Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-16 / 192. szám
1924. július 16. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal •• Önfeetörásse! gyanúsítanak kél novisadi cipészmesteri Novisiz-adról jelentik: Két héttel ezelőtt a Mileticseva-uccán lévő Markottcég feljelentést telt a rendőrségen, hogy üzLetükböl ötvenezer dinár értékű cipőket loptak el. A tolvajok — a feljelentés szerint — a kirakaion át hatoltak be az üzletbe és a lopást a kora reggeli órákban követték el. A rendőrség a feljelentésre azonnal megindította a nyomozást, de mindezideig nem tudott a tettesek nyomára , jutni. Most azután a rendőrség letartóztatta a cég két íulujúonosát, Markovies Pcijót és Ott Pétert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a betörést ők követték el, hogy a biztosítási összeget megszerezzék. A rendőrség gyanúsnak találta azt a körülményt, hogy noha az üzletet rendszerint este 6 és 7 óra között zárják be, mig a betörést megelőző estén az üzlet még 9 órakor is nyitva volt és ebben az időben csak a két üzlettárs tartózkodott a helyiségben, továbbá, hogy az üzlet kirakatát, amelyet renuszerint az inas zárt be, a betörés .előtti estén Markovies Pájó zárta be. Amikor a rendőrség a lopás után megtartotta a helyszíni szemlét, nem találták meg a kirakat lakatját és azt csak később hozta be Ott Péter cégfőnök a rendőrségre. A lakaton állítólag nem lehet észrevenni, hogy feltörtek volna. Az eset nagy feltűnést keltett a városban, mert a betöréssel gyanúsított iparosok köztiszteletben állottak a városban és nem tartják valószínűnek róluk, hogy a betörést tényleg ők követték volna el. A letartóztatottakat a rendőrség kedden átadta az ügyészségnek. .--- II ■ mmimm HliliHl I liHlSüW»iBWUJiinnnnrim.i»i—»i- —----Elaltatták egy embernek a feléi Érdekes kísérletek a bácsi orvoskongresszuson Becsből jelentik: A hang- és beszédterápiának Bécsbe gyűlt kongresszusa, amelyen a legutóbbi napokban igen sok külföldi szakorvos és pedagógus is i észtvett, mintaszerű lefolyású tudományos összejövetelnek bizonyult s többek közt egy pompás, az orvostudományra és a pszichológiára egyaránt jelentős kísérletet eredményezett. Egy bécsi orvos az alvás és álom jelenségeinek uj szempontú fejtegetése közben féloldali álomba szunnyasztoti egy fiatal hölgyet s aszerint,- amint a kísérleti személy jobb- vagy balfelén idézte elő felváltva az alvást, vagy pedig egész testét elaltatta: más és más jelenségeket produkált. Nagy csodálkozást keltett, hogy a jobboldali testfél elaltatásánál a beszélő-, iró-, olvasóképesség teljesen eltűnt a kísérleti személyből, míg a baloldali alvás mellett ezek a képességei zavartalanul működtek tovább. Érdekes volt az is, hogy mikor a kísérletező orvos teljes, mély álomba merítette a fiatal hölgyet, bizonyos betűk képzetét egészen feledtetni tudta vele s mire a kísérleti személy magához tért és olvasni kezdett, ezeket a betűket valóban kihagyta az olvasott szövegből, ha csak külön fel nein hívták rájuk a figyelmét. Élénk feltűnést keltett az is, hogy a féloldali alvó számfeladványok megoldására is képesi volt és pedig minden esetben igen primitiv triódon, egymásmellé húzott vonások segítségével oldotta meg őket. A kongresszus nagy távlatokat Ígérő tudományos vizsgálódás első lépéséi látja a bécsi orvos kísérleteiben. I H MÜ LA6AK W I ■|§MM ÜKEZEK I H EGYENESTARTÓK. m [i jsCHŐNBRUNN SUBOTICA f pAŠIĆEVA ULICA 5- SZÁM.. - TELEFON 2—7 A hannoveri szörnyeteg Negyven gyilkosság — Eladta áldozatai húsát — Népgyiilések a rendőrség ellen Hannoverből jelentik: A lapok érdekes részleteket közölnek Uaarmann kéjgyilkosságai ügyében megindított rendőri nyomozásról. Haarrnannt. aki — mint a Bácsmegycil Napló megírta — körülbelül negy-1 ven beteges hajlamú fiatalembert! gyilkolt meg. a rendőrség hétfőn ki- a hallgatta. A kéjgyilkos, aki leány- j j arcú. kékszemü. szőkehaíu fiatal-1 I ember, töredelmesen mindent beis-' s mert és elmondotta, hogy a gyilkos-1 súg külön élvezet volt neki. A fia-,] talembereket Brans János kereske- j dő hajtotta fel. ő ismerkedett megl velük először, rendszerint a kává- j I házakban, ahonnét egyenesen Haar-\ I mann lakására vezette őket. amely ä fa hannoveri proletárnegyed legtipi-1 Ikusabb külvárosi házában volt. A