöttségek egyre-másra azt a választ kapták ía panaszaikat meghallgató miniszterektől, hogy »ezt most hallom először, erről eddig mit sem tudtam« stb. Habár szokatlan és naiv ez a beismerés, mert a miniszternek tudnia keli mindent, ami a resszortjában történik és politikailag felelős is mindazért, ami az alája rendelt hivatalokban történik, azért még se csodálkozunk túlságosan a miniszteri kijelentéseken, amikor a miniszteri állások sűrűn cserélnek .gazdát és nem mindenkor olyat tesznek, aki a szakmájában teljes jártassággal rendelkezik. Sem az uj pénzügyminiszter, még kevésbbé a régi, nem érdeklődtek aziránt, hogy milyen pusztításokat visznek végbe a vajdaság lakosai között az ő közegei a jövedelmi, vagyoni és hadi nyereségadó kivetésénél. Azért kérdezzük a miniszter úrtól, tudja-e és |ielyesli-e, hogy 1. a jövedelmi adóalap megállapításánál sohasem azi előző évi bevételeket, hanem az adókivetés évére vonatkozó bevételeket, veszik nálunk a számítás: talapjául, ami világos törvénysértés, mert az 1909. évi X. tör. cikk 11. §-a kifejezetten az ellenkezőt rendeli. Csak az adózónak biztosított jog az, hogy az adókivetés évéiben várható eredmény, ha az csekélyebb az előző évinél, vetessék számításba. Ez tehát egyedül az adózónak adott kedvezmény és nem a kincstár részére is biztosított jog. A törvény és végrehajtási utasítás mellett bizonyít az adóvallomási ivek szövege is, ahol a múlt évi eredmény bevallása mellett egy második rubrikát helyeztek el abból a célból, hogy az adózó az adókivetés évében várható »csekélyebb« bevételeit vallja be és ezt a jegyzet rovatban megindokolja. Az adózókra nézve különösen nagy fontossága van annak, hogy őket illeti meg a választási jog, mert a pénzérték devalvációja folytán évröl-évre több bevételt kellett bevallani a roszabbodott pénz alapján. Az, adókivető bizottságok ugyanis a didergő adóalanyhoz ezt a stereotip' kérdést tették fel: »Mennyiből élt ön meg 1918—21. 'években?« vagy: »Mennyi kellett önnek a háztartására 1921. évben?« A meglepett adóalany ösztönszerüen lehazudott valamennyit, de mégsem többet, mint amennyivel — a köztudomás ellenére — nevetségessé tette volna magát. Az adókivetö (bizottság aztán ezt az összeget elfogadta a jövedelmi adó alapjául. Az adózó azt hitte, hogy jól végezte a dolgát, mivel azt nem tartotta megadóztathatónak, amit az életfeutartására elköltött. Az adókivető bizottság viszont abból indult ki, hogy a jövedelemből előbb az adót keli kifizetni és csak a maradékból szabad kenyeret venni. így azután az eredmény az lett, hogy a bevallott, a háztartásra már elköltött jövedelem nem bizonyult elégségesnek az adók kifizetésére, mert tudvalevő és elégszer bizonyítottam, hogy a bevallott jövedelem sohasem elégséges az adó kifizetésére, 2. Tudja-e a miniszter ur, hogy a hadinyereségadót sohasem a bizottság, hanem a pénzügyi előadó állapította meg, mert a bizottság csak a jövedelmi és vagyonadó alapot hirdette ki, a hadinyereség alapjának kiszámítását a kincstári előadónak engedte át. A pénzügyminiszter buzgó alantasa azonban ehelyütt már nagyobb törvénytisztel e tef tanúsított, mert a hadinyereségr o alapjaként mindig a következő év jövedelmét vette számításba azon az alapon, hogy valamely évnek a jövedelmi adóalapja az előző év bevételének eredménye alapján volt volna megállapítandó. Gyakorlati példa: Az 1920. évi hadinyereséget az 1921. évi jövedelmi adóalap után vetették ki, pedig ebben az évben már megszűnt a