Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-06 / 182. szám

W24 július 6. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal . baromfiketrecekban állítandó ki. Az ál- I latok' ellátásáról maguk a kiállítók; gon­­j doskodnak. A méhészeti kiállításon élő ! méhek, méhtermékek és méhészeti esz­­! közök, állitandók ki. A méhészeti ván- I dorgyülésre szóló bejelentések a mé­­í hészeti egyesülethez intézendök. I Az állatkiáJlitáson való részvétel leg­­' később augusztus hó 1-ig jelentendő be 1 egyesületünknél, a termény kiállításra szóló bejelentéseket legkésőbb július 20-ig kérjük, az összes, romlásnak ki nem tett termények augusztus hó 1-én Siicfelmayer Henriit novivrbasi gazda­köri elnöknek a kiállítás helyiségében; átadandók. Romlásnak kitett termények a kiállítás előtti két nappal adandók ugyanott át. A kiállítandó állatok a. Jsi­­állítás kezdetét megelőző nap délelőtt­ijén adandók át a kiállítás területén. , A távolsági kocsiversenyre legkésőbb (augusztus 1-ig kell egyesületünknél je -lentkszni. A kiállítás költségeink fede­zésére szóló adományok legkésőbb ju- Jius hó 20-ig küldendők be a Bácsböd­­rog vármegyéi Gazdasági Egyesülethez. ként a szombati közgyűlésen szóvá­­íette Taiics Pavle szociáldemokrata, aki megkérdezte a polgármestert, van-e tudomása Gnyatics Radmilló főkapitányhelyettesnek arról az in­tézkedéséről. amely a magyar nó­ták énekléséi betiltja és hajlandó-e a rendeletet visszavonni. Taiics be­szédére. amelyet azzal zárt be. hogy az állam érdekében jobb. ha a ma­gyarok énekelnek, mint sírnak. Ste­iánovics Zsarkó nyomban válaszolt, kijelentvén, hogy a kiadott intézke­désről nern tud. de még a szombati napon iníormáitatja magát a rend­őrséggel. Noviszad magyarsága nagy ér­deklődéssel várja, hogy a város ve­zetősége miképp határoz a rendelet ügyében. Csak a magyar és bolgár veszedelem eilen védi a kisantant Romániát Ä besszarábiai kérdést nem fogják tárgyalni a prágai konferencián Az olasz kamarát novemberig elnapolták A fascists milíciának fel keli esküdnie a királyra Rómából jelentik: A vizsgálóbíró .'pénteken kihallgatta Finzi államtit­kárt. aki elmondotta, hogy Rossi­­nak és Dnmininek milyen funkciói voltak a minisztériumban. Finzi ta­gadja. hogy június 10-én. Mateotű meggyilkolásának napján Filipellit telefonon felhívta volna és tagadja azt is. hogy a Corriere Italia finan­szírozásában bármilyen része volna. A kamara üléseit novemberig el­napolták. A kormány azt hiszi, hogy addig foganatosítani tudja a közvé­lemény által követelt rendszabályo­kat és tisztázza a politikai helyzetet. A »Giornale d’Itaüa« szerint célta­lan volna most folytatni a parla­menti munkát, amikor pillanatnyilag nincsenek meg még a béke és a ke­délyek megnyugtatásának feltételei. Mussolini a fascista milícia pa­rancsnokának táviratban köszönte meg a csapatok üdvözletét. A Sera szerint a miniszterelnök el vau ha­tározva. hogy a milícia csapataitól minden ellenkezésük dacára még e hónap folyamán kiveszi a királyra teendő hüségeskiU. Politikai körökben tartja magát az a hir. hog?/ Mussolini belpolitikai okokból nem vesz részt a londoni konferencián. Movissaslon tilos a magyar nóta Gnyática rendőrfőkapitány-helyettes megtiltotta a magyar dalok játszását Noviszadról jelentik: Gnyatics Radmüló íőkapitányhelyeítes intéz­kedésére pénteken este rendőrök járták be a noviszadi vendéglőket és mulatóhelyeket és betiltották a magyar nóták játszását és éneklését. A szokatlan intézkedés ügyében —- amely nagy feltűnést keltett a vá­rosban. munkatársunk kérdést inté­zett Gnyatics főkapitányhelyettes­hez. aki a következőket mondotta: —■ A magyar nóták betiltásáról nincs szó. csupán azokra a nótákra vonatkozik az intézkedés, amelyek irredenta szelleműek. Az utóbbi 4dő­­ben ugyanis több tekintélyes szerb polgár felkeresett és elmondotta, hogy a város egyes helyein — ven­déglőkben — soviniszta magyar nó­tákat énekelnek. A péntek este ki­sadóit utasításomat a rendőrök félre­értették és azért tiltották be az ösz­­szes magyar nóták játszását és éneklését. Könnyen elgondolható, hogy ezt a rendelkezést a rendőrközegek ho­gyan fogják végrehajtani. A rendőrség intézkedését egyéb­Buk’arestből jelentik’: A? Áápveml feltűnést keltő cikket közöl a kisan­­tant prágai konferenciájáról. Azt mondják - - Írja a lap — hogy a konferencián a besszarábiai kérdést u,em fogják tárgyalni. Olyan adatok birtokában vagyunk e kérdéssel kapcsolatban. amelyek teljesen inegcáfolhatatlanok. Annak idején a ktsantant csak úgy alakult meg, mint védelem Romániának a ma­gyar és a bolgár határon. Jugoszlá­via és Csehszlovákia képviselői nem voltak hajlandók belemenni olyan szövetségbe, amely számukra még azt a kötelezettséget is jelentette volna, hogy az orosz határon is ol­talmat nyújtsanak Romániának. Sem Pasics. sem Benes nem voltak erre hajlandók és vonakodásukat azzal okolták meg. hogy nem me­hetnek bele olyasmibe, ami a közvé­lemény szlavofil érzelmeibe ütköz­nék Take Jonescu akkor belenyugo­dott ebbe. amit elérnie sikerült, mig Bratianu tovább is azon dolgozott, hogy a keleti határ se maradjon ol­talom nélkül. A probléma az ő szá­mára akkor még igen egyszerű voit. Ha magyar, vagy bolgár részről történik izolált támadás, akkor Ro­mánia elég erős lesz arra. hogy vé­dekezzék. Ha azonban általános konfliktusra kerül a sor. Jugoszlá­viának és Csehszlovákiának támo­gatnia kell Romániát. A besszarábiai kérdésben Romá­nia nem számíthatott sem Csehszlo­vákia. sem Jugoszlávia támogatásá­ra. Dúca külügyminiszter azon igye­kezett. hogy Lengyelországot. Gö­rögországot és Litvániát is bevonja a kisantantba. Tett is ilyenirányú javaslatot, de az volt rá a válasz, hogy ezeknek az államoknak belé­pése a kisantantot kizökkentené ere­deti jellegéből. Dúca külügyminiszternek Prágá­ban tisztáznia kell Romániának Ju­goszláviához való viszonyát, amely egyszerűen siralmas. Ahogy a ro­mán kisebbséggel bánnak — írja az Adevernl — azt megemlíteni is szé­gyen. Az egyház iskola jogait lábbal tapossák. A román kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogyha ez igy tovább tart. akkor a román közvélemény előtt számolnia keil magatartásával. A prágai konferen­ciának tisztáznia kell végre ezt a kérdést és gyökeres változást kell hoznia, — fejezi be fejtegetését az »Adéverul«. Angliának a londoni szövetséges* közi konferenciára kibocsátott meg­hívója részben memorandurnszerii formája, részben tartalma miatt kel­tett. A helyzet tárgyilagos szemlélői úgy vélekednek, hogy a francia, po­litikusoknak és diplomatáknak sem­miféle okuk nincs a megütközésre. Az angol kormánytól mindenkép­pen távol volt az a szándék, hogy bármit is cselekedjék, ami beleüt­közne a Franciaországgal kötött I megállapodásokba. Angliának, mint eddig volt. ezentúl is az a felfogása, hogy az érdekelt szövetségeseket a maga részéről Franciaországgal együttesen hívta meg a konferenciá­ra és ezzel kapcsolatban arra hivat­koznak. hogy a formális meghívás nem csupán Anglia, hanem kifeje­zetten mindkét állam nevében tör­tént. Párisból jelentik: Herriot elnök­letével szombaton konferencia kez­dődött, amelyen résztvesz, Nolíet hadügyminiszter, Clementel, Teres­­si déla Rocca. A francia jobboldal a londoni konferencia ellen Kém biztos még a londoni konferencia időpontja — A francia külügyi bizottságban támadták Herriot-ot Párisból jelentik: Politikai körök­ben sokat foglalkoznak a kamara egyesített pénzügyi és külügyi bi­zottságának tegnapi ülésével, ame­lyen Herriot miniszterelnök hosz­­szabb nyilatkozatot tett. A hivatalos kommüniké nem szól róla. de úgy tudják, hogy a tárgyalás menete egyáltalán nem volt nyugodt: a vita hangja helyenként valósággal szen­vedélyessé vált és nem egyszer he­ves összeütközés támadt a minisz­terelnök és a bizottság több tagja között. Herriot részletesen foglalkozott azzal a francia részről kifogásolt meghívóival, amelyet a londoni kül­ügyi hivatal a szövetségesközi lon­doni konferenciára kibocsátott. A bi­zottságnak több tagja erélyes han­gon szemére vetette Herriotnak, hogy már előbb ismerte az angol kormánynak több fontos rendelke­zését. de szándékosan elhallgatta azokat. Az ülés befejezése után a külügyi bizottság egy tagja kijelentette a nála érdeklődő hírlapíróknak, hogy a bizottsági vita lefolyásának hatá­sa alatt pesszimisztikussá vált a fel­fogása. Azok a jelenségek, amelyek­ről éppen a bizottság ülésén és rész­ben Herriot felvilágosítása alapján tudomást szerzett, mind arra valla­nak. hogy a londoni konferencia kedvezőtlen kilátások mellett fog kezdődni. Komolyan számot kell im­már vetni azzal a lehetőséggel is, hogy a konferenciát esetleg elha­lasztják. sőt még az is lehetséges, hogy egyáltalában nem fogják meg­tartani, .tekintettel a fennforgó ne­hézségekre, amelyek a konferencia sikerét veszélyeztetik. Miben állapodott meg Macdonald Herriot-vel? Londonból jelentik: Az angol saj­tó részletesen tárgyalja azokat a lé­péseket. amelyeket Anglia a londoni konferencia előkészítése érdekében tett A lapok szerint Macdonald és Herriot között Chequersben három megállapodás jött létre: 1. Anglia a szövetségesek minisz­terelnökeit julius közepére konferen­ciára hívja össze. 2. Angliának az a kötelessége, hogy a chequersi tanácskozást meg­­rögzitő és Herriot és Macdonald ál­tal aláirt jegyzőkönyv alapján rész­letesen tájékoztassa a szövetségese­ket e tanácskozás lefolyásáról, 3. Herriot késznek nyilatkozott arra. hogy a belga kormányt, vala­mint a párisi olasz nagykövetet be­hatóan informálja azokról a benyo­másairól. amelyeket a Ramsay Macdonalddal folytatott chequersi tanácskozás során szerzett. Erre pedig Macdonald válaszképpen ki­jelentette. hogy ekkor Anglia jogos­nak fogja tartani a maga részéről, hogy mindazokat az angol javasla­tokat és ötleteket, amelyek a che­­ouersi tanácskozás alatt kifejezésre jutottak, szintén a szövetségesek elé terjessze. A franciák idegességét ért­hetetlennek találják Lon­donban Londonból jelentik: Az angol po­litikai körökben csodálkozással né­zik azt c-z ideges izgalmat, amelyet Folyta Iádnak a szervezkedési tárgyalások a szuboticai magyarok körében Incidens Gálffy György és Deák Leó dr. között Ismeretes, hogy Gálífy György szuboticai gyógyszerész akciót kezdeményezett, hogy a feloszla­tott Magyar Párt helyett a ma­gyarság uj pártban tömörüljön, a mely keresse a kormányzó párttal való együttműködést. Az uj ala­kulás egyelőre még ott tart, hogy a résztvevők tárgyalásokat foly­tatnak egymás között, továbbá a kormányzópárt megbízottéival és a régi Magyar Párt vezetőségével. Ezek a tárgyalások Szuboticán folynak s ezeken kívül másutt is megbeszéléseken keresik a kor­mányzópárt és a magyarság ve­zetői közti megértést. Minden jel arra vall, hogy nem fog megtörni a magyarság egy­sége, amely egyetlen útja annak, hogy orvosoltassanak azok a sé­relmek, amelyek az itteni magya­rokat érték és lépten nyomon érik, mert — ha vannak is külön frakciók a magyarok közt, — ab­ban mindenki megegyezik, hogy tárgyalni kell minden párttal, a mely súlyt helyez arra, hogy a magyar választók támogassák. Mi ebben a kérdésben az új­ságírói kötelességünket végezzük, mely arra kötelez bennünket, hogy a magyarok szervezkedésé­nek minden jelenségét a magyar­ság nyilvánossága elé terjesszük, mely hivatva van ítélkezni és dönteni. A politikai tapogatődzásnak ed­dig egy sajnálatos eredménye van. Dr. Deák Leó szombori ügy­véd egy nem túlságosan szeren­csésen megfogalmazott cikkben a következőket kérdi a kor­mánytól : „ . . . miért veszi fel olyan megbízhatatlan .elemekkel a tárgya­lások folyamát, 0) melyek szere­peltetése a magyarság egysé­gének megbontására van hi­vatva ? . . .“ Gáiffy György magára nézve sértőnek találta azt, hogy egy magyar ember egy másik ma­gyar ellen használja a „megbíz­hatatlan elem“ kifejezést, amelyet a magyarság ellenségei úgyis elég sokat használnak s éles hangú levélben utasította vissza dr, Deák Leó beavatkozását.

Next

/
Thumbnails
Contents