Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-14 / 190. szám
1924 julius 14. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Szakképzett iparosokat követeljek a becskereki szak egyesületek Becskerekről jelentik: A becskereki kereskedők, iparosok és gyárosok szombat este a Lloydban ülést tartottak, a melyen az uj ipartörvényre vonatkozólag javaslatot dolgoztak ki. Az ülésen, amelyen Berbeski Nikola kamarai alelnö.c elnökölt, elhatározták, hogy a magyar ipartörvény első rendelkezéseit, a melyek felsorolják azokat az iparágakat, melyek képesítéshez vannak kötve, változatlanu meghagyják. Változást csupán a vendéglős iparban javasoltak, a melyet ezentúl képesítéshez kívánnak kötni és a csupán háromezer léleknél kisebb községekben engedélyhez. Ugyancsak képesítéshez akarják kötni a kéményseprést is, amely eddig konceszszionálva volt, hasonlókép a kőfaragó, cukorkakészitő, béltisztitó, esernyőkészitő, fehérnemüvarró, fényképész, molnár, telefonberendező, üveges és a vegytisztító ipart, amelyek a magyar törvény szerint csak engedélyhez voltak kötve. Az értekezlet elhatározta, javasolni fogja, hogy iparengedélyeket csak olyan egyéneknek adjanak, akik a tanoncéveken kívül még öt évet, vagy felsőbb ipariskola végzettség után egyévet dolgoztak mint segédek. Kereskedelmi szakképzettséghez csak 3000 léleknél kisebb községben nem ragaszkodnak és olyan özvegyeknél, akik elhalt férjük üzletét vezetik tovább. Elhatározták még, hogy kérni fogják, hogy az elsőfokú iparhatóság ügykörét az illetékes kamarákra ruházzák át. A javaslatot felfogják terjeszteni a kereskedelemügyi minisztériumba. A zsn:'ai gyilkosság rejtélye Glückstal gyógyszerész gyilkosának zavaros vallomása Sentáról jelentik: A Glückstal Zoltán dr. gyógyszerész ellen elkö vetett gyilkos merénylet ügyében — amely még mindig izgalomban tartja egész Sentát — a rendőrség erélyesen folytatja a nyomozást, hogy világosságot derítsen a rejtélyes ügyre. A gyilkos Jukics Ljubomir cukrászsegédet a véres tett után bilincsekbe verve vitték a rendőrségre, ahol Beslics Demeter rendőrkapitány. a bűnügyi osztály vezetője azonnal megkezdte kihallgatását A gyilkos azonban az első kihallgatás alatt folyton nevetgélt és a megbánásnak legkisebb jelét sem mutatta. Vasárnap délelőtt folytatták Jukics kihallgatását, amelynek folyamán a gyilkos már komolyabban viselkedett. Elmondotta, hogy nagyon örül annak, hogy megölte dr. Glücksthal Zoltánt és hangsúlyozta, hogy dr. Glücksthal Andort. — aki Sentán sebész és jelenleg Olaszországban van tanulmányúton — szentén meg akarta ölni. Annak is nagyon örül — mondotta — hogy megszabadult a Glücksthal családtól, mert inkább foglya a rendőrségi fogdának, mint a Glücksthal családnak. A nyomozás megállapította, hogy Jukics, amikor a zagrebi elmegyógyintézetben volt. — ahol négy és fél hónapot töltött. — állandóan irt fenyegető leveleket a Glücksthal családnak, úgy annyira, hogy Nikolics György rendőrfőkapitány hivatalosan figyelmeztette erre az elmegyógyintézet igazgatóságát. Beslics rendőrkapitány vasárnap délután ismét kihallgatta a gyilkost, aki zavaros vallomásában többek közt a következőket mondotta: — A Glücksthal család szolgálatában egy megfizetett nő áll. aki engem a kezében tart. A