Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-22 / 169. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. június 22. Akadémia címet kapott a suboticai felsőkereskedelmi iskola Szombaton érkezett meg’ a köz­oktatásügyi miniszter rendelet® A suboticai állami íelsőkereskedelm1 igazgatóságához szombaton délelőtt rendelet érkezett Pribicsevics Szveto­­zár közoktatásügyi minisztertől. A ren­deletben a közoktatásügyi miniszter azt az örvendetes hirt közli az igaz­gatósággal, hogy a minisztérium elő­terjesztésére királyi ukázzal akadé­miává minősítették át a suboticai kereskedelmi iskolát, amely a jövő tanévet már ebben a minőségben kezdheti meg. Az iskola uj címe nem jelenti azt, hogy az általa kiadott végbizonyítvány a jövőben nagyobb értékű lesz, mint más felsőkereskedelmi iskoláé; az aka­démiai jelleg csupán az intézet nívó­jára lesz kihatással, mert h közokta­tási kormányzat az . akadémiai jellegű iskolákhoz a szaktanárok javát szokta kinevezni. A suboticai felsőkereskedelmi iskola akadémiai minősítése azzal az ered­ménnyel fog járni, hogy Suboticán a kereskedelmi szakoktatás az eddi­ginél is intenzivebbé válik. CIRKUSZ e b © Keresem a kulcsaimat] Én közzétettem egy apróhirdetést az | Újságban, amelyben közhíré tpttem, | hogy elvesztettem a kulcsaimat, egy * egész csomó kulcsot, s a becsületes I megtalálót, aki a kulcsoknak úgysem veheti hasznát, szívesen megjutalma­zom. Bevallom már nem egyszer tet­tem közzé apróhirdetést s ígértem ju­talmat, többek közt annak a barna mo­­lett urhölgynek is, akit erre a lapra figyelmeztettem, s akinél majdnem a szivemet vesztettem el, de a becsüle­tes megtaláló soha nem jelentkezett. Annál teljesebb és őszintébb volt a meglepetésem, amikor néhány nap mul­­,va olvastam az újságban, hogy' Pali­­csőn találtak egy csomag kulcsot, be­hozták a rendőrségre s azt ott át le­het venni. Időközben az ajtókra laka­tot szereltettem ugyan, de azért ma mégis felmentem a rendőrségre átvenni a kulcsaimat. Jelentkeztem az inspekciós kapitány­nál, küldött az inspekciós biztoshoz^, je­lentkeztem a biztosnál, küldött a bűn­ügyi nyilvántartóhoz. Jelentkeztem a bűnügyi nyilvántartónál, itt daktiloszkó­piai felvételt csináltak rólam, megnéz­ték, benne vagvok-e a fekete könyvbe s elküldték a bűnügyi kapitányhoz. Je­lentkeztem, elküldték a foglárhoz. Már­­már azt hittem becsuknak, de akkor kiderült, hogy a foglárhoz nem lehet most bemenni, az ajtó, amely hozzá és a letartóztatottakhoz vezet, zárva van. Egy sikálóasszony', aki járatosabb a fogházban, mint én, útbaigazított. Csak­ugyan módomban volt a foglárral be­szélni. Azt mondt;., jó helyen járok, mindjárt liozza a kulcsokat Ezzel ott hagyott, bezárva elöltem az ajtót. Nem­sokára visszajött megkérdezni, volt-e a kulcstartón lánc. Nyomban észrevettem, hogy ez csak egy keresztkérdés, s tő­lem telhető ravaszsággal azt feleltem, hogy volt, de lehet, hegy mikor a kulcscsomó elveszett, leesett róla. Erre újra bezárta előttem az ajtót. Kisvár­tatva újra megjelent s felvilágosított, hogy feljegyzései szerint 1921 decem­berben szolgáltattak utoljára be talált kulcsokat a rendőrségre. Mondtam neki. hogy tévedés lehet, mert az újságban az volt benne, hogy a napokban is ta­láltak. Elküldött a lakóhelyemen illeté­kes rendőrkapitányhoz. Jelentkeztem, elmondtam neki, hogy fáradt vagyok, jpegsajnált s elküldött az iktaióhiv&al bä. Megmagyarázta, hogy a rendőrsé­gen rend van, a talált kulcsot bizonyo­san beiktatták, számot kapok s a szám után megkereshetem. No jó. Jelentkez­tem az iktató hivatalban. Éppen jókor jött, mondották, itt a talált kulcscso­mag s megmutattak egy csomó kulcs nélküli lakatot. Mondom, hogy nem a lakat kell, hanem a kulcs, amit állító­lag megtaláltak s a rendőrségnek be­szolgáltattak. Felütöttek egy csomó könyvet, átnéztek egy csomó iratot s megállapították, hogy amennyiben ............. '-------—. - ........ kulcsaimat megtalálták s a rendőrség­nek beszolgáltatták, ez merőben szabály­talan volt, mert az iktatókönyvben mindennek semmi nyoma. Két óra elmúlt, a hivatalos óra lejárt, mire megállapítottam, hogy valamit elveszteni könnyű, megtalálni akkor is nehéz, ha már egyszer megtalálták. A jövőre való tekintettel arra kérem a becsületes megtalálót, hogy ha én még egyszer elveszítem a kulcsaimat, adja csak nekem vissza. Bumm. A tiranai kormány belügyminisztere Jugoszláviába menekült Az albán forradalmi kormány ura a helyzetnek Debarból jelentik: Az elűzött ti­ranai kormány utolsó csapatai, a melyeket a levert kormány belügy­minisztere. Achmed Zoku bég veze­tett. megszüntették a harcot a for­radalmi kormánnyal szemben. Ach­med Zogu bég. aki az utóbbi napok­ban a jugoszláv határ közelében tar­tózkodott csapataival és sikertelen harcokat folytatott Radzsep Salja ellen, megkísérelte, hogy Albánia muzulmán lakosságát fellázítsa és újból fegyverbe szólitsa a forradal­márok ellen, azonban ez a próbál­kozása eredménytelen maradt. Emiatt Achmed Zom a további har­cok elől kitérve pénteken jugoszláv területre menekült, jelentkezett a katonai határőrségi parancsnokság­nál és azt kérte, hogy a hatóságok tegyék lehetővé Olaszországba való utazását. A külügyminisztérium Achmed Zogu meneküléséről még nem ka­pott hivatalos értesítést a határ­menti hatóságoktól. Mateotti holttestét elégették a gyilkosok Rossi, Filipelli és Marinelii a felbujtók — Részletes vallomást tettek a letartóztatott fascisták Rómából jelentik: A «Messagero« szombat reggeli számában közli, hogy Dumini újabb kihallgatása al­kalmával, a keresztkérdések hatása alatt megtört és részletes vallomást tett. Elmondotta, hogy Mateotti meggyilkolására Cézáré Rossi, a megszökött sajtófőnök, Filipelí: és Marinelii bujtották föl őket. Mate­­ottit, akit küzdelem után hurcoltak be az autóba, tör szúr ásókkal a ko­csiban nyomban megölték. A holt­testet kivitték a vicoi erdőbe, aíiol a sűrűségben kidobták az autóból. Később meggondolták a dolgot és hogy a holttestet fel ne fedezhes­sék, aznap este egy másik autó ki­ment Mateotti holttestéért. Ebben az expedícióban Dumini nem vett részt, de bevallotta, hogy az autót ezúttal Galassi fascisla hírlapíró vezette és vele volt néhány fascis­­ta, akit Rossi küldött Galassi ren­delkezésére. Galassi a meggyilkolt képviselő holttestét elvitte a vicoi erdőből és valószínűleg elégette valahol. Dumini nem tudja, hogy a holttest elégetése hol történt. A Messagero szerint Dumini. val­lomásából kiderül, hogy a gyilko­sokkal és a