Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-25 / 172. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 junius 25. Ä kereskedők sztrájkja Csütörtökön délelőtt a vajdaság; kereskedők bezárják az üzleteket Teljes egységben és impozáns összetartással csatlakoztak minden vajdasági város kereskedői és ipa­rosai a noviszadi Kereskedők és Iparosok Egyesületének junius 19-iki határozatához, amelyben ki­mondották. hogy csütörtökön, ju­nius 26-ikán tiltakozó sztrájkot ren­deznek a Vajdaság kereskedői és iparosai a kormány sérelmes keres­kedelmi politikája ellen. Hétfő esti ülésén foglalkozott ez­zel a kérdéssel a Szuboticai Keres­kedők és Gyárosok Egyesületének választmánya is. amely az ülés után a következő felhívást adta ki: Szubotica összes kereskedőihez, gyárosaihoz és iparosaihoz! Egyesületünk junius hó 23-ikán tartott választmányi határozata ér­telmében értesítjük Szubotica város kereskedőit és iparosait, hogy a no­viszadi Kereskedők és Gyárosok Egyesületének kezdeményezésére csütörtökön, e hónap 26-ikán dél- 5 előtt téltizenegy órakor a, Lloydban nagy tiltakozó gyűlést lógunk' tar­tani. A gyűlésen mindannyian együt­tesen fogunk tiltakozni a vajdasági kereskedők, gyá-osok és iparosok jogtalan és igazsagtalan megadóz­tatása ellen. Követelni fogjuk az egyöntetű és igazságos adózási rendszert az S. H. S. királyság egész területére, mert igazságtalan­nak tartjuk, hogy a vajdasági ke­reskedelmet és ipart magasabban adóztassák meg. mint az ország többi tartományait. Követelni fog­juk. hogy a kormány a kereskedő­ket. gyárosokat és iparosokat he­lyes pénzügyi politikával támogas­sa és kell. hogy a pénzügyi kor­mány megfelelő hitelről gondoskod­jék a kereskedők, gyárosok és ipa­rosok számára. Meg kell szüntetni a nyomasztó pénzválságot, enyhí­teni kell a tűrhetetlen kamatterhe­ken és be kell szüntetni a jogtalan illetékek szedését. Követelni fogjuk a posta, telefon és távirati dijak le-f szállítását. Követelni fogjuk a köz- j lekedés megjavítását, a vasúti dijak! leszállítását, valamint a jogtalan I vasúti fekbérek eltörlését. Tárgyal­ni fogjuk a drágaság elleni akciót, valamint a részvénytársaságok megadóztatását is. Felhívjuk Szubotica város összes kereskedőit, gyárosait és ivarosait, hogy a gyűlésen valamennyien ok­vetlenül jelenjenek meg. A mi ügyünk van veszélyben! Magunknak kell a bajon segíteni! Ezen a napon a Vajdaság összes kereskedői, gyárosai és iparosai til­takozni fognak! Junius 11-iki számunkban meg­­irtuk. hogy a jugoszláviai magyar­ság vezetőinek egy része és Györ­gy evics Dragoszláv szuboticai fő­ispán között tárgyalások indultak meg a magyarság politikai szervez­kedésének azokról a módozatairól, amelyek a Magyar Párt feloszlatása által keletkezett helyzetben igénybe vehetők. A főispán a tanácskozások után kijelentette munkatársunk előtt, hogy teljesen magánjellegű megbeszélések folytak a magyarság szervezkedéséről és az ügy még kezdetleges stádiumban van. Azóta Radonics Jován dr. szubo­ticai képviselő, aki szintén résztvett a megbeszélésen, azt a kijelentést tette beogradi munkatársunknak, hogy a pünkösd vasárnapján meg­indult tárgyalások nemsokára foly­tatódni fognak. Beavatott helyen érdeklődtünk a tárgyalások sorsa iránt és a következő igen érdekes felvilágosítást kaptuk: A tárgyalások a szuboticai főis­pán és a magyarság vezetői között dr. Szántó Gábor és ifi. Gálfly György kezdeményezésére