Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-14 / 221. szám

1924. augusztus ßACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal iker arra indította őket. hogy több­ször is betörjenek az épületbe és igy másfél év alatt valamennyi szertár felszerelését ellopták, azon­kívül a tanári könyvtár tekintélyes részét is magukkal vitték. A betörésből származó holmikat — mint beismerték — legnagyobb részben Becskereken és Szentán ér­tékesítették, ahol több orgazdával állottak állandó összeköttetésben. Egy szobára való lopott holmi A rendőrség a diákok kihallgatá­sa után házkutatást tartott lakásu­kon. A házkutatás alkalmával egy egész szobát megtöKő lopott holmi­kat találtak, értékes kísérleti eszkö­zöket. ritka növénygyűjteményeket, több könyvritkaságot és hatvanezer dinár értékű higanyt. Az ellopott holmik értéke meghaladja a másfél millió dinárt. A rendőrség most erélyes nyomo­zást indított az orgazdák kézrekeri­­tésére is. A korán megtévedt fiatal­korú betörőket átadták a kiskorúak ^Íróságának. i Olasz sajtótámadás a klsaataot ellen „A kisantant megszűnt élni“ Rómából jelentik: A prágai kon­ferencia előtt a római félhivatalos La Tribunes cikket közölt, mely sze­rint a kisantant rövid, de annál eredménytelenebb élet után kimúlt. Erre a cikkre felelt a Prager Presse, cáfolva a római félhivatalos állítá­sát. Most élesen vág vissza a La Tri­­buna a prágai újságnak, amelyben újólag megerősíti mindazt, amit elő­zetesen irt, megemlítve többek kö-j zött. hogy a három prágai ülés után közzétett üres nyilatkozatok az ál­ltaluk kijelentett tényeken semmit sem változtatnak. Majd igy foly­tatja : — Amikor fentartjuk, hogy a kis­antant oly gyökeres átalakuláson ment keresztül, amely teljesen két­ségessé teszi, hogy egyáltalán még létezne, ezzel leszögezni óhajtottuk azt a tényt, hogy a kisantant. mely három hatalom szövetsége: a cseh­szlovákoké. jugoszlávoké és a romá­noké. mint ilyen megszűnt élni. hogy a helyét egy egyszerit csehszlovdk­­jugoszláv szövetségnek adia át. —Ha ajmi megállapodásunk rosszul esett Prágában, azt tulajdonítsák annak a körülménynek, hogy Benes nemzetközi presztízsét nagyrészt a kisantantra alapította. A kisantant megszűnt Romániára nézve bármi legcsekélyebb hasznot is képviselni azon a napon, amelyen a magyar veszedelem elmúlt. Románia átlátta, mennyivel nagyobb jelentőségű rá nézve az orosz kérdés. Benes meg­kísérelte ugyan Prágában a bessz­­arábiai kérdés áthidalását, ezt a kí­sérletet azonban Dúca azzal utasí­totta vissza, hogy ez Romániának a belügye. Azok után pedig, hogy ve­lünk együtt a Manchester Guardian és a Prager Tagblatt és számtalan más európai újság szintén nyiltan megírták, hogy a kisantant létjogo­sultsága megszűnt, nem teszünk mást. mint tisztán csak a letagadha­tatlan tények egyszerű megállapí­tására szorítkozunk. I A római újság ezután idézi Nin­­csics nyilatkozatát, mely szerint az S. H. S. királyság csak egy bolgár vagy magyar támadás esetén lépné­nek közbe, az orosz-román konflik­tusnál azonban »jóindulatú semlege­sek« maradnának. A La Tribuna cikke politikai kö­rökben nagy feltűnést keltett, mert a lap a kormányhoz nagyon közel £11 és magának Mussolininak szemé­lyes újságja. CIRKUSZ ® ■ © Az eltávozás művészete Persze hogy művészet, nem is olyan tiéfadolog az! Tudok egy régi zsurról, amely reggel hatig tartott. Az asszo­nyok közül senki se akart előbb elmen­ni, mert félt, hogy megnyelvelik a töb­biek. Isten a megmondhatója, hogyan oszlottak mégis széjjel. Egy másik zsurvicc arról! szól, hogy a ténfergő ifjú megszólítja a mellékte­remben bóbiskáló öreg urat. — Szörnyen unalmas ez a társaság! — Nekem mondja?. — Gyerünk, tatám, szökjünk meg. — Magának könnyű, fiatal barátom, azt teheti, amit akar. De én vagyok a házigazda. Ezek se tudnak eltávozni, én azonban most a nehezen mozdítható asszonynép­ről akarok csevegni, mert az elmonda­ná Krisztus kínszenvedéseit is, ha vé­letlenül nem hallottál volna még róla. — Csak pár szóra jöttem, drágám, ne is kínálj, mert nem ülök le, (leül), any­­nyi a dolgomi, hogy azt se tudom, hol a fejem, tudom, te is el vagy