felbujtókkal állandó érintkezést De Bone tábornok, a fascista milicia parancsnoka, aki a merénylet után azonnal átvette a rendőrség vezetését azért, hogy a tettesek szökését elősegítse. De Lono gyanús szerepét a Mateotti­­ügybsn az is megerősiti. hogy Fi- Upellinél letartóztatása alkalmával hamis igazolványokat találtak, ame­lyeket De Bond tábornok állított ki. Fiiipcílt akit a börtön rendkívül megtört, eddig csak annyit ismert be, hogy tudott arról a tervről, hogy Mateotíit el akarják hurcolni, még pedig Rossi utján, de gyilkos­ságról nem is esett szó. Marinelii, a fascista-párt főinté­zője, araikor a hatóság emberei megjelentek nála, hogy letartóztas­sák, szó nélkül követte őket. Nyil­ván azt hitte, hogy csupán félreér­tésről van szó. Marinelii tovább is fogságban marad. Egyes lapok azt írják, hogy megállapítást nyert, hogy Marinelii pontosan volt infor­málva arról, hogy mi készül. Az igazságügyi hatóságok egyéb­ként most már különbséget tesznek a tettesek és a fölbujtók között. A legnehezebb feladat tehát az lesz, az utóbbiakat kinyomozni az igazságszolgáltatás kezébe jut­tatni. Több ellenzéki lap azt írja, hogy a felbujtók között képviselők is akadnak. Rossi és Filipelli szá­mos barátjának házában a mai nap folyamán házkutatást tartottak. Megállapította a rendőrség, hogy azok az okmányok, melyeket Rossi és Filipelli nem vihettek miagukkal, eltűntek. Megmozdult az olasz munkásság A római lapok jelentése szerint sok munkás elhagyta munkahelyét, hogy sztrájkkal tiltakozzék Mate­otti meggyilkolása miatt. A Tiberis partján, amerre az automobil elha­ladt, amelyben Mateottií elvitték, állandóan nagy demonstrációk foly­nak le. A sztrájkmozgalom mind nagyobb mérveket ölt. A vasutasok már passzív rezisztenciát gyakorol­nak, úgyhogy a vonatok teljesen szabálytalanul közlekednek. Sok munkást letartóztattak. Nápolyban a munkásság túlnyomó része sztrájk­ba lépett. Nápoly uccáin egyes fascista ügyvédeket véresre vertek. A bolognai munkások szakszerveze­tüket felszólították, hogy prokiamál­­ja az általános sztrájkot. Palermó­­ban, Reggio Emíliában is tömegtün­tetések zajlanak le és kézírásos ma­­nifesztuniokat és röpiratokat ter­jesztenek, amelyekben az általános sztrájkot követelik. Génuában a ki­kötőkben megállt minden munka és tüntető tömegek vonulnak át a vá­roson. Visszavonják az amerikai petroleumtrösztnek adott koncessziókat A MűteoM'-merénylet következ­tében a kormány visszavonta a karlsbadi játékbanknak kiadott kon­cessziót, amelynek érteimében a bank a különböző olasz fürdőhelye­ken kártya-bankokat állíthatott vol­na fel. Visszavonják azt a törvény­javaslatot is. amely Sinclair ameri­kai petroleumtrösztnek különböző, előnyös koncessziókat akart bizto­sítani a fascista kormány. Az érzékeny fascisták A római fascista körökben kinos hatást keltett a külföldi sajtó hang­ja a fascista kormány ellen. Külö­nösen megütköztek a francia lapok vehemens támadásain. Mussolini. hir szerint, utasította a párisi olasz követet, hogy figyelmeztesse a francia kormányt a párisi sajtó el­lenséges magatartására. Börtönre ítélt adóhivatalnok Egy áldobrovoljác tizeiméi Noviszadról jelentik: A noviszadi rendőrség múlt év decemberében több kereskedő feljelentésére sik­kasztás