Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-20 / 196. szám
13. olda! G m ndm đh Egy bölcs — olvastam valahol — igy szólt egy tanítványához: — írd ki mindennap a kedvenc költődnek azt a versét, amely azon á napon a legjobban kap meg, s én e följegyzéseidből meg tudom írni lelkednek a történetét. Ez bizonyára kitűnő módja a lélekanalizisnak és biztos eszköze a lelkek történetírásának. De ez a módszer ma nein alkalmazható. Ma kevés embernek van kedvenc költőié, s akinek van, az nem olvassa őt mindennap, s az a még kevesebb, aki ezt teszi, nem jegyez ki belőle verssorokat, s ha mégis akad egy ilyen, ki tudja, őszinte-e önmagával s a. költőjével szemben, s azt a sort irja-e ki, amelyik a legjobban kapta meg a lelkét? Ma,- amikor programköltészetről beszélnek a közönség s a kritikus, csak annyiban lehetnek kedvenc költőik az olvasóknak, amennyiben valamely művészeti vagy irodalmi párthoz tartoznak — az olvasók s a költők. A lelkek történetét aligha írhatná meg tehát a legbölcsebb lélekmagyarázó is a pártszempontok szerint kiidézett verssorokból. Inkább hiszem, hogy ha a nyájas olvasó naponta kivágná a lajbzsurnáljából azt a közleményt, amely a legjobban; érdekli s ezt folytatná egy évig, ezekből a dokumentumokból meg lehetne írni az illetőnek a Iélekhistóriájáf. Hogy érdemes volna-e, az más kérdés— De hát igy változnak értelemben és jelentőségben a dogmák az idők folyamában. A Vergiliusz korabeli embernek a jeliemét s a lelkivilágát a költői sorokból lehetett megítélni, amelyek a legjobban tetszettek neki. — a modern kor modern emberének a lélekinagyarázatát a hírlapi cikkek adják, amelyek szivének a húrjait rokonszenvesen pendítik meg. * Egy kritikus albumából. Egy köitő (lila jól emlékszem: Lamartine) szerint a férfiak - lelkesedni tudnak egy igazságért, a nők szerelmesek szoktak bele lenni. Azért győz hát olyan ritkán az igazság! A férfiak lelkesedése ugyanis nem tar.tósabb a nők szereiménél. A nő a legértékesebb dolog a világon. Még se ér annyit, amennyibe kerül. A feminizmus a fér/fiak zsarnokságát akarja megtörni. Kérdezték egy hölgytől, hogy mért nem csatlakozik c mozgalomhoz, s ő azt felelte: »Mert kitünően érzem magam a zsarnokság alatt, amelyben én uralkodók«. A nő szeretetvágyóbb a férfinál, a I férfi szerefcmrevágyőbb a nőnél. A nő a férfitól tanulja a szerelmet, s j mert kiválóan tehetséges lény, hamar j túlhaladja abban a mesterét. Casanova, amikor megvénült, sem-1 mivel se volt boldogabb mint az a fiiisz- I tér, akit csak egy nő szeretett. Ha I mégis boldogabb volt, azt nem annak 1 köszönhette, hogy sokan szerették, ha- j nem annak, hogy sokakat szeretett. •* Most, hogy sokan olvassák a »livre ] du jour«-t, a Földi Mihály szenzációs ] regényét, amely a bácskai Sz. család néhány tagjának az életét rajzolja s a jellemét festi, fölelevenitettek egy adomát Sz. Gyuláról, akiről még most Is sok! szó esik, de valamikor annyit emlegették mint Bismarckot vagy d’ Annun- j ziót. Azt kérdi egyszer valaki: 1924 fuiíus 20. BACSMEGYEI NAPLÓ — Él még Sz. Gyula? — Különös kérdés, — felelték. — Nincsen semmi baja. Él és mulat. Játszik és duellál. Hogy jutott eszébe a kérdés? — Mert már egy hete nem fordult elő a neve az újságokban. Nem hihettem mást,, mint hogy meghalt, * Rájöttem, hogy mért jelenik meg oly kevés aforizmáskönyv. Egy ismerősöm panaszolta el, hogy néha kitűnő gondolatai vannak, amelyek azonban elvesznek az emberiség számára, mert' nyomban elfelejti őket. Valamelyikünk azt tanácsolta neki, hogy irja le, és ily módon mentse meg őket a halhatatlanságnak. Vett hát magának egy jegyzőkönyvet, ráírta nagy betűkkel: Jó gondolataik Gyűjteménye, s a zsebébe tette. De amióta kéznél volt ez a könyv, nem jutott többé semmi az eszébe, s a szép kis nótesz ma is üres. Nos, hát ez a megfejtése annak, hogy oly kevés aforizma-gyűjtemény jelenik meg. Az embereknek ugyanis vagy gondolataik vannak és nincsen hozzájuk jegyzőkönyvük, vagy van ilyen könyvük, de nincsenek hozzá gondolataik. Szempontok. Kicsi korcsmában utcára néző ablakban vörösen terített asztalnál jóizün falatozik guiyáshust krumplival egy munkásember s ujbort iszik hozzá. Arra jár egy munkanélküli proletár és sóhajtva szól: —Micsoda luk'szus! Ugyanakkor ott sétái egy börziáner és' sajnálkozva mondja: — Micsoda nyomor! Baedeker. Magyar vonatkozások a szerb népköltészetben Hunyadi János : Sibinjani Jankó A magyar történelemmel és irodalommal a szerb népköltészet kétféle szembetűnő vonatkozásban áll: 1. egyes, hősök, történelmi alakok azonossága és 2. egyes mondák közös magva, témák és motívumok közössége. amelyeket külön-külön hősök köré szőnek, más-más. költött vagy valóságos személyekre _ apukáinak. vagy történelmi eseményekhez hozzáfűznek. Az első könnyen magyarázható azzal az állandó, szoros kapcsolattal. amelyben a két nemzet a történelem folyamán, részben az egységes imperiumok periódusai alkalmával. részben a törökök ellen vivőit közös harcok folyamán állottak. A második fajta vonatkozási tekintetében szintén kielégítő volna ez az egyszerű megokolás. ha nem állana ezzel szemben az a körülmény, hogy egymástól távol élő népek monda- és mesevilága is nagyméretű hasonlatosságot mutat fel (a gyermekmesék. vagy a skót és székely népballadák rokonsága). Ezt a kérdést egyébként a modern irodalomtörténeti munka alaposabb tanulmányai valószínűleg megoldhatják. anélkül a misztikum nélkül, amellyel eddig a népköltészetnek, úgy a genesisét. mint a biológiáját körülvették. Ezúttal pusztán rámutatunk néhány idevágó jelenségre. A karácsonytáji kolcdázás népszokását egyformán megtaláljuk a magyar, a szerb és a bolgár népnél és az ezzel a népszokással járó koleda-é nekek természetesen hasonló tartalmúak mind a három népnél. Ezt. mint ismeretes, közös eredetre a római saturnáliákra vezetik vissza és Beöthy szerint a magyarok »az itt talált keresztyén szlávoktól vehették át«. Érdekes a szerb epika népszerű hősének, Kralyevics Márkának esete. akinek alakja körül heves szerbbolgár irodainú háborúskodás folyik. A bolgár népköltészet szerint Márkó a bolgárok királya volt. míg a szerb népköltészet Márkó szerb királyfiságához ragaszkodik. A két vitázó fél mellett Márkó jár jól, mert hőstetteit a szerb és a bolgár nép egyaránt piegénekii, de a iVlárkó-dalokat mind a két nemzet hivatalos irodalomtörténete a saját eredeti költészeti termékének vallja. Ilyen vitás esetek szerb-magyar vonatkozásban is előfordulnak, például a Zrinyi-Zrinjski-Subics fiakat a délszláv történelem és irodalom épugy a maga javára könyveli el, mint a magyar. * Megemlékezik azonban ezeken kívül a szerb népköltészet a kizárólagosan magyar hősökről is. Lépteni-nyomon felbukkan a szerb hősi költeményekben a magyar vőjvodákra. magyar királyokra, magyar seregekre való utalás. Tud a szerb népköltészet Kinizsi Pálról. Bátori fejedelemről és másokról, de a legtöbbet Hunyadi Jánosról, azaz Sibinianin Jankóról. Hiszen Hunyadi Jánost egy remek’ Anwzy-kÖltemérme is szerepelteti Nádorfehérvárott, ahová »Zsigmond. a király, a császár. Ráczországnak ez a ritka vendége« viszi el és itt az ifjú Szibinyáni Jánk a vadkanhajtásnál hősiesen kitünteti magái. A magyar költészetben azonban sokkal kevesebb utalás történik a magyar-szerb viszonyokra, mint megfordítva^ és kölcsönösségről a két népköltészet között nem lehet szó. Nem lehet, mert magyar epikai népköltészet úgyszólván nem is maradt fenn. különösen olyan mértékben'és jelentőségben nem. mint ahogyan a szerb népköltészet. Amig a magyar lantosköltészetet az arisztokratikus