foglalva, borzasztó is, mennyi ott a munka, ahol gyerek van, de megyek már, épp csak beugrottam, (leszedi a kalapját, meg a keztyüjét), jaj, künn voltam a piacon, na, mit szólsz ahhoz a borzasztó drá­gasághoz, majd elájultam; hogy azt mondod, éppen nagymosásod van, én nálam a múlt héten volt, mondtam is a mosónénmak, ne pazarolja a szappant, mert abból a rongyos fixből, amit ka­punk, nem lehet rugdalózni----­Közben a cseléd megtérít, hazajön a családfő, a gyerekek, az egy-szóra be­ugró vendég még mindig beszél, épp a sógorát meséli, aki tavaly nősült Bi­­valyfüreden, de nem a Tinkát vette el. i hanem a Tercsit, pedig — ugy-e — [mindenki azt hitte, hogy bolondul a Tin­­ka után, igaz is, te nem ismered őket, na jó, akkor aztán jön a postamesternő, aki most ment férjhez másodszor, az I egész komédia, ilyet még nem halltít­­: tál -... Észreveszi, h'ogy a gyerekek meget­ték az asztalra adott kenyeret, hirtelen nagyot kiált. — Jaj, félkettő, az uram már otthon lesz, szaladok. Majd gyere fel, elmesé­lem a postamesternőt. A háziasszony kikiséri, de csak félóra múlva tér meg a lépcsöházból. Addig tartott a bucsuzkodás, pedig a posta­mesternőt el se mondta. Van egy tipus, amely azzal kezdi. — Talán zavarlak. — Oh, kérlek, van néhány szabad percem. Ezzel az engedékenységgel aztán rabságba esett. Előveszi hát a babonát, hadd lássuk, csakugyan vannak-e titok­zatos nők, akaratátvitelek? összeszo­­ritja az öklét és magában szigorúan mondja, amint azt a okkult tudomá­nyokban tanulta. — Én most parancsolom neked, hogy kelj föl, hallod-e, kelj föl, a-ka-rom, mozdulj, fel a testtel, menj innen, gyor­san, a fe-né-be, hallod-e, menj, ai-ka­­rom___ Nézi mereven az okvetetlenkedőt, szeretné szuggerálni, hipnotizálni, de semmi elredmény. Humbug az egész. Akivel nem született együtt a távozás művészete, annak lehet (halkan, magad­ban) beszélni száz évig is. Amig magá­tól nem megy s mélyen mellőzi más dolgát, idejét, addig megbukott az ok­kultizmus. — Kérlek, nem akarom a drága idő­det elrabolni, mondja a vendéglátó. (Értjük? Nem a vendég mondja, hanem a meglátogatott.) A sokidejü azonban rácáfol. Oh, kérlek, sose aggódj. Ráérek. Ä hivatalos életben sokat tehet ilyen­kor egy intelligens szolga, öt perc múl­va benyit s azt mondja___ —■ A polgármester ur kéreti___ Vagy azzal érvel: — Az ülés már megkezdődött, a te­kintetes urat várják Tudok olyan emberről, akit épp dél­ben tartóztat fel napra-nap a tisztelője. Itt egyben van a lakás a hivatallal, kellő időben benyit hát valaki a csa­ládból. — Az asztalon a leves, tessék ebé­delni jönni. A házigazda mosolyogva áll fel: — Megbocsájtasz, de az asszonynép­pel nem lehet tréfálni Szervusz. Azt hiszem; sose lehet kiérteni ezt a tipust. Hányán olvassák el majd jelen soraimat is, keresve, hogy vájjon me­lyik ismerősükre vonatkozik. Aztán há­nyán vannak, akik a közéletből se tud­nak szépen, finoman, kellő időben visz­­szavonulni! Megvárják, amig figyelmez­tetik őket, hogy tálalva van. Tudniillik másnak. Bob. .............. .... ■ ■-------­Vitrioímerényiet egy egész család elless Szerelmi dráma Kispesten Budapestről jelentik: Balog Ferenc huszonhétéves géplakatos évekkel ez­előtt vőlegénye volt Plaselc Mariska hu­szonkét éves kispesti manikürös-kisasz­­szonynak. A leány később egyik ismert budapesti manikürszalónba került s et­től fogva elhidegiilt a viszony a fiatalok közt. Két évvel ezelőtt a leány vissza­adta a jegygyűrűt Baloghnak, ettől fogva megszakadt köztük az érintkezés. A le­gény azonban nem tudott feledni és bosszuállással fenyegette meg nemcsak a leányt, hanem családját is. Emiatt Pla­­sekék föl is jelentették Baloghot a kis­pesti rendőrkapitányságon életveszélyes fenyegetés miatt, az eljárás azonban eredménytelen maradt, mert Balogh Bécsbe szökött. Ezután is állandóan jött tőle hol szóbeli üzenet, hol levél és ál­landóan fenyegette továbbra is a leányt és családtagjait. Kedden korán reggel váratlanul meg­jelent Plasekék kispesti házában Balogh Ferenc és kezében literes üveget tartott. Mikor megpillantották, valamennyien megrémültek és nem is akarták been­gedni a lakásba. A hatalmas erejű em­ber erre erőszakkal furakodott be a la­kásba és rákiáltott a leányra: — Mariska! Gyere azonnal hozzám, vagy leszámolok veled. Plasek Mariska erre ijedtében segít­ségért sikoltozott, amin Balogh úgy föl­­dühödött, hogy az üveg tartalmát nagy­részben a leányra öntötte. A leány rög­tön összeesett, mert mint kiderült, az üvegben vitriol volt és borzalmas égési sebeket okozott. Erre Plasekné, továbbá tizenhét éves Pál nevű fia és a tizen­hároméves Katalin rávetették magukat a dühöngő emberre, hogy megfékezzék. Erre Balogh az üveg megmaradt tartal­mát ezekre öntötte. Valamennyien súlyos égési sebeket szenvedtek. Balogh elme­nekült, de később önként jelentkezett a rendőrségen. HÍREK ® B5« *— Német lap Beogradban. Beo­gradból jelentik: Október 1-én „Beo­­grader lagbiait“ címen német politikai napilap fog megindulni Beogradban, Szerkesztője Mautner Sándor lesz és direktora Barna Sándor, a Bécsi Magyar Újság volt igazgatója. — A noviszádi választók statiszti­kája. Noviszádról jelentik: A városi főjegyzői hivatal most készült el a novi­­szadi választók statisztikájának össze­állításával. Eszerint a választók száma 5981. Ebben a nemzetiségi választók száma 1200. Tavaly az összes választók száma 3481 volt. A szaporulat tehát 2500. — A vajdasági demokrata-párt lapot indít. Noviszádról jelentik: A Davidovics-párt elhatározta, hogy „Na­­rodna Sloga" cimen hetilapot ad ki, amely hetenként kétszer fog megjelenni. A lap szerkesztője Szávics Mirko növi* szadi újságíró lesz. —Esperanto világkongresszus Becs­ben. Bécsből jelentik: Hainisch szövet­ségi elnök elnöklete alatt szerdán nyílt meg Bécsben az esperantó világkon­gresszus, amelyen negyven ország kép­viseletében négyezer résztvevő jelent meg. Ezzel párhuzamosan az egyetemi esperantó-egyletek is kongresszust tar­tanak, amelynek tárgya a főiskolai esperantó világszövetség megalakitása. Az esperantisták követelik, hogy az es­­perantót a közép- és felsőbb iskolákban kötelező tantárgyként kezeljék. Szerdán leplezték le Bécsben Zamenhof-nak, az esperantó-nyelv megalapítójának emlék­tábláját. — Eltűnt kőműves. Noviszádról je­lentik : Horváth Antal kőműves fele­sége följelentést tett a rendőrségen, hogy a férje öt héttel ezelőtt elment hazulról és azóta nyomtalanul eltűnt. Az asszony attól tart, hogy az ura ön­gyilkos lett, mert már hosszabb idő óta nem tudott munkát kapni és ezért buskomor lett. — Szőlőtermelők ankétje. A Szőlé­szeti és Borászati Felügyelőség közli, hogy a földmivelésügyi minisztérium kí­vánságára még az őszi szüret előtt Beogradban, a földmivelésügyi minisz­tériumi helyiségében a bortermelők és bornagykereskedők részvételével anké­­tot fognak tartani ahol az érdeklődők úgy a szőlőtermelésre, mint a borkivi­telre vonatkozó kívánságaikat előadhat­ják. Akik ezen az ankéton megjelenni óhajtanak, jelentsék ezt be levélben vagy személyesen a szuboticai Szőlé­szeti és Borászati Felügyelőségnek le­hetőleg augusztus 15-ig. (Vinogradsko Nadzornistvo za B. B. Városháza épü­let III. emelet 181. szám). — Törvényjavaslat az elmebajosok és gonosztevők meddővé tételéről. Berlinből jelentik : A hesseni országgyű­lésen a német nacionalisták indítványára határozatot fogadtak el, hogy a szász minta szerint küldjön átiratot az ország­gyűlés a német birodalmi tanácshoz és a birodalmi kormányhoz, hogy a biro­dalmi büntető törvénykönyvben megfe­lelő rendelkezést tegyen gyógyíthatatlan elmebajosok, egynémely elmebajban szen­vedők és gonosztevők meddővé tétele céljából. — Oroszokat nem engednek be Svájcba. Zürichből jelentik: A svájci szövetségta­nács rendeletet bocsájtott ki, amely sze­rint orosz állampolgárnak semmi körül­mények közt nem engedhető meg a Svájc­ba való beutazás. — Felhívás. A Baranyai Menekültek Szervezetének szuboticai kerületi vezető­sége felhívja a kerületben tartózkodó ösz­­szes menekülteket, azokat is, akik ezideig még nem jelentkeztek, hogy saját érde­kükben augusztus 16-én, pénteken és 17-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Mozdony vendéglőben levő egyesületi he­lyiségben jelenjenek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents