Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-02 / 178. szám

-plaćena u gotovom Ára egy és fél dinár PcsfaszáHiíési díj Hszpínzlcn lefizetve \ folyam-r.tíen reggel, üücep után ég héttőn délbea /{adóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Síibotica, SZERDA, 1924 Julius 2. Előfizetési át negyedévre 1S5 dinár 178, szám Kiadóhivatal: Sub otic a, Aleksandrova ul.l.{Le!bach-paloia) Szerkesztőség: Aleksandrova »1.4. (Rossia-Fonciére-palota) aszút előtt isantant külügyminisz­­ivó héten találkoznak hogy elrendezzenek vitás és aktuális kér­­\melyek a mai európai r a három szövetséges myuton-járásét veszé­prég konferencia — min­den jel ea vall — döntő jelen­tőségű le a kisantant-éliamok történetéin. Négy év után — ennyi id óta íjH fönn Románia, Csehszloikia és az 5HS. ki­rályság artellja — most dől el, hogy a özépeurópai statusquo őrzője ésbékebiröja : a kisantant kiáilja-e legnehezebb, a leg­­suiyosab íüzprobát, megtalálja-e azt az uit, amelyre ráléphet két­ség nélki, áldozat nélkül mind­három sövetséges állam. A fel­adatot, amelyeknek kötelesség­­szerű -vállalására megérett az idő, atérdések, amelyekre pon­tos ésmegnyugtató feleletet keli adni kisantantnak, rendkívül fontosk és rendkívül — vesze­delmeik. A hatalmi csoportosu­lás él.-halál dolgában vet sorsot a hárcu külügyminiszter, akiknek jól nft kell hányni az érveket es.-'sz llenérveket, ha el akarják kerüln hogy a konferencia ne legyer halotti tor és Prága a kisantít temetője. Románia, Csehsovákia 'és a SHS. király­ság alantja eddig is sok iiiuziót vetélt 1, sok kudarcot termett, — de kudarcot, ami volt és amit felejtettünk,, túlélte vala­hogy íszövetség anélkül, hogy teíjeseimegrokkant volna. Prága ozonba az utolsó kísérlet; a ro­­mán-jupszláv-csehszlovdk blokk most rrr csak kettő közt vá­laszthat vagy megtalálja a to vábbi »yűttdoigozás feltételeit, vagy szp csöndesen levonul a történela színpadéról, ahol esz­­tendökörát több-kevesebb siker­rel igyefzett konszolidálni a bé­­keszerztések alapján kialakult politikai elyzetet. Minde.'k pedig nem ijesztő rémképe és mindez nem vak pesszímirius. A prágai konferen­cia projamjén ott szerepel a besszará.ai kérdés, Európa ieg­­keményeb problémája. Románia — ha a hírek nem csalnak — határozó választ kér maid szö­vetségestől, Csehszlovákiától és az SHS. rályságtó), hogy Orosz­ország efen hajlandók-e neki se­gítséget .yujtani arra az esetre, ha a vccs hadsereg megkísé­relné Beszarábia fegyveres el­foglalásé A kérés — szövetsé­gesekről lévén szó — ebben a formábar természetes, de a két szövetségire nézve nagyon kel­lemetlen.Mert ahogy Bismarknak főbbet ér egy pomerániai gráná­tos, mint Törökország barátsága, j ugyanúgy Csehszlovákiának és j az SHS. királyságnak semmi kedve érdeke az Oroszországgal való háborúság. A szövetségesek közti szolidaritásban nem mehet el sem az egyik, sem a másik ország addig, hogy érdekeit — nemzeti és állami érdekeit — teljesen fel­adja. A besszarábiai terület ügye a háború és e béke kérdése és a kisantantnak választani kell, hogy a háború mellett dönt, vagy a béke útjait akarja járni, ha Ro­mánia fait accompli elé állítja a konferencián. Nem kétséges, hogy Benes és Nittcslcs először azon lesznek, hogy kikapcsolják a kér­dést és csak akkor, ha Románia sár! ára áll, válaszolnak határo­zottan és valószínűleg — eluta­sító módon. Hiszen úgy Csehszlo­vákiának, mint az SHS. király­ságnak nem csupán a maguk érdeke hogy ne avatkozzanak be az orosz-román konfliktusba, hanem érdeke ez annak c. demo­kráciának is, amely Fránciaor­­szégben és Angliában már eljött, hogy rendezze és megbékítse ezt a rendetlen és békéden Európát. A válaszút előtt nagyon könnyi a két országnak dönteni : merre menjen ? Az okosság, a politikai előrelátás azt diktálja, — különö­sen az SHS. királyságnak, amely nek úgyis elég baja van a bolgár reakcióval, hogy a szövetségi hű­ségben ne kösse le magát egy fegyveres támogatásra Románia mellé, aki a múltban nem mutat kozott mindig elég önfeláldozó­nak, ha társai érdekeinek meg­védéséről volt szó. A bcsszará­­biai kérdés körül — amely éppen elég robbantó anyagot halmozót! föl a kisantantban — nem sza­bad ujobb bonyodalmát támasz­tani, mert a háború ördöge o sarkunkban van, a béke pedig — minden ország egyetlen or­voslója — még csak alig virradt föl a világra. A kisantant sorsa Prágában e háború és a béke kérdésén dől el. Kíváncsian várjuk: a béke balettja iesz-e, vagy a háború regrutája . . . Újabb Incidens a jugoszíáv-oiasz fa&tároa Pastes miniszterelnök a király vendége Biedben Beogradból jelentik : A politikai élet központjában természetsze­rűleg Pasics bledi utazása áll. Az utazás célja nyilvánvalóan első­sorban a választási ma.dátum el­nyerése és igy a legnagyobb kí­váncsisággal várják mindenfelé, hogy megkapja-e Pasics a válasz­tásokra a felhatalmazást? A kor­mányhoz közelálló körök értesü­lése szerint nincs kétség aziránt, hogy Pasics ezúttal meg fogja tudni győzni a királyt a parlament azonnali feloszlatásának szükséges­ségéről. A király visszautazásáról ismét különféle verziók vannak forga­lomban. Ellenzéki körökben azt állítják, hogy a király feltétlenül még a hét folyamán visszaérkezik Beogradba és meghallgatja a leg­kisebb politikai csoportok véle­ményét is, mielőtt meghozná vég­leges döntéséi. Kormánykörökben ezzel szemben úgy tudják, hogy az uralkodó csak a jövő hét folya­mán tér vissza a fővárosba, mi­után Pastes miniszterelnökkel már befejezte a legbehatóbb tárgya­lásokat a helyzetről. A válság különböző lehetséges megoldásai közül még mindig Pa­sics választási kormánya áll előtér­ben, újból szóbakerült ugyan a koncentrációs kabinet lehetősége is, bár általános a£ a vélemény, hogy ennek, ma már gyengébbek a kilátásai, mint néhány héttel ezelőtt. Mint ilyenkor rendszerint szokás, hivatalnok-kormány kine vezésének esélyeit is latolgatni kezdik. Jellemző a helyzet zava­­rossagára, hegy a Politika, amely pedig az utóbbi időben csaknem nyíltan az ellenzéki blokkot tá­mogatta, kedden Ne várjatok ok tóber 20-ikáig cimü vezércikkében maga is arra az álláspontra he­lyezkedik, hogy a sok rossz ke zül még a legjobb, ha Pasic< azonnal megkapja a választási megbízatást. Pastes Biedben a király vendége Pasics miniszterelnök Biedben, ahova tegnap este megérkezett, a királyi pár villájában — a Su­­morov-villában — szállt meg, mint a király vendége. Ljublja­nából udvari autó vitte ki Pasi­­csot Bledbe. A kormányoldalon az a hir ter­jedt el, hogy a kormányrekon­strukció alkalmával belépnek a ka­binetbe Starves Andra és Alaxt­­movies Boso képviselők. A tárcákba beálló változás ez lesz : Trifunc­­vies a vallásügyi minisztériumot veszi ét, Stanics Andra építés­ügyit, Maximovics szociálpolitikai! és Uzunovics az erdőügyit. A többi miniszter megtartja tárcáját. Átszervezik a belügyminisztériumot A belügyminisztériumban ked den délelőtt konferencia volt, a melyen a minisztérium reorgani­zálásának kérdését tárgyalták. A konferencián elhatározták, hogy az államvédelmi és közbiztonsági osztályokat egyesítik, valamint hogy megszüntetik a tartományi kormány z'ösagokat és a tartományi kor monynál megfelelő rangban refe" rensek lesznek a minisztériumban.. ♦ Nincsics külügyminiszter Prágából egyenesen visszatért Beogradba Egyes beogradi lapok azt a hirt, közölték, hogy Nincsics külügymi­niszter a prágai konferencia után Parisba és Londonba utazik. Ezekkel a hírekkel kapcsolat­ban beogradi munkatársunk kér­désére Nincsics külügyminiszteri kijelentette, hogy egyelőre nincs szándékában elutazni Párisba és Londonba. Cerny beogradi csehszlovák ügyvivő délelőtt fölkereste Gavri­­levies Pántét, a külügyminiszter helyettesét, akivel a julius 11-iki prágai kisantant-konferencia elő­készületeiről tanácskozott. Janjics Voja — kerületében fonj les Voja, a lemondott val­lásügyi miniszter kedden Susakra utazott, ahol párthiveivel fog ta­nácskozást folytatni, aztán pedig megkezdi kerületében agitációs körútját. Olasz fascisták megvertek egy jugoszláv vasúti tiszt­viselőt A Ljubijanából érkező hírek szerint hétfőn este Posztográ-nál, az olasz-jugoszláv határon, olasz, fascisták megtámadták Legicsnih! nevű jugoszláv vasúti tisztviselőt,’ akit úgy összevertek, hogy kórházba ellett szállítani. Politikai körökben azt hiszik, iiogy ez a támadás bosszú a ju-l aius 24-én meggyilkolt olasz ha­­uirőrért. A sajtó ezzel kapcsolat­ban rámutat arra, hegy a hatá­ron az utazás ismét lehetetlen az egyre sűrűbben előforduló in-, cidensek miatt. Egyes verziók szerint, a támadástól az olasz kor-, mány sem áll távol, amely igy «karja elterelni a figyelmet a Mateoüi-gy ilkosságról. Gola beogradi olasz ügyvivő! ez ügyben kedden délután föl-1 kereste Nincsics külügyminisztert, akinek kijelentette, hogy az olasz\ kormány minden intézkedést meg-1 telt a támadásban résztvevők kinyo-' rnozásúra és megbüntetésére. Újabb hitelek a minise-), teriumok részére A kormány gazdasági és pénz-: ügyi bizottságai kedden délután, ülést tartottak, amelyen egyesj minisztériumok részére külön-! höző hiteleket hagytak jóvá. lgyj többek között a posta- és táv- j irdaügyi minisztériumnak uj táv-' iróvonalak fölállítására, a földmi-1 velésügyi minisztériumnak uj viz-! ügyi objektumok építésére, a had-> ügymíniszteriumnak pedig a had­sereg számára tüzelőanyag be­szerzésére. \

Next

/
Thumbnails
Contents