Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-05 / 153. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1024 junius 5 CIRKUSZ ® s © Cip észh is tória Dr. Olvashatatlan Aláriás nevezetű fiatalember egy szép tavaszi napon be­állított a suszterjéhez. — Alászolgája. Mit parancsol?. Ezt kérdezte a suszter. — Czipöt szeretnék. Ezt felelte az Olvashatatlan, akit ez­után röviden kuncsaftnak fogunk ne­vezni. A suszter gúnyosan válaszolta: — Cipőt? Azt mindjárt gondoltam, hogy nem aszpirinért tetszett befárad­ni a suszterájba. Más kuncsaft már rég otthagyta vol­na a susztert, ha igy beszélt volna, de a mi kuncsaftunk ismerte az emberét. A susztereknek abból a fajtájából való volt, akiket politikus csizmadiának ne­veznek. Ök mondják az élet arany-böl­csességeit. A kuncsaft megismételte az óhaját. — Cipőt szeretnék. Azért mondom, hogy cigőt, mert hiszen csizmát is ren­delhetnék. — Uraságod nem rendelhet csizmát — felelt a mester — mert uraságod se nem gróf, se nem paraszt. Uraságod salda­­kontista, aki vagy cipőben, vagy pa­pucsban jár. Milyen cipőt parancsol? —< Sárgát. Egy szigorú feltételem van. A cipő ne legyen szűk! A mester hangosan felnevetett. — Óh mily balga világnézet! Hát tud-e egy kényelmes cipő olyan örömet szerezni a gazdájának, mint egy szűk? — Egy szűk cipő csak a suszternek okozhat örömet. És a házmester fiának. Mert neki szoktam adni, ha már nem tudom viselni. A mester összecsapta a kezeit. — Óh mily ferde felfogás! Hadd ma­gyarázzam meg önnek a szűk cipő elő­nyeit, amelyeket uraságod öntudatlanul is élvezett. A szűk cipő isteni örömet nyújt a gazdájának, amikor leveti. Hát ön hálátlan ember elfelejtette azt a nagyszerű örömet, amit akkor élvezett, amikor becses lábát kibujtatta a szűk cipőből. És azonkívül gazdaságos is a szűk cipő. Tovább tart, mert kíméljük... — A lábunkat! —■ Igen, azt is, de vele kapcsolatban a cipőt. Este rögtön levetjük és bizto­san sohse felejtjük el kaptafára verni. Mert hátha tágul. Mindezen előnyök fi­gyelembevételével uraságod egy igen praktikus cipőt fog tőlünk kapni. Jani mértéket veszünk. , Letérdelt a kuncsaft mellé és mérics­kélni kezdte a lábát. — Jani írjad! Én majd megadom a piértéket. Nyilvánvaló lett, hogy miért szeretik magúkat a cipészek mértékadó körök­nek nevezni. Pár pillanat múlva a mes­ter felkelt és ünnepélyes hangon mondta: — Megméretett és könnyűnek találta­tott! — Micsoda!! — A lába méretett meg és a cipő el­készítése könnyűnek találtatott. Urasá­­godnak a lábán nincsen semmi szabály­talanság, tehát könnyen csinálhatunk ci­pőt. A legkönnyebben. — Mii az ára? — Mi svájci frankban számolunk. Öí­­ven frank, azaz ötven aranykorona. — De kérem hisz az borzasztó sok. Békében legfeljebb 20 korona volt egy pár cipő. A mester hangosan kacagott: — Jó vicc! Uraságod úgy látszik, hogy nem tudja, hogy háború volt és minden megdrágult! Békebeli összegért akar valamit venni. Jó, hogy nem akar ezer forintért egy házat venni. — De kérem én aranykoronában fize­tek. Miért kell akkor duplán fizetnem? — Ja az más. De tudtommal ön pa­pírban fizet. Kilencszázezer magyar ko­ronát, azaz 800 dinárt. —< Igen. Ha 50 aranykoronát kér. — No látja. Aranyban alkuszik és pa­pírban fizet. Szép kis kuncsaft. Fizes­sen, mert rögtön emeljük az árakat. Dr. Olvashatatlan fizetett. De még ki­kötötte. — De jó legyen! Békebeli bőrből! — Az lesz! Egy hét múlva felvette a cipőt, egy hét múlva kiszakadt. Dühösen rohant a suszterhez.-* Disznóság! Már kiszakadt a cipő. Azok a rémhírek, amelyek hét­főn egy állítólagos budapesti je­lentés alapján a jugoszláviai saj­tóban a romártiai forradalomról megjelentek és amelyeket a Bács megyei Napló már kedden reg­gel megcáfolt, — élénken foglal­koztatták a nyugati államok saj­tóját is. Most a Central Radio ró­mai tudósítója bukaresti tudósí­tás alepján megállapítja, hogy a rémhírek Avarescu tábornok, volt miniszterelnöknek egy beszéde kö­vetkeztében terjedek el. Avarescu ugyanis vasárnap Bukarestben egy népgyülésen rendkívül éiesl Egy hete hordom*. A mester vállat vont. — Ne mondjon ilyet. Ez a cipő béke­beli, mint ahogy ön kívánta. 1913-ban csináltam egy kuncsaftnak. Visszama­radt. Tehát már 11 éves. Nem panasz­­kodhatik, hogy nem tartott elég ideig! Stella beszédet mondott a kormány el­len, amelyben kijelentette, hogy | ha kell, erőszakkal is azon lesz, 1 hogy a román politikai közéletet uj alapokra helyezze, Romániának a kisautón! többi államaival szemben elhidegült viszonyát újból megszi­lárdítsa és rendezze a besszarábiai kérdést, valamint Románia külföldi tartozásait. Bécsi és londoni jelentések szerint Románia ottani követsé­gei hivatalos cáfolatot adtak ki, amelyben közlik, hogy a világ­sajtóban elterjedt rémhíreknek semmi alapjuk sincs. problémákra vonatkozóan. Mr. Smith kíséretével együtt vasárnap délután utazik el« Budapestről és ju­nius 20-ig marad Géniben. Popovics Sándor, az u.i magyar jegybank elnöke, aki a Népszövet­ség pénzügyi bizottságának meghí­vására a múlt héten Londonba uta­zott. fontos tárgyalásokat kezdett a City bankáraival a magyar kölcsön plasszirozására vonatkozóan. A tár­gyalások Analizálása előreláthatóan a jövő hét első napjaiban megtör­ténhetik. Ekkorra Londonba érkezik Teleszky János, aki jelenleg még mindig Rómában folytat tárgyaláso­kat. Popovics londoni elfoglaltsága miatt a magyar jegybank működé­sének megkezdése Halasztást szen­ved. A jegybanknak ugyanis junius 10-én kellett volna működését meg­kezdenie. do miután a megnyitást még egy-két főtanácsülésnek, kell megelőznie, melyen Popovicsnak feltétlenül részt kell vennie, a bank üzletmenetét csak junius 15-ike kö­rül kezdi meg. és legszorgalmasabb tanulóinak, eddig mindig kitűnő osztályzatot kapott. A múlt héten földrajz óra alatt ez a kisfiú nem jegyezte elég gyorsan a könyvében azt. amit a tanitónéni­­ke jegyeztetni kivánt. Ezért a mu­lasztásért a nénike fültövön vágta a fiút. A kisgyerek otthon nem mert panaszkodni, kedden azonban olyan ! fájdalmai lettek, hogy elsírta meg­­veretése történetét az édesanyjának. A fiú hozzátartozóinak kívánsá­gára dr. Török Bála főorvos meg­vizsgálta a megvert fiút s konsta­tálta. hogy az ütés következtében dobhár­tyáján repedés jött létre s mint­hogy az azóta infieiólődotí, ál­lapota komoly. A kisfiúnak hosszadalmas orvosi gyógykezelésre van szüksége s igy nincs kizárva, hogy egész életére nyomorékja marad a földrajz órán kapott pofonnak. Hisszük, hogy a tanügyi hatósá­gok igazságos megtorló intézkedése nem marad el a tanítónővel szem­ben, aki nyilvánvalóan pályát té­vesztett, mert semmiképp sem való a tanügy szolgálatára. Késik a rádiórendelet végrehajtása A poítaügyi minisztérium nem intézi el a benyújtott kérvényeket Még az elmúlt év novemberében je­lent meg a Slusbene Noviné-ban a rá­diótelefonra vonatkozó miniszteri ren­delet, amely a leadó állomásoknak és felvevő készülékeknek az ország terü­letén való fölállítását szabályozza. A rendelet többek között kimondja, hogy a határtól busz kilométernyi körzetben tilos leadó állomást fölállítani. A föl­vevő állomásokra nézve pedig úgy in­tézkedik, hogy azok fölállítására a posta- és táviróügyi minisztériumhoz kell fordulni engedélyért. A rendelet kibocsátása óta egy félév múlt el anélkül, hogy végrehajtásának bármiféle nyoma volna. Az a nagy ér­deklődés, amelyet a közönség körében a rádiótelefon által nyújtott lehetősé­gek keltenek, sok amatőrt arra indított, hogy szabályszerű utón engedélyt kér­jen fölvevő állomás fölszerelésére. A posta- és táviróügyi minisztérium azon­ban még egyetlenegy ilyen kérvényt sem intézett el, úgy, hogy a rádiótele­fon fölállításának joga tekintetében aj legnagyobb bizonytalanság uralkodik. Ennek az a következménye, hogy mig a külföldön óriási mértékben emelke­dik nap-napután a rádióamatőrök száma és például Amerikában minden tizedik embernek van felvevőkészüléke, addig nálunk az embere1' legnagyobb része teljes tájékozatlanságban van a modem technika másutt már közismert esz* közéről. Paíics örömei Telefonmizériák — Villanybajok A nyári Szuboticát Palics teszí elviselhetővé, Palicson pedig az ide­gesíti az ott lakót és a kiránduló­kat. hogy mintha mindenki, akinek; hatalma és beleszólása van. arra tö­rekednék, hogy miképp lehet mo­lesztálni azt, akit sorsa Palicsra kényszerit. íme néhány palicsi panasz. 