la- i kás ablakai egyenesen a Lelne fcM lyóra nyilták. Ebben a szűk lakás- j! j ban mulatott Haarmann néhány na-g .pig az áldozataival, azután végzett [j velük. — Hogyan végzett velük? — kér- f dezte Haarmanntól a rendőrtisztvi- \ selő. — Többnyire megfojtottam őket, !i de némelykor elmetszettem a nya-1 kukat, késsel vagy beretvával. Az-i után feldaraboltam a holttestet s ki-1 dobáltam az ablakon a Leine-be. — De nem mindig cselekedett igy. | — Nem mindig? Honnan tudja? azt. rendőrkapitány ur? — Onnan tudom, hogy van egy tanúvallomásunk, amely szerint ön í a szomszédoknál gyakran apróra darabolt húst adott el. Egy fontot 30 arany pfennigért! — Ja. das stimmt! — bólint helyeslőén Haarmann. — Ez a hús az ön által meggyilkolt fiatalemberek húsából váló. «■MUHaaBUSi — Nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy igy volt — felelte Haarmann kedélyesen. Ebben a tempóban folyik a szörnyű vallatás és a még szörnyűbb vallomás. Haarmänn nem tagad semmit, csak az ellen tiltakozik, hogy mint beszámithatatlant. az őrültek házába csukják. Mig a rendőrtisztviselő szobrában ily nyugodtan folyik a. kihallgatás, azalatt Hannover olyan, mint egy megbolygatott méhkas. Senki sincs otthon, a kereskedő, az iparos, a munkás. asszonyok. gyermekek, öregek mind az uccán vannak s a gyilkosságokat pertraktálják. A viták középpontja nem Haarmann többé, hanem a rendőrség. Tény az, hogy hónapok óta jelentették az eltűnéseket a rendőrségen és a rendőrség semmiféle vizsgálatot nem indított. A rendőrség most ázzál védekezik. ő nem tehetett semmit, minthogy Hannover külvárosának lakossága annyira elvetemült, hogy az ilyen csőcselék körében lehetetlen volt tisztességes vizsgálatot vezetni. Ez persze olaj volt a tűzre. A hannoveriek egyik gyűlést a másik után tartják s .ezeken fulmináns határozati javaslatokat fogadnak el a kötelességmulasztó rendőrség ellen. Mig a lakosság gyülésezik. azalatt Haarmann lassan összeszedi az »emlékeit« s egy-egy újabb esetet vall meg. — Igen. igen — mondja majdnem szórakozottan — a Klein Artúrt is meggyilkoltam. A folyóba dobtam? Nem. nem! Csak a csontjait. A húsát részint eladtam, részint a kutyáknak vetettem oda . , » Harmincezer &náros sikkasztás a suboticai 4. számit postakirendeltségnél Toszics A'eksander vasutigazgfaíősági tisztviselőt letartóztatták vaktában élő szülei a hiányzó összeg felét megtérítik, ő a kár pótlására: eladja bútorait és a még esetleg fenmaradó hiányt havi részletekben visszafizeti. A rendőrség Toszicsöt fogva tartotta. az asszony pedig szerdáig rendőri felügyelet mellett lakásán hagyta, hogy gyermekeiről gondoskodhasson. Mindkettőjüket szerdán átadják az ügyészségnek. Ä starakanizsai postapalota még' ez idén felépül Starakanizsárói jelentik: Már régóta folynak tárgyalások a noviszadi postaigazgatóság és Starakanizsa város között a starakanizsai posta államosítása ügyében. Az államosítás egyik feltétele, hogy a város épitsen postapalotát. Erre való tekintettel a város kieszközölte az engedélyt arra, hogy a 35 lánc postaföldet eladhatja és a vételárból a postapalotát felépítheti. Az épület tervei már elkészültek és Kemény városi mérnök most terjeszthette föl az építésügyi minisztériumhoz. A postaföldek eladásából egymillió dinár fog befolyni, amiből az építési költségek ötszázezer dinárt tesznek ki. A városi tanács minden előkészületet megtett arra, hogy az építkezés megkezdődjék és az uj postaépület még ez évben tető alá kerüljön. Ugyanakkor azonban, amikor Starakanizsa város a postaigazgatóság által szabott feltételeknek megfelel, a város közönsége körében sok a panasz .a starakanizsai postai forgalom lebonyolítása ellen. A postaigazgatóság csak két postáskisasszonyt bocsát rendelkezésre, akik túl vannak terhelve münkával. A közönségnek ennélfogva aránytalanul sokat kell várni, mig . ügyeit a postán elvégezheti. A városi tanács lépéseket tesz, hogy addig is, mig a postapalota felépül, még egy munkaerőt kapjon a starakanizsai posta. Geyer József noviszadi postaigazgatósági inspektor, aki a postahivatalok ellenőrzése céljából tartózkodik Szuboticán. kedden délelőtt feljelentést tett a szuboticaif rendőrségen Tosics Gizella hivatal-*; noknő ellen, aki a vezetése u'att álló 4. számú postakirendeltség pénztá- s rából közel harmincezer dinárt el- jj sikkasztott. A rendőrség megáilapi-j tóttá, hogy az asszony a sikkasztást \ férje. Tosics Alekszander va-sut- j igazgatósági hivatalnok rábeszélő- j sőre követte él. Toszics Alekszander 37 éves nisi; származású vasúti hivatalnok a há-j ború.alatt hadifogoly volt Magyar-* országon. Pozsonyban, ahol munká-i ra volt kíküldve. ismerkedett meg mostani feleségével, aki özvegy volt, Az ismeretségből házasság lett és a háború után mindketten Szuboticára kerültek. Toszics a vasutigazgatóságnál. az asszony pedig a főpostán kapott alkalmazást és 1922 júniusa óta az asszony a 4. számú postakirendeltséget vezeti. A sikkasztásra e héten iött rá Geyer inspektor, aki megállapította a rovancsolás alkalmával, hogy körülbelül harmincezer dinárról szóló ffostacsekkek összege nincs a bevételi naplóba bevezetve és a pénz hiányzik a pénztárból. A hiány felfedezése után Toszicsné nyomban beismerte a sikkasztást. Délutáni folytatták a vizsgálatot és ekkor űzi asszony revolvert adott át az in-1 spektornek és kérte, hogy . a fegy-1 vert tartsa magánál, mert férje a \ sikkasztás felfedezése miatt agyon? akarja öt és önmagát lőni. Elmon-jj dotta az asszony, hogy a sikkasz-\ tásokat férjének rábeszélésére kö- \ vette el. Eleinte — egy évvel ezelőtt ? — csak egészen kis összegeket tulajdonított el. később azonban mind nagyobb tételeket sikkasztott, hogy a korábbi hiányokat d ótolhassa. Toszicsné vallomása szerint az\ első ellopott összeg 133 dinárt tett ki. Egy ilyen összegű postacsekket nem könyvelt el, majd egy hónappal később egy 519 dináros csekk elkönyvelését mulasztotta el. amelynek összegéből a 133 dinárt pótolta, a régebbi csekkel elszámolt és a j többi pénzt megtartotta. Később egyf 639 dináros csekkel járt el hasonló | módon. Mindig egy hónapig késett ] az elszámolással, úgy, hogy a havi? számadások azért rendben voltak | és a postaigazgatóságnál a vissza- j élésre nem jöhettek rá. Az asszony'? később azt látta, hogy az egyik na-jj gyobb szuboticai cég minden hó-1 napban küld postacsekken 25.0001 dinárt ugyanannak az ügyfelének. jj Ezért ez év májusában a feladott I 25.000 dinárt eltulajdonította, abból j körülbelül 7000 dinárt a korábbi hiá-l nyok pótlására fordított, a többit pe-\ dig megtartotta. Ettől kezdve esakf ennek a cégnek a 25.000 dináros utalványait tartotta vissza egy hónapig és azt remélte —• amint mondotta — hogy idővel kisebb té-j telekben félre tud annyi pénzt ten- S ni. hogy ezt az összeget pótolhassa, jj Megállapították, hogy a postai ki-j tendeltség hiánya pontosan 27.885 jj dinárt tesz ki. ami Toszicsné szerint f onnan származik, hogy egy 2885 di- jj náros elsikkasztott összeg pótlása-; ról megfeledkezett. Toszics Alekszander letartózta- jj tása után sírva vallotta be a rendőr- jj ségen. hogy ő beszélte rá feleségét f a visszaélések elkövetésére, mert íj azt hitte, hogy később vissza tudják | fizetni az elsikkasztott pénzt. Kije-1 lentette, hogy feleségének, Csehszlo-t HÍREK ' *!• A favágó meghal Az erdőszéli kársak tövében haldokolt véres mellel a favágó, akit íeterüettek a fák. Fenn, magasan a nap sütött, a levegőben finom illatok úsztak, a gyilkos fák frissen, kialudtán ücsörögtek a fűben és katonák masíroztak át az erdőn énekelve, zene is szólt, kürtök és dohok, mint a kivégzésnél és az ájult favágó haldokolva búcsúzott az élettől a csupa zöld egészségtengerben, mint egy sülyeclö sziget. A haldokló favágót rengetegen látták, akik még se vettek észre semmit, a legtöbben azt hitték, hogy alszik, vagy pihen a csonka fatörzsön, amelyre zúzott mellel ráborult és mindenki halluibban beszélt, lassabban járt és a futballozó gyerekek is szigorúan lepisszegték egymást, mint a színházban. ha kezdődik az előadás. Az utolsó felvonáshoz odaért a favágó felesége, egy szőke, kicsi asszony. — Bocsáss meg jaj istenem, bocsáss meg! — jajveszékelt szapora könnyhullatással és lehajolt a haldokló szivéhez, amely úgy kelepeit, mint egy szélmalom. — Fridi tőlem — mondta csöndesen a favágó és elfordította tőle a leiét. — Mindig téged szerettelek! — zokogott a szőke asszony és alázatosan meg akarta csókolni az ura barna kezét. — Ne bőgj itt — mondta még csöndesebben a haldokló és visszahúzta széles, eres tenyerét.