lelkem mindég ezzel a nővel beszél és ez a nő mindenhová követ engem. Mivel azonban szemtől-szembe sohasem láttam ezt a nőt. aki üldöz engem, nem tudtam vele végezni. A rendőrség megállapította, hogy Jukics múltja igen homályos, hányatott életet élt. seholsem volt maradása Csütörtökön Suboticán vált. ahol állítása szerint találkozott Gliicksthal Zoltánnal és kérte, hogy oldja fel a hipnózis alól. Miután jukics fenyegetőleg lépett fel. Glücksthal rendőrt hívott segítségül. Suboticáról Jukics Sentára utazott, mert véres tettét már ekkor el akarta követni. Közben azonban meggondolta magát és tovább utazott Becskerekre, ahonnan szombaton délután 4 órakor érkezett meg Sentára. Itt nyomban elment Gliicksthal Zoltán dr. drogériájába és végrehajtotta a gyilkosságot. A meggyilkolt gyógyszerész holttestéi! vasárnap a sentai zsidó temető hullaházába szállítottak, ahol felravataloztak. Jukics Ljubomirt hétfőn kisérték át a suboticai ügyészség fogházába. Marx kancellár mens bízik a londoni konferencia sikerében Parisból jelentik: A francia delegáció kedden délelőtt indul Londonba. Hogy kik lesznek a delegáció tagjai, még nincs véglegesen megállapítva. Eddigi diszpozíciók szerint. Heriot miniszterelnök. Clementel pénzügyminiszter és Nallét hadügyminiszter föltétlenül rész tvesznek a konferencián. Velük mennek a pénzügyminisztérium szakértői is. A L’Information-nak jelentik Brüsszelből, hogy a belga delegáció kedden indul a londoni konferenciára. A delegáció tagjai. Theimis miniszterelnök. Hymans külügyminiszter. Hmnecourt. a belga Ruhrdelegátus. Weil és Hut. a belga rajnai bizottság tagjai. A német kancellár a londoni konferenciáról Berlinből jelentik: A szombat esti sajtólakomán Marx birodalmi kancellár áttekintést nyújtott a politikai helyzetről. Utalt a német köztársaság nehéz gondjaira és hangsúlyozta, hogy a német gazdasági helyzet a Dawes-féle előterjesztés alapján végre erőhöz és szabadsághoz jut. Azután a londoni konferenciáról a következőket mondotta: — Távol áll tőlem, hogy a londoni konferenciáról, amelyre Németország a mai napig nem kapott meghívót, már ma ítéletet mondjak. De meg kell állapítanom, hogy a Macdonald és Herriot közt Parisban létrejött megegyezések a londoni konferenciához fűzött remények egy részét komolyan veszélyeztetni látszanak. Ha az a nagy gondolat, végrehajtani reméljük, valóban élő volna, akkor a győztes nemzetek is magától értetődőnek tartanák, hogy Németország, amelynek gazdasági és nemzeti létéért évek óta a játék folyik, most végre mint egyenjogú fél a tárgyalásokhoz volna bocsátandó. A német nép készséggel hajlandó jövőre is magára venni a szakértői előterjesztés nagy és nehéz terheit, amelyek angol megállapítás szerint a Versailles: békeszerződés határait és terheit is túlhaladják. ha végre ennek az áldozatnak értelmét és célját fölismerik. A német nép újból szerződésszerű viszonyokat kivan. Mi ismét azt akarjuk. hogy a versaillesi szerződés és a rajnai megegyezés teljes mértékben érvénybe lépjen és jogi alapul szolgáljon arra. hogy volt ellenfeleinkkel becsületes megértésben és kölcsönös hasznunkra tárgyaljunk. Végre valahára nemzeti szabadságunka és a többi néppel való teljes egyenjogositásunkat kívánjuk. Az amerikai kormány