Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-27 / 174. szám
1924 junius 27 BACSMEGYEI NAPLÓ Nem javítják a vasúti kocsikat Több száz hasznavehetetlen vagon vesztegel Zsednik és Snbotiea közt A Noviszad felől Szuboticára érkező utasoknak feltűnik, hogy Zsedniktől egészen a szuboticai pályaudvar kezdetéig két sínpáron több száz megrongált. törött vagon vesztegel hónapok ófa. E forgalmon kívül helyezett vasúti kocsik egy része csakugyan hasznavehetetlen, azonban a kocsiknak legnagyobb része csupán csekély javítást igényel ahhoz. hogy ismét átadható legyen a forgalomnak. Hónapok óta állnak már ezek a vagonok Zsednik és Szubotica között a nyilt pályán, anélkül, hogy azokat használható állapotba helyeznék Egy hónapon belül annyi vasúti kocsit lehetne megjavítani.* csak a Szubotica előtt veszteglő vagonok közül, hogy ezáltal a szuboticai vasutigazgatóság területén már érezhetően egyhülne a vagonhiány. adják el és a közönség, amely rendszerint csak a mindennapi szükségletét szokta beszerezni, hét óra előtt kénytelen volt a piaci árusoknak előző napról megmaradt áruit megvásárolni. mert a friss áru csak késő délelőtt került a piacra. Malagurszki polgármester a termelők kívánságát jogosnak találta, a tilalmi rendelkezést megszüntette és megengedte a piaci árusoknak, hogy péntektől kezdve már hét óra előtt is vásárolhassanak a termelőktől. Földrengés volt Budapesten A lakosság az uccára menekült — A földlökések nem okoztak kárt Pénz kell a petícióhoz Húsz milliói kór a magyar nemzetgyűlés a tarpai választóktól Budapestről jelentik: Zsirkai János fajvédő képviselő mandátuma ellen, akit a tarpai kerületben választottak meg képviselőnek, a kisebbségben maradt és másutt megválasztott Nagy Ernő pártja — mint ismeretes — petíciót adott be, arra hivatkozván, hogy a választók nem szavazhattak le. Kétczerötszázhetvennyolc választó közül csak hatszázhusz jelenhetett meg az urnák előtt, a többieket, akik Nagy Ernőre akartak szavazni, a karhatalom megakadályozta, hogy a szavazóhelyekhez juthassanak. A nemzetgyűlés harmadik bírálóbizottsága annakidején elrendelte a vizsgálatot. A bizottság csütörtök délben Nemes Bertalan elnöklésével ülést tartott és az ugyancsak fajvédő Petrovácz Gyula előadása alapján a felek meghallgatása nélkül abban állapodott meg, hogy elrendeli, hogy a vizsgálat befejezéséhez szükséges költségek céljaira a panaszoló tarpai polgárok húszmillió koronát helyezzenek letétbe. Budapestről jelentik: Csütörtökre virradó hajnalban a főváros jobbparti oldalán földrengést éreztek. A Meteorológiai Intézet hat helyről kapott jelentést földrengési megfigyelésről. A földrengés kifejezésre jutott rezgéssel és ablakcsörrenéssel. Lámpa rezgése vagy ingása legtöbb helyütt nem volt érezhető. A jelentések hét lökésről számoltak be. A Várból egy mérnök betelefonálta az intézetnek, hogy családja tagjai két lökést, éreztek az ágyban alvás közben és fölébredtek. A Zugiigeíből hasonló jeleniés érkezett két lökésről, az ablakok rezegtek és az alvók felébredtek. A Jánoshegyi kilátó-vendéglő azt jelenti, hogy két lökést éreztek, amelyek olyan erősek voltak, hogy az asztalokon levő poharak táncoltak. Dr. Moór Béla orvos a Németvölgybői azt telefonálta, hogy lakásának a teraszán érezte a két lökést, amely a szalonban levő két csillárt is megingatta. A zugligeti Csermely-uccában is két lökést éreztek, az ablakok megrezzentek, az alvók fölébredtek. Az emberek felöltözködtek és kint járnak az uccán, nem mernek lefeküdni. A Meteorologiai Intézetben éjjel 11 óra 34 perc 50 másodperctől 11 óra 35 percig figyelték meg a földlökéseket. Körülbelül tíz másodperc alatt volt két lökés érezhető. A pesti oldalról semmilyen jelentés nem érkezett. Mindenesetre sajátos tünet, hogy a földrengés a budai oldalra szorítkozik. Csak a szeizmográf nyomán lehet majd pénteken megállapitani, hogy honnan jött, milyen távolságról és milyen erősségű volt a földrengés. A földrengés valószínűen nincs öszszefijggésben a kecskeméti medencehorpadással, mert Pestről nem érkezett jelentés és a földrengés csak Budára szorítkozik. Dr. Szalay László meteorológiai adjunktus, aki a csütörtökre virradó hajnalban ügyeletes szolgálatot teljesített a Meteorológiai