Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-15 / 191. szám

2. old'il. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 Julius 15. b) Szerződéses kiviteli vámok az S. H. S. királyságból és Olaszor­szágból. c) Határozmányok a határmenti forgalomról. Ezek a rendelkezések a határmenti zónára lesznek érvénye­sek, amelyet utólag fog egy bizott­ság megállapítani és egyik állam ré­széről se lesz szélesebb tiz kilomé­ternél. II. Külön jegyzőkönyv, amely Olaszországnak korlátolt hajózási jogot ad vizeinken és a Bojanán. III. Az általános szerződés záró­jegyzőkönyve. Egyidejűleg két jegyzéket vál­tott az SHS. királyság és Olasz­ország. Az egyikben a jugoszláv kormány kijelenti, hogy a szerző desben foglalt kedvezményes vámtételek azon a napon lépnek életbe, amikor az uj vámtarifa lép érvényerőre, a másik jegyzék pe­dig hangsúlyozza, hogy a tárgya­lásokat a két kormány folytatn fogja azokról a kérdésekről, ame­lyek a szerződésben még nincse­nek rendezve. Veszélybe Szubotica húsellátása Nem működnek a vágóhíd hűtőgépei A szuboticai városi vágóhíddal már évek óta sok baj van. A városi tanácsnak régi tervei közé tartozik az uj vágóhíd felépítése. Télen a járhatatlan rossz utak miatt alig közelíthető meg a közvá­góhíd és a mészárosoknak a legna­gyobb fáradságukba kerül, hogy kocsijaikkal a vágó hídhoz naponta kihajtsanak. A sok elhangzott pa­nasz eredményeképpen tavaly vala­melyest meg is javították a vágó­­hidhoz vezető utakat és renoválták a vágóhidat is, annak régi és rossz berendezésén azonban nem sikerült sokat segíteni. Leginkább most derül az ki, ami­kor a nyári hőség beálltával a vá­ros húsellátását kezdi veszélyeztet­ni a vágóhíd. A szuboticai vágóhíd­nak nincsenek rendes hűtőgépei, mert az a régi szerkezet, amely itt a hűtési célokra szolgál, nem ne­vezhető hűtőgépnek. Most azonban 'ez a hütőszerkezet is felmondja a szolgálatot és nincs a vágóhídon olyan berendezés, amellyel a levá­gott állatok húsát akár csak egy napra is használható állapotban le­hetne megőrizni. Az óriási hőség bekövetkezése óta a mészárosoknak vágás után a legnagyobb sietséggel kell beszállt­­taniok a húst a vágóiadról, ha nem akarják kitenni Magúkat annak, hogy a hús a vágóhídon néhány órán belül megromoljon. Természe­tesen ez a mészárosoknak sok bajt és kényelmetlenséget jelent, azon­ban a város húsellátását csak úgy lehet biztosítani, ha a levágott hús azonnal a mészárosok jégszekré­nyébe kerül. .Még szerencse, hogy egyelőre a jégszolgáltatás terén eddig nem voltak zavarok. Közegészségi szempontból múlha­tatlanul szükséges, hogy a város sürgősen hozza rendbe a vágóhidat, mert ha a mészárosok a magas vá­­gatási dijat fizetik, joggal megköve­telhetik, hogy a vágóhídon hütőház is működjék. Ha romlott hús kerül a nyár folyamán Szuboticán forga­lomba, ezért a mészárosok lesznek felelősek. Egyébként is még sok ki­fogás merül fel a szuboticai közvá­góhíd higiénia-ellenes berendezése ellen, miután a vágóhíd mai állapo­tában alig tartható tisztán és a leölt állatok vére néha még napokig is' ott rothad a vágóhídon ezernyi légytői belepve. Éppen Szuboticán, ahol amugyis minden nyár kezdeté­vel megköveteli