Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-27 / 203. szám

Ta oldal BACSMEGYEI NAPLÖ 1Q24 jnllus 27 mintha az maga a hires Billroth lenne, s ,e históriai eset óta minden fogfájásnál azt követelte tőle, hogy ezt a módszert alkalmazza. Schwingenschlőgel doktor nevetett a na,iv óhajtáson, s nem gon­dolt arra, hogy ezt a heroikus eljárást hasonló esetben még majd alkalmazza egyszer. Már ide s tova egész esztendőt töl­töttek a szigeten, s úgy hozzátartoztak annak a faunájához, mint az őskaprió­­ták. Ez idő alatt nem; ve# semmi ba­juk, még a fejük se fájt. Az élet olyan olcsó volt Capri-ban, el se tudták köl­teni az asszonyka rentéit, amelyek pon­tosan megérkeztek hazulról. Már azt hitték ők is, a szigetlakok is, hogy csak ásó s kapa választja el őket tőlük. A türelmes férj, aki eleinte válással fenyegette a feleségét, ha nem követi őt vissza Németországba, újabban már nem lépett föl ily energikusan vele szemben, s bár a honvágy időnkint elfogta, azt hősiesen le tudta küzdeni. De e vágynak tüze, úgy látszik, egészen nem aludt el. A hamu alatt még voltak olyan szikrák, amelyek lángra tudták azt lobbantani... Egy délben, amikor a doktor hazaért a hoteljébe, a feleségét jajveszékelés között találta. Ezúttal nem tengeri be­tegség gyötörte, de, a foga fájt ször­nyen. — Huzidi ki! Húzd ki! —• Könyörgött a szenvedő asszonyka. — követelem, hogy azonnal húzd ki! Az asszonyok a gyermekszülést s a legfájdalmasabb műtéteket könnyebben állják ki, mint a tengeri betegséget meg a fogfájást. S szinte természetes, hogy a Ids doktornő most is úgy viselkedett, mintha még abban az órában kellene meghalnia. Nagyon kedves nő volt egészséges korában, de ha beteg volt, akkor — nem lehetett vele okosan be­szélni. Az ura mégis megpróbálta. I— Nézd csak, fiaim az ember nem megy úgy barbárul mingyárt neki egy fognak!, amely. m;ég valószínűleg meg­menthető. Meg kell vizsgálnom előbb. S pokoli ötlete támadt. Belenézett a tágra nyitott gömbölyű kis szájba s megtapogatta a fájós fogat. .—I Csakugyan ki kell huzni, —- mond­ta lemondó hangon. — Nem lehet meg­menteni. .. ' Elővette a, műszereit s a beteg fogat mingyárt a fogó közé szorította: Dej nem rántott akkorát rajta, hogy ki Is jöjjön. A páciens sikoltozása velőtrázó volt, s a szálló vendégei, akik épp á máso­dik reggelihez készültek, ijedten futkos­tak a folyosókon, tudakolva, kit gyilkol­nak! itten. S amikor megtudták, hogy mi­ről van szó, általános lett a részvét, mert mindenki kedvelte és sajnálta a németnét, aki fiatal volt és csinos s olyan jó konyharecepteket tudott. Csak az ura nem szánta a beteget. Egyre ráncigálta, de nem rántotta ki a fájós fogat. — Nagyon mélyen gyökeredzik, — mondta. —< Nehéz bírni vele. — Csak rajta! Rajta! — kiáltotta a beteg. — Nem -bánom, ha kerékbe tör­nek is, csak a kínjaimtól szabadíts meg! Az orvos az órára nézett, Két óra múlva indul Nápolyba a hajó. Éppen elég idő ... Álomba narkotizálta az asz­­szonyt, gyorsan kiegyenlítette. a szám­láját, hamarosan összepakolta a leg­szükségesebb holmit, aztán halászlegé­nyekkel hordágyon a. kikötőbe s onnan hajóra szállította a