Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-03 / 151. szám
4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 junius 3. Megkezdik a siovisadi iozsdepalota építéséi Noviszad város közgyűlése Noviszadról jelentik: Hétfőn délután négy órakor nyitotta meg Steicmovics Zsarkó dr. polgármester a szombaton megkezdett rendkívüli városi közgyűlés folytatólagos ülését. Először a noviszadi áru- és értéktőzsde igazgatóságának kérvényét tárgyalták a tőzsdepalota építésére szükséges telek eladása ügyében. A közgyűlés a kívánt telek eladásához hozzájárult, úgy. hogy a tőzsdepalota építését nemsokára megkezdhetik. Ezután még több kisebb telekügyet intéztek el. Tárgyalta továbbá a közgyűlés Wagner Károly dr. és Fenyő Ernő dr. volt városi orvosok nyugdíjügyét és Nikolics Brankó dr. bizottsági tag indítványára elhatározták, hogy az egész ügyet visszaadják a nyugdíj-bizottságnak azzal, hogy a két városi orvos nyugdiját a mai életviszonyoknak megfelelően állapítsa meg. Milics Tósa bizottsági tag indítványára elhatározta a közgyűlés. hogy Profínná Béla volt noviszadi polgármester nyugdiját is fölemeli. Több kisebb ügy elintézése után a közgyűlés este 6 órakor véget ért. CIRKUSZ ©ss© Ol imp iai-javaslat Igen tisztelt szerkesztő ur! Engedje «ieg, hogy mint a ZsAC (Zsugások Altruista Clubja) elnöke felemeljem tiltakozó szavamat azon mellőzés ellen, lamely bennünket az 1924 évi párisi olimpiászon ért. Mint tudni méltóztatik ebben az évben Párisban nagy olirnpiászt rendeznek, amelyen a futball, tennisz, torna, atlétika és minden egyéb játék képviselve van egészen sakkig. De csak a sakkig, illetve sak a sakkig. A sakknál megáliott a rendezőség, nem mert tovább menni egy lépéssel, hogy nagy nemzetközi kártyaólimpiászfc rendezzen Párisban. A kártya, minden játékok legkitűnőbbje kimaradt a műsorból. Érthetetlenül, mert a kártya jobban edzi a lelket és a testet mint akármelyik más sport. Alulírottak kérjük a kártyaküzdelmet beiktatni a műsorba. Bizonyltjuk, hogy a kártya (nemzetközi nyelven zsuga) népszerűbb és vakmerőbb sport, mint bármelyik. Ennek igazolására közöljük a következőket. 1. A bakkarat nagyobb ügyességet igényel, mint akár a gátfutás. Gátfutásban csali a lábukat törhetik ki az emberek, de a bakiiban nagyon könnyen a nyakukat. 2. A sulydabók és diszkpszvetők erejéhez képest csekélység az, ha egy kártyabajnok pl. hat ütést csinál a bakkasztalnál. Külön asztalnál volna az ütés-verseny, ahol rekordra menne a dolog.- Aki legtöbebt üt a bakk ellen, az nyeri az olimpiai'! bajnok címet. 3. A maratoni verseny mint kitartóverseny semmi ahhoz a kitartáshoz, ami egy hosszú preíeransz-partiehoz kell. Táv-preíeransz partiekat kell rendezni, amelynek keretében a világ legkiíartóbb kártyásai mérkőznének. Aki leghosszabb ideig bír játszani, az nyeri a bajnoki címet. 4. A szaladási-versenyek helyett, az olimpiai kártyajátékoknál olyan versenyt kell rendezni, , amelyikben az a vicc, hogy ne.m szabad elszaladni. Játék neme: ferbli. Akinek két ászt mutatnak és mégse szalad el, az bajnok. 