indultak meg. akiknek az az álláspontjuk, hogy a magyarságnak az adott vi­szonyokhoz és a kínálkozó lehető­ségekhez kell alkalmazkodnia poli­tikai küzdelmében. A pünkösdi konferencián, amelyet a főispán ve­zetett. resztvettek Radonics Jován dr. és Juries Márkó szuboticai radi-Ennek jeléül e hónav 26-ikán, csütörtökön délelőtt 10 órától dél­után 2 óráig a Vajdaságban az ősz­­szes üzletek zárva lesznek, amiért is felkérjük a szuboticai kereskedő­ket. gyárosokat és iparosokat, hogy ebben az időpontban üzleteiket tart­sák zárva. A szuboticai Lloyd akciójához valamennyi kereskedő, gyáros, ipa­ros és pénzintézet is csatlakozott, úgy. hogy csütörtökön délelőtt va­lamennyi üzlet zárva lesz. kális képviselők is. a magyarság részéről pedig Sántha György dr., Streliczky Dénes dr.. Falcione Ár­pád dr.. Deák Leó dr.. Király Ká­roly dr.. Szántó Gábor dr.. ifjt Gál­­fiy György és Csettle János dr. A vita kiinduló pontja az az ajánlat volt. hogy a magyarság alakítson uj pártot »Magyar Radikális Párt«, vagy »Magyar Kormánypárt« elne­vezéssel, amely esetben a pártalaki­­tási engedély kieszközlését kilátás­ba helyezték. Sántha György dr. és Falcione Árpád dr. az ajánlattal szemben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a magyarság csak akkor lép a politikai szervezkedés terére, ha a régi Magyar Párt már kiépített szervezeteinek működését engedé­lyezik. Szántó Gábor dr.. ifj. Gálfly György. Király Károly dr. és Csett­le János dr. ellenben azt a vélemé­nyüket fejezték ki. hogy miután a Magyar Pártot feloszlató kormány­­rendelet visszavonására semmi re-; mény nincs, a passzivitás gondolata pedig már eleve visszautasítandó, nem marad egyéb hátra, mint elhe­lyezkedést keresni a meglévő poli­tikai pártok között. Az értekezlet azzal oszlott fel, hogy Sántha György dr. két héten belül végleges választ ad a propo­­zicióra. A két hét azonban eltelt anélkül, hogy Sántha dr. jelentke­zett volna a válasszal és ezért a ta-Megszakadtak a tárgyalások a sisbolieai főispán és a magyarság vezetői között Magyar radikális-párt alakításáról folynak tanácskozások Uj országtípus Európában — Bécsi levél — jönne valahonnan egy exotikus utazó és magával hozna egy sohasem látott uj állatfajt. A szanált ilyen természet­egy ország egészen máskép tudna ter­melni, egészen más vám- és adópoliti­kát folytathatna, más kiviteli iníézke-A békeszerződések után keletkezett anarchiából uj országtipus hajtott ki: — a szanált ország. Az első szanáit or­szág Ausztria volt; most sorban követ­kezik utána: Magyarország; majd Né­metország jön harmadiknak. A szanált ország az a vérből és káoszból szüle­tett gazdaságpolitikai valami, amely legjellemzőbb tünete ennek az impo­tens időnek, mely a felemásságban me­rül ki. A szanált ország főjellemvonása, hogy elveszti gazdasági önállóságát; csődbejutott vállalathoz hasonlít, me­lyet a hitelezők talpraállítanak, nehogy még nagyobb bajuk legyen, ha egészen elpusztulni hagyják---- Evvel szemben vigyáznak rá, hogy a talpraállított szervezet ne rúgjon ki a hámból. A szanált országról aztán mindig kiderül, hogy az életképesség minden föltétele meg van benne és nem is volt tulajdon­képpen más baja, mint az, hogy nem engedték életképességét megnyilvánul-, ni. Betegsége abban állt, hogy — nem engedték egészségesnek lenni. De mi­után a szanálás megtörtént, megint megindul a fáradt szervezetben a vér és attól kezdve állandóan az a vesze­delem fenyegeti a talpraállító hitelező­ket, hogy az egészségesedé adós — el akarja őket a maga vérkeringéséből tá­volítani.. Ha azok az országok, melyek pénzt hiteleznek országok szanálására, mást vártak, akkor rosszul számítottak az eleven szervezetek természetével. A szanált ország életszervezetének működését nagyon érdekes megfigyelni! •Hiszen olyas valami ez, mintha haza­rajzi fölfedezés. Európának a világhá­ború után legelsőnek szanált országa — Ausztria! Vegyük tehát Ausztriát! A szanált ország legelső és legszembetűnőbb is­mertető jele, hogy van: — Zimmer­­mannja. Nemcsak Ausztriának van, de minden szanált, vagy még ezután sza­nálandó országnak van, illetve lesz Zimmermannja. Magyarországon Shmith­­nek hívják ugyan Zimmermannt, de azért ő a Zimmermann. Zimmermann ugyanis nem név többé, hanem foglalko­zás. De ez nem az ácsmesterség! A jö­vendő fogalcm-lexikonjaiban ez lesz be­írva: »Zimmermann = tönkrement or­szágok szanálási főellepőre.« Ausztria már hosszabb ideje el akar­ja távolítani a maga vérkeringéséből Zimmermannt. A pénzügyi és gazdasági életnek ugyanis csak egy ideig föltét­lenül jó a Zimmermann, azontúl már vi­tatkozni lehet azon, vájjon a Zimmer­mann az a szükséges jó-e a szanált or­szágra nézve, amely — rossz? Vagy: az a szükséges rossz-e, amely. jó? Ausztria azt mondja, hogy a Zimmer­mann neki egyideig a szükséges rossz volt, amely jó volt, de most már a két alternatíva közül a harmadik: — a szükségtelen rossz. Az állampolitika technikájával fejezve ki a dolgot, igy kell mondani: — a Zimmermann a két­ségtelenül rossz, mert nem engedi lét­rejönni a normal-budgetet. Mi az a. normal-dudget? Olyan állami költségvetés, mely számol az ország szükségleteivel, de amellett figyelem­beveszi az ország lehetőségeit; Például désekkel megjavíthatná kereskedelmi mérlegét, emelhetné hitelét, ha ehhez szabhatná hozzá költségvetését. Ebben a költségvetésben azonban pozitív do­log: — a többkiadás lenne; a fedezetül szolgáló több-bevétel a reménybeli do­log. A több kiadáshoz elsősorban a pénz kellene. Egy szabadon rendelkező ország megengedhetné magának ezt a kockázatot. A szanált országnak előbb meg kell kérdezni a hitelezőket, hogy szabad-e fejest ugrania? Hiába való­színű, hogy a fejessel az égbe jut, a hitelezők nem szeretik az adósok tor­­názását, mert félnek tőle, hogy az adós kitöri a nyakát. A hitelezők még min­dig nagyon konzervatív lények és ma­kacsul ragaszkodnak ahhoz a sokszáz­esztendős közmondáshoz, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok___ Ausztria már a múlt év őszén azt érezte magában, hogy fölösleges a Zim­mermann. Pénze stabil, ipara dolgozik, kereskedelme funkcionál. Az eleven szer­vezetek, ha tüske szorul beléjük, gyu­­ladást és gennyt támasztanak, hogy a tüske menjen ki. Ausztria is igy csi­nált; minthogy a Zimmermann látha­tóan ragaszkodott ahez, hogy Zimmer­mann maradhasson, Ausztria ebben a formában vitte a gyuladást a népszö­vetség elé: a szanálási paktumban nincs meghatározva a Zimmermannság időtartama. Minthogy a szanálás már automatikusan működik, a zimmerman­­ni hivatal törölhető. De a Zimmermann súgott Genfben a népszövetségi hite­lező államok fülébe valamit és azok azt mondták: — maradjon a Zimmermann!;. nácskozás kezdeményezői elhatá­rozták. hogy akcióba lépnek és mi­után szerintük a magyarságnak nincsenek hivatalos vezetői, s úgy látszik, hegy a régi vezetők tétlenül