nehéz beteget, uta­sítást adott a szálióban, hogy a. pod­­gyászát utánna küldjék, s drága terhé­vel Nápolyba sietett. A kis nő itt ébredt föl néhány óra múlva ebben a mi hotelünkben és pedig fogfájás nélkül. Képzelhetik a csodálko­zását és a boldogságát! Csak azt saj­nálta, hogy tisztességesen el se búcsúz­hatott a Capri-ismerősöktől. (Ezt aztán később pótolta anzikekártyákon, ame­lyek akkor in fioribas voltak.) Másnap már vasúton ültek, Hannoveráig meg se álltak, s ott még most is élnek, hogy­ha meg nem haltak. Az esetről még ma is sokat beszélnek Capriban, a nápolyi Hotel Hasslerben, 8 vajószinüleg Hannoverban is. , i „Magyarok laknak a Marson ‘ betű, félig beléjefonódva az AI és igy tovább. Cikkében pontos rendben föl­sorolja az összes betűket, majd igy ir: *Ezek a betűk beszélnek leginkább a Mars-lakók roppant magas intelligenciá­járól. E betűkből az következik ugyanis, hogy ők már 2—3 ezer évvel ezelőtt oly tökéletes látszerekkel rendelkeztek, ame­lyek révén el tudták olvasni a Föld­lakók cimtábláit. De csak most következik még a Mars­­beliek zseniális leleményessége! Ök tudniillik a lerajzolt tárgyak köré oda­­csoportositják a betűket is. A Kard-nál ott látjuk például a K-ú mely a Kard pengéjével derékszög alatt van. A Kard Markos Gyula volt magyar országgyűlési képviselő „felfedezése“ Markos Gyula volt országgyűlési kép­viselő, a Uerkópáter című élclap szer­kesztője és rajzolómüvésze, szenzációs cikket küldött be lapunkhoz. A cikket el­olvastuk, tartalmát megfontolás tárgyá­vá tettük s emlékezvén a régi igazságra, hogy »Elvégre semmi sem lehetetlen/«, ezennel közreadjuk. Magához a cikkhez nem szólhatunk hozzá behatóbban, mert mi csak földi dolgokkal szoktunk foglal­kozni. Ezzel szemben Markos Gyula — tagadhatatlanul frappáns értekezésében —I a világűrbe |i;ép ki s azt állítja, hogy a Marson magyar emberek laknak. Le­hetséges. Ám Markos Gyula nem csupán állít, hanem bizonyít is. Cikkének címe: Világesemény / Meg van fejtve a Marsbeliek üzenete Schiaparelli legutóbbi fény­képe nyomán (Schiaparelli csillagász tudvalévőén le­fényképezte a Marsot. Erről a fénykép­ről szedi tüzetes bizonyítékait cikkírónk.) A feltűnő hármas-cím után igy folytat­ja Markos Gyula: »Szinte hihetetlenül egyszerű s mégis bámulatrakeltő zsenialitással van meg­fogalmazva az a 45—50 ezer mérttőld­­nyi, párhuzamos csatornákkal rajzolt képbeszéd, amely által mihozzánk a Marsbeliek úgyszólván évezredektől fog­va szólnak. A leghangosabb és legszembeszökőbb jel a Mars képbeszédében egy szumir­­űfeftáíLkorból való jelény, mely azt je­lenti: Itt élet van! Itt halál van! A má­legvékonyabb hadállása pontja» Mert nem árulja el, honnét c két profil? Ánt F\ t O r> tétiről sík jelvény egy Apopis fáraó idejéből való ékalaku szög, mely Éfe-et, tehát Eg-et jelent. Sőt, mint Igigi és Anuniki »eget­!földet«, azaz égi-földi lényeket jelent, azaz Istent és embert egyaránt. Mivel azonban a Föld lakói egyálta­lán nem reagáltak, mert nem is értették meg az üzenetet, a Marsbeliek később már érthetőbb jeleket adtak, mint az a mellékelt ábráról is azonnal észreve­hető«. (Az ábraj semmi