hoszszabb tanácskozásra szárait Oven Young Amerika szakértője Londonba menet átutazóban Cherbourgba érkezett. A gőzös fedélzetén egy újságíróval beszélt, akinek elmondotta, hogy a londoni konferenciára megy. — Londoni föladatom még nincs véglég megállapítva. — mondotta, — Washingtonból várok utasítást arra vonatkozólag, hogy hivatalosan akreditált döntőbíró szerepét játszhassam. Remélem, hogy e hónap végén Párisban leszek. Az a véleményem, hogy a londoni konferencia hosszabb ideig fog tartani és a tárgyaló felek alaposan megtárgyalják majd a teendőket. rint még julius hónapban letárgyalja dr. Töreky Géza kúriai biró tanácsa. A tárgyalásnak őszre való halasztásáról csak akkor lehet szó, ha a vádtanács helyt adna a védők által előterjesztett valódiság-bizonyítási kérelemnek. Ha a vádtanács ezt elutasítja, akkor julius 25-ike után a biróság megkezdi az Esküít-ügy főtárgyalását. Az is biztos azonban, hogyha a vádtanács elutasítja a valódiság bizonyításának kérelmét és a bíróság megtartja julius hónapban a tárgyalást, akkor a biróság eddigi tervei szerint nem a sorrendben első, tehát a megvesztegetési ügyet fogja tárgyalni a tanács, hanem Esküttnek később keletkezett bűnügyéi: a zsarolási, rágalmazás], lopási bűnügyeket. Györki Imre dr. a szerdára kitűzött vádianácsi tárgyaláson mindenesetre a két ügy együttes tárgyalását fogják kérni és minden törvényes eszközzel oda kívánnak hatni, hogyha júliusban csak az egyik ügyet tárgyalnák, akkor ne a második ügyet vegyék elő, hanem azt, amelyik sorrend szerint első, tehát a megvesztegetési ügyet. Az Eskiitt-ügy a vádtanács elölt Szerdára tűzték ki a tárgyalást Budapestről jelentik : Györki Imre dr. nemzetgyűlési képviselő, Eskütt Lajos védőügyvédje most adta be a büntetőtörvényszék vádtanácsához kifogásait a második számú Eskütt-pörben benyújtott ügyészi vádiratra. Köztudomású ugyanis, hogy Eskütt Lajos ellen két bűnügyi eljárás van folyamatban. Az egyik 1921. szeptember 10-én kezdődött és ebben Eskiittet 14 rendbeli megvesztegetéssel i vádolták. Ez az a bünügy, amelyet a közönség voltaképpen az Eskütt-féle bünperként ismer. Ä másik bűnügyi eljárás három év múlva, 1924. január 19-én indult meg — akkor, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy Eskütt nem akar megszökni és valóban rehabilitáltatni akarja magát akár ismert politikusok kompromittálása árán is és ebben többrendbeli zsarolás, továbbá aktalopás és rágalmazás a vád tárgya. Györki az utóbbi ügy vádiratára benyújtott kifogásaiban mindenekelőtt a | két por egyesítését kéri, azonkívül ellen-1 bizonyítást ajánl fel arra, hogy nem I Eskütt akarta megzsarolni a magyarl kormány tagjait, mint a vádirat állítja, | hanem egyes miniszterek kísérelték meg Eskütt Lajos megvesztegetését. Hallgatási dijat kínáltak Eskiittnek A védelem előterjesztése szerint | Eskütt tagadja azt, hogy gróf Bethleni István, Nagyatádi Szabó István, Poíányi | Aladár és Vásárhelyi Béla sérelmére! elkövette volna a vádiratban említett rágalmazásokat. Ugyancsak bizonyítékokat terjeszt elő a védelem annak bizonyítására, hogy Eskütt Lajos nem üzente dr. Zeöke Antal nemzetgyűlési képviselő utján gróf Bethlen István miniszterelnök, majd Nagyatádi Szabó István miniszternek azt, hogy amennyiben