5. A futball játéknál igen fontos dolog, hogy hol kell bevágni és hol kell passzolni. Mi ež a bakkarathoz képest? Ott kell csak aztán igazán tudni, ha ötöt vesz a poentőr, hogy be kell-e vágni vagy se. 6. Az ugratás — jeu de b.arré és egyéb lovasjátékok — helyett jöjjön a ferbli-olimpiász! Ott dominál igazán az ugratás! A ferblinél! A magyar csapatok ebben bizton verik még az Uruguay- i j át oko s ok at, is. 7. A vívás elavult, helyette az alsóst kell beállítani Egy kvárt a vívásban sohse olyan izgalmas, mint egy kvárt az alsósban. Pláne ha kasszakontra ellen mondják be. És igy tovább minden vonalon. A versenyek sportszerűségéhez se férhet kétség, Egyszerű sorsolással állnak fel a felele Első piros oszt. A selejtező mérkőzésben kiesnek azok, akik elvesztették a pénzüket és az Olimpiai Bizottságtól táviratilag kért pénz nem Feloszlatták a Kossnth-párt budapesti nagygyűlés ét érkezett meg. A középdöntőben tovább mérkőznek a felek, végül az marad a porondon, akinek még maradt pénze. Ha a pinkába vándorol a végén minden pénz, akkor a pinka lesz az olimpiai bajnok. A kártyaolimpiászt egyszerűsíti az is, hogy az egész mérkőzést nemzetköz; pénzzel, úgynevezett zsetonnal lehetne megjátszani és az olimpiai kiküldöttek is ilyen pénzt vihetnek él hazulról. Soraim közlését kérve vagyok kiváló tisztelettel a ZsAK nevében Olvash. al. Stella Ä Haljsfeurg-védo retadőrlanácsos Budapestről jelentik: A Kossuíhpárt vasárnap délelőtt tiz órára zászlóbontő nagygyűlést hivott öszsze a régi képviselőházba, amely ez alkalomból zsúfolásig megtelt. A gyűlés első szónoka Rupert Rezső volt, aki nagyhatású beszédében rámutatott a magyar politikai ^ élet alapvető bajaira. — Kisebb érdekeltségek exponensei — mondotta Rupert — bizományba vették a magyar néptől a politikát. A hatalmat a kispolgárok vezéreinek kell kezükbe venniük. A falunak és a városnak össze keli fognia. Ebben az országban pedig numerus klaususa van nemcsak a zsidónak, hanem minden szegény embernek, a munkásnak és a kispolgárnak egyaránt. Ez az állapot csak úgy változhat meg, ha a magyar nép minden terror ellenében, még nyílt szavazás esetében is, ki fogja nyilvánítani a szabad akaratát. A kormány nem számíthat arra. hogy még egyszer többséget szerez. Ezután Nagy Vince kezdett beszélni. de amikor azt a kijelentést tette, hogy a Habsburg-dinasztiához huzó eiemek veszélyeztetik az ország függetlenségét, Eíeha-rdt János rendőrtanácsos felpattant helyéről és elkiáitotta magát: — Nem engedem a dinasztiát bántani! A gyűlést feloszlatom! Óriási lárma keletkezett erre. A mintegy négyezer főnyi közönség lelkesen tüntetett Nagy Vince mellett és tiltakozott a rendőrtanácsos beavatkozása ellen. Nagy Vince szembeállt a rendőrtanácsossal. rácsapott az elnöki emelvényre és igy szólt: — Tiltakozom a gyűlés feloszlatása ellen! Nincs dinasztia! Az ön kormánya hozott egy detronizációs törvényt, önnek kötelessége volna ezt betartani! A rendőrtanácsos ingerülten válaszolt : _ — Én ezzel nem törődöm. Nem engedek izgatni a Habsburgok ellen! ; I Azután magából kikelve kirohant és még egy szakasz rendőrt hozott be. majd tulkiabálta a nagy lármát: —• Tessék azonnal távozni. A következő percben a rendőrök tuszkolták kifelé