Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-23 / 170. szám
Poštarina plačena a gotovom Ara egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzlen lefizetve XXV. évfolyam Subotica, KETFÖ, 1924 iunius 23. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58, t. Szerkesztőség 5—19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sukotica, Aleksandrova ul,i,(Lelbach-pa!ota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Kossia-Fonciére-palota) Javulnak a kormánykoalíció esélyei Nincs kilátás munkakormány alakítására — Radios moszkvai útja csapás az ellenzéki blokkra Beogradból jelentik: A politikai köröket legjobban Pasics blédi audienciájának esélyei foglalkoztatják. Lesz-e választási mandátum vagy nem, ez a központi problémája a politikai beszélgetéseknek, a feleletet azonban egyelőre még pártállások szerint, saját érdekeiknek megfelelően, adják meg a politikusok. A hangulat szerint a válság megoldása már nem késhetik sokáig és néhány napon belül meg kell lennie a döntésnek. Azoknak a politikusoknak a törekvését, akik a ‘megegye&ísesi megoldás hívei, nagyon megnehezítik az utóbbi hetek eseményei, amelyek rendkívül kiélesitették az amúgy is nagy ellentéteket a szemben álló két tábor között. Éppen ezért csak a végleges megoldásnak vannak már esélyei és pedig ezek közül is sokkal több esélye van a nacionalista blokk választási kormányának, mint az ellenzéki blokk munkakormányának. Radios moszkvai nyilatkozataival és cikkeivel" emellett is napról-nlapra rontja az ellenzéki blokk esélyeit felfelé. Kommiiniké-h^boru Pasics és a földmivespárt között Miután a Pasics és a földmivespáríi képviselők között lefolyt incidensről először a földmivespártiak adtak ki kommünikét, amelyre a miniszterelnökség ellenkommünikével válaszolt, most a földmivespárt ismét újabb kommünikével lépett a nyilvánosság elé. Az uj kommünikében vitába szállnak a miniszterelnökség kommünikéjével és a/ esetről a következő újabb részleteket közük: »Pasics, amikor fogadott bennünket, alig nyújtott kezet és nem kínált meg minket hellyel. A raljai események elmondása után egy szóval sem fejezte ki sajnálkozását és nem ítélte el az eseményeket, csak annyit mondott: »Na, majd meglátjuk, hogy volt!«, amivel nyilvánvalóan a támadókat akarta védelmébe venni. Pasics általában süketnek tetette magát minden panaszunkkal szemben, azzal a kifogással, hogy neki ezekhez semmi köze, mert minden miniszter a maga ügykörében független és a hatóságok felelősek tetteikért. ő magát egészien messze helyezte ezektől az ügyektől, mintha nem is nálunk volna miniszterelnök, hanem valahol Ázsiában. Ahelyett, hogy politikai életünk eme beteges jelenségeiről komolyan tárgyalt volna velünk és a tanácskozás során megkereste volna ezek orvosságát, Pasics előterjesztéseink meghallgatása után azonnal félbe akarta szakítani a tanácskozást, mintha valami küldöttség lennénk, amely egy jelentéktelen dologban jár nála. Mikor a bjelinai nép gyűlésről beszéltek a képviselők, Pasics elkezdett kiabálni: »Ez hazugság, önök azért jöttek, hogy nekem itt hazudjanak! Menjenek, menjenek, nem akarok beszélni önökkel!« Erre Moskovljevics közbekiáltott.: »Elnök ur! Mi képviselők vagyunk és ön köteles nekünk számot adni tetteiért. Nekünk nem a tisztviselők, hanem a miniszterek kötelesek felelni. Ha én egy óra hosszat élet és halál között lebeghettem, ön is meghallgathat bennünket néhány percig.« »Végül kijelentettük, hogy ha nem kapunk védelmet, a minisztereket és őt személyesen tesszük felelőssé. Erre Pasics elsápadt és csendőröket és szolgákat hivott eltávolításunkra, de mi nyugodtan kimentünk. Az incidensnél rajtunk kívül senki sefti volt jelen és igy a közvéleményre bízzuk, amely jól ismeri Pasics ur szavahihetőségét, hogy megállapítsa, ki volt az, aki nem számolt helyzetével és méltóságával.« A kommünikét Lázics. Dimitrijevics, Moskovljevics, Vujics és Miletics képviselők írták alá. Radios rajong a szovjetkormányért Prágából jelentik: Radicsnak újabb nyilatkozata jelent meg a Prager Presse-ben, amelyben Oroszországnak mai külpolitikáját ismerteti. — Szovjet-Oroszország — mondja Radios — jól ismeri a Balkánt és élénken foglalkozik a horvát kérdéssel is. A cári diplomácia alig ismerte az egyes balkáni országokat, kevésbé az egész Balkánt. A szovjetdiplomácia ellenben jól ismeri az összes balkán-népeket szociális, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. Azelőtt az angol politika ismerte a legjobban a Balkánt és azért is csinálták ők a legkevesebb hibát. Ma azonban az angol diplomácia a Balkánon elmarad a szovjet-diplomácia mögött. A szovjetdiplomácia nemcsak a nagy mozgalmakat kiséri figyelemmel, mint például a horvát paraszt-mozgalmat, a bulgáriai és szerbiai földmives-mozgalmat, hanem még a kisebb politikai csoportok fejlődését is, mint a délszerbiai dzsemjetét és a vajdasági németekét. — A horvát kérdésről egy tekintélyes szovjet-diplomata a következő jelentős nyilatkozatot tett előttem: »Önök horvátok négy millióra rúgnak. De parasztmozgalmukkal és föderaüsta programjukkal már nyolc millió ember területén hatnak és igy kétszerannyian vannak, mint a három balti állam«. — A paraszt-internacionáléról — folytatta Radics —, amelyet múlt év októberében alapítottak, nálunk nagyon keveset tudnak. A parasztinternacionálé nem egyszerű szerve a kommunista internacionálénak, hanem teljesen egyenjogú testület azzal. Végül a szovjet belpolitikájának bőbszédü dicsérete után ezzel fejezi be Radics nyilatkozatát: — Nem elég, hogy mi szlávok csak szeressük Oroszországot, hanem szükséges, hogy a mai Szovjet-Oroszországot is jól megismerjük. Ebiben a tekintetben nekünk, Morvátoknak és szerbeknek; elsőknek kell lennünk. Tudni kell, hogy ez az alapos megismerés nekünk fontosabb, mint Oroszországnak és csak igy tudjuk magunkat megóvni attól, hogy ne váljunk senki gyarmatává és hogy a fascista Olaszország már holnap ne legyen a számunkra az, ami tegnap az imperialista Ausztria volt. A pártok agitáciőja Mint Beográdból jelentik, Pribicsevics Szvetozár közoktatásügyi miniszter vasárnap Sabácon nagybeszédet mondott, amelyben élesen támadta Radicsot. Felszólalt a sabáci népgyülésen Wilder államtitkár is, aki Radics moszkvai uljával és Londonból jelentik: Herríot szombaton este fél nyolckor érkezett meg Chequersbe és nyomban összeült Macdonalddal. aki kifejtette előtte az angol álláspontot, mely három főpontban foglalható össze. Először: a Dawes-jelcntés nyomban való keresztülvitele, amely után a szövetséges államok kormányelnökei konferenciára gyűlnének össze. Másodszor: a francia-belga kereskedelmi, gazdasági rezsim megszüntetése és pontos körülhatárolása a katonai megszállás láthatatlanná teendő maradványainak. Harmadszor : Franciaország biztonságának kérdése Németországnak a Népszövetségbe való fölvétele által. Harriot kijelentette, hogy az angol álláspontot tudomásul veszi és a kísérőivel való tanácskozás után adja meg majd válaszát. Tanácskozni fog Bergerievcl. a jóvátételi bizottság volt főtitkárával és Peretti deli Boccaval. a külügyminisztérium politikai osztályának igazgatójával. Francia részről a biztonság kérdé-Rómából jelentik: A Stefani ügynökség értesülése szerint Rossy sajtófőnök. akit Matteotti gyilkosság miatt köröztek, vasárnap Regia Coeliben a rendőrségen önként jelentkezett. Rossyt azonnal letartóztatták és Rómába szállították. A volt sajtófőnök kihallgatása világosságot dérit majd a bünügy titokzatos hátterére. A vizsgálat egyébként nagy erélylyel tovább folyik. A holttest holléte még mindig nincs földerítve. I1ir szerint azonban megállapítást nyert, hogy azok. akiknek az a feladat jutott. hogy a holttestet elszállítsák, három kanna petróleummal és négy kanna benzinnel látták el magukat, úgyhogy alaposnak látszik az a föltevés. hogy a holttestet elégették. A Sereno című !ap azt irja. hogy abban a római börtönben, amelynek egy traktusában tartják őrizet alatt Davidovics és Radics lehetetlen viszonyával foglalkozott. A minisztertanács ülése Vasárnap délelőtt minisztertanács volt, amelyen a választások kérdése is szóba került. Pasics ismertette a politikai helyzetet, majd felhatalmazást kért, hogy a királyt ennek megfelelően informálja és megbízást kérjen a választások kiírására. A miniszterelnök minden valószínűség szerint csak e hét közepén utazik Blédbe. Davidovics Ljuba Sibenikben tartott gyűlést, amelyen a kormány erőszakosságait sorolta fel. A gyűlés után a közönség elénekelte a jugoszláv himnuszt, majd lelkesen éltette a királyt. sének oly megoldását, méh’ a francia katonaszakértőket is kielégítené. fontolóra veszik a békeszerződésben megszabott kiürítési határidő figyelembevétele mellett. Hivatalos jelentés fierriot és Macdonald tanácskozásáról Londonból jelentik: A Reutterügynökség jelenti hivatalosan: Macdonald és Herriot között bizalmas tanácskozás volt a szakértői jelentés végrehajtásáról. A két miniszterelnök között teljes az összhang ebben a kérdésben, a végleges határozatot azonban egyelőre függőben tartották, mert előbb meg kel! még szerezni Belgium és Olaszország hozzájárulását A két miniszterelnök elhatározta, hogy juüus közepén Londonban konferenciára jönnek össze, amelyen Anglia és Franciaország miniszterelnökein kivid. Belgium és Olaszország kormányelnökei is részt fognak venni. Matteotti gyilkosát, a rabok ma azt követelték, hogy másutt helyezzék el őket. mert ezzel a gazeinberrel nem akarnak egy födél alatt tenni. A milánói és római prefektus minden repülőgépjáratot betiltott, minthogy az a gyanú, hogy egyesek repülőgépen akarnak kompromittált személyeket megszöktetni. A svájci határt is erősen őrizet alatt tartják. A Cornelia d' Italiano, a fasiszta párt római orgánuma, azt irja. hogy a fasiszta hadseregnek umbriai és toscanai légiói Rómába- érkeztek. A csapatok teljesen föl vannak széléivé, Rocca, az olasz kamara elnök« fogadta Tmatti egységes szociáüstapárti képviselőt, aki kijelentette, hogy a párt nem vesz részt a Finzl által követelt becsületügyi bizottságban. A bizottság megalakítását főleg a popolarik követelik. Julius közepén antantkonferenda lesz Londonban Herriot és Macdonald cherqnesi tanácskozása Rossyt Regia Ccaüben letartóztatták Önként jelentkezett a Mateotti-gyilkosság felbujtója
