Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-18 / 194. szám
f924 julius 18. ßACSMHGYEI NAPLÓ 3. oldal tétele egyre több kifogásra ad okot. Az idők foly. mán megüresedett bizottsági tagságokat ugyanis korábban túlnyomóan a radikális-párt földműves-csoportjához tartozó gazdákkal töltötték be. akiknek a frakciójához tartozott a volt főispán is. pénztár a régi védőknek visszafizesse. azonban azt állítják, hogy az egymillió nem az ügyvédek tulajdona. hanem ezt az összeget bizonyos minisztérium utalta ki nekik annak ideién azért, hogy Esküit szabadláb-i a kerülhessen. A tizenötmillió korona óvadékot a védők pénteken fizetik be az állampénztárba és ebben az esetben Eskütt még a pénteki nap folyamán kiszabadul. zata. helyett uj határozatot formula zzanak meg. Eszerint a Rúhr-vi~ dćk gazdasági kiüritése már akkor megtörténhetik, ha a kölcsönszindikáíus vezető bankárai garanciákat adnak arra. hogy hajlandók a tervezett kölcsönt jegyzésre bocsájtani. A radikális-párt intellektuel tagjai már régebben nem nézik ió szemmel a gazdák túlsúlyra futását a városi közgyűlésen. Az utóbbi időben több olyan eset fordult ugyanis elő. amikor a kiszélesített tanács gazdatagjai megakadályozták a városi tanács közérdekű javaslatainak határozattá válását, s viszont olyan javaslatokat támogattak, amelyek a kereskedő- és iparososztályra sérélmesek. így a házbérfillér-adót a városi tanács annak ideién csak a közgyűlés gazda-csoportjának szavazataira támaszkodva tudta elfogadtatni és hiábavaló volt a kiszélesített tanácsban helyet foglaló kevésszámú kereskedő és iparos minden | tiltakozása. Legutóbb pedig a gaz-i dáknak majdnem sikerült a színház 1 újjáépítésére vonatkozó tanácsi ja- j vaslatot a közgyűlésen leszavazni, j Ezek az előzmények — és hir sze-1 Tint más messzebbmenő okok is —] megerősítették a szuboticai radiká-f lís klub egyrészének azt a felfogását, hogy a jelenlegi kiszélesített tanács mai összetételében nem lelel meg hivatásának és nem alkalmas a városi törvényhatóság munkáidnak a végzésére. A radikális-pártnak ez a csoportja azt kívánja, hogy a közgyűlés tagjai sorában nagyobb számmal legyenek. képviselve a kereskedő- és iparos-osztály, s a középosztályhoz tartozó más foglalkozási ágak. amelyek a közterhekhez való hozzájárulásukkal joggal követelhetnek az eddiginél több beleszólást a város ügyeinek irányításába. Ismeretes, hogy a bunyevác-so1- kác-párt újabban szintén a kiszélesített tanács kicserélése mellett kezdett akciót és nagyobb számú bunyevác tag kinevezését követeli. Jelentősebb most a radikális-pártnak a főispánhoz és polgármesterhez eljuttatott követelése, éppen azért, mert az akció a radikális-párt részéről indul ki. ezért nincs kizárva, hogy a szerda esti határozatnak komolyabb következményei lesznek. Esküt kauciója Melyik minisztérium fizetett be a panamista helyett egymiíüós óvadékot ? Budapestről jelentik: A büntetőtörvényszék vádtanácsa Esküit Lajost csupán zsarolás és rágalmazás vétsége miatt helyezte vád alá. az aktalopási bűnügyben pedig vádéiejtés folytán megszüntette az el iá- j rást és miután most nuír csak vétse-1 gekrő! van szó. minden óvadék nél- j kül Eskütt Lajos szabadlábrahelyczését rendelte el. Mindennek ellenére Eskütt még nem kerülhetett szabadlábra, mert az első — a vesztegetési — bűnügyben annakidején egymillió korona óvadék ellenében helyezték őt szabadlábra. de most ezt időközben 15 millió koronára emelték fel. Az egymillió koronát annakidején Eskütt Lajos első védői. dr. Oroszy Géza és dr. Csapó Ferenc be is fizették. .Most már a 14 millió korona különbozetet kellett volna befizetni és akkor semmi akadálya sem lett v'olna. hogy Eskütt azonnal szabadlábra kerüljön. Az utolsó pillanatban azonban a kaució kérdésében bonyodalmak következtek be. Oroszy és Csaoó azzal jelentek meg csütörtökön a büntetőtörvényszéken, hogy az általuk letétbe helyezett egymillió korona óvadék az övék és miután most már semmi közük az Eskütt-ügyhoz. a kauciót visszaköve' telik. Esküit La.ios jelenlegi védői, dr. Wéisz