Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-03 / 179. szám

1924 julius 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Az olasz ellenzék továbbra is passzivitásban marad Nem elégíti ki a Mussolini-konnány átszervezése korra valószínűleg készen lesz az ui falu iskolája is. Az uj iskola épí­tési költségei 240.000 dinárra rúg­nak s az alapkő letételt Péter-Pál napján tartották dr. Panics Antal kanizsai polgármester és Pility Emil szentai tanfelügyelő jelenlétében. A jövő tavasszal az uj faluban gö­rögkeleti templomot is építenek. _ Bácska más részén, igy a Chotek­­birtokon is épülnek uj dobrovoljác falvak.^ A házat-épitő. állandóan le­települő dobrovol.iácok jobban meg­férnek szomszédaikkal, mintaszerű szorgalommal dolgoznak, s — mint a nacionalista szervezetek panaszol­ják — nem akarnak politizálni. ---------—--------------------------------­A győri pótválasztáson a szocialisták jelöltje győzött Malasits Géza lett Miákiís Ferenc utóda Budapestről jelentik: Hétfőn és kedden folyt le Győr második vá­lasztókerületében a pótválasztás. Malasits Géza szociáldemokrata je­lölt állott szemben Bernolák Nándor fajvédővel. Malasits az első válasz­táson 4126 szavazatot kapott. Bér­iünk pedig 3493-at. A harmadik je­löltre. Chalupka ’iparospártira 1143 szavazat esett. A nótválasztás erős küzdelmében Chalupka Bernolák mellé állott és hiveit is arra szólítot­ta rel. hogy Bcrnolákra szavazza­nak. Kedden este kilenc órakor zárták le a szavazást és nyomban meg­kezdték a szavazatok összeszámlá­­lását. Az eredmény az utolsó pilla­natig kétes volt. Reggel hét óra volt. mikorra befejezték a szavazatok összeszámiálását. Az eredmény az, hogy Malasits Gćsa szociáldemo­­krata-ielölt győzött 122 szótöbbség­gel. A szavazatok igy oszlottak meg: Malasits 4546. Bernolák 4424, ér­vénytelen 149. A választási elnök a városháza erkélyéről nyomban kihirdette a nagyszámmal várakozó közönség­nek az eredményt. A városban tel­jes a rend és a nyugalom. kai meggyőződésemhez, de pillanatig se­aggódom, váljon, mint szónok, méltó vagyok-e erre a feladatra. De értsék meg: öt perc múlva beszélnem kell — mit beszélni! felelnem kell! és Gabi itt van! a Gabi. akinek annyiszor magya­ráztam, milyen szénen és bátran és okosan kell felelni, ha az emberre rá­kerül a sor. Több szellemi munka előtt ekkora erőfeszítést nem fejtettem ki magam­ban. mint most. öt perc alatt. Mi a csu­dát beszéljek? Egész könyvtárra való elmélete a gyermekpszihológiának át­­suhant tucatomon. Pedagógiai elvek törmeléke zörög fejemben. Haza__ kötelesség---- hála___ derék polgára a társadalomnak__ intő példa__ izé ....lobogó fáklya---- Kossuth Lajos... Börharisnya__ buzgalom és kitartás, egy szebb jövő leendő gyümölcse gya­nánt__ csúzli__ Hideg veríték lepi el a homlokom. Csönd lesz. vége a vizsgának. Az igaz­gató szánakozóan néz rám. Előredőlök. — Kedves gyerekek! Feszült figyelem. Gabi tágrameresz­­tett szemekkel bámul. — Kedves gyerekek! Én is voltam negyedikes elemista__ bár most már felnőtt, nagy ember vagyok, láthatjá­tok a hosszú, ősz szakállanion__ Páran nevetnek, ijedten állok meg. Persze, hisz'nincs is szakállam. Méreg­­beiövök. — És akkor, mikor vége volt a vizs­gának. az volt a vágyam, hogy az a bácsi, aki ott beszél a katedrán, minél hamarabb fejezze be. hogy már mehes­sek. Tehát isten veletek! . * Gabi hazamenet büszkén dicsekszik, hogy a Dudás külön odajött hozzá és azt mondta, elismerően: — A te apád beszélt. Közölte Gabival, amennyiben nem vette volna észre. De utána a Dudás férfiasán kezet fo­gott vele és én érzem, hogy kezdek imponálni Gabipak. Karinthy Frigyes Rómából jelentik: A parlamenti I kisebbség szerda este bizottsági ülést tartott, amelyen a kormány újjászervezése folytán kialakult po­litikai helyzettel foglalkoztak. Az ellenzék arra a megállapodásra ju­tott, hogy a Mussolini-kabinet re­konstrukciója egyáltalán nem érin­tette azt az okot, amely a parla­menti kisebbséget kivonulásra kétiy­­szeritette. Az ülésen felháborodással tár­gyalták, hogy Oviglio ismert fascis­­tavezér tölti be továbbra is az igaz­ságügy miniszteri tárcát. Ebből ugyanis az következik, hogy a Ma­­teotti gyilkosai ellen folyó vizsgá­lat nem lesz olyan sima és zavar­talan. amilyennek lennie kellene. Nagy elégületlenséggel fogadták azt az intézkedést is, hogy a par­lamenti őrszolgálatot a fascista mi- \ licia tagjai látják el. Az ellenzék­­egyelőre nem lát okot arra, hogy megváltoztassa régebbi határozatát, igy tehát továbbra is távol marad1 Newyorkból jelentik: Tokiói hírek szerint a japán parlament két kámarája most tartott első ülésén hosszú és heves vita után határozatot fogadott el, amelyben tiltakozik az uj amerikai bevándor­lási törvény ellen és követeli, hogy szüntessék meg a japánoknak a be­vándorlási kvótából való kirekesz-Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés szerdai ülésén részleteiben is letárgyalták és elfogadták az in­­demnitást és áttértek a fővárosi tör­vényjavaslat tárgyalására. F. Szabó Géza előadó ismerteti a javaslatot, amihez a szocialisták közbeszólás formájában megjegyzé­seket tesznek. Az általános vita so­rán Farkas István szociáldemokrata kritizálja a javaslatot. — Ez a törvényjavaslat — mond­ja — kriptában született, mélyen lent a sötétben. Ez a legreakciósabb törvényjavaslat. amely eddig a nemzetgyűlés előtt volt. Tele van jogfosztással. Viczián István: Nem állnak nem­zeti alapon! Propper Sándor: A fehér terror talán nemzeti alapon állt? (Nagy zaj minden oldalon, az elnök folyton csenget.) Farkas István: Budapest ma pisz­kos. utálatos, mint egy falu. annyira leromlott minden a kurzus alatt, mig Bécs. amely ugyanolyan nehéz vi­szonyok között volt az összeomlás alatt, valósággal üdülőváros és egy európai nívójú világváros. Wolfí Károly; És hány zsidó van Becsben? Farkas István: Megdöbbentő, ha Budapest kormányzatán végigtekin­tünk. Egész Európában nem találunk még egy várost, amely a dekaden­ciának olyan szédületes lejtőjét fu­totta volna meg. mint Budapest. A kurzus, amely úgyszólván véletle­nül jutott ide. nem bír annyi érzék­kel és politikai belátással, hogy a néppel törődött volna. Esztergályos János: Ehelyett pa­namákat tenyésztettek! Farkas István: Az iskolákat le­ettől ff parlamenttől. Dumini védelmére nem vál­lalkoznak az olasz ügyvédek Dumini-nék. aki Mateotti meg­gyilkoltatásának értelmi szerzője, eddig nem sikerült védőt kapnia. A római ügyvédek kijelentették, hogy erkölcsi felfogásukkal nem tartják összeegyezíethetőnek Du­mini védelmének elvállalását. Maga Dumini több ügyvédet nevezett meg, akiket meg akarna bízni vé­delmével, de egyetlenegy sem haj­landó Dumini kívánságának teljesí­tésére. Maga a biróság is hivatalból több védőt próbált kirendelni Du­mini részére, de valamennyien kije­lentették, hogy visszautasítják a hi­vatalos megbízást is. A fascista milicia főparancsnok­sága a börtönben ülő Rossit és Ma­­rinelllt megfosztotta diszkáplári rangjától, Finzit, aki nagy leleple­zésekkel fenyegetőzött, a fascista­­párt kizárta. A japán kormány, hir szerint, elhatározta, hogy az Unió» kor­mányához újabb jegyzéket intéz, amelyben a kivándorlási törvény visszavonását fogja kérni azzal a határozott bejelentéssel, hogy el­leneseiben Japán szigorú retor­ziót alkalmaz a területén élő ame­rikai állampolgárokkal szemben és kiutasítja őket az országból. züllesztették. leszállították erkölcsi piedesztáljáról az oktatást. Lendvai-Lehner István: Miért? Mert nem beszélhetnek a szabadsze­­r elemről? Farkas István (Lendvai-Lehner felé): Erről legfeljebb csak ön tar­tott előadást, vagy ha nem tartott, majd fog tartani, gyakorlatban min­denesetre. (Nagy zaj.) A tanítás szent helyén bombákat gyártottak és gyilkosokat tanítottak ki. (Nagy zai az egész Házban. Viharos ellent­mondások a fajvédőknél. Az elnök állandóan csenget.) Ezután áttér a villamos kérdésére. Egy leromlott, lezüllesztett villamos­társaságról van szó. — mondja — amely csak arra alkalmas, hogy gá­zoljon. Esztergályos János: Gyilkosokkal spékelt villamostársaságról! Várnai Dániel: Illy László! Farkas István ezután a kórházak elhanyagolt állapotáról beszél. A kurzus mindjárt azzal kezdte műkö­dését. — mondotta — hogy a kitűnő orvosokat kiüldözte. Reisinger Ferenc: És Huszár Csa­bákat tettek a helyükre! Csontos Imre valamit közbeszól az erkölcsi emelésről, amire Farkas István ezeket mondotta: — Önök beszélnek erkölcsről, a kik dupla szitával dolgoznak, in­gyenrészvényeket fogadnak el és panamákat lepleznek! Miért tűrik, hogy gyilkosok! szabadon járjanak? Az elnök ezért a kifejezésért Far­kas Istvánt rendreutasitotta. Farkas István: Az a kérdés sza­badon járnak-e a gyilkosok, vagy nem? Nekünk nem a választás a fontos, hanem az. hogy országszerte meginduljon a demokratikus fejlő­dés. Ez a törvény nem demokrati­kus. hanem retrográd. Élesen hely­teleníti a javaslatnak azt az intéz­kedését. hogy államfői kinevezéssel lehet kiegészíteni az önkormányzat tagjait. Ez a kinevezési rendszer meghamisítása az önkormányzat­nak. Vegyék figyelembe, hogy olyan intézkedési jogot adnak az államfő kezébe, melyet soha a történelem folyamán semmiféle nemzetgyűlés nem adott ki kezéből. Trumbics már 1921-ben tárgyalt a szovjettel Lloyd George kezdeményezésére indultak meg a tárgyalások Zagrebből jelentik: A Hrvat leg­utóbbi számában Trumbics Ante dr. volt külügyminiszter nagy feltűnést keltő cikket közöl, amelyben ismer­teti a Krasszinnal és Kamenyevvel 1921 augusztusában Londonban folytatott tanácskozásait. Ezeket a tárgyalásokat — írja Trumbics — Lloyd George-zsal egyetértésben folytatta. amivel Lloyd Georgenak nagy szolgálatot tett. Lloyd George viszonozta is ezt a Giolittivel való lausannei találko­zásán. ahol az adriai kérdésben tel­jesen a jugoszláv álláspontra he-, lyezkedett. Éppen ennek az angol segítségnek köszönhető, hogy az is­meretes Trumbics — Bertolini-féle egyezményben a jugoszláv tengeré­szet részére meg lehetett menteni körülbelül 170.000 tonna kereskedel­mi flottát. Trumbics Krasszinnal és Kame­nyevvel az adriai kérdésről tárgyalt és akkor mindaketten a jugoszláv álláspont mellett nyilatkoztak. Ezért Trqmbics azt hiszi, hogy Szovjet-: Oroszországot már akkor el kellett volna de facto ismerni, hiszen akkor Krasszin és Kamenyev nem is köve­telték. hogy a jugoszláv kormány de híre is ismerje el a szovjet ural­mat. minthogy akkor ezt még a nagyhatalmak sem tették meg. Trumbics ezekről a tárgyalások­ról jelentést tett a kormánynak is, mire Vesznics miniszterelnök azzal válaszolt, hogy Trumbicsot felszólí­totta a tárgyalások azonnali félbe­szakítására és a Londonból való visszatérésre. Ezt a határozatot azonban nem egyhangúan hozta; meg a minisztertanács. Pribicsevicsí akkor a Szovjetoroszországgal való nem kötelező jellegű tárgyalások hive volt. mig az elhunyt Vesznics­­miniszterelnök határozottan elle­nezte. A munkások védelméről tárgyal a nemzetközi munkaügyi értekezlet A külföldi munkásokat ugyanolyan védelemben kell részesíteni, mint a belföldieket Géniből jelentik : A nemzetközi mun­kaügyi értekezlet szerdai ülésén Neas­­cony Marin, a spanyol kormány de­legátusa határozati javaslatot terjesz-, tett be a külföldi munkások védel­méről, melynek főbb pontjai a követ­kezők : 1. A nemzetközi munkaügyi szer­vezetben résztvevő valamennyi állam, amely az egyezményt ratifkikálja, kö­telezi magát arra, hogy a szerződést ratifikáló valamennyi állam polgá­rának, oki íeriiietén szerencsétlenül jár, vagy azok hátramaradottainak, ugyanazt az elbánást biztosiíja, a melyben saját állampolgárait ré­szesíti. 4 2. Külön megállapodásokat létesíte­nek az ideiglenesen beköltözött mun­kásokra vonatkozóan. 3. A konvenciót ratifikáló államok "amelyekben nincs meg a munkások A japán parlament tiltakozása az amerikai bevándorlási törvény eilen A japán kormány retorzióra készül lését „Budapest lezSUott a kurzus alatt" Heves vita a magyar nemzetgyűlésen a fővárosi törvényjavaslat korul

Next

/
Thumbnails
Contents