nézik az eseményeket, igyekeznek tömeget szerezni a maguk meggyő­ződésének. amely szerint a magyar­ságnak akkor is részt kell vennie a választásokon, ha önálló listát nem állíthat. E napokban a mozgalom vezetői vacsorát rendeznek, ame­lyen megkezdik politikai program­juk propagálását. Ifj. Gálfly György az akció cél­járól a következőképp nyilatkozott: Hogy valakinek a mai változott vi­szonyok között a magyarság veze­tésében szava legyen, ahhoz első­sorban az szükséges, hogy mentesítve legyen az egyéni céloktól és ambíciók­tól és hogy tudja igazolni azt, hogy a magyar érdekeket már akkor is képvi­selte, amikor ezért bebörtönzés, va­­gyenfosztás és több másféle kellemet­lenség járt. Ma, ha a magyar nemzeti­ségű polgárság jogait és kultúráját biz­tosítani óhajtjuk, alkalmazkodnunk, kell a változott viszonyokhoz és tisztelet­ben kell tartanunk az uj állam törvé­nyeit és rendeletéit. Ha pedig a teljes békét és megértést akarjuk létrehozni, ha azt akarjuk, hogy a még fennálló né­zeteltérések megszűnjenek, ha azt akarjuk, hogy gyermekeinket egy szebb, jobb és boldogabb korszakba vezessük, akkor nekünk magyar nemzetiségű pol­gároknak kell jó példával elölj ár ni, a békej ebbot kinyújtani és támogatni po­litikailag azt a pártot, mely a szerb nép többségének a 'bizalmát birtokolja. Ehhez a politikához nem szükségesek »vezérek«, ehhez a politikához csakis józan magyar észre van szükség, ami megvan minden magyar nemzetiségű állampolgárban. Ha ehhez a nézetünk­höz csatlakoznak sokan, akkor leszünk sokan, ha kevesen, akkor kevesen és ha magam maradok, akkor is hirdetni fogom azt a politikát, mely egyedül al­kalmas arra, hogy a magyar nemzeti­ségű polgárság jogait és kultúráját biz­tosítsa. A tárgyalások menetét és az uj mozgalom megindításának tervét minden állásfoglalás és kritikai megjegyzés nélkül tárjuk a nyilvá­­nosság elé.______________________ A Népszövetség most lezárult genfi ülésszaka elé aztán már más formában vitte Ausztria a maga tüskéje körül tá­madt gyuladást. Azt kérte: — engedé­lyezzék a hitelezők a normal-budgetet! Másszóval: engedjék, hogy az állam többet adjon ki, hogy többet is vehes­sen be. A többkiadás fedezésére bo­csássák rendelkezésre a szanálási köl­csön még igénybe nem vett részeit. A Zimmermann erre megint súgott vala­mit a hitelező országok fülébe és erre ezek megint úgy döntöttek, hogy Ausz­tria inkább adjon ki kevesebbet, inkább keressen kevesebbet, de azt keresse meg biztosan!.... Az egész országban rossz most ezért a hangulat. Hogy le­gyen jó kedve annak, akinek tovább is a rövid ágyban kell feküdnie, pedig egyszer már levágták a lábát, csakhogy az már kinőtt?.... Mit súghatott a hitelezők fülébe Zim­mermann? Azt, hogy a frankspekuláció és annak lavinás átvitelű ■ következmé­nyei majdnem haiomradöntötték az egész szanálást, de ő a hitel még sza­bad összegeiből 300 milliárdot adott kölcsön a bankoknak, hogy állítsák meg az összeomlást. így rágalmazott meg. Zimmermann tiz bank helyett hat millió szorgalmas embert. A szanálás müve most megint meg­van mentve. Mint az első szanálásnál... a másodiknál is a legnagyobb bankok kerestek; Csak miután az elértéktele­nedett részvényeket akkor olcsón ösz­­szevásárolták, kaptak hitelt arra, hogy állítsák meg a lavinát. Az újkori forgalmi lexikonba még va­lami lesz beleírva: Zimmermann = nagy bankhaszon. Barta Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents