Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-28 / 175. szám

Poštama plaćesa « gotovom Ünnepi SZäüS — Ára 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1924 junitis 28. 175. szám Megjelenik mta4£4ureggei> ünnen után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ui.l. (Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Focsiére-palota) Ärafas Meghatva állunk meg a szőke táblák előtt, amivel a természet jutalmazza meg az emberi ipar­­kodást. Meghatva állunk meg bő­séges ajándéka előtt a földnek, mely élettel fizet a verejtékért s uzscrakemattaMizeli vissza a rá­bízott magot. Es meghatva néz­zük munkáját annak a gyönyörű parasztnak, akinek testét bronz­­színűre szitta a nap, de a sze­mében a búzavirág kéklik s két karjának játékos izmai kévékben fektetik le a mezők szőkeségét. Ez a munka az ősember mun­kája s ez a meghatottság is az ősember meghatottsága. A N.ean­­der völgyéből kilépő ősünk is így állhatott meg a búzatáblák előtt. Talán más szerszámmal, talán nem ilyen bőségben aratott ő, aki embervért kevert áldozatába, ami­kor vetett s ifjú testet áldozott fel, amikor aratni készült, mégis azalatt az ötvenezer év alatt, ami bennünket az első em.bertő! el­­válasz!, nTTg van ez emberi mun­kának és értelemnek még olyan területe, ami felett ilyen változás nélkül szállt el félózázezer esz­tendő. Csak a fantázia nehezen bil­lenő mérlegére tudjuk helyezni azokat az eseményeket, amelyek irányt adtak az emberi kultúra fejlődésének, de hiányzik az a biztos mérték, meg az e mérle­gelő képesség is hiányzik, ami­vel el tudnánk dönteni, melyik találmánynak, melyik fölfedezés­nek, melyik uj gondolatnak, uj hitnek köszönhet legtöbbet az emberiség fejlődése ? Forradalmat csinált az első kőbalta, az első kőhorog is, de a bronznak, vasnak fölfedezése is korszakot jelöl meg a történelemben. Az első betű, az első vitorlás, az első gőzgép, az első motor, az első koksz, amiből a XVIIJ. és XIX. századok ipari forradalma fejlődött ki, a puskapor vagy az első megszelídített lő, Konfucse vagy Budha, a római császárság gondolata, vagy a kereszténység hite, Amerika fölfedezése yagy az első lencse, a könyvnyomtatásnak vagy a vérkeringés tanának föl­fedezése, — hol van a történelmi gondolkodásnak az a monumen­tális mérlege, ami ezeknek súlyát és jelentőségét föl tudná mérni s egymással össze tudná hasonlí­tani. Csak érzések és intuíciók felelhetnek a tudomány romanti­kus kérdéseire. Vannak, akik azt hirdetik, az első elvetett gabona­szemhez fűződik az emberiség történelmében a legnagyobb vál­tozásnak, legátalakitóbb forrada­lomnak emléke. Talán ennek emlékére rezoná­lünk most is, az idők Óceánjának túlsó partján ? Talán azért tudunk forró szerelemmel, áldó hálával ráborulni örök anyánkra, a Földre, mi korcs polgárok, hitetlen hívők, véreskezü vezeklők, istentagodó apostolok — szegény, szegény emberek. Gondolatok születnek és elmúlnak, hitek, kétségek, jég­korszakok és aranykorok viharoz­­hatnak el a történelem országút jain, a történelem sirkertjében sürü erdőként sötétlenek már az uj világot Ígérő gondolatok, vilá­got felszabadító ígéretek kereszt­fái, — minden elmúlik, minden összeroskad, porrá, hamuvá, em­lékké válik minden : hit, gondo­lat, küldetés, erő, csak egy ma­rad örök, változatlan, dajkánk, öleltetőnk, anyánk, eltartónk és termelőnk : a föld. A föld ünnepe kezdődik most: az aratás. Búcsút járunk a búza­táblák csodájához, kezünkbe most nem keresztet, de kaszát szén­iünk és betlehemi áhítattal kö­­szöntjük megszületését a kenyér­­nekr íjz az áhítattá forrósodó hála tette,'ab első ember oltárkövére a búzák*,;‘ez választotta az iáten tes­tende-szimbólumává . a kenyerei. A fj$í& ajándéka ő, Gaea'anyánk vele: táplálja gyermekeit, minden harcunk diadala, minden fáradsá­gunk jutalma, minden verítékünk megfizetője a kenyér. A történe­lem érte volt, háborúk érte foly­tak s az az igazi tudomány, ame­lyik nagyobb karéj kenyeret ad az embernek. Nincs igazabb, nincs zengőbb, nincs méltóbb himnusza az élet­nek, mint a kaszák pengése. Elbocsátották állásukból amfctai ható Hidden* okozóit Fenyegető levelet kapott a trieszti jugoszláv követség A belpolitika hírei Eeogredból jelentik : A belpo­litikai helyzet sehogyan sem akar nyugvópontra jutni s a feszült­ség a szembenálló párt-csoportok között egyre erősödik. Magában a radikális-pártban is nagy izga­lom uralkodik a kormány-rekon­strukció folytonoshalogatása miatt, amely egyes kormánypárti kép­viselők szerint, rossz vért szül az ország lakossága körében. Az el­lenzéki képviselők, akik kerüle­teikből fellátogstnak a fővárosba, egyértelműen azt hangoztatják, hogy a nép hangulata rendkívül elkeseredett — különösen az adók miatt — és a választók az ellen­zéki képviselőktől még az eddi­ginél is erélyesebb fellépést vár­nak a kormánnyal szemben. Az olasz-jugoszláv határ­incidens álarcosai A kormány pénteken Pasics miniszterelnök elnöklésével mi­nisztertanácsot tartott, amelyen Srskics belügyminiszter és N ncsics külügyminiszter tettek előterjesz­tést az olasz-jugoszláv határinci­dens ügyében. Bejelentették, hogy a vizsgalat erélyesen folyik az ügy földerítésére, azonban letar­tóztatások idáig még nem történ­tek. A belügyminisztérium köz­­biztonsági osztályának főnöke, Lázics Zsika személyesen utazott le az affér színhelyére és maga vezeti a nyomozást. Megállapí­tást nyert, hogy fl jugoszláv pénz­ügyőrök ellen álarcos emberek kö­vették el a merényletet. Az olasz jelentésekkel szem­ben, amelyek szerint két halottja van a támadásnak, a jugoszláv vizsgálóbizottság megáll apitotta, hogy csak egy olasz pénzügyőr esett el a harcban, egy pedig sú­lyosan megsebesült. A belügyminiszter bejelentette a minisztertanácson, hogy azokat a határrendőrségi tisztviselőket, akiknek kötelességük lett volna elhárítani az incidenst, felmenti állásuktól. Nincsics külügyminiszter beje­lentette a minisztertanácson, hogy a trieszti hatóságoktól értesítést kapott az olasz részről lefolytatott vizsgálat eredményéről. Az olasz kormány megbízásából Lorzicci ezredes vezeti a vizsgálatot, pár­tatlanságára jellemző, hogy máris fölmentette a szolgálat alól az olasz királyi hadsereg egyik fő­hadnagyát, aki az incidens megelő­ző éjjelen, amikor olasz részről tá­madták meg a jugoszláv pénz­ügyőrséget, a planinei határsza­kaszon szolgálatot teljesített. A trieszti fascista-körökben egyébként rendkívül izgatott a hangulat a határincidens miatt és a trieszti jugoszláv követség ál­landóan fenyegető levelet kap, úgy hogy a rendőrség jónak látja ka­tonasággal őriztetni a követség épületét. Római távirat szerint az olasz kormány táviratilag utasította beogradi ügyvivőjét, hogy a ju­goszláv kormánynak energikus tiltakozását fejezze ki a merény­iét miatt és a legmesszebbmenő módon követeljen elégtételt. Az ügy azonban a beogradi kor­mány keddi táviratával, amely­ben sajnálkozását fejezi ki az ese­mények miatt, elintézettnek tekint­hető. Agrár lázongásod Dalmáciában S'monovics agrárminiszter elő­terjesztésére a kormány elhatá­rozta a minisztertanácson, hogy Szlavóniában a nasjei és dolnja-mi­­hajtövei járásokban karhatalommal fogják elvenni a föld egy részét az oltani helyi földigénylőktől, akik azt négy év előtt birtokbavették és ez elvett földet a dobrovoljácok közölt fogják szétoszlani. Az ag­­rárreformminiszterium szerint ezek a földigénylők annak idején több földet kaptak, mint amennyi meg­illette volna őket. Az agrárminiszter arrói is re­ferált, hogy Dalmáciában újból agrárlázongások törlek ki, amiből kifolyólag harminc földművest már letartóztattak. Akik Dalmá­ciában az agrárreform utján föld­höz jutottak, nem akarják az ál­lamnak lefizetni a kötelező bért. Kétféle földet osztottak ugyanis fel Dalmáciában: a feudális jel­legű nagybirtokokat, amelyek után az állam nem követel bért és o magánjogi utón felosztott földek, amelyek után a bérfizetés kötelező. Az érdekeltek azonban nem hajlandók azt megfizetni, a miből állandó incidensek vannak. A minisztertanács még a posta­ügyi miniszter előterjesztésére el­határozta, hogy négy tévirászt küld állami ösztöndijjal Parisba a lávirász-főiskolára, majd elhatá­rozták, hogy Péter király dubrov­­níki szobrának julius hó folyamán történő leleplezésén a kormányt Trifunovics Mica építésügyi mi­niszter fogja képviselni. Politikai körökben hire terjedt, hogy a pénteki minisztertanácson ismét éles ellentétek robbantak ki a kormány radikális- és Pribicsevics­­párti tagjai között, azonban e hir valódiságáról nem lehetett az esti órákban meggyőződni. Radikális képviselő éles támadása Janjics miniszter ellen Politikai körökben rendkívül nagy feltűnést keltett Dodics Alexa radikális-párti parasztképviselőnek az ellenzéki „Pravda“-ban pénte­ken közzétett nyilt levele a le­mondásban levő Janjics vallásügyi miniszterhez. A rendkívül durva hangú levélben Dodics megvá­dolja Janjicsot, hogy kerületében ellene agitált és azzal fenyegeti, hogy ő ugyanezt fogja tenni Janjics kerületében. Ezután egy­általán nem válogatott szavakkal a korrupció legfőbb hordozójának mondja Janjicsot, akit Rasputin­­nak nevez, végül pedig azzaí fe-Lapimk mai száma 20 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents