Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-05 / 181. szám

2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 julius 5. zetéröl tanácskozott és utasításo­kat dolgozott ki a pártszerveze­tek részére. A kormány akciója a Radios párt ellen Sok szóbeszédre ed alkalmat politikai körökben a kormány zagrebi szerveinek újabb akciója; amellyel Radios és hívei ellen is­mét terhelő adatokat akarnak ösz­­szegyüjteni, hogy bíróság elé állít­sák őket. A beogredi lapok hagy cikkekben közlik a terhelő anya­got, amelyet a hatóságok ugyíát­­sžik szándékosan bocsátanak a sajtó rendelkezésére, hogy ; igy előkészítsék a közvéleményt a- Radicsék ellen esetleg indítandó hazaáralási pörre. A kormány bir­tokéban levő terhelő bizonyítók között csakugyan van — a lapok ál­lítása szerint — sok kompromittáló adat, igy például Radicsnak Ale­xandrov Tódor bolgár feíkelőve­­zérhez intézett állítólagos levelei. Az ellenzéki körökben nem csodálkoznak azon, hogy a kor­mány ilyen akciót készít; most elő a még mindig Moszkvában tartózkodó Radios ellen, mert a horvátországi ügyeket nem any­­nyira a radikálispárti Srskics: bel­ügyminiszter, mint inkább a Pri­­bicsevicsékhez tartozó Wilder bel­ügyi államtitkár intézi, már pedig Pribicsevicséknak régi tervük, hogy Rád.csők ellen az államvédelmi tör­vény alapján járjanak el, amit most hogy uralomra jutottak, igyekez­nek megvalósítani. Zagrebi Radics-párti körökben nagy izgalmat okozott a kormány újabb akciója és a párt a Zajod-, nica bevonásával értekezletet tar­tott, amelyen a kormány akciójá­val szemben tanúsítandó taktiká­ról tanácskoztak, a határozatokat azonban nem hozták nyilvános­ságra. Nagy feltűnést kelt' egyébként, hogy Radios moszkvai cikkei és nyilatkozatai már mintegy két hete elmaradnak a horvát köztársasági parasztpárl lapjaiból, holott azelőtt Pán Irta: Baedeker A német könyvpiacon uj mitológia*) jelent meg a múlt hónapban, amely az eddigi módszerektől kissé ’ eltérően tár­gyalja a régi isteneket. Egy fejezetet — a Pánról szólót — lcfurditottarti belőle, s' itt közlöm. Pán, mint a görög istenek legtöbbje, nem éppen törvényes házasságból szár­mazott, aminek az a kétségtcien előnye mindenesetre megvan, hogy az ilyen »link« születéseknél nemcsak az anya. de, az apa is egészen biztos. Sőt ebben az, esetben az, apa még biztosabb, s mi­tológiai, sőt mitologikus kétségíelenség­­gei állapítható meg, hogy 'az Hermes veit (akit Merkur néven meg jobban, is­mernek), mig az anyját, »valószínűleg« Dryope-nak hivták s nimfának ;. tartot­ták. De lehet, hogy más volt.a,, neve, s hogy nem nimfa, hanem valamely más .szeretetreméltó nőszemély vojt..' Vajmi' keveset tudunk róla, mert,abban a kor­ban a nőkről kevesebbet beszéltek mint mostanában s a derék hölgy el is me­nekült a történetírás és az interviewer­­ek elől. Ahogy meglátta a szörnyeteg magzatját, ahelyett hogy ■ megszoptatta volna, elfutott, és senki se tudja, mi lett belőle. Szégyenős teremtés lehetett sze­gény, aki resteilte, hogy olyan madár­­ijesztőt hozott a világra./Pán ellenben egészségesen fejlődött s anyatej nélkül *) A. W. Niemann-Keiner: Die Mytho­logie der Griechen und Römer. Verlag von Null und Nichtig. Nirgendstadt, 1924. mindennaposak voltak. Ennek okára többféle kombináció van forgalomban. Az egyik verzió sze­rint Radics zagrebi hívei a mai kiélezett politikai helyzetben nem :artják oportunusnak a cikkek köz-, lését, a másik kombináció pedig tudni véli, hogy maga Radios gon­dolta meg magát és nem akar több propagandát csinálni lapjában a szovjetnek, mert hosszabb mosz­kvai tartózkodása óta sok kér­désről más meggyőződésre jutott az oroszországi helyzetet illetőleg; A- belpolitikai helyzetről egyéb­ként Srskics belügyminiszter pén­teken este telefonon részletes je­lentést tett Bledbe a királynak. sert," Hogy .mi történt a miniszteri érte-j kézieteknél is bizalmasabb jellegű tar. íuieskozíisokon, nem tudok és igy nem­­is beszelhetek . A hadüzenet előzményei Musulin báró külügy minisztériumi osztályfőnök, Sprkotics vezér­­ezredes és Auffenbérg-Rdniaróv báró volt közös ktidügyhiinistter visszaemlékezései Néhány nap múlva lesz tizedik évfor­dulója ’annak, hogy az osztrák-magyar külügyminisztérium elküldötte a szerb kormánynak a végzetes ultimátumot,- á mely előszava volt a világháború vé­res krónikájának. Az évforduló alk'áK mából jelennek meg a bécsi könyvpia­con Musulin báró külüg-yminisztériimii­­osztályfőnök emlékiratai, amelyeket' az tesz különösen érdekessé,' hogy szerző­iül: fogalrhazta annakidején d hírhedt ul­timátumot. A könyvnek — amely még nem került forgalomba -- egyik legér­dekesebb fejezete, amely gróf Tijza'Ist­vánnak a hadüzenet körül való szerepek vei foglalkozik, igy hangzik: — 4z, hogy engem bíztak még- a Szerbiához intézendő jegyzék, elkészítő-' sével, tisztán véletlen és kulsőieges. Flotow báró,- a keleti referátus akkori­­főnöke, akihez a szerb ügyek résszórí­­szérüen tartoztak és akinek igy ezt a munkát el kellett volna végeznie nyá­ron, szabadságon volt és szabadságáról az események ellenére sem tért vissza. Megfogalmaztam az első tervezetei,- a mély' csak arra volt szánva, hogy' to­vábbi tárgyalások számára alapként szolgáljon; A monarchia mértékadó té­nyezőinek az, volt a véleménye, hogy, egy pusztán) Ígéretekkel, megelégedő" jegyzék nem fogja -megjavítani a hely­zetet. Szerbia, ha nem kívánnak tőle konkrét dolgokat és nem -ellenőrzik ezek teljesítését, mindent szívesen. meg­ígér. Arra a határozatra jutottak, hogy Szerbiától nemcsak bizonyos ígéreteket, hanem bizonyos cselekvéseket is keil követelnünk. Erre elkészítettem a jegy­zék második fogalmazványát és ez voli a kiinduló pontja a további tervezetek­nek ■ és - különböző bizalmas közös mi­is vígan prosperált. Sőt a mitológia sze­rint, amely néha még a történelemnél is megbízhatatlanabb, éppen olyan ké­szen pattant elő a csinos nimfa -niéhé­­ből mint Minerva a Jupiter fejéből. Csak nem volt olyan formás. Férfinak, hogy boldoguljon, nem kell annyira szépnek lenni mint a nőnek,.aki ha nem szép, bizony senkit se érdekel, de ő bizony extra-esuj volt s" nem lehet csodálni, hogy az anyja, amikor meg­látta őt, azonnal fölugrott a'‘gyermek­­ágyból és szégyenében világnak ment. Pánt az ábrázatokról, amelyeket " ké­sőbbi századok festői és szobrászai ké­szítettek róla, mindenki ismert. A feje búbját szarvak ékesítették, a.fülei he­gyesen álltak el, <a teste, szőrös volt •> a szakálla sürü, s hogy minden, báj együtt legyen, kecskefarka és . bakk­­kecskelábai voltak. Még 'egy istennek se volna szabad ennyire rútnak lenni... Ám az apai szeretet vak. Merkur' bi­zony nem rohant világnak s nem, pirult a szégyentől, amikor ránézett ad-rágn­­látos fiára. Neki tetszett a g-yerek, csi­nosnak találta, sőt büszke volt rá.- Föl­vitte magával az Olimposzra,.bemutatta a többi -isteneknek, akik —■ gustus-per­­versust'— szintén trónképesnek -talál­ták, játszadoztak vele, s Bacchus, pél­dául különösen megkedvelte, Ebből is látszik,. hogy az emberek néha vá-lpga­­tésabbak mint az istenek, akik', min dent megbocsájtanak, még a csúfságot- ás, mig a földi halandók a lelki rútság előtt sokszor' — különösért ha s.ok pénzzel van enyhítve — földre borulnak', de a fizikai csúfságot csak a nagyon gazda­goknak bocsájtják me n'isžter'l értekezleteknek, ámélyékén,' mint- á jegyzék íogaliríazóia résztvettéín és amelyeken a jegyzék végleges még-­­fogalmazására és az egyes* pontokra vonatkozólag részletes, beható utasítá­sokat kaptám. A miniszteri értekezletek vezető, motívuma .az volt, hogy- a' mó-:' híiféhiának- a jegyzék elküldéséből min­denekelőtt "íénytéges hasznot kell ktfzf­­nia, másodszor, hogy a monarchia és Szerbia között fennálló bizonytalanság­nak minden körülmények között végét kell vetni, vagyis, ha-Szerbra -a-felállí­tandó követeléseket nem fogadja- eiV úgy nem marad más 'hátra az .ultima rationál itt jutott először kifejezésre háborús bonyodalom lehetősége ' — "és'­­harmadszor, ha sor is kerül : a Szerbiá­val Való háborúra, úgy Szerbia területi integritásának és szuverenitásának,, cs'cr­­bithafatiahnak kell maradnia, 'Evvel' kap­csolatban néhány, a históriai igazságnak' mggf.elel'ö tényt kell-1 leszögezném. .4 manapság általánosan akkreditált lek gtnda szerint Tisza István grófnak máf eleve aggályai voltak a jegyzék-tervé-' zettel"-széniben. Ezzel szemben fnegälki­­pithátom, hogy Tisza gráf-'nem tanúsí­tott ellenzéki magatartást -a jegyzék­­tervezettel szemben, hanem csak né­hány .-pontra vonatkozólag, ajánlott mó­­dosításokát, amelyeket a- többi minisz­terek a .legkészségesebb módon akcep­tálták. Kényszerítve - vagyok megállapí­tani azt is, hogy habár a jegyzék szö­vegezése az első fogalmazvánnyal szemben egyre erélyesebb és élesebb lett, a bizalmas miniszteri értekezlete­ken sohasem jutott, kifejezésre az a gondolat, hogy a jegyzék.feltételeit úgy ké,ll megfogalmazni, hogy Szerbia eze­ket. ne fogadhassa el. Arról természete-: Sarkotics vezérezredes a szaraj'evói merényletről Sarki,tics vezérezredes, aki a háború" kitörése után Bosznia és Hercegovina katonai’kormányzója lett, a kövtkező nyilatkozatot idíe..egyik bécsi lap mim, . katársa előtt a világháborút közvetlenül megelőző eseményekről:- --- Amikor a merénylet történt, Zág­rábban,a Vti-ik honvédkerület parancs­noka voltain. Történetesen Karlsbadban iariozkq.dta.ni, de amikor a megdöbben­tő: esemény hírét vettem, nyomban, '.visszakértem Zágráb közelébe, Rohics­­tüfdőre, meri az volt a meggyőződé-, sem, hogy történelmi- események- 'elé-' megyünk . és hadosztályom közelében akartam..-maradni. . .Sajnos sejtelmeim valóra- váltak és augusztus 3-ikán a 42-i|t -íjtagyar hadosztály élén-. ,a Driná-. hoz, vonultam. 1914 végéig Bosznia és Hercegovina katonai kormányzójává ne­vezett ki I. Ferenc József. Ekkor sok olyan adatnak jutottam birtokába, a melyből "megállapíthattam, hogy mi -vei set'élt a szarajevói katasztrófához? Át-* tanulmányoztam a nagy tollharc -aktáit is, amely nyomban a gyilkosság után megindult a katonai és polgári hatósá­gok között. Az összes okmányok átte­kintése után- érthetetlennek találtam, hogyan lehetett Ferenc Ferdinand öt • az: akkori* viszonyok között Boszniába en­gedni. A szerencsétlen esemény után a kormány a katonaságra hárította át a felelősséget, viszont a katonaság a tar­tományi kormányt okolta. Arra a kér­désre) hogy kit terhel a felelősség azok­ért .a- mulasztásokért, amelyek a vég­­zétés’nap katasztrófáját előidézték nem felelhetek, mert ha felelnék, súlyos vá­dat 'kellene emelnem. -Tény, hogy Bi­­linsky közös pénzügyminiszter, Bosznia é$---Hercegovina polgári feje, aki. fölöt* tes hatósága volt a . szarajevói rendőré ségnc-k. is, teljésen informálatlan volt a trónörökös boszniai útjáról. Aulienberg tábornok megerősíti Sarkotics adatait Aafienberg tábornok, volt közös had­ügyminiszter a hadüzenet előzményeiről egyik bécsi lapba cikket irt, amelyben megerősíti Sarkotics tábornok fenti ada­tait. ;A cikknek ez a része igy hangzik: 1914 junius ÍO-ikén találkoztam Mivelhogy már nagyon kocán adta szokatlan érettségnek a bizonyítékát, hamar csinált szép karriert. Zeüsz a le­gelő nyájak védelmét bízta rá, s" azon­kívül a vadászat, halászat és méhészei istenévé nevezte ki. Ezen a téren > Sok szolgálatot tett a közügyeknek, amit nem minden istenről lehet elmondani. Idillikus hajlamai predesztinálták erre az állásra, s Zeüsz, mikor az erdők és legelők' virányait bizta a gondozására, valószínűleg abból a vezérelvből indult ki: the right man on the right place. Kedvenc tartózkodási helye, (nem Zeüsz­­nek, hanem Pánnak) a Licaéus és Mae­­ná.lus hegyek voltak, amelyek, mert a hegyek soká tartanak, talán még most is megvannak, — ezeknek a tájékán vadászgatott Pán a legszívesebben, ál­lítólag .nemcsak vadakra, de szelidebb lényekre, nimfákra s najádokra is, s ebéd után,, amikor magasról tűzött. a nap, itt szokott intim barlangok ,hüs .ár­nyékában . pihenőt tartani, szundikálni, r.arrđevuzni; •Ilyenkor a', pásztorok hern furulyáz­tak,-nehogy-'zavarják istenüknek az ál­mát, mert ebben a kérdésben nem is­mert tréfát a nagy Pán, — jaj. volt un­nak; aki. délutáni sziesztájában haD'-r­­gatta! Amikor kipihente .magát,, b.eieye­­,gyűlt a nimfák-táncába, ami nem, igen jól. alloy, neki, — a bakuir j.-alvai. jicm volt épp,csábító látvány, tie bút uz. em­berek (még fia isteni rangban .tannak is) néni ismerik a saját fogyatkozásai­kat; s Párt azt hitte, hogy gracipžFsan táncok s ezzel a művészetével ' akart hódításokat tenni. Ez persze nem sike­rült neki, mert a nők szemében egy jó táncos többet ér mint egy rossz filozó­fus.. Es Pán még. ez se volt. A nimfák mind megfutamodtak tőle, gondolván: jobb. egy szerenysorsu szép fiatal pász­tor, mint egy. csúf isten, aki már szarvakkal született. Különösen rosszul esett neki, hogy egy szép arkádiai najád, Syrinx, a La­­don .folyó leánya (apja ismeretlen), eszeveszetten menekült az ölelése, elöl. Ebbe. a bájos leánykába, komolyan sze­relmes, volt Párt — már ahogy az öfajta istenek szoktak — s' üldözte öt egészen ä. Ladon folyó partjáig. Itt nyoma ve­szett ' a vizi delnőnek, mert testvérei, Radonnak, többi leányai, akiket segítsé­gül hivott, egy pillanat alatt náddá vál­toztatták. A szevény Pán, hogy mégis valami emléke maradjon a bánatos sze­relmének, levágott belőle néhány szá­lat, „az ajkához emelte, hogy .megcsó­kolja,. őket, s- csócyis hangokat csalt Ki belőlük. így született meg'a hires pász­­torsip, amelyet ott, ahol egyéb nyelvét nem tudnak, ma is Syrinx-nek nevez­nék. Pán mindig ügyes zenekedvelő volt, s az általa föltalált hangszeren úgy begyakorolta magát, hogy csak azért hfiti. adott önálló hangversenyeket, meít ezeknek, a divatját csak később talál­tuk .föl. ' " . ' ‘ ' Sajnos, abba a hibába esett', ami mu­zsikusoknál á legnagyobb ritkaság: túl­becsülte 'tehetségéi s magával Apolló­val. kelt zenei bírókra. Természetesen fajta!.vesztett. Nein azért mert ez job­ban. kezelte a lantot mint ő a fuvolát, de mert hatalmasabb volt nála, s a ze­nében is mint sok máshol nem az jáí­­sza az első hegedűt, aki a legjobban he-

Next

/
Thumbnails
Contents