Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-14 / 221. szám
1924 augustus BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A magyar amnesztia ái októberi forradalomra is vonatkozik — A magyar Kúria döntése — Budapestről jelentik: Az októberi forradalom idején, 1918 november 1-én, a frontról visszaözönlő kiskőrösi katonák megtámadták Kiskőrös községházát, fegyveresen berontottak a jegyzői hivatalba és ott rátámadtak Ravalló Pál községi jegyzőre és Pongrácz Dénes segédjeavzőre. A katonák a községi jegyzőt összeszurkálták, a s'egédjegyzőt pedig puskatussal úgy összeverték, hogy a segédjetgyző két nap múlva sérüléseibe belehalt. A kecskeméti ügyészség Csengődy Pál földműves és hat társa ellen vádiratot adott be és a kecskeméti királyi törvényszék Csengődyt ötévi fegyházra, társait pedig 16— 16 hónapi börtönre Ítélte. A tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta. Szerdán tárgyalta ezt az ügyet a Kúria, amely úgy döntött, hogy miután e bűncselekmény elkövetésére is vonatkozik az első amnesztiarendelet, az ügy iratait átteszik a koronaügyészséghez. Bródy Sándor meghalt Nem tegnap halt meg Bródy Sándor, a szanatórium betegágyán, ahová hosszú hónapokra odaszegezte súlyos szívbaja, hanem évekkel ezelőtt, amikor nagyszerű gondolatainak fénye megtört és őserejének humusza kopárrá száradt. Azóta parentáljuk szegény Sándor bát, az élet megrokkant művészét, a magyar irodalom kihunyt ragyogását, amely egykori felcsillanásával a mai generáció útjaira világított rá az ócska megszokottságok ködén keresztül. Most, hogy testében is meghalt, úgy rémlenek föl az emlékezet előtt ennek a kivételes embernek bélyeges vonásai, mintha halálának évfordulója volna. * Férfikora délpontján, egy vinaros szerelem keserű utóizével a szájában, erőszakosan ki akarta magát tépni az életből. Fegyvert emelt magára és csodálatos véletlen volt, hogy a szivébe röpített golyó meg nem ölte. Halálosan megcsömörlött a dúsan feléje ömlő örömöktől, holott duzzadt az egészségtől és a harcbiró energiától. És másfél évtizeddel később, amikor rárohant a biztosan, céljatéveszthetetlenül pusztító betegség, amikor csak szörnyű kínokat jelentett számára az élet prolongációja, lázadó gyűlölettel állt ellen a halál zsarnokságának. — Nem akarok meghalni, mert odaát nincs semmi — mondotta halálos ágyán fiainak. A régi Bródy Sándor, akinek férfiszépségében, hódításaiban és gazdagon termő művészetében az enyészet tagadása ujjongott, vágyódott a semmi után. A ronccsá omlott Bródy Sándor utolsó pillanataiban is szerelmi himnuszt dadogott az életnek, amellyel valamikor olyan könnyelmű játékot űzött. . , # Faust orvos, Don Quixote kisaszszony, Ezüst kecske, A nap lovagja: kimagasló állomásai annak a regény írói pályának, amellyel Bródy Sándor uj csapást vágott a magyar irodalom tradícióinak sűrűjében. A dada, Hófehérke, Kirátyidillek, A tanítónő, Tímár Liza, Lyon Lea: a régi medréből kilépő magyar dráma megkapó hullámverései. Fehér könyv: az emberek és események figyelésének uj szempontjaira rámutató, örökké friss és elsajátithatatlanul eredeti írások hatalmas gyűjteménye. Az öregek nem térhettek ki különös zsenijének — ha nem is hivatalos — elismerése elől, a fiatalok büvölten követték. A mai modern magyar irodalom elevenereje Bródy Sándorban nyilatkozott meg először azzal az ellenállhatatlansággal, amelyet Pintér Jenő bárgyú irodalomtörténeti ítélkezése hiába korlátoz a pesti kávéházak közönségére. Az asszony, a kártya és az irás közt oszlott meg Bródy Sándor élet-Beogradból jelentik: A nemzetgyűlésen kedden éjszaka lejátszódott verekedés epilógusaképpen Milkovics Hasszán muzulmán képviselő megbízottai utján provokáltaiiü Budiszavljevics Szrdján Pribicsevics-párti képviselőt, aki Milkovicsot arculütötte. Budiszavijevics a kihívást elfogadta és az ügy lovagias elintézésével Lukinics Edo volt parlamenti elnököt és Popovics Szvetiszláv volt közlekedésügyi minisztert bízta meg. Milkovicsnak Kulenovics A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa szerdán dr. Grdber Lászlóhoz, a feloszlatott Magyar Párt társelnökéhez, aki a feloszlatás ügyében az utóbbi napokban többször járt Beogradban, kérdést intézett, hogy milyen stádiumban van a Magyar Párt ügye. Erre vonatkozóan Grábcr dr. a kővetkező nyilatkozatot tette : — A Magyar Párt legutolsó értekezletén nekem jutott az a megtisztelő, de nem túlságosan irigylésreméltó feladat, hogy a párt feloszlatását elrendelő miniszteri határozat ellen a közigazgatási port megindítsam és a keresetet az államtanácsnak benyújtsam. A párt feloszlatásának foganatosításakor sem Szuboticán, sem Becskereken nem kézbesítették a rendőrhatóságok a feloszlatást elrendelő határozatot, habár azt úgy az- országos, mint a bánáti Magyar Párt elnökei határozottan követelték. Kérvényt kellett tehát beadni a szuboticai főispánhoz, a torontálmegyei alispánhoz és a belügyminiszterhez, amelyben az indokolt írásbeli határozat kiadását sürgettük. Kérvényükre egy hónapon át nem kaptunk választ, mire a kérelmet megújítottuk és hosszú utánjárás után július 15-ik.én végre kezünkbe jutott az írásos határozat. A határozatból meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a feloszlatást nem valamelyik régi magyar törvényre, illetőleg a párt működésének irredenta irányára alapították, — mint hirlett — hanem egy 1875- ből és egy 1894-ből keltezett magyar miniszteri rendeletre. Hogy a belügyminisztériumnak a Magyar Párt feloszlatását elrendelő határozatát meg lehessen dönteni, elsősorban ki kellett ásnunk a levéltárak homályos zugaiból a két régi magyar miniszteri rendeletet. Tekintettel arra. hogy a mr.lt rezsim uralma alatt szabadon utazhattam ugyan az északi sarktól a déli sarimádása. Szabályokat nem tűrt sem életmódjában, sem müveiben. Tudott rajongást kelteni maga iránt, de volt elszántsága ahhoz is, hogy sebeket vágjon mások érzékenységén. Hívei esküdtek rá, ellenségei még haló poraiban is bántják. Hús, vér és ideg volt könyveiben és az emberekkel való érintkezésében is. Ember volt. Halála a magyar irodalom gyásza és nem azoké, akik úgy őrködnek a magyar irodalom fajtisztaságán, hogy megtisztítják alkotóképességétől. Dzsafer és Preka Nikola a megbízottai. Mivel az országos törvények a párbajt tiltják, a két ellenfél megbízottai elhatározták, hogy feleik a párbajt Magyarországon fogják megvívni. A parlamenti incidensnek ez az elintézése nagy feltűnést keltett politikai körökben, mert a szigorú pérbajtilalom miatt a szerb és jugoszláv parlamenti életben teljesen szokatlan a politikai affé reknek párbajjal való befejezése. hettem be a lábam, a Magyar Párt bánáti kiküldöttei közül ketten vállalták magukra, hogy a szóbanforgó rendeleteket megszerzik, ami nyolc nap alatt meg is történt. A betiltó végzésben idézett két rendelet tartalmát ismerve beláttam, hogy a kereset megszerkesztéséhez egész csomó olyan történelmi és tárgyi adatra lesz szükségem, melyeket csak a budapesti Nemzeti Muzeum hirlaptárából lehet megszerezni. Felkértem a Torontói és a Bácsmegyei Napló szerkesztőségét, hogy a szükséges adatokat budapesti szerkesztőségeik utján szerezzék meg számomra. Azonban mielőtt még az adatok a maguk teljességében rendelkezésemre álltak volna, bekövetkezett a kormányválság. Az uj belügyminiszternek a Bácsmegyei Naplóban megjelent nyilatkozatából értesültem arról, hogy a belügyminisztérium a Magyar Párt feloszlatását elrendelő határozatot revízió alá fogja venni. Pillanatig sem volt kétségem afelől, hogy a belügyminisztert, aki nem tud magyarul és a magyarországi viszonyokat nem ismeri, nem szabad informálatlaml hagynunk, mert hiszen valószínű volt. hogy a referense ugyanaz lesz. aki a feloszlató határozatot a közelmúltban megszövegezte. Hozzáláttam tehát, hogy a kormányelnök, valamint a belügyminiszter részére informativ célra egy aide memoire-1 állítsak össze, amelynek nem volt petituma. csupán csak a Magyar Párt feloszlatásának alkotmányellenességét volt hivatva bebizonyítani. Még el sem készültem a két emlékirattal, amikor a kormányt támogató két politikusnak arról az óhajáról értesültem, hogy tőlem és a bánsági Magyar Párt elnökétől bizonyos felvilágosításokat kívánnak arról, hogy mik voltak a Magyar Párt teloszlatásának előzményei és okai. továbbá, hogy mit tett a magyarság eddig a jogsérelmek orvoslására és mit szándékozik tenni? Erre gyorsan befejeztem a két emlékiratot és Beogradba jöttem. hogy a kívánt információkat megadjam. A megbeszélés megkezdése előtt mind a két politikus kijelentette előttem, hogy a kormány nem hajlandó folytatni elődjének azt a politikáját, amely a lakosság egyes rétegei számára az alkotmányban biztosított szabadságjogok élvezetét csak politikai ellenszolgáltatás fejében akarja lehetővé tenni. A Magyar Párt működésének viszszaállitása teljesen független attól, hogyha majd működését megkezdi, milyen álláspontot fog elfoglalni a kormánnyal szemben. A kívánt információkat megadtam és átnyújtottam a magammal hozott emlékiratokat azzal, hogy szíveskedjenek a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez eljuttatni. Közöltem a két úrral azt is. hogy a határozat megsemmisítése iránti keresetet az államtanácshoz még nem adtuk be, de augusztus 15-ig feltétlenül be fogjuk adni. mert erre kötelez bennünket a párt határozata. De egyébként sem lehet eltekintenünk attól, hogy a magyarságon esett súlyos sérelmet ne bírói ítélet állapítsa meg. Miután azonban az államtanács döntéséig hónapok múlhatnak el. kívánatosnak jeleztem, hogy az államtanács döntésétől függetlenül is a kormány saját intézkedéssel tegye lehetővé a párt működésének folytatását. A velem tárgyaló két ur, figyelmeztetett arra. hogy a kormány csak akkor intézkedhet saját hatáskörében, ha a Magyar Párt eláll a közigazgatási pör megindításától. mert a belügyminiszternek nincs jogában az államtanács döntését be sem várva annak hatáskörébe beavatkozni. De ilyen rendelet kiadása veszélyezteti a Magyar Párt kívánságának teljesítését is. hogy az elkövetett jogsérelem bírói ítélettel orvosoltassék. Az államtanács eljárását szabályozó ügyvitel 44-ik szakasza szerint ugyanis, ha a miniszter kijelenti, hogy a kereset tartalmával egyetért, az államtanácsnak az eljárását meg kell szüntetni Ítélethozatal nélkül. Egyedüli megoldásnak ilyen körülmények közt az mutatkozott, hogy a belügyminiszter az államtanácsról szóló törvény 36-ik szakasza alapján a határozat végrehajtását az államtanács ítéletének meghozataláig felfüggessze. Eme törvényszakasz szerint a keresetnek rendszerint nincs halasztó hatálya, a miniszternek azonban jogában áll. a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggeszteni, ha ez nem ellenkezik a közérdekkel és ha a határozat végrehajtásából jóvá nem tehető károk nem származnak. Ez a két feltétel a Magyar Párt feloszlatása esetében fenforog, mert a közérdekkel ez nemcsak hogy nem ellenkezik, sőt a közérdek azt kívánja, hogy az ország magyar népe a politikai viszonyok nagyjelentőségű változása idején az alkotmányban biztosított véleménynyilvánítást szabadon gyakorolhassa és ha a belügyminiszter határozata érvényben marad, ez később nem is tehető jóvá. Ennek az eljárásnak megvan az az előnye is, hogy a miniszter a határozat felfüggesztéséről az államtanácsot értesíteni tartozik és az államtanács az ügyet soron kívül köteles elintézni, Miután minden remény megvolt arra, hogy a kormány ehhez az eljáráshoz hozzá fog járulni, megszerkesztettem a keresetet és azt augusztus 7-ikén benyújtottam az államtanácshoz. Ebberi a keresetben azt kértem, hogy az államtanács a miniszteri határozatot és az annak alapján foganatosított összes hatósági intézkedéseket mint az alkotkig, csak Magyarországra nem te- “ Lovagias folytatása lesz a kedd éjszakai parlamenti verekedésnek Milkovics és Budiszavljevics képviselők Magyarországon párbajt vívnak E héten engedélyezik a Magyar Párt működését A belügyminiszter az államtanács döntéséig hatálytalanítja a feloszlató rendeletet — Dr, Gráber László nyilatkozata —
