Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-20 / 196. szám

13. olda! G m ndm đh Egy bölcs — olvastam valahol — igy szólt egy tanítványához: — írd ki mindennap a kedvenc köl­tődnek azt a versét, amely azon á na­pon a legjobban kap meg, s én e föl­­jegyzéseidből meg tudom írni lelked­­nek a történetét. Ez bizonyára kitűnő módja a lélek­­analizisnak és biztos eszköze a lelkek történetírásának. De ez a módszer ma nein alkalmazható. Ma kevés embernek van kedvenc költőié, s akinek van, az nem olvassa őt mindennap, s az a még kevesebb, aki ezt teszi, nem jegyez ki belőle verssorokat, s ha mégis akad egy ilyen, ki tudja, őszinte-e önmagával s a. költőjével szemben, s azt a sort irja-e ki, amelyik a legjobban kapta meg a lelkét? Ma,- amikor programköltészetről be­szélnek a közönség s a kritikus, csak annyiban lehetnek kedvenc költőik az olvasóknak, amennyiben valamely mű­vészeti vagy irodalmi párthoz tartoz­nak — az olvasók s a költők. A lelkek történetét aligha írhatná meg tehát a legbölcsebb lélekmagyarázó is a párt­­szempontok szerint kiidézett verssorok­ból. Inkább hiszem, hogy ha a nyájas olvasó naponta kivágná a lajbzsurnáljá­­ból azt a közleményt, amely a legjobban; érdekli s ezt folytatná egy évig, ezek­ből a dokumentumokból meg lehetne írni az illetőnek a Iélekhistóriájáf. Hogy érdemes volna-e, az más kér­dés— De hát igy változnak értelemben és jelentőségben a dogmák az idők folya­mában. A Vergiliusz korabeli ember­nek a jeliemét s a lelkivilágát a költői sorokból lehetett megítélni, amelyek a legjobban tetszettek neki. — a modern kor modern emberének a lélekinagyará­­zatát a hírlapi cikkek adják, amelyek szivének a húrjait rokonszenvesen pen­dítik meg. * Egy kritikus albumából. Egy köitő (lila jól emlékszem: La­martine) szerint a férfiak - lelkesedni tudnak egy igazságért, a nők szerelme­sek szoktak bele lenni. Azért győz hát olyan ritkán az igazság! A férfiak lelke­sedése ugyanis nem tar.tósabb a nők szereiménél. A nő a legértékesebb dolog a világon. Még se ér annyit, amennyibe kerül. A feminizmus a fér/fiak zsarnokságát akarja megtörni. Kérdezték egy hölgy­től, hogy mért nem csatlakozik c moz­galomhoz, s ő azt felelte: »Mert kitünő­en érzem magam a zsarnokság alatt, amelyben én uralkodók«. A nő szeretetvágyóbb a férfinál, a I férfi szerefcmrevágyőbb a nőnél. A nő a férfitól tanulja a szerelmet, s j mert kiválóan tehetséges lény, hamar j túlhaladja abban a mesterét. Casanova, amikor megvénült, sem-1 mivel se volt boldogabb mint az a fiiisz- I tér, akit csak egy nő szeretett. Ha I mégis boldogabb volt, azt nem annak 1 köszönhette, hogy sokan szerették, ha- j nem annak, hogy sokakat szeretett. •* Most, hogy sokan olvassák a »livre ] du jour«-t, a Földi Mihály szenzációs ] regényét, amely a bácskai Sz. család néhány tagjának az életét rajzolja s a jellemét festi, fölelevenitettek egy ado­mát Sz. Gyuláról, akiről még most Is sok! szó esik, de valamikor annyit emle­gették mint Bismarckot vagy d’ Annun- j ziót. Azt kérdi egyszer valaki: 1924 fuiíus 20. BACSMEGYEI NAPLÓ — Él még Sz. Gyula? — Különös kérdés, — felelték. — Nincsen semmi baja. Él és mulat. Ját­szik és duellál. Hogy jutott eszébe a kérdés? — Mert már egy hete nem fordult elő a neve az újságokban. Nem hihettem mást,, mint hogy meghalt, * Rájöttem, hogy mért jelenik meg oly kevés aforizmáskönyv. Egy ismerősöm panaszolta el, hogy néha kitűnő gondolatai vannak, ame­lyek azonban elvesznek az emberiség számára, mert' nyomban elfelejti őket. Valamelyikünk azt tanácsolta neki, hogy irja le, és ily módon mentse meg őket a halhatatlanságnak. Vett hát magának egy jegyzőkönyvet, ráírta nagy betűk­kel: Jó gondolataik Gyűjteménye, s a zsebébe tette. De amióta kéznél volt ez a könyv, nem jutott többé semmi az eszébe, s a szép kis nótesz ma is üres. Nos, hát ez a megfejtése annak, hogy oly kevés aforizma-gyűjtemény jelenik meg. Az embereknek ugyanis vagy gondo­lataik vannak és nincsen hozzájuk jegy­zőkönyvük, vagy van ilyen könyvük, de nincsenek hozzá gondolataik. Szempontok. Kicsi korcsmában utcára néző ablak­ban vörösen terített asztalnál jóizün fa­latozik guiyáshust krumplival egy mun­kásember s ujbort iszik hozzá. Arra jár egy munkanélküli proletár és sóhajtva szól: —Micsoda luk'szus! Ugyanakkor ott sétái egy börziáner és' sajnálkozva mondja: — Micsoda nyomor! Baedeker. Magyar vonatkozások a szerb népköltészetben Hunyadi János : Sibinjani Jankó A magyar történelemmel és iro­dalommal a szerb népköltészet két­féle szembetűnő vonatkozásban áll: 1. egyes, hősök, történelmi alakok azonossága és 2. egyes mondák kö­zös magva, témák és motívumok kö­zössége. amelyeket külön-külön hő­sök köré szőnek, más-más. költött vagy valóságos személyekre _ apu­káinak. vagy történelmi események­hez hozzáfűznek. Az első könnyen magyarázható azzal az állandó, szoros kapcsolat­tal. amelyben a két nemzet a törté­nelem folyamán, részben az egysé­ges imperiumok periódusai alkalmá­val. részben a törökök ellen vivőit közös harcok folyamán állottak. A második fajta vonatkozási tekin­tetében szintén kielégítő volna ez az egyszerű megokolás. ha nem állana ezzel szemben az a körülmény, hogy egymástól távol élő népek monda- és mesevilága is nagymére­tű hasonlatosságot mutat fel (a gyermekmesék. vagy a skót és székely népballadák rokonsága). Ezt a kérdést egyébként a modern irodalomtörténeti munka alaposabb tanulmányai valószínűleg megold­hatják. anélkül a misztikum nélkül, amellyel eddig a népköltészetnek, úgy a genesisét. mint a biológiáját körülvették. Ezúttal pusztán rámutatunk né­hány idevágó jelenségre. A karácsonytáji kolcdázás nép­szokását egyformán megtaláljuk a magyar, a szerb és a bolgár népnél és az ezzel a népszokással járó koleda-é nekek természetesen ha­sonló tartalmúak mind a három népnél. Ezt. mint ismeretes, közös eredetre a római saturnáliákra ve­zetik vissza és Beöthy szerint a ma­gyarok »az itt talált keresztyén szlávoktól vehették át«. Érdekes a szerb epika népszerű hősének, Kralyevics Márkának ese­te. akinek alakja körül heves szerb­­bolgár irodainú háborúskodás folyik. A bolgár népköltészet szerint Már­­kó a bolgárok királya volt. míg a szerb népköltészet Márkó szerb ki­­rályfiságához ragaszkodik. A két vitázó fél mellett Márkó jár jól, mert hőstetteit a szerb és a bolgár nép egyaránt piegénekii, de a iVlár­­kó-dalokat mind a két nemzet hiva­talos irodalomtörténete a saját ere­deti költészeti termékének vallja. Ilyen vitás esetek szerb-magyar vo­natkozásban is előfordulnak, például a Zrinyi-Zrinjski-Subics fiakat a délszláv történelem és irodalom ép­­ugy a maga javára könyveli el, mint a magyar. * Megemlékezik azonban ezeken kívül a szerb népköltészet a kizáró­lagosan magyar hősökről is. Lép­­teni-nyomon felbukkan a szerb hősi költeményekben a magyar vőjvo­­dákra. magyar királyokra, magyar seregekre való utalás. Tud a szerb népköltészet Kinizsi Pálról. Bátori fejedelemről és másokról, de a leg­többet Hunyadi Jánosról, azaz Si­­binianin Jankóról. Hiszen Hunyadi Jánost egy remek’ Anwzy-kÖltemé­­rme is szerepelteti Nádorfehérvárott, ahová »Zsigmond. a király, a csá­szár. Ráczországnak ez a ritka ven­dége« viszi el és itt az ifjú Szibinyá­­ni Jánk a vadkanhajtásnál hősiesen kitünteti magái. A magyar költészetben azonban sokkal kevesebb utalás történik a magyar-szerb viszonyokra, mint megfordítva^ és kölcsönösségről a két népköltészet között nem lehet szó. Nem lehet, mert magyar epi­kai népköltészet úgyszólván nem is maradt fenn. különösen olyan mér­tékben'és jelentőségben nem. mint ahogyan a szerb népköltészet. Amig a magyar lantosköltészetet az arisz­tokratikus nemzeti irodalommal szemben elnyomták, üldözték, le­nézték. addig a szerb- népköltészet szerencsés körülmények között megbecsülésre jutott a külföldön is, hiszen épen akkor virágzott javá­ban. amikor a Nyugaton — bár ré­gen lezajlottak már a daliás idők, — az - irodalomtörténet rávetette magát a népköltészetek tanulmá­nyozására. feljegyzésére és gyűjté­sére; itthon pedig a guslárok költé­szete hosszú ideig egyet jlentet a nemzeti irodalom egészével. A ma­gyar népköltészetnek elég régi ta­núja volt Walter, a sváb pap, de a szerbek Waiter-jei. szlovén főtiszt­viselő urak. kik osztrák császári megbízatásban utaznak keresztül Konstantinápoly felé. olasz és fran­cia szépíelkü világutazók, utinapló­­ikban. útleírásaiban szerte kürtölik a szerb dal hírét és végül Vük Ka­radzsics Becsben kiadja a szerb népköltés hatalmas, csaknem teljes gyűjteményét. így történik, hogy szerb népdalok talán sokkal többet beszélnek az utókornak magyar hő­sök viselt dolgairól, 'mint maga a magyar népköltészet, viszont mégis található a meglévő magyar népköl­tési örökségben némi csekély nyo­ma a szerbbel való érintkezésnek és Tinódi-Lantos Sebestyén sem mu­lasztja el például a megemlékezést szerb kollégájáról. Karamán gusz­­lárról. Arany János, a már idézett »Szibinyáni Jank« cimü költeményé­ben szintén megörökíti a guszlát. a szerb lantot: Most is valljáJ:, egyre dallják Szerbhon ifjai, leányai, Guzlicójok hangfa mellett, Ki volt Jankó Szibinyáni , . , A *Krclje'vics Marko és. Min a Koszturmin« cimü népkölíémény Hunyadi Jánost a népszerű királyfi­vei hozza kapcsolatba — tévedésből. Hunyadi János ugyanis mindössze hét esztendős lehetett .amikör Kra­lyevics Márkó meghalt, mégis a re­gős szerint Hunyadi keresztkomá­nak hivja meg gyermekéhez a Szerb királyfit. Az ilyen tévedések nem ritkák a népköltészetben, amely nőm tartja kötelességének, hogy szigo­rúan ragaszkodjék a történelmi hű­séghez és pontossághoz és évszá­zadnyi különbségeket is könnyű­szerrel elhanyagol. Sőt. amint ugyanebből az énekből kitűnik,, a geográfiai elhelyezkedés adottságai iránt sem tanúsít a népköltő kellő gondosságot és skrupnlózitást. igy azután Márkó. amikor Mi na vajdá­hoz megy a macedóniai Kosztur vá­rába. a népdal szerint: Odavágtat sebesen magyaroknak országába, Hős Kraljcvics Márkó, Magyaroknak országába, magyar vajda [udvarába . , . A kcszíuri Müia vajda udvarába. Macedóniába azért vágtatott cl Márkó. hogy bosszút álljon a vaj­dán: levágjál a fejét és felgyújtsa a várát., mert a gonosz vajda elrabolta Márkó feleségét, amig ez otthonától1 távol, részbeni vendégeskedéssel, részben harccal foglalatoskodott,; Vendégségben a magyar királynál Volt Márkó. akinek a menyegzőjén vett részt és Hunyadi Jánosnál a keresztelőn; a háborúskodásból pe­dig a török sultán seregében, Ará­biában vette ki készét. Egy másik szerb hőst ének: ■»Kaica vajda halála< arról számol be. hogyan ölte meg Hunyadi János párviadalban Kaica vajdát. Branko­­vics György szerb fejedelem tizen­két vajdájával vadászik és összeta­lálkoznak Hunyadival, aki három­száz magyar vitézt és hatvan »oláh« (karavlah) fiút vezet. Olyan olim­piai verseny-féle keletkezik a két csapat között, van futás, ugrás, diszkoszvetés és mindenben Kaica, a szerb vajda, nyeri el a bajnoksá­got. végre Hunyadi párviadalra kel Kaicával és megöli. A fejedelem, aki nem adta volna Kaica vajdát négy magyar bánért: Se Nemesért, a versed bánért, Se Géczyért, a titeli bánért, Se a zalánkemenyi Istvánért, Se Péterért, a váradi bánért, keservesen elsiratja kedvelt vitézét, majd «rohamra szólítja vajdáit és az összecsapásban a Hunyadi csapaté bői egyedül a vitéz Hunyadi marad életben. Mikes Flóris. EREDETI CHICHT-szappan a SZARVAS védjegg feli! imy Ihatatlan mosőerőben és kiadósságba Ékezet ilyen szappannal mosni. Seil ich 1

Next

/
Thumbnails
Contents