Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-26 / 202. szám

XXV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1924 julrns 26. 202. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lclbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Uj rabszolgaság Amerikának a világháborúba való beavatkozása óta az Unió farmerjei megszervezetíen, gaz­­dasági érdekképviseletben tömő* rülve azon fáradoznak, hogy a gabona árát az eladás tervszerű szabályozásával emeljék. Ez a törekvés ebben az évben komoly sikerre vezetett. A farmerek szö­vetkezete nem engedi meg tag­jainak, hogy a gabonát eladják s arra kötelezi őket, hogy egy még el nem ért magasságban limitált ár kialakulásáig tartsák vissza készleteiket. Akiket va­gyoni helyzetük termésük eladá­sára kényszerit, azoktól a szövet­kezet átveszi a gabonát, vagy jelentős előleget ad rá, de a szö­vetkezet sem viszi piacra az át­vett készletet. Nyolc esztendő szívós munkája olyan sikeresen oldotta meg a termelők trösztjé­nek problémáját, hogy a chikagói gabonatőzsde árjegyzése megál­lás és tétovázó kilengés nélkül halad fölfelé. Az Unió farmerjeinek ez a mozgalma az ipari termelés harci eszközeit adta az agráriusok ke­zébe. Az Unió farmerjei Krimi­­csaut rendezték s az Egyesült- Államok fogyasztóit kizárták az Egyesült-Államok terméséből. Az amerikai nagygazdák — legalább európai fogalmak szerint nagy­­gazdák — most megmutatják, mit jelenthet az, hogy a Föld, a naprendszer egyik bolygója, fel van osztva és be van telekkönyvezve az egyes magántulajdonosok nevé­re. Azok a jelenségek, melyek a vi­lágpiacon követik az amerikai földbirtokosok szövetkezetének páratlan méretű börzei manőver­­jét, a termelésnek riasztó anar­chiájára mutatnak rá. Azok a gaz­dasági válságok, melyekből az emberiség legnagyobb katasztrófái robbantak ki, mindig a termelés anarchiájának eredményei. Az ipari termelés rendszertelensége teremtette meg a tömegnyomort s a világháború anarchiáját. De az agrártermelés anarchiája még az éhínség végzetét idézheti fel. Kinek van azonban kedve a legnagyobb összefüggések kere­sésére akkor, amikor napról-napra drágul a mindennapi kenyér és nehezül az élet. Primum vivere, dein philosophari — előbb éljünk, aztán filozofáljunk. A Monroe-elv csak a politikában érvényes, de a gazdasági harcban nem. A far­merek árfölhajtó manőverének hatása átcsapott az európai gn bonapiacokra is és a temerini gazda magtárában — minden te­kintet nélkül a jugoszláviai ter­méseredményre, s majdnem min­den tekintet nélkül a szükséglet mértékére és az exportlehetősé­gekre — paponként tiz-husz di­nárral ér többet a búza métermá­zsája. Hiába szabadítják fel az utakat s hiába eresztik le a ha­tárokra a sorompót, a világkon­­juktura hullámait nem lehet — bizonyára nem is szabad — tá­voltartani s a spekuláció szaga ideédesgeti a legtávolabb orszá­gok hazardőrjeit is. Nem csak a gazdasági élet parancsa szabá­lyozza itt a gabonaárakat, hanem az idegenből ideözönlő ügyleti megbízások is, melyek mögött nem áll szükséglet s komoly át­vételi szándék, csak az árukülön­­bözetre spekuláló nyereségvágy. Ma több lisztet vesznek a Vajdaság­ban idegen számláramintamennyit az itteni szükséglet, sőt: az itteni spekuláció fel tudna venni. A vajdasági gabonaüzlet a világpiac handléja lett. S amikor az amerikai farmerek diktálják az árakat a noviszadi gabonatőzsdén, amikor a sze­münk láttára igazolódik be a leg­nagyobb messzeségek kölcsön­hatása, nem groteszk-e, hogy helyi intézkedésekkel, vámtarifák­kal és exportengedélyekkel akar­ják útját állni annak, amit a vi­lággazdaság követel. Az állam­igazgatás csak egyféleképpen avatkozhatik be a világgazdáíko dás életműködésébe. Tegye aka­dálytalanná az utakat, tegye ol­csóvá a forgalmat, tegye sza­baddá a versenyt. Amig a búza alacsonyabb tarifával jut ei Chiká­­góbóí Hamburgba, mint Novi­­szsdrói Zagrebbe, addig a kor­­prényzati intézkedések a világ­piacnak csak árdrágító tenden­ciáit erősitik, de nem járulhatnak hozzá a kenyér olcsóbbodásához s az élet nyugalmához. Amig a termelésnek ez az anarchiája dúl, addig mi, vajda­sági fogyasztók az amerikai far­merek rabszolgái vagyunk. Hiába győzedelmeskedett Észak Dél el­len, csak a fekete rabszolgák let­tek szabadok. Még nem döntött a radikális-párt főbizottsága Szombatot! folytatják a vitát — jovanovics hívei nem tartják döntésre illetékesnek a főbizottságot Beogradból jelentik : A tanács­kozások a radikális-párt főbizott­ságában pénteken egész délelőtt és dplután tovább folytak, anél­kül, hogy a helyzet tisztázódott volna. A főbizottság pénteki vitája azt a benyomást kelti, mintha a radikálisok szinte egyértelmű­en elítélnék Jovanovics Ljuba akcióját. pedig a helyzet a valóságban egészen más és a Jovanovics el­len most megnyilatkozó hangulat csak azzal magyarázható, hogy a főbizottság nem hii kifejezője a ra­dikális képviselői klub hangulatának. Jovanovics Ljuba hívei nagy aggodalommal látják a főbizott­ságban történőket és pénteken is­mét sok elkeseredett kifakadás hangzott el a radikális képvise­lők részéről amiatt, hogy az ügyet a főbizottság elé vitték és nem a képviselői klub elé terjesztették, amelynek összehívását a radikális képviselők rég sürgetik. Jovano­vics hívei nem tartják a főbizottságot hi­vatottnak a döntésre, mert az. elégedetlenek szerint ß képviselők fóruma csak a képviselői klub lehet, magatartásuk fölött pe­dig elsősorban a választótömegek hivatottak dönteni, nem pedig az a főbizottság, amely nem is a párt­­staiuiumok alapján alakult meg. Nagyon megnehezíti Jovanovics Ljuba híveinek helyzetét az a körülmény, hogy maga jovanovics csütörtökön elismerte a főbizottsá­got illetékes fórumnak a döntésre. Erre vonatkozólag — miután a főbizottság ülései zártak és az ott elhangzó beszédekről gyors­írói feljegyzések sem készülnek — eltérőek ugyan a vélemények és egyes verziók szerint Jovano­vics Ljuba beszédében nem is említette a főbizottságot, hanem csak azt mondotta, hogy a radi­kálispárt és a képviselői klub jóvá­hagyása nélkül nem hajlandó kor­mányt alakítani. Hívei szerint Jo­vanovics a párt alatt semmiesetre sem érthette a főbizottságot. Hogy a főbizottság döntése mi­lyen lesz, az a péntek esti órák­ban még kétséges, azonban a leg­több valószínűség szerint Pasics politikáját fogják jóvá­hagyni, vagy esetleg Pasics po­litikájának jóváhagyása mellett felhatalmazzák Jovanovicsot a kormányalakításra, bár olyan határozat sincs kizárva, amely Jovanovics Ljuba politi­kája mellett törne lándzsát. A pártszakadás veszélye, Pa­sics miniszterelnök és Jovanovics Ljuba csütörtöki megbeszélései­ből következtetve, elhárítottnak tekinthető. Csak abban az eset­ben állhat elő komplikáció, ha Jovanovics Ljuba egy őt deza­­vuáló határozat ellenére is meg­kísérelné a kormányalakítást, ami azonban nem valószínű. Érdekes, hogy Pasics híveinek nogyrésze hangsúlyozza, hogy állásfoglalása nem irányul Jovanovics Ljuba el­len, viszont Jovanovics hívei is azt mondják Pasicsra vonatkozólag. A radikálispárt főbizottságának ülése A radikáÜspárt főbizottsága pén.« reken délelőtt folytatta tanácsko­zásait a parlament épületében. Az ülésen Pasics és Jovanovics Ljuba is megjelentek. Ilics fiija toplicei, Petrovics Drazsé sabáci, dr. Ol'gin Dusán képviselő, vajdasági kiküldött és Uzunovics Nikola építésügyi mi­niszter Pasics mellett szólaltak fel. Uzunovics álláspontja az, hogy vagy ki kell Írni a választásokat, vagy pedig a radikáiis pártnak ellenzékbe keli menni. Jovanovics Ljuba mellett fog­laltak állást Nesics Steván a kra­­gujeváci kerület képviselője, aki a radikális-klerikális koalíció hive, dr. Trbovljevics Ilkái és dr. Gmai­­ner zagrebi kiküldött, aki a Pri­­bicseviccsel való koalíciót az államra és a pórira veszélyesnek mondotta. Taisics Zsika szerbiai képviselő azt fejtegette, hogy a mostani k ormány koalíciónak ellenzékbe kei! mennie, mert az ellenzéki pár­­tokai illeti meg a kormányalakí­tás joga. A délelőtti ülés egy órakor ért véget. A délutáni ülés Délután félötkor folytatta a fő­bizottság az ülést, amelyen első­nek Franicsevics zajecsári kikül­dött szólalt fel és élesen támadta Jovanovics Ljubát, aki nyomban válaszolt és a támadást erélyesen visszautasította. Siojadinovics beogradi, Radnik maribori és Szubotics Nikola ka­­taroi (Jovanovics Ljuba kerülete) kiküldött Pasics politikáját helye­selték. Dr. Radonics Jován a szuboticai kerület képviselője tartott ezután hosszabb beszédet, amelyben a választások sürgősségét domborította ki. Saljovfcs ljubljanai kiküldött szintén Pasics mellett beszélt. A radikális klub elnöke a radikális-klerikális koalíció mellett Gyurisics Márkó volt igazság­ügyminiszter, a radikális parla­menti klub elnöke a párt egysége mellett tört lándzsát. Nincs kifo­gása a klerikálisokkal való koalíció ellen, de megköveteli Korosectől, hogy őszintén vegyen részt az egvütt működésben. Brassován vrsaci kiküldött a választások kiírását sürgette, mig Miladinovics Zsarkó volt postaügyi miniszter Jovanovics Ljuba mel­lett beszélt és az ellenzékkel való koalíció szükségességét hangoz­tatta. Végül Miladinovics Bózsó skopljei kiküldött szólalt fel és azt fejtegette, hogy aki a válasz­» t

Next

/
Thumbnails
Contents