Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-16 / 223. szám
XXV. évfolyam',:,..Subotica, SZOMBAT, 1924 augusztus 16. 223. szám Megjelenik minden reggeli ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal S—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova uh 4. (Rossia-Fonciére-palota) Madics újabb beszámolót tartott a „horvát iiépképviseletíá ülésén Első beszéde mégha írási to tt szöveggel kerüli nyilvánosságra A horvát parasztvezér az uj kormány megalakulásának előzményeiről Radics István szerdai, a horvát parasztpárti képviselők szükebbkörü értekezletén mondott beszédének az a szövege, amelyet néhány beogradi lap közölt és amely Igen súlyos kitételeket tartalmaz a király személyére vonatkozólag, politikai körökben élénk kommentárokra adott alkalmat, az ellenzék soraiban pedig uj reményeket támasztott, hogy a kormány Radios nyilatkozatai következtében hamarosan bukik. Kormánykörökben viszont rögtön cáfolták, hogy Radics olyan nyilat kozetot tett volna, mint amilyent egyes lapok neki tulajdonítottak. A Slobodni Dim, a parasztpárt hivatalos lapja, az inkriminált mondatok nélkül közölte Radics beszédét. A zagrébi Rijecs, Pribicsevics orgánuma, beogradi jelentés alapján ismerteti Radics beszédének kompromittáló részleteit, amelyeket a Juiarnji List, gyorsírói feljegyzéseire való hivatkozással erélyesen visszautasít. Csütörtökre megérkeztek Zagrebbe a horvát parasztpértnak azok a képviselői is, akik az előző napi értekezleten nem jelenhették meg és ezek részvételével folyt le a „horvát népképviselet“ plenáris ülése. Az ülés első szónoka falzsabetics képviselő volt, aki üdvözölte Radicsot és háláját fejezte ki előtte a külföldön aratott sikerei miatt. Radics újabb beszéde Ezután Radics István emelkedett szólásra, felszólította a képviselőket, hogy olvassák el beszédének a Jatarnji Üstben megjelent hiteles szövegét. Ezzel Radics maga is megcáfolta a beogradi lapok által szájába adott kijelentések valódiságát. Ezután Radics többek között a következőket mondotta: — Csak két évvel ezelőtt tudtam meg, hogy az egész tisztességes Szerbia Pasics uralma ellen van, a mikor Davidovics a következőket közölte velem: »Arra törekszünk, hogy Szerbiát belülről felszabadítsuk, mert amig a szerbeket a horyátok ellen csendőrnek használhatják, addig mi sem, lehetünk szabadok.« Ekkor ezt táviratoztam Davidovicsnak: »Ida ti kerültök kormányra, mi jövünk.« Ez idézte elő a radikális-demokrata koalíció felbomlását. En azt is akartam, hogy ne legyenek az összes szerbek a horvát nép elnyomói, hanem csak így. párt legyen az elnyomó, mert különben sohasem jöhetett volna létre megegyezés. Nem a szerbeket támadtam, hanem Pasics rossz kormányzatát. — A múlt évi választások után a mi pártunk fontos tényező lett. Pasics akkor annyi miniszterséget kínált fel nekünk, amennyit csak akarunk, ellenkező esetben megfenyegetett bennünket. Mi nem akarunk olyan horvát köztársaságot, amelynek határait Szerbiától puskákkal kellene őrizni. Megegyezés nélkül nem lehet konstruktiv politikát folytatni A továbbiakban Radics azokról a kísérletekről beszél, amelyeket a megegyezés érdekében tett. A zagrebi jegyzőkönyvről a következőket mondja: — Mi lehetővé tettük volna a radikális kormányt, mert nem mentünk le a parlamentbe, de ők nem tartották be ígéreteiket, hanem hajszát indítottak, nem a mi erős és szilárd szervezeteink ellen, hanem azok ellen a szerbek ellen, akik nem radikálisok. Most már maguk a szerbek. Davidovics vezetésével, szálltak harcba az elnyomás és a korrupció ellen. Davidovics tisztességes eiQ- ber. Nem harcos és nem forradalmár, de kitart a korrupció elleni harcban. Az Írek és a horvátok — Csicserin csodálkozott, hogy a horvátok nem folytatják az írek politikáját. Az írek és a horvát.>k helyzete nem ugyanaz. Az Írek egy szigeten laknak és megvannak a maguk szenvedései, Angliának megvan a maga dicsősége. Nekünk kurvátoknak és szerbeknek azonban csaknem ugyanazok a szenvedéseink és dicsőségeink. A rossz rezsimek nem lemetnek történelmi válaszfallak. Pasics, aki azt állítja, hogy ő teremtette meg az országot, nem engedte, hogy az ország helyzete megszilárduljon a külfölddel szemben, nem engedte a horvátokat Beogradba, mégis létrejött a blokk többsége. A király nem tűri az abszolutizmust — Ekkor az volt a kérdés, aka runk-e Horvátországban forradalmat, Szerbiában és Boszniában mészárlást, vagy akarunk parlamentáris kormányt. A király úgy vélte, hogy mostanáig abszolutizmus volt amelynek nem szabad tovább tatania. így alakult meg az uj ko niány. — Megkértük Davidovicsot, hogy mondja meg a királynak: Ha meg egyezés jön létre a horvát köztársasági parasztpárttal, akkor a republikanizálódás normális mederben fog lefolyni. Egész Európa ilyen irányban halad, de megtörténhetik, hogy egész Európa köztársasági lesz, mi p&dig annyira elégedettek leszünk a megegyezéssel, hogy nálunk megmarad a monarchia A király a legszabadabb és legbiztonságosabb ember legyen az •> szágban. Ma az a helyzet, hogy a kamarilla demoralizálja a pártok és a pártok terrorizáljak a király:. Ez nem maradhat igy. „Nincs többé erőszak“ — A kormányt mindaddig támogatni fogjuk, amig jól dolgozik. V: • gül megtörténhetik az is, hogy a horvát parasztpárt belép a ko •mányba. Ha a kormány eltérne a programjától, vagy ha Pasics kerülne ismét kormányra, kitörne a forradalom. De Európa békét akar és mi horvátok is békét akarunk. — Már érezhető az uj széllév Nincs többé erőszak. Az uj kormány békét fog teremteni a törvények teljesítésével. Végül Radics határozottan ki-*'.lentette, hogy nem vállalkozott bob seviki forradalom szervezésére és a szovjetkormány tagjai egyetérten -x vele abban, hogy Jugoszláviában és Bulgáriában nem bolsevik! kormányra, hanem parasztkormányra van szükség. A munkásságnak is meg kell értenie Lenin szavait, hogy a munkásosztály nem uralkodhatok a parasztság nélkül, még kevésbé a parasztság ellen. — Moszkvai beszélgetéseim során — mondotta —- sohasem beszéltem sem Borisz király, sem Sándor király detronizálásáról. Ezek ostobaságok és alaptalan rágalmak melyeket ellenségeim terjesztenek róilam. — Oroszország külpolitikája - - fejezte be Radics — teljesen független a kommunista intemacionálétól. Előbb azt hittem, hogy Szovjetoroszország átadta Balkánt Olaszországnak, de elértem azt, hogy Szovjetoroszország támogatni fogja a mi követeléseinket és ha okosak leszünk, törekedni fogunk, hogy visszakapjuk azt, amit elvettek tőlünk. Radics utolsó szavait a jelenlé/Ő horvát képviselők viharos tapssal kisérték. Ekkor kisebb szünet következett, ami után a nyilvánosság kizárásával folytatták az ülést és a párt belső ügyeit tárgyalták. Morál lapították, hogy az egész pá í osztatlan szimpátiával és helyesléssel fogadja Radics működését, azok a képviselők is, akik Radics táv„llétében ellenzéket alkottak. Radics beszédének hatása Beogradban Beogradban — mint onnan jelentik — Radics csütörtöki második beszéde lényegesen enyhítette azt a hatást, amit az első beszéd váltott ki, bár az első szövegére nézve is már hivatalos cáfolat jelent meg. A beszédet a Bácsmegyei Napló is a Politik atudósitása alapján közölte péntek reggeli számában és épp a Politika tudósítása alapján közölte részleteit cáfolják. Pelrovics Nasztaz belügyminiszter újságírók előtt maga is kijelentette, hogy a beszédnek a királyra vonatkozólag közölt részei nem hangzottak el. A kormányban mindjobban felülkerekedik az az álláspont, hogy nem kell törődni Radics nyilatkozataival főképpen azután, hogy Radics legutóbbi beszédében a kormány támogatásának fontosságát hangsúlyozta, A régi panamaiigyeket bíróság elé viszi a kormány Újból napirendre kerül az 1913. évi baSkaECspanama és az odesszai gabonacsalás Beogradból jelentik: A kormány szállításokból ered és amelyben! a deklarációs vita befejeztével most számos tekintélyes radikális-párti hozzálátott purifikációs programjának végrehajtásához. Ebben a munkájában nemcsak az egyes minisztériumokban rendeltek el alapos vizsgálatot a régi rezsim alatt történt visszaélések után, hanem előveszik azokat a régi bűneseteket is, amelyekben a bűnvádi eljárás lefolytatását eddig pártérdekekből beszüntették. Mindenekelőtt két ilyen nagyszabású panamaügyben fogják a kormány utasításaira az eljárást lefolytatni. Az egyik az úgynevezett bakancspanama, amely még az 1913. évi török háború idejéből származik, a másik pedig az odesszai panama, amely az 1917. évi gabonapolitikus és diplomata van kompromittálva. Davidovics Ljuba miniszterelnök levelet intézett a hadügyminiszterhez, akit felkért arra, hogy a miniszter a maga részéről fejezze be a bakancsügyben a fegyelmi vizsgálatot a gyanúsított magasrangu katonai személyek ellen. Az odesszai panama ügye már a polgári bíróság előtt van, de a tárgyalást mindeddig nem tartották meg. Ezért a miniszterelnök most levélben felkérte az igazságügyminisztért, hogy rendelje el az ügy haladéktalan elintézését. Politikai körökben nagy érdeklődéssel néznek a. két 'ügy fejleményei elé.