nem adnak neki 100.000 illetve 50.000 I daliárt, úgy olyan dolgokat fog nyilvánosságra hozni, hogy azzal a kormányt huszonnégy óra alatt megbuktatja. Sőt a védelem ellenbizonyitékct fog előterjeszteni s bizonyítani kívánja, hogy nem Eskütt üzente ezt a minisztereknek, hanem Esküttnek izenték ezt. Bizonyítani kívánja a védelem, hogy hallgatás fejében nagy összegeket ajánlottak fel Eskütt Lajosnak. Ami a földművelési minisztériumból állítólag- ellopott aktákat illeti, a védelem itt is a valódiság bizonyításának, illetve ellenbizonyításának széles mederben folyó elrendelését fogja kérni. Bizonyítani kívánja a védelem, hogy az állítólag ellopott aktékat, amelyeket a rendőrség Eskütt Lajosnál talált meg, Nagyatádi Szabó István miniszter személyesen adta át Eskütt Lajosnak. A későbbi Eskütt-iigyet tárgyalják hamarább Ami a főtárgyalás terminusát illeti, minden cáfolat ellenére megerősíthetjük korábbi értesülésünket, amely szerint az Eskütt-ügyet minden valószínűség szeBy» ti r » M rolgars p@r rendőri atrocitással Beák se jobb a Deákné vásznánál Néhány nappal ezelőtt a Bácsmegyei Napló »Polgári pör rendőri atrocitással« címen foglalkozott Deák András moli gazdának és feleségének bonyolult pörösködésével. A cikk kiegészítéséül a következő közleményt kaptuk: Deák Andrásnak és nejének Ferenc Annának a moli határban 15 lánc földje volt, kétharmad részben Deáknak, egyharmad részben feleségének^ a tulajdona. Minthogy Deák részeges, könnyelmű ember és alaposan tartani kellett attól, hogy vagyonát elpocsékolja — józan óráiban ezt maga is belátta — feleségével együtt ügyvédhez ment, akinél szerződést csinált, mellyel az ő vagyonilletősíégét gyerekeire íratta át. A gyerekek ügygondnoka, a községi közgyám. beleegyezett abba, hogy az igy átirt vagyon haszonélvezete egyenlő arányban illesse meg Deákot és feleségét. Deák később, -— látva, hogy igy vége a dinom-dánomnak, — szerette volna az egészet visszacsinálni. Az árvaszék előtt azt állította, hogy őt rendőrök veréssel megfélemlítették és igy kényszeritették arra, hogy, a szerződést megcsinálja. Minthogy azonban kiderült, hogy ez az állítása valótlan, az árvaszék a szerződést jóváhagyta. A szerződéskötés után Deák kiverte a házból a feleségét, aki igy kénytelen volt négy gyerekével együtt Petrovoszelóra költözni. Élelmeit, eltartást nem kaptak. Hogy a család éhen ne vesszen, Deákné kiadta jutalékát haszonbérbe, de Deák a haszonbérlőt nem, engedte a földön dolgozni, onnan elzavarta. Deákné azonban ragaszkodott a haszonbérleti szerződéshez és minthogy a bérlő nem fizetett, biztosítási végrehajtást vezetett ellene és lefoglalta a termést. Deák és felfogadott emberei vasvillával felfegyverkezve ellenszegültek és a zárgondnokot megakadályozták működésében. A zárgondnok kénytelen volt a rendőrséghez fordulni, aki az ellenszegülőket lefegyverezte. A rendőrség semmiféle tanút nem vert meg és nem befolyásolt vallomásra. Erre szükség nem volt, mert Deák csak később adott be előterjesztést, ami felett az eljárás folyamatban van. Iioravetz zenem'iker eskedés Timisoara (Temesvár, Románia) Világvárosi nivoju szaküzleí. Bármilyen zeneműre van szüksége, kérje egy lapon, gyorsan pontosan és a legolcsóbban kapja tólünk. Jegyzékek ingyen. 989