hadirtyeresógadó fizetésének kötelezettsége. Tették ezit azért, mert á hadinyereségadó alapja az ugyanazon évi jövedelemtöbblet. Minthogy pedig az 1920. évi jövedelemtöbblet az 1919. évi bevételek eredményét tüntette fel. kellett az 1920. évi hadinyereségadót az 1921. évben megállapított jövedelem alapján kiszámítani, mert ez képezi tulajdonképpen az 1920-as év jövedelmi adó alapját. Nyilvánvaló, hogy ezt az eljárást csak akkor volt volna szabad követni, ha az 1920. évre nem az 1920. évi bevételek eredményét veszik adóalapul, hanem az előző évit. Ellenben nem volt szabad erre az álláspontra helyezkedni, ha nem az előző, hanem mindig az ugyanazon évi jövedelmeket sújtották jövedelmi adóval. Súlyos következményei lettek ennek az eljárásnak azért, mert a pénzérték 1921. évben már tetemesen devalválódott és az 1821. évben megállapított jövedelmi adót a kincstár a következő három évre is jogosított újabb kivetés nélkül beszedni. 3. Tudja-e a miniszter ur, hogy a hadinyereségadó beszedését a hadinyereségadó törvényünk 60. §-nak rendelkezése ellenére nem a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított öt hónap alatt és három részletben követelik be, hanem egyszerre és egy összegben a fizetési meghagyás kikézbesítése előtt és nélkül? 4. Tudja-e a miniszter ur., hogy a hadinyereségadó kiszámításánál 1918. és 1919. években is a békejövedelmet csak 10.000 koronára becsülik, holott ez a békejövedelem arany koronát és nem az 1918. és 1919. éves devalvált papírpénzt jelenti A hadinyereségadó törvény 51. §-a az 1918. évre mentesíti a 26.000 K és 1919. évre a 39.000 korona jövedelmet a hadinyereségadó alól. A törvénynek ez az intézkedése nyilvánvalóan nem azt akarta elérni, hogy a hadinyereségadó a 26,001, illetve 39.001 korona jövedelemnél kezdődik, hanem azt, hogy az 1918. évi jövedelemből 26.000, az 1919. évben 39.000 korona leültetik a békeév vélelmezett jövedelmére. 5. Tudja-e a miniszter ur, hogy a pénzügyigazgatóságok csak az adóalap megállapításáról értesítik a feleket. azonban olyan végzést, mely a2 adóösszeget megállapítja^ az adókulcsot alkalmazza, nem kézbesíti. A törvény előírja, hogy az adóalap megállapítása után a pénzügyigazgatóság alkalmazza az adókulcsot és a félnek úgy az adóalap, mint az adókulcs megállapítása ellen kiilön-külön felebbezési joga van a kézbesítéstől számított 15 nap alatt. A költségvetési törvény 176. §-a szerint azok,.. akik az 1921. évre megállapított jövedelmi és vagyonadót a következő három évre soknak tartják és rendkívüli okok miatt annak leszállítását kívánják, azok helyesbítési eljárást kérhetnek az 1922. évi, illetőleg 1923. évi kiszabásra vonatkozó értesítés vételétől stán.itott 30 nap alatt. Ha azonban a pénzügyigazgatóságok még az 1921. évi adó kiszabását sem közük a felekkel, miként élhetnek akkor panaszjogukkal, akár a revízió irán ti jogukkal? 6. Tudja-e a miniszter ur, hogy az 1922., 23. és 24. évekre még akkor is beszedik az 1921. évre kivetett adókat, ha az adózó időközben tönkrement és ennek folytán helyes bitési eljárást kért. mert úgy a panasznak. mint a reviziós kérvénynek nincsen halasztó hatálya és a panaszokat belátható időn belül el nem intézik, a reviziós adótárgyalásokat pedig talán sohasem tartják meg? 7. Tudja-e a miniszter ur. hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok sérelmes adómegállapitása ellen beadott panaszok legna gyobb része még csak felterjesztve sincs a másodfokú elbírálás céljából és az a kevés kivétel az általános szabály alól csak az óriási erőfeszítésekkel harcolható ki a sorrend sérelmével? A, kincstárnak természetesen nem érdeke a jogorvoslatok gyors elintézése, mert a jogorvoslatoknak a fizetésre nézve nincs halasztó hatályuk. 