Intézetben és akihez az összes jelentések befutottak a budai kettős földlökésről, azt a véleményét fejtette ki, hogy a földrengés egészen lokális jellegű lehetett, oka pedig hegyomlásban, hegycsuszamlásban, vagy valamilyen más földfeszülésben keresendő. A földrengés gyengeségét mi sem jellemzi jobban, mint hogy a Nemzeti Muzeum pincéjében levő szeizmográf nem jelezte, ami azt bizonyltja, hogy a földlökések csak igen kis területre szorítkozhattak. A budapesti földrengéstől teljesen függetlenül, a szeizmográf távolabbi, rendkívül erős földrengést is jelzett, amely igen hosszú ideig tartott. Az eddigi számításokból megállapították, hogy ez a földrengés rendkívül távol, mintegy 12.000 kilométernyi távolságban. valószínűleg Délamerikában vagy Ausztráliában lehetett. férfirahló bárónő kalandja A Club-kávéházi gyilkosság egyik tettese megverte és kirabolta a vonaton a kivégzett Cserny barátnőjét Hét ára előtt Is vásárolhatnak a kofák Malagurszki polgármester megszüntette a tilalmi rendeletét A szuboticai rendőrség a drágaság letörése érdekében még régebben elrendelte, hogy piaci kofák bét óra előtt nem vásárolhatnak termelőktől. hogy ezáltal a közönség olcsóbban hozzájuthasson a termelők áruihoz. A termelők, de a piaci árusok is. rendkívül sérelmesnek találták a rendőrség tilalmát és többszöri kisérletezés után csütörtökön délelőtt ismét megpróbálkoztak azzal, hogy a hatóságokat rábírják a sérelmes rendelet visszavonására. A termelők csütörtök délelőtt küldöttségileg felkeresték Malagurszki Albe polgármestert és kérték, hasson oda. hogy a sérelmes rendelkezés a jövőben megszűnjön és a piaci árusok már hét óra előtt is bevásárolhassák szükséges terménykészletüket. A termelők kérésüket azzal támogatták, hogy a rendelet betartásával a gazdasági szezon idején sok időt elveszítenek azáltal, hogy terményeiken csak a késő reggeli órákban adhatnak túl, azonkívül a rendeletnek nincs gyakorlati haszna sem a közönség javára. miután a termelők árukészletüket többnyire egy mennyiségben Budapestről jelentik: A katonai vá rosparancsnokságon néhány nappal ezelőtt báró Beer Vilmosné följelentést tett Abday Gusztáv volt színész és katonai nyomozó, valamint Kende Ernő állítólagos katonai nyomozó ellen, akik állítása szerint utazás közben egy vasúti tűikében megtámadták, megverték és ötödfél millió koronát elraboltak tőle. A városparancsnokság a fel]elérteiteket előáilittaíta, de miután megállapították, hogy már egyikük sem .artozik katonai állományba, áttették az ügyet a rendőrségre. A rendőrségnek az ügy valamennyi szereplője régi ismerőse. Báró Beer Vimosnét, aki a közismert illemhelyvállalkozó felesége, a proletárdiktatúra bukása után őrizetbevették azon a címen, hogy a Lenin-fiuk hírhedt vezérének, Cserny Józsefnek barátnője volt a kommün alatt. A dúsgazdag asszonyt családja egyik törvényszéki elmeszakértő segítségével bolondnak nyilváníttatta, mire szabadlábrahelyezték. Kende Ernő ellen képhamisitás miatt többizben volt már eljárás folyamatban, m'jg Abday Gusztáv a Club-kávéházi gyilkosság egyik' főtettese, aki kormányzói kegyelemmel szabadult fogságából s most vásárcsarnoki zöldségárus. Abday és Kende a következőképpen adták elő a rendőrségen a tényállást: Beerné néhány hónappal ezelőtt beleszeretett egy nős emberbe, aki nekik jó barátjuk és aki rövid ismeretség után szakított BeernéveL Az asszony ekkor hozzájuk fordult, hogy a hűtlen lovagot szerezzék vissza neki. Abdayék el is utaztak a hűtlen szerelmeshez, aki azonban hallani sem akart az ismeretség felújításáról. Erre Beerné megbízta őket, hogy utazzanak el még egyszer barátjukhoz, itassák le és öntudatlan állapotában erőszakkal szántsák föl Budapestre. Abday és Kende az újabb megbízást elfogadták s Beernével együtt utrakeltek. Alig haladt a vonat néhány kilométernyire Budapesttől, Abdayék szóba hozták Beerné előtt az anyagiak kérdését és kijelentették, hogy most már másodszor teszik meg a fárasztó utat és a további kockázatos teendőkre már nem is vállalkoznak, ha Beerné négy és félmillió koronát ki nem fizet nekik. A bárónő erre — Abdayék állítása szerint — önként átadta nekik a kívánt összeget, mire ők tovább folytatták az utat és a helyszínére érve, felkeresték barátjukat. Elvitték egy kocsmába, a hol a megállapodás értelmében itatni kezdték. Beerné, aki az állomáson hátramaradt, hogy ott várja be a fejleményeket, időközben megunta a várakozást és mert gyanakodni kezdett, hogy a férfirablók megszöktek, utánuk ment. Amint Beerné megjelent a vendégszoba küszöbén, nem várt jelenet következett. A visszahódítandó barát felugrott helyéről és úgy elrohant a vendéglő helyiségéből, hogy többé nem találhatták meg. Áz alaposan felsült társaság erre eredmény nélkül indult vissza Budapestre. Útközben Beerné, arra való hivatkozással, hogy teljesen pénz nélkül maradt, visszakért Abdayéktól egymillió koronát és ők vissza is adták a I kért összeget. Beismerték Abdayék, hogy a vonaton összetűztek és eközben Beernét meg is verték. Ekkor azonban már — állításuk szerint — a pénz náluk volt és csak azért verték meg Beernét, mert »« kommunizmust és Cserny Józsefet élte tie. « A rendőrség tovább folytatja a nyo"mozást a titokzatos ügyben. Száztizezer hektőliter bort lehet exportálni: Cs ehszloväkiäba A verseci borvidékre tizenhatezer hektoliter kvóta jut Becskerekről jelentik : A becskerekl kereskedelmi és iparkamarához rendelet érkezett a kereskedelemügyi mi-! nisztériumtól, amelyben a minisztérium-j a Csehszlovákiába kiszállítható bor-, mennyiség felosztásáról intézkedik. j A rendelet értelmében az S. H. S. királyságból 110.000 hektóliter bort lehet exportálni Csehszlovákiába, még pedig Versec vidékéről 16.000,; a Szerémsépből 18.000, Ne pót in vidékéről 8.000, a mostari kerületből 4000, Dalmáciából 46.000 és Szlovéniából 12.000 hektóliter hordóbort. Az üvegborból összesen 10.000 hektoliter kiszállítását engedélyezi a kormány, amely Bácskából borárut egyáltalán nem enged exportálni Csehszlovákiába. A kereskedelemügyi minisztérium kiviteli engedélyt csak olyan bizonylat alapján állít ki, amelyben az illető bortermelő igazolja, hogy a rendeletben felsorolt valamelyik bortermő kerületbe lottózik. A kiszállítandó áru eredetét is igazolni kell a szállítónak, valamint azt is, hogy a bor hány szá-zalékos alkoholt tartalmaz. £>. oldal.' 1 Hitvesgyilkosságért tizenöt évi fegyház Főtárgyalás a suboticai törvényszéken A múlt év Szilveszter napján vóre3 esemény játszódott le S^uboticán a Zitarska-uccában, Sefcsics István vendéglőjének egyik szobájában. A vendéglőben megjelent Babiánovics Márkó 31 éves szuboticai gazdálkodó és feleségét, Milunovics Máriát, —. aki a Sefcsics-féla vendéglőben mint iccés volt alkalmazásban —- késsel többször megszurta. A rögtön alkalmazott orvosi segély ellenére a szerencsétlen asszony pár órai szenvedés után belehalt sebeibe. Babiánovics a véres tett után futásnak eredt, de a rendőrség elfogta. Azóta vizsgálati fogságban van az ügyészségen. Csütörtökön ítélkezett ebben a bűnügyben Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa. A közvádat Marusics Koszta államügyész, az ügyészség vezetője képviselte. A "védelmet Székely, Zoltán dr. ügyvéd látta el. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy; bűnösnek érzi-e magát, a vádlott igy felel: — Bűnös vagyok én is, de ő is. Ezután rendkívüli bőbeszédűséggel többször sírva fakadva ismerteti hat éves családi életét. A véres eseményt úgy, adja elő, hogy a korcsmában a felesége egy nagy kést látott, azt hitte, hogy az asszony le akarja szúrni, kikapta a kést a kezéből, a többire nem emlékszik. A vádlott kihallgatása után megkezdődött a bizonyítási eljárás. Sefcsik Stipán vendéglős az el;5 tanu. Semmi szóváltást nem hallott a házasfelek között. Egyszerre csak azt látta, hogy az asszony roskadozó léptekkel próbál menekülni. A kést, amivel Babiánovics szúrt, magával hozta. Babianovicsné dolgos, rendes asszony; volt. A többi kihallgatott tanú, mit sem tud a gyilkosságról. Több tanú azt vallotta, hogy a férj brutálisan bánt az asszonynyal, gyakran hallottak segélykiáitásckat. Marusics Koszta államügyész mondotta el ezután vádbeszédét, amelyben kérte a bíróságot, hogy előre megfontolt szándékú emberülésben mondja ki bűnösnek a vádlottat. Székely Zoltán dr. védő jogi érvekkel gazdag beszédében azt bizonyltja, hogy nem forog fenn megfontolt szándék. Enyhitő körülményeket sorol fel. A biróság ezután meghozta Ítéletét,
