Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-12 / 219. szám
2. oldal, BACSMEGYE1 NAPLÓ 1294 agusztus 12, moszkvai kijelentése miatt. A támadás sok heves jelenetet idéz elő a radikálisok, valamint a kormánypártok tBgjai között. Az elnök több Ízben figyelmezteti a szónokot, hogy maradjon a tárgynál. Ezután rátérnek a napirendre, a kormánydeklaráció vitájának folytatására, amelynek első szónoka, Tajsics Zsika (radikális) kis érdeklődés mellett, kevésszámú képviselő jelenlétében mondja el beszédét. Élesen birálja a kormány deklarációját. — A Radics-pártnak a harmadik zöld internacionáléba való belépése folytán — mondja Tajsics — a kormány elvesztette minden politikai és erkölcsi jogosultságát. Az orosz kérdéssel foglalkozva, kijelenti, hogy a délszlávok valóban hálával tartoznak Oroszországnak, azonban nem volna szabad a mostani oroszországivörösökkel érintkezésbelépni. A külügyminiszter beszéde Ezután Marinkovics külügyminiszter emelkedik szólásra, hogy válaszoljon a vita során a kormány ellen elhangzott támadásokra. Az ülésterem megtelik a képviselőkkel akik pártkülönbség nélkül nagy érdeklődéssel figyelik a miniszter szavait. A külügyminiszter ismert elegáns beszédmodorával, csendes, de határozott hangon kezd beszélni. Jovanovics Ljuba elnök az ülés tapintatos vezetésével gondoskodik, arról, hogy az ellenzék is nyugodtan hallgassa végig a miniszter szavait és egyizben, amikor a közbeszólások száma szaporodik, szünetet rendel el, hogy a kedélyek lecsillapodjanak. A külügyminiszter azzal kezdi beszédét, hogy az ellenzéki szónokok legnagyobbrészt azt kritizálják a deklarációban, ami abban nincs; is benne. — Ami pedig: jbenne van, az nem 'ér semmit, — kiáltják közbe a ra'dikális-pártsorokból. — Valaki például azt hozza fel a 'deklaráció ellen, — mondja a miniszter, — hogy nincs, benne említés a munkásbiztositási törvényről. A deklaráció nem azoknak a feladatoknak a jegyzéke, amelyeket a kormánynak meg kell oldania. Az alkotmány kérdése — Szemére vetik a kormánynak azt is, hogy a deklarációban nincs említés az alkotmányról. Nem látom be, hogy miért kellett volna erről említést tenni. (Élénk tiltakozás az ellenzéken.) A kormány csak abban az esetben beszélt volna erről a deklarációban, ha ennek a parlamentnek alkotmánymódositó javaslatot akarna előterjeszteni. Miután azonban ezt nem akarja, nincs szükség annak felemlitésére. Kobasica (radikális): Akarjátok-e az alkotmány revízióját? Marinkovics külügyminiszter: Én az alkotmány revíziója mellett voltam már tizennyolc évvel ezelőtt is. Az alkotmány azon az alapon jött létre, hogy a szerbek, horvátok és szlovének egy népet alkotnak, azonban tény, hogy nem mind a szerbek, horvátok és szlovének vallják ezt az elvet és a jelenlegi kormánynak sem minden tagja osztja ezt a véleménnyt. — Azt mondják, hogy a kormány Rádióstól függ. Ezzel szemben kijelentem, hogy a kormány kizárólag a parlamenttől függ és azoktól a parlamenti csoportoktól, amelyek befolyással lehetnek a kormány fenmaradására, vagy bukására {viharos helyeslés a kormánypártokon.) Legyenek meggyőződve, hogy ez a kormány csak addig marad helyén, amig a parlament bizalmát élvezi. A nemzeti egység nincs őszszekötve a centralizmussal Áttér ezután a centralizmus és a nemzeti egység kérdésének taglalására. Mi nem vagyunk azon az állásponton — mondja — hogy az állami és nemzeti egység kizárólag az ország centrálisztikus berendezéséhez van hozzákötve. Jovanovics Vásza beszédében azt állította, hogy a francia népet a centralizmus egyesítette. Ezzel szemben a franciáknak előbb voltak meg a provinciális autonómiáik és azokon keresztül fejlődött ki a nemzeti egység. Az orosz kérdés — Azt állítják — folytatta a külügyminiszter — hogy a kormánydeklarációnak, az orosz kérdésről szóló része nem elég világos. A kormány-deklarációnak ez a része azt jelenti, hogy-ö kormány a Szovjetoroszországhoz való viszony fel-1 újítására törekszik, azonban ezen a| téren még nehézségek vannak, mert Oroszország a nemzetközi jogot, mint burzsoa-jogot nem ismeri el. Szovjetoroszország elismerésé" nek előfeltétele egy előzetes megegyezés, amelyben ez oroszok kijelentik, hogy kötelezőnek ismerik el magukra nézve a nemzetközi jog szabályait. A többség zajos helyesléssel fogadta a külügyminiszter fejtegetéseit, aki rátért ezután Tl'ifkovics Márkónak a kormánydeklarációnak a szomszédos országokkal való barátságos viszonyt hangsúlyozó pontjaira vonatkozó kifogásaira. — Magától értetődik, — mondta a miniszter — hogy nem lehet szó barátságos viszonyról akkor, ha például Bulgária megint elkezdi bandák támadásaival nyugtalanítani országunkat. A barátságos viszony feltétele, hogy a másik oldalon is hasonló szellem uralkodjon. Közheszólds az ellenzéken : Radies azt mondta, hogy Macedóniában bolgárok élnek. Marinkovics külügyminiszter: Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy nincs ebben a teremben senki, aki beleegyezne abba, hogy ennek az országnak a területét csak egy lépéssel is megcsonkítsák. (Nagy éljenzés, a Radies-párt is tapsolja a külügyminisztert.) Felkiáltások a radikális-párton : Radicsék szólaljanak föl. (Óriási zaj, a lármában az elnök szünetet rendel el.) Az alkotmány keresztülvitele megegyezés alapján Szünet után, a nyugalom helyreálltával Marinkovics folytatja beszédét és kijelenti, hogy Radiccsal nem áll fenn a kormánynak különösebb megegyezése. Senkinek sincs joga a képviselőkhöz kérdéseket intézni és tőlük politikai nyilatkozatokat kierőszakolni. Hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kormánypártok sohasem ellenezték az Olaszországgal szemben követett barátságos politikát, hanem csak azt az áldozatot ellenezte. amellyel ezt a barátságot megfizették. Ha azonban már ihren súlyos áldozatokat hoztunk, úgy ostobaság volna, ha a létrejött egyezményből ne huzzunk olyan hasznot, amilyent csak lehet. A kormánydeklarációban kifejezésre juttatott megegyezésen kívül más megegyezés nincs a kormánypártok között. Uzunovics (radikális): Akkor a kormánynak nincs többsége! Akkor gyerünk választásokra! Marinkovics: Mehetünk választás sokra is. de a választásokat az vezesse. akinek többsége van. (Derültség és taps a kormánypárton.) Az erőszak politikája számára a radikálisok Szerbiában saját választóiknál se találnak támogatásra. A harcot a radikálisok se akarják, ha az elkerülhető. (Halk helyeslés a radikálisoknál.) A radikálisok óriási többsége a kormány munkáját azzal az óhajjal kiséri figyelemmel, hogy létrejöjjön a megegyezés. A nép nem áll az intranzigensek mellett. A kormánynak az a ieladata. hogy megteremtse a hajlandóságot a tárgyalásokra és a megegyezésre. Azok az urak. akik most a vidovdáni alkotmány őrzőiként lépnek fel, elfelejtik, hogy már három éve hatalmon voltak és nem hajtották végre az alkotmányt. Az alkotmány a tartományi önkormányzatok életbeléptetését rendeli el. sőt határidőt is kitűz erre. de még ezeket a határidőket se tartották be. A kormány meg fogja kísérelni, hogy ami az alkotmányból lehetséges, azt keresztülvigye. ami azonban lehetetlen, azt el fogja kerülni. A kormány komolyan és loyálisan akarja megkezdeni az állami berendezkedés kérdésének rendezését Magunkra vállaltunk bizonyos engagementeket mi szerbek, horvátok és szlovének együtt vagyunk és együtt is akarunk maradni. (Általános helyeslés a terem minden oldalán. Radicsék is tapsolnak.) Nem lehet a parlamentből egyes pártokat kizárni, hanem az a kötelességünk, hogy megegyezés alapján rendezzük be saját országunkat. (Hosszantartó éljenzés a kormánypárton.) Trifkovics Marko rövid felszólalása után az elnök az ülést délben bezárja és folytatását délutánra tűzi ki. Pribicsevics beszéde A délutáni ülést négy órakor nyitotta meg jovanovics házelnök. Az első szónok Pribicsevics Szvetozár, az önálló demokraták vezére emelkedik szólásra, akinek beszéde az egész ülést kitölti. Pribicsevics beszéde elején a kormány összetételének kérdésével foglalkozik. Szerinte a kormányban a szerbek nincsenek eléggé képviselve. Tiltakozik az ellen, hogy Köröséé kezébe adták az ország közoktatását. Ezután Radics politikáját veszi bírálás alá. Idézeteket olvas fel a Slobodni Dom-ból. amelyekkel azt igyekszik bizonyítani, hogy Radics István a kormány megalakulása után is oly álláspontra helyezkedett, hogy Macedóniában nincsenek szerbek. (Az ellenzék oldaláról élénk »pfuj« kiáltások) — Ezzel Radics elismeri — folytatja Pribicsevics — hogy Macedóniához a bolgároknak van joguk. (Erélyes tiltakozás a kormánypártok részéről.) Ezután Pribicsevics a kormánydeklarációt kifogásolja, amelynek szövegében egyetlen egyszer sem fordul elő az a szó. hogy »Jugoszlávia«. holott Davidovics mindig jugoszlávnak tartotta magát. Petrovics Nasztáz belügyminiszterre vonatkozólag azt a kijelentést teszi, hogy a belügyminiszter, aki se nem demokrata. se nem klerikális, hanem legközelebb áll a muzulmánokhoz, több Ízben olyan kijelentéseket tett. melyek szerint az alkotmány ellen van. A közoktatásügyi minisztert is élesen támadja. — Veszélyben látom a gyermekek nevelését — mondja beszédében Pribicsevics — mert az alkotmány előírja. hogy a gyermekeket az állami egység szellemében kell nevelni az iskolákban, már pedig attól félek, hogy a közoktatásügyi miniszter nem áll ezen az alapon és nem tartja be az alkotmányban foglalt rendelkezéseket. Utána Radics személyével foglalkozik és kijelenti, hogy ő és Radics1 között micsenek személyi ellentétek. kettőjük politikája azonban át-' hidalhatatlan. Részletesen foglalkozik Radicsnak az internacionáléba való belépésével. Különbségeket tesz az internacionálék közt és rámutat arra. hogy a moszkvai parasztinternacionálé tiszta kommunista szervezet. Beszéde további folyamán Pribicsevics védelmébe veszi Pasicsot bjelinai beszéde miatt. Maga is azon a véleményen van. hogy a vérrel szerzett egységet vérrel kell megvédelmezni. (Pasics tapsol.) — A horvátokat — mondja Pribicsevics — sohasem tekintettem testvéreimnek. hanem olyanoknak, mint én magam vagyok . . . Jovanovics elnök ezután szünetet rendelt el. Radicsék a kisanűant ellen Szünet után Pribicsevics folytatja beszédét. A korrupcióról beszél és kijelenti, hogy a kormányt nem tartja hivatottnak a korrupció kiirtására, mert ezt a küzdelmet csak tiszta, makulátlan emberek folytathatják. Közben Pribicsevics összeszólalkozik Lázics Vóljával, akinek szemébe vágja, hogy nemrégen vásárolt egy birtokot nyolcszázezer dinárért. Lázics tiltakozik Pribicsevics vádja ellen. Pribicsevics végül rátér a kormány külpolitikájának bírálatára. Kritizálja Marinkovics külügyminiszternek a sajtó előtt tett nyilatkozatát. Tudomása szerint Radicsék a kisantant ellen vannak. Végül erősen támadja Radicsékat pacifista, antimiiitarista elveikért. Jovanovics házelnök fél kilenckor rekesztette be az ülést. Tömeges mtmká selb öcs átás ok a beocsini cementgyárban A gyár negyedrészére redukálta üzemét Az általános épitőipari válság következtében, az elmúlt héten az ország egyik legnagyobb ipartelepe, a Beocsini Cementgyár is kénytelen volt üzemét nagy mértékben csökkenteni. A volt monarchia területén és az egész Balkánon évtizedek óta a beocsini cement uralta az épitőipari piacot és a gyár állandóan több száz munkást foglalkoztatott, az építésben beállott pangás folytán azonban nemcsak a belföldi felvevőképessége csökkent a legminimálisabbra a cement és építőanyagok tekintetében, hanem a külföldi kereslet is mindinkább gyengül. Emiatt a Beocsini Cementgyár igazgatósága kénytelen volt a gyár napitermelését az eddigi 80 vagonról ennek negyedére, húsz vagonra redukálni. Áz üzemnek nagymértékű korlátozása folytán a gyár a múlt héten munkásainak háromnegyed részét elbocsátotta. Az elbocsátottak — a belügyminisztériumnak az idegen munkásokra vonatkozó rendelete értelmében — elsősorban idegen, nagyrészt magyar állampolgárok, akik már el is hagyták az ország területét. A gyár csaknem kizárólag régi, állandó beocsini munkásait tartotta meg, akiknek munkabérét 15 százalékkal csökkentette. A bérleszállitás a megmaradt munkások körében nagy elkeseredést idézett elő és hir szerint mozgalomra készülnek a régi fizetések visszaállítása végett.