nemzeti irodalommal szemben elnyomták, üldözték, lenézték. addig a szerb- népköltészet szerencsés körülmények között megbecsülésre jutott a külföldön is, hiszen épen akkor virágzott javában. amikor a Nyugaton — bár régen lezajlottak már a daliás idők, — az - irodalomtörténet rávetette magát a népköltészetek tanulmányozására. feljegyzésére és gyűjtésére; itthon pedig a guslárok költészete hosszú ideig egyet jlentet a nemzeti irodalom egészével. A magyar népköltészetnek elég régi tanúja volt Walter, a sváb pap, de a szerbek Waiter-jei. szlovén főtisztviselő urak. kik osztrák császári megbízatásban utaznak keresztül Konstantinápoly felé. olasz és francia szépíelkü világutazók, utinaplóikban. útleírásaiban szerte kürtölik a szerb dal hírét és végül Vük Karadzsics Becsben kiadja a szerb népköltés hatalmas, csaknem teljes gyűjteményét. így történik, hogy szerb népdalok talán sokkal többet beszélnek az utókornak magyar hősök viselt dolgairól, 'mint maga a magyar népköltészet, viszont mégis található a meglévő magyar népköltési örökségben némi csekély nyoma a szerbbel való érintkezésnek és Tinódi-Lantos Sebestyén sem mulasztja el például a megemlékezést szerb kollégájáról. Karamán guszlárról. Arany János, a már idézett »Szibinyáni Jank« cimü költeményében szintén megörökíti a guszlát. a szerb lantot: Most is valljáJ:, egyre dallják Szerbhon ifjai, leányai, Guzlicójok hangfa mellett, Ki volt Jankó Szibinyáni , . , A *Krclje'vics Marko és. Min a Koszturmin« cimü népkölíémény Hunyadi Jánost a népszerű királyfivei hozza kapcsolatba — tévedésből. Hunyadi János ugyanis mindössze hét esztendős lehetett .amikör Kralyevics Márkó meghalt, mégis a regős szerint Hunyadi keresztkomának hivja meg gyermekéhez a Szerb királyfit. Az ilyen tévedések nem ritkák a népköltészetben, amely nőm tartja kötelességének, hogy szigorúan ragaszkodjék a történelmi hűséghez és pontossághoz és évszázadnyi különbségeket is könnyűszerrel elhanyagol. Sőt. amint ugyanebből az énekből kitűnik,, a geográfiai elhelyezkedés adottságai iránt sem tanúsít a népköltő kellő gondosságot és skrupnlózitást. igy azután Márkó. amikor Mi na vajdához megy a macedóniai Kosztur várába. a népdal szerint: Odavágtat sebesen magyaroknak országába, Hős Kraljcvics Márkó, Magyaroknak országába, magyar vajda [udvarába . , . A kcszíuri Müia vajda udvarába. Macedóniába azért vágtatott cl Márkó. hogy bosszút álljon a vajdán: levágjál a fejét és felgyújtsa a várát., mert a gonosz vajda elrabolta Márkó feleségét, amig ez otthonától1 távol, részbeni vendégeskedéssel, részben harccal foglalatoskodott,; Vendégségben a magyar királynál Volt Márkó. akinek a menyegzőjén vett részt és Hunyadi Jánosnál a keresztelőn; a háborúskodásból pedig a török sultán seregében, Arábiában vette ki készét. Egy másik szerb hőst ének: ■»Kaica vajda halála< arról számol be. hogyan ölte meg Hunyadi János párviadalban Kaica vajdát. Brankovics György szerb fejedelem tizenkét vajdájával vadászik és összetalálkoznak Hunyadival, aki háromszáz magyar vitézt és hatvan »oláh« (karavlah) fiút vezet. Olyan olimpiai verseny-féle keletkezik a két csapat között, van futás, ugrás, diszkoszvetés és mindenben Kaica, a szerb vajda, nyeri el a bajnokságot. végre Hunyadi párviadalra kel Kaicával és megöli. A fejedelem, aki nem adta volna Kaica vajdát négy magyar bánért: Se Nemesért, a versed bánért, Se Géczyért, a titeli bánért, Se a zalánkemenyi Istvánért, Se Péterért, a váradi bánért, keservesen elsiratja kedvelt vitézét, majd «rohamra szólítja vajdáit és az összecsapásban a Hunyadi csapaté bői egyedül a vitéz Hunyadi marad életben. Mikes Flóris. EREDETI CHICHT-szappan a SZARVAS védjegg feli! imy Ihatatlan mosőerőben és kiadósságba Ékezet ilyen szappannal mosni. Seil ich 1