0 A melegfürdőket nyolc óra előtt nem lehet használni, holott igen so­kan vannak, akik reggel szeretné­nek* fürödni, mielőtt munkájukhoz hozzáfognak. Ezeknek a városba kell bejönni. A fürdőhelyről jöhet­nek a gőzfürdőbe. 2) Az esti és éjjeli villanyosjáratok unos-untalan hangoztatott hiánya megzavarja a bentlakók munkáját, a kirándulók szórakozását. 3) Az újonnan épült, vagy berende­zett vilialakásokba nem lehet vil­lanyórát kapni s igy nem lehet vilá­gítani. 4) Este nem lehet Palicsra telefonál­ni. Hétfőn este például elterjedt Szu­­boticán az a hir, hegy öt ember csó­nakázás közben belefulladt a palicsi tóba. A palicsi rendőrségnek elrom­lott a telefonja s még a rendőrkapi­tányság sem tudott meggyőződni, hogy a hír jgaz-e. Vasárnap tíz órától kezdve egy­általán nincs telefon. A telefon szempontjából Paücs egy rangban van a városoktól messze eső pusz­tákkal. Palicson is csak korlátozott nappali telefonszolgálat van. A szu­­boticai postahivatal már többizben tett felterjesztést, hogy Palicsot te-Ikintse a postaigazgatóság fürdő­helynek. A felterjesztéseknek sem­mi foganatja nincs. 6) Azaz valami mégis van. Eddig Palicson voltak úgynevezett nyár] telefonállomások. Azok. akik csak Magyarország szanálása a Népszövetség elolt Londonban tárgyalások folynak a köícsön elhelyezéséről Budapestről jelentik: J. Smith, a Népszövetség ellenőrző népbiztosa, aki most készíti elő jelentését a ma­gyar szanálási akcióban kifejtett egyhavi tevékenységéről, a jövő hét első napjaiban Genfben lesz és a Népszövetség júniusi tanácsülésén személyesen terjeszti elő a magyar rekonstrukcióra vonatkozó elaborá­­tumát. Mr. Smith ez alkalommal résztvesz abban a vitában, amelyet a Népszövetség tanácsülésén a ma­gyar szanálás ügyének napirendre tűzése előidéz. A tanácsülésre el­megy Mr. Smith-szel a magyar kor­mány delegátusa is. akinek a ma­gyar kérdés vitájában joga van a főtanácsban helyet foglalni. A ma­gyar delegátus személyére vonat­kozóan illetékes helyen még nem történt döntés, de nincs kizárva, hogy maga Bethlen István gróf mi­niszterelnök lesz Smith főbiztos uti­­társa. Smith még elutazása előtt megis­merkedik a parlamenti pártok veze­tőivel, mert meg akarja ismerni fel­fogásukat a szőnyegen levő nagy A Galambiskola taniiónojí süketre pofozott egy kis fiút Szuboticán a negyedik körben van az úgynevezett Galambiskola, ahova a magyar elemisía tanulók egy része jár elsajátítani az írás­­olvasás és számolás ismereteit. Meg lehet állapítani, hogy az iskola egyik tanitónője éppen nem galamb­­lelkű művelője a népnevelésnek. Nem szívesen foglalkozunk egy-egy iskola belső ügyeivel s nem tartjuk feltétlenül »tanbetyár<-nak azt a ta­nítót. aki kissé erélyesebb eszkö­zökkel tart fegyelmet. A Galamb­­uccai iskola harmadik osztályának | egyik tanitónője azonban a fegye- j lem fentartására olyan eszközöket | használ, amellyel szemben a tan-jj ügyi hatóságoknak feltétlenül intéz­kedniük kell. A múlt héten földrajz órán úgy fültövön vágott egy nyolc esztendős kisfiút, hogy ez valószínűleg egész életére nyomorékja marad a tanító­nő tanítási módszerének. A kisfiú hadiárva, apja a háború­ban eltűnt. Egyike az iskola legjobb Avarescu tábornok éles támadása Brafianu ellen Hivatalosan cáfolják a romániai zavargások hírét

Next

/
Thumbnails
Contents