Ödön és dr. Györki Imre, értesülésünk szerint, nem ellenzik azt, j hogy az egymillió koronát az állam- • Véres fcaüda-ltareök Rigómezőn Hatszáz albán rabló esett el az ütközetben — Á jugoszláv veszteség: tizenkét újonc — Hivatalos jelentés az összeütközésről Beogrsdból jelentik: Néhány nappal ezelőtt — mint a Bácsmegyei Napló röviden már megírta — Azem Bej la, a hírhedt! albán bandavezér több száz tagú bandáiéival összeütközőit az üldözésükre kirendelt katonasággal. Azem Bejta csapatait a véres harcokban a sorkatonaság csaknem teljesen megsemmisiielte, részben gépfegyverekkel és ágyukkal folytatott harc után. A több órás véres harcról, amelyet a katonaság, csendőrosztagok és a felfegyverzett helyi lakosság tüzérségi támogatással folytatott Azem Bejtának, a hírhedt „drenicai cár“-nak egy zászióaljnyi állig felfegyverzett bandájával, a következő félhivatalos jelentést adták ki: A Bajrám-ünnepélyre Albániából hívatlan vendégek érkeztek Kosovóba. Azem Bejta jelent meg csapataival Galica, Dubovci, Ljubovei és Mikusinski falvakban, ahová — ablian a hiszemben, hogy biztonságban érezhetik magukat hatóságainktól — az albán rablóbandákat gyűlésre hívták össze. A négy faluban igy több mint 700 rabló gyűlt össze. Spasojevics Jovan kosovói főispánnak besúgták a gyűlés tervét, aki erre ka tonaságot és csendőrséget hivott segítségül, hogy a falvakat megtisztítsa. Kosovska-Mitrovicáról és Vucsitnicáról gyalogság, csendűrség és tüzérség indult el julius 14-én, hogy bekerítsék a veszélyeztetett falvakat. Tizenkét katona néhány fölfegyverzett paraszt kíséretében mint parlamentairek megközelítették azt a házat, ahol Azem Bejta tartózkodott, de puskatüzzel fogadták őket. Erre a katonaság azonnal támadásba ment át, tüzérségi tüzíőt támogatva. A pokoli tűzben az albán rablók megkísérelték, hogy vonalunkon keresztültörjenek, azonban min den ilyenirányú kísérletük kudarcot vallott. A tüzérség több há zat összelőtt és a harctéren több mint hat száz albán rabló elesett. Azt hiszik, hogy maga Azem Bejta is a halottak közölt van, vi szont más hírek szerint a rablóvezér lóháton a Prizren felé vezető utón Albániába menekült. Katonaságunkból tizenkét újonc esett el és többen megsebesültek. A csaknem kizárólag újoncokból álló osztagok rendkívül vitézül harcoltak az elszánt rablók ellen. Amerika a londoni konferencián Tiltakozik a Dawes-javaslat erőszakos életbeléptetése ellen Hajlandó vállalni főbiztos kiküldéséi Németország1 részére Londonból jelentik: A londoni rét ismertette, amelynek kötelező konferencia legfontosabb eseményei nem plenáris üléseken, hanem az albizottságokban fognak lezajlani. A konferencia három albizottsága már serényen munkába fogott. Az albizottságok szerdán este 5 órától 7-ig tanácskoztak. csütörtökön pedig már kora reggel ismét összeültek. Az első albizottság, amely Snowden elnöklésével tárgyal, foglalkozik a jóvátételt bizottság hatáskörének legutóbb sokat vitatott kérdésével. Angliát ebben a fontos bizottságban az elnöklő Snowden-en kívül Lampson. a külügyminisztérium politikai osztályának igazgatója, továbbá Sir John Wiliams, a jóvátételi bizottság’ szakértője és Ottó Niemayer pénzügyi szakértő képviseli. Amerika megbízásából a bizottság tárgyalásain felen van Young és Kallog. Az albizottság ülései nem nyilvánosak. lefolyásukról hivatalos közlést nem adnak. Mindamellett már tegnap éjjel . kiszivárgott az a hir, hogy Kallog az első ülésen azt a jelentőségteljes és régóta várt nyilatkozatot tette, mely szerint az Unió kormányának nincs kifogása az eilen. hogy Németországba amerikai embe(t nevezzenek ki főbiztosul. Ehhez a nyilatkozathoz, hir szerint. hosszas és élénk vita fűződött arról, hogy melyik testület nevezze ki ezt a főbiztost. Az európai hatalmak ugyanis a jóvátételi bizottságra gondolnak elsősorban, ezzel szemben az amerikai delegátusok a hágai választott bíróságot részesítenék előnyben. Franciaország megbízottja. Perretti della Roccn. a francia külügyminisztérium politikai osztályának vezetője a szankciók egész rendszemegállapitását kívánná a konferencia részéről arra az esetre, ha Németország rosszhiszeműen nem teljesítené a Dawes-tervezet rendelkezéseit Francia nyilatkozat a Ruhr-vidék kiürítéséről A második albizottság, amelynek ülésén sir Crewe elnökölt. Németország gazdasági és pénzügyi egységének helyreállításával foglalkozott. Az ülés még csak rövid ideig tartott, amikor Seydoux francia delegátus fontos nyilatkozatot tett. E szerint Franciaországnak az a kívánsága. hogy Németország gazdasági egysége mennél előbb létrejöjjön és Németország gazdasági talpraállitása lehetőleg kevés akadályba ütközzék. Seydoux nem kerülgette a Ruhr-vidék gazdasági kiürítésének kérdését sem. Kijelentette, hogy a gazdasági kiürítésnek két-három szakaszban kellene megtörténnie. Az első szakasz akkor következnék be. miután a német birodalmi gyűlés már elfogadta mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyek beterjesztését a Dawes-tervezet életbeléptetése teszi szükségessé. A második szakaszra akkor kerülne a sor. amikor már megalakult a Dawes-javaslatban tervezett két ellenőrző szervezet. A második albizottság foglalkozik majd a németországi nagy külföldi kölcsön dolgával is. A jóvátételi bizottság eredetileg ugyanis úgy határozott. hogy a Ruhr-vidék gazdasági kiüritése csak akkor mehet végbe, miután a német kormány már aláírta a külföldi kölcsön prospektusát. Az albizottság ezzel szemben valószínűleg azt fogja javasolni, hogy a jóvátételi bizottság e határc-Amerika az erőszakos akciók ellen1 A memorandum-bizottságban érdekes állásfoglalást fejtettek ki az Egyesült Államok delegátusai. Szerintük mindig szem előtt kell tartani azt az alapvető tervet, hogy a Dewes-tervezetet semmiféle körülmények között katonai erőhatalommal életbeléptéim nem szabad. Arról sem lehet szó. hogy a Németország részéről való esetleges nemteljesités megtorlására katonai hatalom vétessék igénybe, akkor sem, ha Németország szándékosan nem teljesítené kötelezettségeit. Bethlen István a magyar kormány békés szándékairól Cáfolja a titkos fegyverkezés Lírái Budapestről' jelentik: A londoni Daily Mail budapesti tudósítója hosszabb beszélgetést folytatott Bethlen István gróf miniszterlnökkcl, aki nyilatkozott a magyar kölcsön sikeréről, majd a kisantant sajtójának azokra a cikkeire céloz va, amelyek arról szóltak, hogy román-orosz konfliktus esetén Magyarország támadólag lépne fel, a következőket mondotta: — Ami a külpolitikai helyzetet illeti, nem hiszem, hogy Romániának félnie kellene Oroszországtól Besszarábiát illetően. Ez a konfliktus egyhamar nem fog bekövetkezni!— Tőlünk pedig igazán nem keli tartania senkinek. A mi kormányunk nem tűri, hogy a magyarok bárkit is megtámadjanak. Nem igaz az. hogy itt titokban fegyvereket készítenek. Magyarországnak nagy szüksége van nyugalomra és békére. mert csak igy tudjuk a termelés intenzitását fokozni. Bethlen István végül kiemelte, hogy Magyarország az összes szomszédaival a lehető legjobb viszonyt akarja ientartani. Angol kölcsönt kapnak a jugoszláv gyáriparosok Ötszázmillió dinárt ajánlott egy angol pénzcsopcrt Noviszadról jelentik: A Jugoszláv Gyáriparosok Szövetsége a gyáriparosok részére foiyósiíandó kölcsön érdekében még régebben több amerikai és francia pénzt csoporttal folytatott tárgyalásokat, amelyek azonban az utolsó pillanatban a kormány magatartása miatt meghiúsultak. A kormány ugyanis — mint emlékezetes — nem adta meg a kölcsön felvételéhez s*zükséges garanciákat. Most a gyáriparosok szövetségének megbízottai újabb tárgyalásokat kezdtek Angliában egy nagyobb összegű font-kölcsön érdekében. Az akció sikerrel is járt. Egy nagyobb 8ngol pénzcsoport ötszázmillió dinár értékű kölcsönt ajánlott fel a Jugoszláv gyáriparosoknak hosszú lejáratra, kedvező feltételek mellett. A gyáriparosok szövetsége most a kormánnyal kezd tárgyalásokat a kölcsön felvételének engedélyezése iránt és reméli, hogy a pénzügyminiszterezuttal nem fogja elszalasztani a kedvező alkalmat az ország gyáriparának fellendítésére.
