Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-27 / 203. szám
1924 július 27, BACSMEGYEI NAPLÓ 13. oläal. Apróságok (Tekintetes királyi törvényszék, ha van is köztük talált gyermek, méltóztassék figyelembe venni, hogy azokat én neveltem fel és én öltöztettem. Kérem felmentésemet.) Egy divatprobléma foglalkoztat. A nőkre régen azt mondták, hogy »hoszszu haj, rövid ész«. Mennyiben változik meg most a helyzet, amikor tudvalévőén a nők rövid hajat viselnek? Érdeklődtünk illetékes helyen, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: =— A »hosszú haj, rövid ész« jelszó tnásodik részét, tudtommal, nem változtatta meg az a tény, hogy a nők mostanság rövid hajat viselnek. Legalább is a nők szellemi képességeit illetően változás nem észlelhető (illetve: ész nem .clhető), * (Igazán nagy sikerem volt vele.) Két ur beszélget a pesti operaházban, a Tosca második felvonása után: — Mégis csak nagyszerű találmány az a rádió! — Miért? — No hallod! Ül az ember a pesti operában és hall egy vidéki előadást... * (Ezt a viccet Budapesten a liberális lapok nem merik megírni, a kurzuslapok nem tudják...) Molnár Ferenc Párisban nyaral. A napokban ogy kávéház terraszán üldögélt1 Darvas Lilli színésznő és Tarnáy Ernő főrendező társaságában Pesti színházról beszélgettek. Darvas Lilli Szomoryt kezdte dicsérni... — Mégis ő képviseli a színpadon a modern romantikus költészetet... Tarnay menteni próbálta a helyzetet. — No a Szabóky Zsigmond Rafael éppen eléggé megbukott — mondta. Darvas Lilli nem hagyta magát. — No és a II. Lajos? At csak- ragyogó darab? Senki se felelt, tehát folytatta. —Igenis, ragyogó! A I!. Lajos csupa költészet, csupa lira. A II. Lajosban arattam legnagyobb sikeremet. A 11. Lajos költemény... Molnár csendesen megszólalt. — Jó, most már abbahagyhatja... A nő csak azért is folytatta: — Hiába, ami igaz, igaz. A II. Lajos volt a szezon legjobb darabja, a II. Lajos egy remekmű... Azt mondja erre Molnár: — Most már igazán hagyja abba azt a II. Lajost. Nem vagyunk Pesten; Párisban vagyunk. Itt egy valamirevaló Lajos XlV-iknél kezdődik... * Budapesten a fővárosi választók névjegyzékét revideálják, amelyből tudvalévőén sok tízezer szavazó — főleg destruktiv — kimaradt. Öreg zsidó jelenik meg a felszólamlási bizottság előtt. — Kérem, engem kihagytak, pedig mindig volt választójogom. Átnézik az iratait. — Mindig? — kérdi a tisztviselő. No majd megnézzük. Pontosan mondja meg, hogy mióta szavazó. Az öreg zsidó széles gesztusokkal magyarázta: — Pontosan nem emlékszem, kérem, de azt tudom, hogy amióta Vázsonyi életbelépett, mindig van választójogom... Magyar sporttudósitó jelentése a párisi olimpiászról: Birkózóink nem tudtak megbirkózni a zsűri elfogultságával. Vízipolócsapatunk a negyedik helyezéssel künn van a vízből. Evezőseink nem sok vizet zavartak. A céllövésben Halassy a fején találta a szöget, Úszóink a vízben hagyták a dicsőséget. Diszkosz- és gerelyvetőink nem nagyon vetették ei a sulykot. Futballistáink becsületén sötét fault esett. A vívásban Posta egy nap kilenc ellenfelét gyűrte le, tehát igen kitűnő postamunkát végzett. * (Francia anekdotakönyvbői fordítottam.) Az itt következőkben a népmondaközösség egyik kiváló példáját mutatjuk be a szerb—magyar viszonylatban. A Szkuteri építése cimü szerb népének azt a babonás népmondát dolgozza fel. amely szerint nagy épületeket mindaddig nem lehet megépíteni. míg a készülő falakba valamely fehérszemélyt be nem falaznak. Ugyanez a néphit az alapja a Kömives Kelemenné cimü1 magyar u'odalnak is. A két hasontárgyu népköltemény még néhány tartalmi egyezést mutat fel. de a millió természetesen különböző. Kömives Kelemenné tragédiája: Tizenkét kömives elhatározza, hogy, félvéka ezüstért és félvéka aranyért jj felépiti Déva várát. Meg is kezdik | az építkezést, de kárbavész a mun- jj ka. mert: Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott reggelre. . Ezért a tizenkét kümüves némi ta-1 Inakodás után megállapítja, hogy aj j falat csak egy módon lehet megálli- \ * tani: A spanyol háború után Yean Háry a falu kocsmájában mesélte a csata lefolyását. — No és te milyen hőstettet vittél véghez? —• kérdezte valaki. Yean Háry kidüllesztette a mellét: — Egy portyázásnál — mondotta — ráakadtam egy spanyolra. Egy kardsuhintással mindkét lábát levágtam... Nagy tetszésmoraj. Mindenki ünnepli a hőst, csak egy öreg obsitos kötekedik: —1 Szép, szép — mondja —, de, fiam, miért nem vágtad le a fejét annak a spanyolnak? A hős fölényesen mondta: Kinek felesége legelőbb jő ide, Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk be a tűzbe Keverjük a mészbe gyönge teste hamvát, S avval állítsuk meg magas Déva várát. Kelemen kőműves feleségét viszi a balsors legelőször az építkezés helyére, ahol Kelemen közli vele, hogy milyen veszedelemre jött. Az asszony csak azt kéri, hogy elbúcsúzhasson barátnőitől és kicsi fiától. ennek megtörténte után visszamegy a várhoz, ahol feláldozzák az építkezés sikere érdekében és hogy »megnyerhessék annak drága árát«. A kisfiú, amikor apjától megtudja, hogy anyja »kőfalba van rakva«,! odamegy a várhoz és. könyörögj édesanyjához, hogy szólaljon meg. S „Nem szólalhatok, fiam! mert a kőfal szőrit, Erős kövek itfzé vagyok berakva itt.“ Szive meghasadó s a föld is alatta, S az ö kicsi fia oda beléhulla. Szkntítri építésébe a három Mrnyacsevics-fivér: Vukasin király, Ugljesa vajda és Qojkó fog bele. Három évig építik a várat, Három, évig, háromszáz majsztorral, j De még alapot sem tudtak rakni, Nemhogy a várat felépíteni: I — A feje már le volt vágva..; Stella. Juhász Gyula : Szákállszáritö Az öreg gazda ül a ház előtt És nézi, hogy a nap mint áldozik. Pipál, nem moccan. Az idő is áll Egy pillantásra, ha meglátja őt. Az évek hóval födik el fejét És barázdákkal barna homlokét. Ó csak pipál, nem moccan. Tehenek Tarka csapata baktat az utón. Elbődül egy, talán a fűre gondol, Mely benne már tej, kisdedek bora. A másik mélabusan visszanéz A rétre, hol ma boldogan delelt. A sárga, fehér, fekete sereg Szép lassan, lassan eltűnik a zöld És barna kis kapukban. Az öreg Tovább pipál, nem moccan és a nap Már bíbort sző a lila föllegekbe. Elnézem vaksi, ideges szememmel Ez öreget, e tiszta, mély nyugalmat Melynek napáldozatja csupa csönd Es béke. Pipafüstje égbe száll És gondolatja már a föld alatt jár. A szerb Kömives Kelemenné Magyar vonatkozások a szerb népköltészetben Amit napközben felépítettek, Éjjel azt a tündér lebontotta. A negyedik évben a gonosz tündér közli, hogy hiában vesződnek addig, amíg egy hasonnevű testvérpárt: Sztojánt és nővérét Sztóját. nem találnak és ezeket be nem építik a bástya alapjába. A király mindenfelé kerestet Sztóját és Sztojánt. de nem talál. Ekkor a gonosz tündér ezt tanácsolja: Hárman vagytok ti édes testvérek, Mindötöknek hites felesége: Akié a folyóhoz jön holnap. Ebédet hoz a kőműveseknek, Azt építsétek be az alapba, így lesz tartós a bástya alapja. A három fivér esküvel fogadja, hogy egyikük sem fogja figyelmeztetni a feleségét a másnapi veszedelemre. De Vukasin király és Ugljesa vajda hitszegést követnek el. csak a legfiatalabb. Gojkó tartja be a szavát. Másnap a két idősebb sógornő ravasz kifogással otthon marad és a legfiatalabb visz ebédet a majsztomknak. Gojkó fájó szívvel látja hitvesét, aki nem érti meg jelképes beszédét a folyóba veszett aranyalmáról, sőt még akkor is azt hiszi, hogy tréfát űznek vele. amikor már térdig befalazták. Végül látja, hogy komoly az ügy. a mosolygásból könyörgésre fogja a dolgot, de hasztalan. Ekkor csak *arra kéri Rádé építőmestert, hogy keblénél ablakot hagyjon, hogy árván maradt gyermekét szoptathassa. Ezt a kívánságát teljesítik és a befalazott asszony még egy évig táplálta csecsemőiét. És a történetet itt egy másik babonával kapcsolja össze a költemény: »Ma is folyik ott még az eledel: — Csodaképpen és orvosságképpen — Anyáknak, kiknek tejük nincs bőven«. Tz a szerb Kömives Kelemenmonda. * Ugyanebben a Szkutarí építése cimü szerb népkölteményben egy eredeti magyar szó is előfordul. Amikor ugyanis Vukasin király, a tündér parancsa értelmében elküldi a szolgálót, hogy kutasson fel számára Sztóját és Sztojánt. igy szól hozzá: »fivataj. sine, kon.ie u hinazaz: »Fogj be. fiam. lovat a hintóba« A hintov-hintó identikumon kiviil más magyar szavak is fellelhetők a szerb népköltészetben, például: kata-na katona (Dusán házassága«. »Obiak Radoszáv« című költeményekben), továbbá egész sor olyan szó. amelyeket a magyar és a szerb egyaránt a török nyelvb"' vett át: tábor, vitéz, vezér, hálván. karács, stb. * E futólagos áttekintéshez még egy feljegyzést. A Nova Evrooa cimü zagrebi fovóirat legutóbbi számában. amelyet egészében Mestrovics Iván. a világhírű jugoszláv szobrász méltatásának szentelt, közli, hogy Mestrovics már gyermekkorában tanujelét adta tehetségének és művészi hajlamainak, mégpedig azzal. hogy a dahliáciai nép aikán élő hősi énekek mintájára népkölteményeket irt. Be is mutat a lao a gyermek Mestrovics müveiből néhányat és ezek között kettőben szintén nyoma van a magyar történelemmel való kapcsolatnak. Az egyik Mesírovics-féle népdal Mátyás királyról, a másik »VerdimkuU királyról énekel. Mikes libris. EREDETI Schicht i-szappan a vectjeggyi egjobb volt, most is a legjobb és a legjobb is lesz reljsn a SCHICHT névre és a SZÁRVAS védjegyre.