más, mint a világhírű Schiaparelli Mars-fényképe, Markos Gyu­la-féle stilizálásban.) Majd igy folytatja Markos: »Ezen az ábrán első tekintetre jól ész­revehető egy határozottan rajzolt Kard, Kasza, Kapa, Ásó, Eke, Fokos, Csákány. E tárgyakat a képíalányhoz értő embe­rek azonnal meglátják, ha megsúgjuk nekik, hogy az ábrán az A, tí, C, D be­tűk irányában kell keresni őket. Mivei azonban a Föld-lakók még ezekre a je­­lényckre sem reagáltak, a MaTsbeliek valóságos betűket formáltak a csatornák­ból, még pedig sirr-feniciai, azaz latin, vagyis médiai magyar betűket.« Markos Gyula szerint tehát a Mars fényképén tisztán kivehető a latin, illet­ve magyar ábécé- Balról oldalt az A A betűje bennefekszik a Kard fejében és markolatában, az R betű is a P-ből for­mált vonás, mely a Kard közepéből bal­ra lefelé áll. A D betű viszont a Kard feje, vagyis markolata. Ugyanennek a Kard-nak éle jelenti a Kasza pengéjét, a Kasza nyele pedig ezzel derékszögben fekszik, mely nyél egyúttal a Fokos nye­lét is alkotja. Ember haladjunk tovább! Markos Gyula igy zárja be cikkét: »Négyezer év óta beszélnek hozzánk a Marsbeliek, de mától kezdve nem ered­ménytelenül ! Sokakat bizonyára meglep, hogy a Marsbeli tárgyak körül csoportosított betűk a tárgy magyar nevét adják. Eb­ből kézzelfogható módon semmi más nem következik, mint hogy a Marson még ma is a Teremtés nyelvét beszélik. Úgy látszik, ott nem volt sem vízözön, sem bábeli nyelvzavar, a Marson tehát még ma is egy nyelven beszélnek. Azon a nyelven, amelyről Mózes is ir a Gene­zis 11. szakaszának 1. versében: Mind az egész Földnek csak egy népe és egy beszéde vala.« A Marson, tehát még ma is a Teremtés nyelvét beszélik, mely e fotográfiák alapján határozottan & magyar nyelv.« De hadd lássuk ezen ábrákat külön­­külön Is a köréjük csoportosított betűk­kel együtt! E betűket nem mi csoporto-A fokos sitottuk", hanem azok ott vannak a Marson, illetve Schiaparelli fotográfiáján. Tessék csak utána nézni, igazam van-e?« Az asszonij arcéiban a bet&lc megfordítva ASZÓN betűk Eddig a Markos Gyula cikke. Közöl­jük szószerint és pedig elsősorban végső konklúziójánál fogva. Föl a fejjel ma­gyarok, nem vagyunk annyira egyedül! S Markos Gyula cikkelyét jó lesz meg­fontolni az európai hatalmaknak is. Oda­szakadt véreink majd Pribicsevicsnek találnak beigazitani valami öreg ágyút és ha egyet szól, Pribicsevics lefordul a székről. S egyszerre meg lesz oldva a kisebbségi probléma! A marsbeli ló alakja Markos Gyula itt saját rajzában be­mutatja a Mars-fotográfia egyes alak­jait, a beléjük vagy köréjük font ma­gyar betűkkel, sőt lerögzíti a Mars-lakó ember és asszony képemását is. Ez a két arc-áíbra a Markos érvelésének két ^GOSLAV/y^ ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BACSMEGYEI FŐTELEPEI: NQVISAP Petra Zriojskog 36 Telefon 55 SUBOTICA Kr. Aleksandra 7. Telefon 303 2367 SOMBOR T rg V, Stepanovica Telefon 216 Ami Önnek kell az — Elsafluidl Ez az igazi háziszer. mely megszünteti fáj­dalmait! Próbaküldemény 27 dinár. Fel­ler V. Jenő gyógyszerész. Stubica-Do nia. Centrál 185. sz. ÍHrvatska).

Next

/
Thumbnails
Contents