8. Tudja-e a miniszter ur. hogy a III. osztályú kereseti adót csak az erre hivatott adókivető bizottságnak van joga megállapítani és ennek ellenére a pénzügyigazgatóságok több esetben ezen bizottság mellőzésével vetik ki a III. osztályú kereseti adót és annak biztosítására biztosítási végrehajtást foganatosítanak, — holott ezen adóra biztosítási végrehajtásnak a törvény szerint nincs helye? Igaz-e, hogy erre az intézkedésre egy bizalmas rendelet szolgál alapul, amely még ma sincs hatályon kiviil helyezve, holott államunk semmiféle területet sem tart a békekötés óta megszállva, de különösen nem a saját területeit? 9. Tudja-e a miniszter ur, hogy nemcsak a pénzügyigazgatóságok, de a városi adóhivatali tisztviselők Lapunk mai száma 29 oldai is megállapítanak képzeleti alapon III. osztályú kereseti adót azért, hogy az ennek megfelelő községi pótadót behajthassák? 10. Tudja-e a miniszter ur. hogy a kereskedő nem kap útlevelet, ha ki nem fizeti azt a jövedelmi és vagyoni adót, melynek csak az alapja állapíttatott meg, de amelynek őszszegéről az adósok még értesítést sem kaptak, tehát esedékességük be sem következett? , 11. Tudja-e a miniszter ur. hogy ingatlan adásvételénél a felektől nem fogadják el a szerződések bemutatását és az átíratás! illetékek kifizetését, amíg a legképtelenebb állami és községi adókat az eladó ki nem fizeti és arról bizonyítványt nem mutat fel? Tudja-e azt, hogy ezt a vekszaturát az állam nem minden községében alkalmazzák, csak nálunk? 12. Tudja-e a miniszter ur, hogy az 1923. évi költségvetési törvénybe'n létesített 30. illetve 5Ö>'^ állami rendkívüli pótadót nemcsak az állami egyenesadók és ezeknek póíadói után szedik, hanem a jövedelmi és vagyonadók után is. pedig ezekre kimondotta a törvény, hogy pótadóval — a 120%-ig terjedő pótadót kivéve — nem terhelhetők? Ha mindezeket most már tudja, hajlandó-e a miniszter ur általános rendelettel, vagy törvénnyel segíteni a megzaklatott közönség elkeseredésén és hajlandó-e élemedett korú családapák könnyeit felszántani? A demokrata-párt és a foispássi kinevezések Valamennyi főispánt felváltják A Beogradske Novosti értesülése szerint a főispáni és államtitkári kinevezések tekintetében megegyezés jött létre a kormánypártok között. Banjalukábm és Bihácson a földmives-párt jelöltjei lettek főispánok. Szarajevóban a horvát egyesülés pártjának emberét. Tuzlán és Mosztárban pártonkivüiit. Travnikban pedig demokratát neveztek ki főispánnak. Az uj boszniai főispánok közül kettő szerb, a többi horvát. A boszniai főispánok kinevezése után most már sor kerül a többi főispánok kinevezésére is. Hir szerint a horvátországi főispánokat a Radics-párt. a szlovéniaiakat a klerikális-párt. a vajdaságiakat a demokrata-. bunyevác-. földműves- és Radics-párt jelölése alapján nevezik ki. Szerbiában kizárólag demokrata főispánok lesznek. A demokrata-párt szombat délelőtti ülésén élénk eszmecsere fejlődött ki a főispáni kinevezések kérdése körül. Az ülésen az a vélemény alakult ki. hogy valamennyi főispánt felváltják. A Délszerbiába kinevezendő főispánok személyére nézve még nem történt döntés, csupán a kormánynak a boszniai főispánok kinevezésére vonatkozó előterjesztést hagyták jóvá.