a tífusz és más jár­ványos betegség a maga áldoza­tait, kétszeresen kellene a hatósá­goknak ügyelni az egészségügyi rendszabályok szigorú betartására. A külügyminiszter szalénkocsija A M. T. í. szerint Nincsics külügyminiszter szalönkocsiban utazott át Magyarországon Nincsics külügyminiszter szalon­­kocsijának rejtélye foglalkoztatja néhány nap óta a Bácsmegyei Napló közlése folytán a jugoszláv és ma­gyar diplomáciát és a két állam vasutigazgatóságait is, amely ügy, amióta diplomáciai útra terelődött, természetesen egyre (bonyolultabbá és rejtélyesebbé válik. Csütörtök óta a szalónkocsi a következő ese­mények középpontjává vált: 1. A Bdcsmegyei Napló péntek reg­geli számában megírta, hogy a prá­gai konferenciára utazó Nincsics külügyminiszter szalónkocsiját Szu­­botica állomáson le kellett a gyors­vonatról kapcsolni. Első értesülé­sünk szerint ugyanis Kelebia állo­más közölte Szubotica állomással, bogy a szalókocsit nem engedi to­vább Kelebiánál, mert annak érke­zéséről Kelebia állomás fölöttes ha­tóságaitól nem kapott értesítést. A mulasztást állítólag a beogradi vas­­utigazgatóság követte el. amely a magyar államvasutakat nem értesí­tette idejekorán a különkocsi érke­zéséről. Emiatt a külügyminiszter és kisérte számára a gyorsvonat szerelvényében kellett külön fülké­ket rezerválni, hogy azokban foly­tathassák Htjukat. 2. A szuboticai vasutigazgatóság fel­órai gyorsvonattal Budapesten át tovább küldtek Prágába, Nincsics külügyminiszter és kísérete szá­mára. 6. • A Bdcsmegyei Napló közlése és a Magyar Távirati Iroda cáfolata alapján most felmerül az a kérdés, hogy valóban szalönkocsiban uta­zott-e a külügyminiszter Szuboticá- I tói Komáromig és ha igen, akkor miért nem? A bemázolí közigazgatás Lőcs baranyai község lakói szín­tiszta magyarok. A község jegyzői állása nincs betöltve. Az aljegyző Bosnyák Szimó most a községben élet-halál ura. Bosnyák aljegyző az­zal irta be nevét a baranyai bot­ránykrónikába, hogy nem régiben, mint megírtuk, minden ok nélkül le­jtartóztatott három szuboticai keres­kedőt. De nemcsak a szuboticai ke­reskedők, hanem a lőcsi lakosságnak is súlyos panaszai vannak az aljegy­ző ellen. A lőcsiek többek közt el­panaszolják, hogy nemrégiben az a hir érkezett a faluba, hogy hivatal­­vizsgálat lesz. Erre a hírre az al­jegyző a községházán mindent fe­hérre festetett, még a kályhákat is fehér lakkfestékkel vonta be. A lő­csi községháza igy magára öltötte az ártatlanság fehér színét, ez azon­ban a pótadókkal úgyis agyonsuj­­tott községnek 15.000 dinárjába ke­rült, amit senki se szavazott meg, A községháza két Írnoka, Zsiva­­koviCiS Márkó és Prigl Ferenc a na­pokban berúgott s rendes szokásá­lhoz híven revolverrel végiglövöl- Idözte a falut. A csendőrjárőr elő akarta állítani a revolveres Írnoko­kat, ezek azonban lefegyveirezték a I csendőröket s tovább mulattak. Hogy mennyire van tisztában a községi segédjegyző hivatalos ha­táskörének határaival, arra nézve jellemző, hogy a lőcsi közjegyző­­séghez tartozó Benge községben ki­adta a rendeletet, hogy jöjjenek össze a kathoükus hívek és csapják eí a kántort. A bengei bíró megta­gadta a hitközség összehívását, er­re a jegyző maga hívta össze a ka­­tholikusokat, aki előtte a kántort hi­vatalvesztésre Ítélte s az Ítéletet nyomban végrehajtotta. A hatalmaskodó jegyzővel szem­ben a hívők az apostoli adminisz­trátorhoz fordultak. I kérésére a Bdcsmegyei Napló szom­bati számában közöltük, hogy a sza­­lónkodsit hőnfutás miatt nem lehe­tett továbbküldeni. 3. A beogradi és budapesti lapok a Bácsmegyei Napló közlése alapján szombaton megírták a szalónkocsi­­val történt incidenst. A magyar kormány a Magyar Távirati Iroda utján szombaton este megcáfolta a »Bácsmegyei Naplód­nak azt a kirét. hogy a Beogradból a prágai konferenciára utazó Nin­csics külügyminiszter szalónkocsiját a magyar vasutak nem vették át és megállapítja, hogy a szalónkocsit minden nehézség nélkül továbbítot­tak Komáromig. 4. A Pesti Napló pénteki számában beszámol Nincsics külügyminiszter Budapestre érkezéséről. A buda­pesti lap munkatársa a cikkben a következőket irja: — ___a jugoszláv külügyminisz­ter egyszerű elsöosztályu fülkében teszi meg a farosztó utat kíséreté­vel együtt Prágáig. 5. Szombaton éjjel 11 óra 35 perc­kor a beogradi gyorsvonattal uj szalónkocsi érkezett Beogradból Szuboticdra, amelyet az éjszaka 1 Képírás Egy bécsi szálloda elegánsan be­rendezett szobájában, a fal mellett, a csengő jelzőtáblácskáján fedeztem fe! azt a kis újítást, amiről, mikor jobban odafigyeltem, mindez eszem bejutott: -- vizcseppben egy világ, egy szállodacsengőben a jövő ze­néje! Mindenki tudja, hogy a szálloda­­szobák csengője mellett, a falon, cé­dula szokott lenni. amin. tekintettel az idegenekre, három-négy nyelven magyarázzák a lakónak, hogy a szobalánynak egyszer kell csenget­ni. a pincérnek kétszer, a londiner­nek háromszor. Ebben a bécsi szo­bában a jelzőtáblán irás helyett há­rom jól sikerült kis rajz látható, há­rom csengő mellett: egy szobalány, egy pincér és egy londiner ábrája. Magyar, német, francia, angol eb­ből a három ábrából világosan meg­érté miről van szó. ha szoba­lány kell. ezt a csengőt nyomom meg. ha londiner kell. amazt. Fölös­leges háromszor vagy négyszer ugyanazt kifejezni, más nyelven. Ez az uiitás nemcsak kedves és erédeti. hanem nagyon okos dolog is. és annak számára aki gondjain tu! gondolkodni is ráér. széles pers­pektíváját nyitja meg a lehetőségek­nek. Mennyivel kedvesebbé, egysze­rűbbé, közérthetőbbé lehetne tenni pél­dául a hivatalos feliratok szövegét, ha szó helyett képben közölnék a | közönséggel! A »Kihajolni ' vészé- ? lyes!« többnyelvű felirata helyett egyszerűen rajzocskát lehetne il­leszteni a vasúti ablakpárkányra: a rajzon kihajoló embert, akinek fejét éppen lecsapja a távirópózna. AS megszűnt és hatásavesztett »Gare aux vcieurs« helyett mennyivel szuggesztivebb és egyszerűbb volna holmi ügyes képecske. ami szemlél­tetően mutatná, milyen könnyen lop­hatják ki tolongásban i pénztárcá­mat — és igy tovább, és igy tovább. | Mert. világ kezdete óta, képnek és rajznak megvan az a nagy elő­nye a betűvetéssel szemben, hogy független a nyelvek Bábelétől: ami az emberben és az ő cselekedetei­ben fizikai valóság, az a világ min­den részén mindig ugyanaz volt, azt mindenki rögtön megérti, ha