Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-30 / 206. szám
Ppštarma p* „ja • Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve iAGSMEGYEI XXV,. évfolyam Subofica, SZERDA, 1924 Julius 30. 206. szár Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal S—53,Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uI.l.{Lelbach-pa!o!r. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-paiot;Feltéfelek nélkül várja a magyarság szervezkedési szabadságának visszaállítását. Feltételek nélkül, mert mindig az volt az álláspontja, hogy az alkotmány végrehajtása, a közszabadság biztosítása, a közrend védelme, az állampolgári egyenlőség megvalósítása nem a kormányhatalomtól függő kedvezmény, hanem az állampolgári kötelék leglényegesebb tartalma és az alkotmányosság szellemét sértené, ha alkudozni kellene a hatalom birtokosaival az állampolgárnak kijáró jog megadása és mértéke felett. Alkudozni csak a magunk joga és vagyona felett lehet, de ami nem a mienk, azt nem kötelezhetjük el. A szabadság, a jogegyenlőség nem a kormány diskrecionárius jogkörébe van utalva, azt az alkotmány feltétel nélkül és csorbithatatian érvénnyel adta meg s nem bízta a hatalom urainak kezére, hogy az uralom érdekei szerint teljesítsék, vagy tagadják meg az alkotmány parancsait. A politikai támogatás felett indulhatnak meg megbeszélések s becsületes és mindkét fél érdekeit megvédő megállapodások is jöhetnek létre, de a szervezkedés szabadsága, az állampolgári egyenlőség nem lehetnek a politikai támogatás ellenértékei, mert a közszabadságokat a hatalom csak biztosíthatja, de az alkotmány adta meg. Gyönyörű gesztus, vigasztaló elhatározás, a legfájóbb sebet orvosló intézkedés lenne, ha alkudozások és feltételek nélkül állítaná vissza az uj kormány a magyarság politikai szervezkedésének szabadságát. Nem kell attól tartani, hogy az ellenszolgáltatás kötelezettsége és a föltételek kautéiéja nélkül a magyarság másként használná fel szervezkedésének visszanyert szabadságát, mint ahogy azt az állam helyesen fölfogott érdekei megkövetelik. A távozó rezsim képviselői is belátták azt, hogy a magyarság politikai szervezkedésének megbénításét nem az államvédelem követelte meg. Akik helyeselték a kormányintézkedést, a magyarság vezetőivel folytatott megbeszélések során maguk is meggyőződést szereztek arról, hogy a magyarsúg politikai szervezkedése az állampolgári egyenlőség elvének s az alkotmány rendelkezéseinek megvalósitásál tűzte ki legfőbb céljául. De meggyőződést szerezhettek arról is, hogy a közelmúlt fájdalmas eseményei a magyarság „temperamentumosabb“ vezetőit is arra a belátásra bírták — amit egyébként a Bácsmegyei Napló kezdettől fogva képvisel — hogy a magyarságnak törekvéseiben, célkitűzéseiben s taktikájában mindig számolni kell az adottságokkal, a szembenálló érvekkel s küzdelme célját egyfelől a jog tartalmához, másfelől az elérhetőség korlátáihoz kell szabni, ha nem ábrándokat akar kergetni, hanem eredményeket adó reálpolitikát folytatni. S amit fölismertek a Magyar Párt feloszlatásának helyeslői is, ez elől bizonyára nem zárkózhatnak el azok sem, akik szinte egyel ériettek velünk a feloszlatás megítélésében. Az a gyönyörű gesztus, amivel a kormány alkudozások és feltételek nélkül állítaná vissza a Magyar Párt szervezkedésének szabadságát, kétségtelenül emlékezetes maradna a magyarság előtt s aki ismeri a magyarság nemes és hálás gondolkodásmódját, bizonyára taktikailag is célszerűnek és gyűmölcsöztethetőnek ítélné meg a magyarság sérelmének orvoslását. A magyarság az alkotmány tiszteletében, a törvények erejében, a jogrend tekintélyében, az állampolgári egyenlőség elvének sérthetetlenségében, loyalis alattvalói érzésében, hűséges és engedelmes magatartásának elismerésében bízva kéri és várja szervezkedési szabadságának viszszaállitását. Úgy gondolja, ez a várakozása sokkal inkább az alkotmányban gyökerező és azt a tegnapi napon uralomra jutó politikusok korábbi nyilatkozatai sokkal inkább jogosulttá tették, semhogy a magyarságnak szervezkedési szabadságának visszanyerésében szüksége lenne — Zinovjevre. Az uralomra került uj rezsimmel szemben a Bácsmegyei Napló adott legelőször hangot a magyarság várakozásénak s jogosult reménykedésének. A magyarság most feszült figyelemmel várja, hogy Davidovics Ljubának, az ellenzék vezérének biztató kijelentéseit s vigasztaló ígéreteit hogyan és mikor valósítja meg Davidovics Ljuba, a miniszterelnök. A belügyminiszter rendeletét adott ki a gyülekezési jog biztosítására A kormány egyenlő elbánásban akar részesíteni minden állampolgárt — Revideálják a Magyar Párt feloszlatásának aktáit — Petrovics Nasztáz nyilatkozata a Bácsmegyei Napló részére — Beogradbél jelentik : A Bácsmegyei Napló munkatársa kedden délután felkereste az uj kormány belügyminiszterét, Petrovics Nasztázt hivatali helyiségében, hogy nyilatkozatot kérjen tőié a kormánynak a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatandó politikájáról. A belügyminiszter lekötelező előzékenységgel állt rendelkezésünkre és kijelentette, hogy a kisebbségi kérdéssel már régtől fogva behatóan foglalkozik, úgy, hogy módjában áll minden kérdésre, amit felleszünk, azonnal és kim er Hőén válaszolni. Arra az általános kérdésre, hogy milyen politikát kivén a kormány, elsősorban pedig a belügyminisztérium a nemzetiségekkel szemben folytatni, Petrovics belügyminiszter a következőket válaszolta : — Politikánk alapja minden vonalon a teljes lörvényesség megvalósítása és az az elv, hogy az ország minden állampolgárának egyenlő elbánásban keli részesülni. Ezt tökéletesen keresztül akarjuk vinni, de ez kötelességünk is azoknak a nagy elveknek folytán, ámenek minden kulluremben köteleznek, kötelességünk ez a békeszerződés szerint is, amelynek rendelkezéseit híven be fogjuk tartani. Természetszerűleg nem jelenti ez az álláspontunk azt, hogy a nemzeti kisebbségek egyes tagjai most már nyugodtan elkövethetnek államellenes cselekedeteket, de ez nem vonatkozik csak kisebbségekre, mert az állam többi polgárai is összeütközésbe kerülnek a hatóságokkal, ha ilyen cselekedeteket elkövetnek. Máris körrendeletét adtam ki az ország valamennyi rendőrhatóságának és utasítottam őket, hogy ezentúl tartsák tiszteletben a gyülekezési jogot, minden olyan politikai csoporttal szemben, amelyeknek működését a törvény nem tiltja, továbbá, hogy a gyűlések résztvevőit minden cselben részesítsék teljes védelemben és akadályozzák meg a gyűlések megzavarására irányuló törekvések érvényesüléséi. Bátran megírhatja, hogy ez a kormány egyetlen állampolgárnak sem fogja bárminő politikai jogát semmilyen formában sem korlátozni és senkit sem fog politikai jogainak gyakorlásában megakadályozni. — Mi a kormány álláspontja a nemzeti kisebbségeknek az előző belügyminiszter által feloszlatott kulturális és politikai szerveit illetően és hatályon kívül helyezik-e a Magyar Párt és a német Kulturbund működését betiltó rendeletét? — kérdeztük a belügyminisztert. — Még csak tegnap éta va gyök miniszter, de a Magyar Párt és a német Kulturbund feloszlatásának okára és körülményeire vonatkozólag rr' * máris kérdési intéztein az Illetékes referenshez és magamhoz kérettem az összes aktákat. Magem fogom megállapítani, hogy voll-e törvényes alapja a két szervezel feloszlatásának és ha úgy találom, hogy nem volt, illetőleg ha a feloszlatás olyan okok alapján történt, amelyek nincsenek bizonyítékokkal kellőképen alátámasztva, akkor azonnal el fogom rendelni a kérdéses rendeletek hatálytalanítását. — Mi a kormány álláspontja ai kisíbbségi sajtó kérdésében, tekintettel a. megelőző kormány által tervbevett, de végre nem hajtott intézkedésekre. — /I sajtóról a sajlótörvény intézkedik. E törvény keretén belül a sejtó szabad és én mint belügyminiszter legfeljebb utasíthatom szerveimet, hogy a sajtóval szemben semminő törvényellenes lépésre ne ragadtassák magukat. Sajtóvétségek elbírálására a bíróság hivatott, nem a közigazgatás. — Tud-e miniszter ur arról, hogy, a kik az S. H. S. királyság javára optáltak a legnagyobb bizonytalanságban élnek, mert az opciós kérvények egy részét elutasították, másrészét pedig még egyáltalán nem intézték el? — Ezt most hallom először — mondotta a miniszter csodálkozva és az előtte levő papírlapra rögtön felirta a vele közölt adatokat, — de nem is értem, hogy lehet olyan emberek ellen eljárni, okik a mi államunk javára optáltak. Azt sem ériem, hogy miért kell az opciós kérvényeket elutasítani. Utána fogok ennek az ügynek nézni. — A nemzetiségi állampolgárok közül ezren és ezren nincsenek felvéve a választói névjegyzékbe. Talán a miniszter ur is olvasta az elhunyt Protics Sztojánnak a választói névjegyzékek összeállítása körüli anomáliákról irt cikkét, amelyek annak idején a Radikalen jelentek meg és amelyekben elég tárgyilagosan rávilágított a nemzeti kisebbségeket ért sérelmekre. A kormány hajlandó orvosolni ezeket a sérelmeket? — Olvastam Protics Sz tóján cikkeit s azokból értesültem azokról az igazságtalanságokról, amelyek e téren a nemzetiségeket érték. Amennyiben nekem mint belügyminiszternek befolyásom van a választói névjegyzékek összeállítására, gondoskodni fogok róla, hogy a kimaradtak bekerüljenek a névjegyzékbe és azok elten, akik szándékosan kihagytak választói jogosultakat a névjegyzékből, megtorló eljárás induljon meg. —■ Mikor fogja a kormány helyreállítani a Vajdaságban a községi autonómiákat? — Speciálisan a vajdasági viszonyokat e téren nem ismerem, de általában az a kormány törekvése és az enyém is, hogy minél előbb megtartsák az országban a községi választásokat.