a tömeget. Horváth Zoltán mozdulatlanul állt a helyén, mire Eichardt rendőrtanácsos odalépett hozzá és igy szólt: — Tessék távozni, mert különben kivezettetem és letartóztatom. Horváth Zoltán erre igy válaszol: —• Hozza ide a rendőreit és próbálja meg! A tömeg kitódult az uccára és menetté alakulva vonult végig a Muzeum-köruton. Útközben a Himnuszt és a Kossuth-nótát énekelték és sokan a köztársaságot éltették. Végül a tömeg Rupert Rezső, Nagy Vince és Horváth Zoltán felszólítására szétoszlott. „Miért lőtte aggon az uramat?4* I hagyta volna életben szerencsétlen \ gyermekem atyját! Csaruga sápadtan, megtörtén áll az asszony előtt, szemeit lesüti és nem válaszol. A Szulencsiccsal való szembesítésnél az asszony kijelenti, hogy Szulencsics Lakát,, aki erdei munkás volt. jól ismeri, mert ura többször jót tett vele. Nem hitte volna, hogy ilyent kövessen el ellenük. Prpics Pável vádlottat nem ismeri. Rplmer Mijo vukovári "törvényszéki tisztviselő, aki a tompojevcii ügyben- a nyomozást vezette, elmondja. hogy Csaruga beismerte előtte, hogy ö lőtte agyon Birkmayert. Csaruga kijelenti, hogy azért ismert be mindent, mert a csendőrök megverték. Kristek Mária ostrosincii lakos elmondja, hogy a- rablók éjszaka támadtak házukra. Mivel nem tudtak pénzt adni, apját agyonlőtték. Csarugában felismeri apja gyilkosát. A tárgyalást kedden folytatják.----------------. -----------Hangverseny a suhoticai városházán A sznboticai- jótékonysági egyesületek széleskörű akciója a rokkantakért A Szubotica-keriileti Rokkantak Szövetsége, — amint már közöltük, — Édese vies rendőrkapitány vezetésével városszerte nagyszabású akciót indított rokkantnap rendezésére. Az egyesület a rendezésre felkérte valamennyi szuboíicai jótékony egyesület vezetőit, hogy vegyenek részt nemzetiségi külömbség nélkül a humánus akcióban, annál is inkább, mert a befolyó adományok szintén nemzetiségre való tekintet nélkül kerülnek felosztásra a rok! kantszövetség tagjai között. I Szombaton délután tartották a jóté-Í konysági egyesületek vezetői e tárgyban értekezletüket a városháza kis tanácstermében Gyorgyevics Dragoszláv Ifőispán nejének elnöklete mellett. A rokkant-napok védnökéül egyhangúlag Gyorgyevics Dragoszldvnét és Damjanovics Miroszldvnét, Szubotica város katonai parancsnokának nejét, a rendező-bizottság tagjaiul pedig Malagurszld Albené polgármesternél, özv. Hartmann Rafaelnéí, Cohnen Viilmosnét, Szudárevics Ferencnét, dr. Fenyves Ferencnét, özv. Rádics Jánosáét, Spórer Mórnét, Szántó Róbertnét, Stagliár Rudenét, dr. Singer Simonnét, Kriszhaber Jenőnét, |özv. Csajkás Kálmánná,' özv. Czéner Andornét, dr. Szántó Gábornét, Hideg Rellát, Peich-Tukuljac Margitot, Pietsch Ferencnét és Diniek Máriát választották meg. A terv szerint junius 14-ikén szombaton és 15-ikén, vasárnap tartják meg a rokkantnapot. Az első napon délután 4 órakor nagyszabású hangversenyt rendeznek Szubotica város nagy közgyűlési termében, amelyet a háború óta ez alkalommal hasznúinak ismét ilyen cél- I ra. A hangversenyen a »Granicsdr« és I »Névén* szerb dalárdák és a sznboticai \ Munkásdalárda szerb és magyar dalo; kát énekelnek. A műsoron ezenkívül e!l sőrangu magánszámok fognak szerepel- I ni és az előadás szerb és magyar nyel-I ven fog lefolyni. Az értekezleten elhajjtározták, hogy elsőrendő művészi elő! 2 adást rendeznek. Ezenkívül szombaton gyűjtést rendeznek a templomok előtt a rokkantak számára. Vasárnap Paíi- I csen lesz rokkantnap, este pedig kall báré. I A részletes műsor megállapítása vé- Igett a rendező-bizottság kedden délután |5 órakor értekezletet tart a városháza 1 kis tanácstermében. A rendező hölgyek a gyűjtésre a szuboticat urieányokat kérik fel, akiket csütörtök délutánra hívtak meg a városháza tanácstermébe a további teendők megbeszélése végett.---------rnmrn.rnmmmmBBmaBBBSBmBmammmmmm-------! 1 Elsőrendű, órát, melyben bízni lehet § • Doxát vagy Ómegái csak Krékasnál | Farkas-ház. [vehet- | Megrázó szembesítés a Csaruga-pör keddi tárgyalásán Oszijekről jelentik: A Csarugaboinpör hétfői, tárgyalásán először Plastyák István ostrosincii lakost hallgatták ki. akit 1922 juíius 3-ikán raboltak ki. A tanú elmondja, hogy az említett napon csendőrruhás egyének jelentek meg nála, akik elmondták. hogy az oszijeki csendőrségről küldték ki őket. hogy Ostrosinciben rendet teremtsenek. Felszólításukra enni adott a csendőröknek, majd étkezés után a tanút azon a címen, hogy felségsértést követett el. megbilincselték és magukkal vitték Csaruga elé, aki szintén csendőrruhában volt. Csaruga kihallgatta. Mikor tiltakozott a felségsértés vádja ellen. Csaruga rákiáltott: — Kár tagadnod. Pastes maga tett ellened Oszijeken feljelentést és megparancsolta., hogy idejöjjünk. Amig őt kihallgatták, a többi rablók lakásában atyjiát teljesen kifosztották Később a tanút szabadon engedték. Ugyanekkor a rablók Osírosinciben betörtek Kristek Istvánhoz, akit megkinoztak és meggyilkoltak. A szembesítésnél kijelenti, hogy Csaruga hallgatta őt ki. Szerinte bizonyos. hogy Csaruga lőtte le Kristeket. inert csak nála volt fegyver. Csaruga ezt tagadja. Markovics elnök ekkor felmutatja a fegyvert, amellyel Kristeket megölték és fel-I szólítja Csarugát. hogy vegye azt kezébe, amit Csaruga vonakodik megtenni. Birkmayerné kihallgatása Ezután a rablóbanda legvéresebb tettének, a tompojevcii erdészlakban elkövetett gyilkosságnak ügyé- P ben Birkmayer Ferencnének, a 1 meggyilkolt erdész feleségének kihallgatását kezdte meg a bíróság. Aj támadásnál Birkmayerné is megsebesült és felkötött karral jelenik! meg a biróság előtt. A tanú izgatott hangon elmondja, j hogy vacsoránál ültek, amikor a l csendőrruhás rablók betoppantak az j erdészlakba. Egyik rabló mindjárt] fejbeütötte egy revolverrel a férjét, utána rögtön lövés dördült el és férje. aki fejlövést kapott, azonnal holtan esett össze. Ö a mellette ülő kis gyermekét karjára kapta, hogy megvédje, azonban egy lövés őt is karján találta. Rémületében a másik szobából kihozta a kulcsokat, átadta a rablóknak és megkérte őket, hogy inkább vigyenek el mindent, de ne bántsák őket. Az elnök elrendeli a szembesítést, i ami megrázó jelenetek közt folyt le. Az asszony remegő hangon j mondja Csarugának: Miért lőtte agyon az uramat? Mindent odaadtam volna, csak