áb­rázolva látja. Nagyon téved a ma­kacs fejlődéstörténész, mikor az egyiptomi hieroglif-módszert a köz­lés és konzerválás kezdetleges álla­potának tekinti, ennek a módszer­nek egyik oldalági leszármazottja csak az, amit ma írásnak nevezünk: egészében íenmaradt s — errői aka­rok éppen beszélni — századunkban, úgy látszik, hatalmasabb lendület­nek indul, lényegének természeténél fogva, mintsem valaha álmodhatta | volna a világ. , I Állítom, hogy a képpel, ábrával J való közlés rendszere már napjaink- í tömegeket felvilágositó és szórakoz­tató kultúrában, mint a más és más nyelveken, más és más érvekkel jel­zett fogalmak elvont közlési módja: az irás. Az ábra esperantója. ez a valódi világnyelv, a maga helyén érzéki és fizikai valóságok kifejezé­sében óriási léptekkel hódítja meg a világot, s a világ mindenkori, tu­datlan gyermekét, a Nagy Tömeget, egyre biztosabb sikerrel oktatja a képes Ábécé, ez a most készülő ha­talmas enciklopédia, melynek cím­szavait a konkrét, a fogalmakat képletesen kifejező ábrák alkotják. Ez a hatalmas lendület tagadha­tatlanul a fotograíálás felfedezésé­vel kezdődik. Az a tény. hogy a sze­münk által látható valóság egy má­sodperc alatt nemcsakhogy ábrában rögzíthető, de rögzítettségében mil­­liószor sokszorosítható. — ha mű­vészi szempontok helyett csak gya­korlati szempontból nézzük a dolgot — szükségképpen diadalmas ve­­télytársává kellett, hogy váljon a valóságot szavakkal körüliró hír­adásnak. A képeslap szédítő világ­sikere, az a fejlődés, hogy a világ­lapok egyre nagyobb teret adnak az »illusztrációk«-nak. egyszerűen ab­ban leli magyarázatát, hogy fölösle­gessé teszi az elképzeitetés és el­képzelés fárasztó munkáját, amikor közvetlenül, szemünk számára, a tudat erőfeszítését kikapcsolva, szinte azt mondhatnám, helyettünk j megemésztve nyújtja a valóság Hiú­ban is uagyebb szerepet játszik a dióját: egy jói sikerült fotográfia a boxmérkőzésről valóban többet ér nekem, ha tudni akarom, .mi az. a boxmérkőzés. mint egy ugyanerről szóló kéthasábos riport Írásban, a I mire nemcsak a szememmel, hanem az eszemmel és képzeletemmel is figyelni kell. Jól sikerült fotográfia —hát meg a jói sikerűit mzogókép! Tágabb ér­telemben a képírás döntő győzelmé­nek előfutárja ez az alig huszonöt éve kibuggyant néhány centiméter széles és . sokszázmillió kilométer •hosszú folyó, mely máris ^sokszoro­san körüícsatornázta a Földgolyót. A mozgókép megindulása több mint ; képírás: a képpel való beszéd, a ké- I pes beszéd dialektikájának uj feje­zete nyílik meg az emberek érintke­zésének történetében — még tapo­gatózva se látni, mit jelent, -hová ve­zet. Uj művészet? Uj kultúra? Köze­lebb kerül egymáshoz gondolat és képzelet — test és lélek, szív és ér­telem. testi és lelki 'szenvedés és boldogság? Fölfelé vezet vagy le­felé ez a lépcső? Az emberállat vagy az emberisten kibontakozását jelzik ezek az útjelzők? Ki tudja! Az egyiptomi obeliszkek és szarkofá­gok tarka képekkel teleirt márvány­tömbjei közt ott ül a sima. se szóval, se képpel önmagát el nem áruló, hallgató Szíinksz. emberfejével és állattestével, maga elé meredve, s Karinthy Frigyes

Next

/
Thumbnails
Contents