miatt letartóztatta Drazgo­nics Josip városi hivatalnokot. Draz­­gonics több kereskedőnek felaján­lotta. hogy ő befizeti helyettük az adót. hogy megkímélje őket a vára­kozástól. azonban a felvett összegók nagy részét elsikkasztotta és az adóösszeget hamisan vezette be az adókönyvekbe. Ilyen módon tizen­nyolc kereskedőt károsított meg 500—15.000 dinár összeg erejéig. Az eltulajdonított Pénz több mint 46.000 dinárt tesz ki. A nyomozás során kiderült, hogy Drazgonics már régebben is több csalást és sikkasztást követett el. 1921-ben Bobovac horvátországi községben, ahol tanító volt. elsik­kasztotta Smcsevics Milica tanítónő drágasági pótlékát. Hrem Milán­­tanító lakásáról pedig gabonát lo­pott. Innen Rumenkára került, ahol jegyzői Írnok lett és ott Báncsi Már­ton parasztgazdát károsította meg. Ezután hamis dőbrovoljác-igazol­ványt szerzett és annak alapján ke­rült a noviszadi városi adóhivatal­hoz. Drazgonics ügyét szombaton tár­gyalta a noviszadi törvényszék, a mely a vádlottat többrendbeli hiva­tali sikkasztásért, csalásért, lopásért és közokirathamisitásért két és fél­évi börtönre és politikai jogainak öt évre való felfüggesztésére ítélte. Az Ítélet ellen a védő és az ügyész is felebbezést jelentett be.----------iirnMMBa——■» A férj gyilkos hidasi asszony megszökött a suboticai ügyészség fogházából Szombaton délután a suboticai ügyész­ség fogházából Tóth Fábiánné, a hidasi férjgyilkos asszony megszökött és mire szökését észrevették, nyomtalanul eltűnt. Tóth Fábiánnét azzal vádolta az ügyészség, hogy megmérgezte férjét, Tóth Fábiánt, akinek halála után azután összeállt a szeretőjével. A múlt év őszén megtartott főtárgyaláson a bíró­ság bűnösnek találta az asszonyt előre megfontolt szándékkal elkövetett ember­ölés bűntettében és ezért tizenötévi fegyházra ítélte. Az Ítélet felebbezés folytán a novisadi Ítélőtábla elé került, amelynek döntéséig a gyilkos Tóthné továbbra is a suboticai fogház lakója maradt. Az ítélet kihirdetése után Tóth Fá­biánnét a fogház emeleti részén, a 86-os cellában helyezték el, amelynek egye­düli lakója volt. A fogházban jól viselte magát, szorgalmasan dolgozott, munká­ját rendesen elvégezte. A fogházőrök­nek sohasem volt panaszuk ellene és nem is sejtették, hogy a jó magavise­­letü 35 éves asszony szökési tervvel foglalkozik. Tervét azonban mindeddig nem vihette keresztül, mert az utóbbi napokig a legszigorúbb felügyelet alatt állott és az emeleti folyosót is csak a napi séták alkalmával hagyhatta el. Szombaton délután öt rabasszonyt, köztük Tóth Fábiánnét is Kopimavics István fogházőr kiséretében a törvény­­széki épület folyosóinak tisztítására rendeltek ki. Tóthné most először ke­rült ki a fogházépületből. A munkára kirendelt rabasszonyok e’öször a tör­vényszéki épület földszintjén a járásbí­róság! hivatal folyosóján kezdték a ta­karítást. Négy asszony a folyósót mosta, mig Tóthné a falakat tisztogatta. Az Őr egy darabig az épület főkapujánál ál­lott, később sétálni kezdett a folyósón. Negyed négykor, amikor az őr séta­közben hátat fordított a foglyoknak, Tóthné nesztelenül falhoz támasztotta hosszú nyelű seprőjét és kisurrant a * nyitva levő főkapun az utcára, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents