Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-08 / 184. szám
4. oldal, BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1924 julius 8. Részegen gyilkolt egy féltékeny asszony Véres szerelmi dráma Rákosíalván Budapestről jelentik: Rákosfalván. Budapest tőszomszédságában kegyetlen hitvesgyilkosság történt vasárnapra virradó éjszaka. A Szentmihályi-uton van nagykiterjedésiü kertészete Marinov Jorga bolgár kertésznek. A telepen lakott Magdák János 24 éves kertészlegénv. aki közös háztartásban élt Komanda Anna 24 éves kértésznővel. Már régóta napirenden volt közöttük a civakodás: az asszony nagyon féltékeny volt urára. A kertészpár szombaton este együtt vacsorázott, bort ittak, majd utána sok pálinkát. Aztán a nagy meleg miatt az udvaron vetettek maguknak hálóhelyet. Reggel 5 órakor a bolgár kertész kocsisa keresztülment az udvaron. Legnagyobb megdöbbenésére ott találta a gyékényen vérbefagyva Magdák Jánost. Mellette egy hatalmas, hoszszunyelii favágó balta vérrel és véres húscafatokkal. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, azonban a gyilkos asszonynak csak véres ruháit találták meg. Hosszas kutatás után azonban megtalálták a kertészasszonyt is a bolgár kertészet mögött folyó Rákos-patakban, ahonnan hangos nyöszörgést hallottak. Komanda Annának csak a feje volt kint a vízből. hangosan sóhajtozott és nyöszörgött. szinte áléit állapotban volt Azonnal kimentették a vizből. A rendőrcrvos megállapította, hogy a kertészasszohy olyan ittas állapotban van. hogy nem lehet kihallgatni. Beszállították a rabkórházba. ——Mim! ----Kofák a bíróság előtt Újabb árdrágitási ügyek a suboticai járásbíróság előtt Hétfőn délelőtt Klunics Martin dr. járásbiró ismét több árdrágitási ügyben hozott Ítéletet. Ezúttal piaci árusok voltak a vádlottak. . A rendőrség több piaci árust jelentett föl azért, mert az árusító helyükön egyes cikkeken nem volt feltüntetve az eladási ár. Először: Futó Györgyné piaci árus ügyét tárgyalják, aki azzan van vádolva, hogy az árucikkekre nem volt kitéve az eladási árat jelző táblácska. A vádlott előadja, hogy főzeléket, zöldségfélét és tojást árul. Minden kosáron fel volt tüntetve az ár. Amikor, a piacot vizsgáló rendőrkapitány a biztossal elment az asztala mellett, éppen akkor abban a kosárban, amelyben a tojások voltak nem volt látható az árjelző tábla, mert válogatás közben ledőlt. Ezért fölirták és ennek alapján indult meg az eljárás. Szabó Brúnó rendőrbiztost hallgatja ki a biróság tanúként. Kijelenti, hogy minden kosárban ott volt a tábla, csak a tojásos kosárban nem. A bíró: Meggyőződtek, hogy tényleg nincs-e a kosárban a tábla? Tanú: Nem. Mi csak azt állapítottuk meg, hogy a kosárban nem látható az árjelző tábla.... A bizonyítási eljárás ezzel véget ért. A járásbiró a vádlottat fölmentette azzal az indokolással, hogy miután minden kosárban ott volt az árjelző tábla, csupán egyben nem, el kellett fogadni a vádlott védekezését. ' Az ügyészi megbízott felebbezést jelentett be az Ítélet ellen. Laszák Julia piaci árus ügyét tárgyalták ezután. Marhaiejeket és csontos részeket árusít. Árjelző táblát nem tett ki. A biróság egynapi elzárásra és 100 dinár pénzbüntetésre Ítélte el. Az Ítéletben megnyugodott. Kiss Ferenc zöldségárus azzal van vádolva, hogy a salátás kosárban nem volt kitűzve az árjelző tábla. Vádlott előadja, hogy tiz kosárban árusított különböző cikkeket, mindenütt ott volt a tábla, a salátás kosárban is, csak amikor a rendőrkapitány ur arra ment, be volt csúszva a kosárba, azért nem lehetett látni. Miután beigazolást nyert, hogy valóban minden kosárban ott veit a jelzőtábla, csak egyben nem, a biróság a vádlottat fölmentette. Az ügyészségi megbízott felebbezett. Strazsarki Markó piaci husárus sátr‘ ánál néni volt kitéve az árjelző tábla, felebbezett. Előadja, hogy mindig ott volt a tábla, de mert nagyon kopott lett, odaadta a festőnek átfestés végett. Az árat krétával a sátorra irta fel. A biróság felmentette. Ugyancsak felmentette Berényi Istvánné piaci zöldségárust, akinél minden kosárban ott volt az árjelzö táblácska, csak a salátás kosárban nem volt látható, mert be volt csúszva. Az I ügyészségi megbízott elitéltetés végett A budapesti Ionba vetik foimlajsiroma Márffyt és társait nyolc gyilkossággal és huszonhárom gyilkosság kísérletével vádolják Budapestről jelentik: A bombamerénylő ébredők elleni vádiratot most készítette el az ügyészség. A Márify József és bűntársai elleni vádirat részletesen foglalkozik a vizsgálat teljes anyagával, az időközben történt visszavont vallomásokkal és a tettesek ellen 8 rendbeli gyilkosság büntette. 23 rendbeli gyilkosság kísérletének büntette. továbbá több ember sérelmére elkövetett gyiikossági kísérlet büntette cimén. Márify ellen még külön súlyos testi sértés büntette. Végül Kiss Ferenc magánhivatalnok gyanúsított ellen gyilkosság elkövetésére irányuló szövetkezés büntette cimén adott vádiratot. A vádirat részletesen foglalkozik az Ébredő Magyarok Egyesülete IX. kerületi nemzetvédelmi osztályának viselt dolgaival. Ennek az osztálynak Márff.v József volt a teljhatalmú parancsnoka, akinek 30—40 szolgálatrakész ember állott rendelkP Tűsére. A merényletekhez szükséges kézinyeles gránátokat és bombákat Kasnyi János készítette el. aki csodálatosképpen pár héttel a merénylet után öngyilkos lett, holttestét 1922. év április 30-án Ádonyban fogták ki a Dunából. A törvényszéki orvosi véleménye szerint testén kiiiséreltni nyomok nem voltak észlelhetők. A vádlottak közül Radó József és Marosi Károly minden részletre kiterjedő beismerő vallomást tettek, nemcsak a rendőrség, de a vizsgálóbíró előtt is. Radó volt az, aki a rendőrséget elvezette az eredeti útvonalon keresztül az Erzsébetvárosi Kör épületébe, megmutatta, hogy hol mentek be, kikereste azt a fűtőtestet, amelyben a bombát elrejtették és csodálkozott, hogy nem találja a fütőszerkezetet, amelyet időközben a terem más részében helyeztek el. A francia és csehszlovák követség ellen elkövetett merényleteket Márff.v és Ckriasty beismerték a rendőrségen, azonban a vizsgálóbíró előtt visszavonták vallomásukat, azzal, hogy vallomásukat veréssel kényszeritette ki belőlük u rendőrség. E vallomásokkal szemben a vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy a nyomozás során semmiféle erőszakot nem alkalmaztak ellenük. Az ügyészség szerint egyébként sem vehető figyelembe Márify és Chriasty visszavont vallomása, mert hisz Márffy. Horvát-Halas. Chriasty. Varga gyanúsítottak egymás ellen is terhelő vallomásokat tettek, amelyek a nyomozás tárgyi adataival is teljesen és tökéletesen megegyeztek. Rendkívül fontos bizonyíték Márffyék ellen a Valéria-kávéház törzsközönsége több tagjának vallomása, akik elmondották, hogy Márffyék, akiknek ez aí kávéház volt a tanyájuk. nyíltan, minden leplezés nélkül itt főzték ki gyilkos terveiket. De igen fontos bizonyiték a vád szempontjából Márffy háziasszonyának terhelő vallomása, aki fölismerte abban a csomagolópapirosban saját papírját, amelybe az egyik Márffyféle bombát becsomagolták. Lloyd George cikke a készülő londoni konferenciáról A volt angol miniszterelnök teljes sikert jósol A párisi és londoni világlapokba, amelyekben Lloyd Georgé hétrőlhétre foglalkozik a világpolitikai kérdésekkel, legutóbb a londoni konferenciáról irt cikket a volt angol miniszterelnök. Nagy feltűnést kelt, hogy Lloyd George, a munkáskormány legerősebb ellenfele egyetért Macdonalddal az angol kormány által javasolt megoldást illetőleg és teljes sikert jósol a konferenciának. Cikkében Lloyd George többek közt a következőket írja: — A közelgő konferencia a fegyverszünet óta legbiztatóbb eshetősége az európai béke helyreállításának. Számos körülmény teszi kedvezővé ezt az alkamat. A háború óta elmúlt esztendők sorának is nagy része van benne. A haragos szenvedélyeknek idejük jutott a lecsillapodásra. Angliában azok hamarabb hűltek le, mint Franciaországban. Előre látható volt ez. A francia veszteségek súlyosabbak voltak és a háború pusztítása Franciaországban nagyobb és szembetűnőbb volt. A londoni konferencia második kedvező feltétele — a ruhri kudarc. Mikor Poincaréval való utolsó találkozásomon szóba került a Ruhr-kérdés, figvelmeztetést kajjpotí, hogyha folytatja azt a politikát, amelyre ráhagyta magát, zavart fog betakarítani — nem pénzt. Válasza bizakodó mosolygás volt. Az olyan férfiú gesztusa, aki másnál jobban tudja. Még valamennyi francia miniszterelnököt megkísérelt az a pazar és izes sajtdarab, amit a természet Franciaország orra alá tett. Mindenikük feléje irányította szimatját. Clemenceau, Millerand, Briand, végül Poincaré. Briand belé is kóstolt, de tovább annak nem ment. Poincaré egyenesen belement a csapdába és miután hasztalan erőlködött prédáját elvinni, nagy álmélkodására azt tapasztalta, hogy a szénbánya nem olyan tulajdon, amit -az ember magával vihet. Sok verejtékes hónapon át csipegetett a sajtján, de csak morzsákat birt leíördelni belőle az omeleítejéhez, A francia választópolgár kiábrándulva fogadta az ételt és elcsapta főnökét. Herriot most olyan merni után néz, melyre a Ruhr nincsen ráírva, ö az első francia kormányelnök, aki kitél a kisértés elöl. A csillogó álomkép szétfoszlott. A brit és az amerikai kiküldötteknek a fegyverszünet óta először, kiábrándult francia államférfiakkal lesz azért dolga. Csak aki éveken át küzdött a Ruhr megszállása ellen, csak az képes teljessége szerint felbecsülni, hogy mekkora nyereség ez a tárgyalás számára. Nem vagyok azonban biztos benne. vájjon minden előzőjével szemben nem az lesz-e ennek a konferenciának a legnagyobb előnye, hogy Versailles óta először amerikai küldöttség is részt vesz rajta. Nem egyszer láttam a döntő megoldást, amely megadta volna a helyes irányt, ha Amerika latba veti mellette hatalmas befolyását. Olyankor mindig azt kívántam, bár függeszthetné szemét Amerika csak egy rövid órára a konferencia tanácskozó asztalára, hogy láthatná az óriási kérdéseket, melyek a mérlegen ingadoznak, arra várva, hogy tekintélyének egyetlen latjával megállapodásra birja őket. Coolidge elnök elhatározása most, hogy szakértőt rendel a jóvátétel nehézségeit vizsgáló bizottság mellé, akkora jelentőségű elhatározás, mint Wilson elnök hadüzenete. Mennyivel könynyebb Franciaországnak is, Németországnak is Amerika kívánságai előtt meghajolnia, mint pusztán Nagytbritannia nyomásának engednie! Franciaország ítéletét az Amerikával való vetélkedés árnyéka sem sötétítheti el. Németország pedig nagyon jól judja, hogy Amerika jóakarata lényei. , feltétele hitele helyreállításánál-;. Legfeljebb valami elképzelhetetlen meggondolatlanság vihetne fenékre ezt a konferenciát. Valamennyi érdekelt hatalmasság elfogadta a Dawes-j avaslatot. Sőt, ami ennél fontosabb: valamennyi érdekelt hatalmasságnak szüksége van a Dawes-j avaslatra és kívánja a Dawes-j avaslatot. Ezért nincsen rejtett gondolat e szerencsés javaslat egyhangú elfogadása mögött. így azután bizonyosra vehető, hogy simán keresztülmegy a konferencián. A versaillesi békeszerződés megkötése idején megvolt a mentsége "annak, hogy Németországot eleitől fogva bele nem vonták a tanácskozásba. Sürgetett az idő és ha a szövetségesek akkor a rengeteg békeokirat minden pontjára nézve hoszszas tárgyalásba bocsátkoznak Németországgal, a béke eljövetele eltolódott volna. Az emberek millióit kellett volna akkor fegyverben tartani és halasztás okozta feszültség és teher elviselhetetlenné lett volna, A jelen körülmények között azonban az olyan eljárásra nem lenne igazolás. Amennyire megítélni képes vagyok, Németország cselekvését elsősorban két tekintet fogja meghatározni. Az első a szövetségesek által nyújtandó jelentős, kölcsönök reménysége, melyekkel lábraállithaíja magát. A második Franciaországnak és Belgiumnak a Ruhr-terület kiürítése körül tanúsítandó magatartása. Ezen a ponton bajok keletkezhetnek. Herriot nyilatkozatai egyáltalán nem kielégítők. Macdonald, úgy látszik, holmi »láthatatlan megszállásáéért kardoskodott. Olyan bizonytalan értelmű frázisa ez is, mint amilyenekkel különben is élni szokott. Herriot üzletember. Azzal válaszolt azért, hogy szabad kezet kötött ki Franciaország és- Belgium számára. Ha ez a kikötés csupán annyit jelent, hogy a Ruhr-területet egyelőre tárgyalási zálognak tartja meg, akkor még minden jól végződhetik. Mondottam már fejtegetéseimnek során, hogy úgy gondolom, a Dawes-j avaslatot Herriot kormánya jóhiszeműen fogadta el. A lemondott reakcionárius francia kormány is elfogadta volt, de nyilvánvalóan rejtett gondolattal. Herriot azonban szabad ember. A konferencia sikere nagy mértékben attól fog függni, hogy teljesen felhasználja-e szabadságát Herriot. A sikerben bízom. Sok: a jó ómen. Ha a tárgyaló felek elkerülik az olyan félreértést okozó, homályosságokat, aminők a cherquersi interjút jellemeztek, akkor a Dawes-javaslat néhány hét múltán lényeges része lesz Európa nemzetközi berendezkedésének.
