Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-06 / 182. szám
1024 jofitis 6. BACSMEGYEI NAPLÓ 11. oMal TERE-FERE Byron családfája. Mindenütt százéve évfordulóját, ülik annak, hogy Lord George Gordon Byron 1824-ben Missloghinál elesett a görög szabadságért. Az angol költővel, a romantieizmus atyjával most rengeteg tanulmány foglalkozik. Különös figyelmet érdemel az a cikk, mely most a Glasgow Héráidban látott napvilágot és nagy poéta anyai rokonait, a vidám Gordonokat, ismerteti. Byron tulhabző.1 szeszélyes, kiszámít- f hatatlan vérmérséklete mindig problémai volt étetiróí előtt. Ismeretes anyjának, S Gordon Giht-nek zaklatott, furcsa élete | is. Most a többi Gordonokról kapunk ér-j dekes, hiteles adatokat. Az elmúlt barom évszázadban közű-f lük kevesen haltak meg ágyban, párnák jj közt. Byron ükapja csatában esett el. Két s fiát agyonütötték-; unokái közül egyik J gyilkos, egyik fegyenc, egyik leány ön- j gyilkosságot követ el, ketten csatatéren esnek el. egyik pedig megöli sógorát, ükunokái szintén hasonló terheltséget mutatnak. Közülük is akad olyan, ki börtönben hal meg, gyilkosságról hírhedt, vagy száműzött. Valami átok lebeg ezen a családon. Mindnyájan hires verekedők, összeférhetetlen emberek. Csak ez a sötét családfa magyarázza meg az angol lángész erőszakos, zabolázhatatlan temperamentumát. A terhelt ősök szenvedélye évszázadok múltán is fölcikkázik a sötét byroni versekben. * Mulatságos zsiványok. Becsben most két mulatságos zsiványt füleltek le, kikről a betörők mai fénykorában is érdemes megemlékeznünk, mert egészen uj eszközökkel meglepő, színpadi fogásokkal dolgoztak. Szinte azt kell hinnünk, hogy a legújabb rendezés furfangjait lesték el és egyenesen Reinhardt Miksától, a bécsi rendezőtől tanulták. Az első zsivány: Cap Imre, facér soffőr. Ez minden este bezárkózott egy ven- í dóglő kisszobájába és miután a vendé- f gek elmentek, kinyitotta a szekrényeket,! s hideg vacsorát csinált magának a kony-| hában. Vidáman evett, ivott, nőig egyszer | a gazda tetten nem érte és ál nem adta a rendőrségnek. Csakhogy ezt az ötletes gonosztevőt nehéz volt kézre kaparintani. Több Ízben megszökött. Egy alkalommal egy bécsi kávéházban pillantották meg a detektívek. ö azonban csöppet sem jött zavarba. A másik pillanatban fehér pincérkötényt öltött, karjára asztalkendőt csapott és a sokadalomban eltűnt a vendégek között. A másik zsivány ki, Can-nak a mestere; Fin sebek József. (1 tanította ki ezekre a fogásokra. A mester nagyobb tanitványánál. Raschele ez év februárjában horogra került, a bíróság el is Ítélte, de az ítélet kihirdetése után nyoma veszett. I Az történt, hogy a börtönben, az unal-1 más napokon bírói talárt varrt magának az agyafúrt betörő és miután elítélték, egyszerűen magára öltötte a tógát és annak védelme alatt megszökött. Nem Reinhardt városa ez? . , , * .4 csillagok, zenéje. Pitagoras írja., hogy a csillagok zenélnek, csak mi nem halljuk, szegény emberek, a csodálatos égi muzsikát. ügy látszik, hogy az ilyen régi és képletesnek hitt igazságnak is. van valami alpja. Most, hogy a rádiót felfedezték és általa uj lehetőségek nyílnak minden téren, a párisi tudományos akadémia rendkívüli eredményről számol be. Forrjé a rádió kagylójára egy sajátos készüléket alkalmazva a csillagászati luesszelátó látóterét hallótérré változtatja, át, úgy, hogy minden egyes csillag, mely a. lencsén, feltűnik, a készülékben megfelelő erősségű áramol teremt. A párisi csillagvizsgálóban végzett kísérletek arról számolnak he, hogy a. Capelia-csillag 5.5 milliomod amperáramot kelt. a Beta periig 1.2 milliomod erősségű amper-áramot. Ezek az áramok a ha 11- gatóbaü hallhatók is, íme itt van a csillagok zenéje, melyről a görög bölcs beszél. * Egyelőre még csak a new-yorki opera | előadásait hallgathatjuk a rádión, vagy a' londoni színielőadásokat. De a rádió előfizetőinek nemsokára talán részük lesz abban a különös gyönyörűségben is, hogy ágyukban fekve hallgathatják a csillagok muzsikáját is: az égi hangversenyt! * Beethoven és a valuta. Butli ■>• vénről most uj életrajz jelent meg, mely arról tanúskodik, hogy ez a legnagyobb zenei lángész kitűnő üzletember is volt ég nem vetette meg a. pénzt, akárcsak Shakespeare, vagy a mi Arany Jánosunk. Azt olvassuk, hogy folytonosan számolt, folytonosan jegyzet, összeadott és osztott. Fölirta, hogy mikor hány vendége volt, mikor, hány aranyat, vagy forintot váltott át micsoda árfolyamon. Mester volt a számolásban is s ki tudta használni az árfolyam ingadozását. Bankár hajrátokkal rendelkezett, kik kellően tájékoztatták. Abban az időben az osztrák papírpénz épugy ebek harmincadjára jutott, mint manapság, Beethoven ekkor csakis aranyvalutában kötött szerződéseket a kiadóival és ettől az álláspontjától semmi se kereskedőt időközben lecsukták valamiért, s mielőtt bement volna a börtönbe, a gondjaira bízott két kutyát átadta egy barátjának. A kutyák tulajdonosa időközben megtudta, hogy az egyik tacskó elpusztult. Hogy megmentse a másik kutyáját, cselhez folyamodott: bement a kereskedő barátjának lakásába, azon a címen, hogy üdvözletét hoz a nővérének s a kutyáját visszalopta tőle, Búcsúzóul azonban otthagyta az alábbi levelet: — Tisztelt uram, az emberekkel való érintkezésben azt tapasztaltam, hogy felebarátaink kevés kivétellel mélyen alatta állanak az állatoknak. Mindenki tudja, hogy annak, ki egy állatot felnevel éd sok álmatlan éjszakát töltött miatta, mit jelent az, hogy elveszik tőle. Ezért, kérém, bocsássa meg ezt a tettemet. i A kereskedő barátja nem bocsátotta: meg a kutya ellopását és Läufer kisaszszonyt íeljeleníette a törvényszéken. A törvényszék lopásért öt napi fogházra Ítélte a kutya uj tulajdonosát. — De a kutya az enyém — tiltakozott az elitéit a bírói emelvény felé emelve I eleven bizonyítékát. Ez sem segített, Läufer kisasszony egy-; slöre felebbezett. Bécsben az ítélet feltűnést keltett. A bécsi kutya por maholnap híresebb lesz, mint az egykori budai kutyavásár. ............. i a vaidasátsl maavar színészet örténstéhez ’S A vajdasági társulatok Horvátországba is ellátogattak {Utolsó kSzíaroény) téríthette el. — Nem ismerek más pénzt, csak az aranyat — írja kiadójának — g a tallérok és forintok árfolyama engem egyáltalán nem érdekel. Breiíkopf és Haertel, ki arra kötelezte magát, hogy kétszázötven aranyat fizet neki egy hegedű quartettért két szonátáért, öt variációért és hat tallért arra kérte Beethoven, hogy legalább őtven aranyról mondjon le. A mester nyugodtan válaszolt: —- Hogy az arany ennyi és ennyi forintot ér, azon én nem nyerek semmit sem. Ma harminc forintba kerül egy pár cipő, hatvan vagy hetven forintba egy öltözet ruha. Megállapodásom mellett maradok. Ebben a lekintetben pedig könyörtelen is maradt élete végéig s egykori pártfogóival is összetűzött, port indított ellenük. Mostani életrajzolója mentegeti hajthatallanságát, holott erre nincsen szükség. Beethoven csak müvészöntudatáról lett tanúságot, mikor arany művészetét csak aranyért adta el s nem dobta oda prédául az üzletemberek mohóságának. * Ludmndorff szomszédja. A berlini Reichstag nemsokára 'összeül, megtartja első ülését, melyet érdeklődéssel várnak. Különösen sokat beszélnek mostanában az uj kommunista képviselőnőről, Ruth Pischerröl, kit még a harmadik internacionale hívei is túlzónak tartanak. Ruth Fischer pályafutásai igen érdekes. Magyarországon| kezdődött, mikor még Ruth Fischer Fritzi Eislernek hívták és Kun Béla legbizalmasabb tanácsadója volt, a kommun idején. Innen 1919-ben Becsbe került s ott szervezte azt a forradalmat, melyet vérbefojtották. Németországba jutván csakhamar vezetőszerepre tett szert. Mikor a franciák és belgák elfoglalták a Ruhr-vidéket Ruth Fischer ott. is hamarosan az élre került. A német kommunista párt számára uj helyzet teremtődött, Azon tépelődött, vájjon cselekedjék-e, vagy semleges maradjon. Ezekben a napokban jelent meg a Ruhrvidéken Ruth Fischer, egy Maoslov nevű orosz kommunistával együtt, lázadásra uszította a bányákban és gyárakban dolgozó munkásokat, hogy a német és francia tőkét kész helyzet, elé állítja. Még Moszkvából is leintették. Ruth Fischer nem hajtott a tilalomra és a kommunista többség ellen a túlzó kommunisták lázadó szellemét képviselte. A berliniek azt mondják, hogy kevésbbé értelmes, mint Luxemburg Róza, de vérmérséklete vulkanikus, akarata acél. Egy év óta ő a kommunista párt lelke. Különben, mint olvassuk, a Reichstagen közvetlen Ludendoríf közelében ül: az egykori német hadvezért egy túlzó német kommunista képviselőnőtől es:ik egy pad választja cl. Meg egy vik * A bécsi kutya por. Bécsben érdekes Ítéletet mondott a törvényszék. A történet a következő: Läufer kisasszonynak volt két tacskókutyája. Áprilisban átadta egy kereskedőnek, ki Becs környékén lakott, de a Velika-Kikinda. Határozott adat az első kikindai előadások megtartásáról 1834-ről származik. Ez év február havában keresi fel a várost Jánossy János színigazgató. A tagok között találjuk Magoss Jánost és nejét. Bányainet. Ragályit. Gyöngyösit. A társulatot Bydeskuty Lajos királyi biztos-helyettes pártfogolta. (Honmiivész. 1834. 174. old.) Ugyanerről a társulatról megemlékezik a Jelenkor is. az 1834 február 22-iki szántóban, melyben a következő jellemző tudósítást közli: »A napokban N.-Kikindán vetődött egy szinésztársaság. A jó szívű szerbek ’s más oda való lakosok. mind a’ nemzeti nyelvet csak kevés érti. é’ jámbor vándorúikat úgy fogadták, hogy 3 hónapig tar- I tandó maradásuk biztosítva lenne. — 1840 február 5-én újra Jánossy társasága jön Kikindára. Ezután sokáig nincs magyar társulat e városban. németek jönnek, majd szerbek. 1883 április havában elhatározták, hogy állandó színházat fognak építeni. A mozgalom élére Domokos Jenő. gymnáziumi igazgató állott. Bár a megye ingyen telket ajánlott fel. a költségek fedezésére 30.000 forint részjegyek kibocsátásával akarták az ügyet a megvalósítás stádiumába terelni: az eszme elaludt és még ma is — 41 év után — nincs színházuk a kikindaiaknak. 1893 június végén megalakult a »Szinügyegylet«. Elnök: Kikindai Ferenc királyi közjegyző, aielnök: Augusztái Miklós városi főjegyző, titkár: Kikindai Győző ügyvéd, pénztáros: Haby Mihály bankár. — A hetvenes években aréna épül Kikindán. Ez a Kada-testvárek színköre. Hogy magyar színészeket tudjanak ide csalogatni: 800 forintot adtak az aradi színi-konzorciumnak, hogy leránduljanak ide — magyar szó terjesztésére. A Kada-szinkör _ sok érdekes vendéget látott. Itt lépett fel: Jászai Mari. Hegyi Aranka, Kopácsy Juliska. Dalnokyné Konti Fanni. Gerőíi Andorne. Erdélyi Marietta. Enyvári Sarolta. Pólffy Nina, Molnár György. Tamdssy József, Vidor Pál. Németh József. Mihály fi Károly. Zajonghy Elemér. 1896 október 17-én megnyílik a Bőim Mihály-féle szinterem. Halrnay Imre igazgatásával. Herczeg Ferenc »Honthv háza« cimü .színmüvévé!. A verses prológust Balázs Jenő szerkesztő irta és Arday Ida szavalta el. Később __ a »Nemzeti Szállodádban kapott szállást a színészet. A város 500 koronával segítette a társulatokat. — Legtöbbnyire azok a társulatok kaptak meghívást Kikindára. amelyek Becskereken működtek. T öt ökbecse. 1833-ban Jánossy János társulatát találjuk Törökbecsén. (Honmüvész, 1834. I. 79. old.) 1834 február 15-ről az alábbi érdekes hírt hozza a Jelenkor; »A’ Kassán felállítandó színészeket képezendő intézet pénzalapja szaporítása céljából 100 pengő forintot adott a törökbecsed ura- I dalom«. —r Itt született Savits Jóca, I a hires német rendező. 1847 május 110-én. Meghalt Münchenben 1915 május 7-én. Eredetileg építésznek készült, de Bécsben színpadra lépett. ahol Sonnenthal és Lewinsky támogatta. 1885-ben a müncheni r udvari színház főrendezője leit. 11906-ban megírta: »Die Moderne Bühne« cimü müvét, majd 1908-ban i megjelent szakmunkája: »Von der Absicht des Dramas«. (Révai Lexikon. 16. kötet. 602. old. Ferenczi Frigyes: »Színház és Rendezés«. Debrecen. 1910. 130 oki.) Vršac. A vršaci színkört — mely a sétakertben van — 1882 június 8-án nyitották meg. Elfér benne 500 embere A színházterem megnyitásának dátuma: 1896 február 22. A prológust Baday József tanár irta és Gyárfás Ödön szavalta el. Utána néma képletben a Hymnus hangjai mellett bemutatták Árpád fejedelemmé választását. A néma képlet második része : hódolat a király szobra előtt. Ezt követte a »Hoffmann meséi« nagyoperettnek előadása. Igazgató: Deák Péter. (Színészeti Közlöny, 1882. 24 sz. Napilapok. 1896 febr 27.) Pancsevón. Pancsevón legtöbbnyire vándortársulatok szórakoztatták a közönséget. 1885 október 15-én megalakult a »Pancsovai SzinügygyámolitŐ Egylej:«. , Sentán. 1833 december 13-án a szabadkai társulat működött Sentán Kilényi Dávid igazgatásával. A Honmüvészbői megtudjuk a társulat következő névsorát. Kőrössy és neje. Szaplonczay és neje. Szakáísy, Kilényi. Kis, Sárost. Kőrössy Mimi (7 éves), Széppataky Johanna. Szákii József, Farkas és neje. Szólalná. 1834 január haváról tudjuk, hogy Shakespeare. »Makrancos hölgye« itt is színre kerül. Ezután leginkább a bácskai vándortársulatok jutnak itt szóhoz. így például: 1885-ben Gáspár Jenőé. Az uj színház 1903 december í,9-én nyilt meg. A prológust Orbán Károly főgymnáziurai tanár irta. Igazgató: Kanhegyi Miklós. Első előadásul szinre került a1 »Katalin« cimü operett. Összetartás (Senta). 1903 december 20. Zentai Közlöny. 1904. május 8. »A régi Zenta«. — Tárca.) A magyar színészek vállalkozási kedvét misem igazolja jobban, minthogy a Vajdaságon túl még Horvátországba is elkalandoztak. Így feljegyzésem van arról.i hogy Varasdon 1827 szeptember 29-én Balogh Isú van társulata előadta »Mátyás király választása és koronáztassa« cimü két felvonásos drámát. Hölgyfutár. 1859 március 19-iki száma*
