Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-22 / 169. szám
BAC5MEGYEI NAPLÓ__________________________________1924 juniús 22. reskedelmi iskola megszüntetett magyar tagozatából lépett át a negyedik osztályba és egy év alatt a legnagyobb ambició és szorgalom mellett sem tudta rendesen elsajátítani a tanítási nyelvet. A szuboticai állami gimnázium magyar tagozatán ugyancsak Mahsics Száva miniszteri biztos vezetésével, szombaton kezdődtek meg az érettségi vizsgálatok. Tünteti sztrájkot rendeznek a kereskedők a kormány kereskedelemellenes politikája ellen Junius hő 2S~án délelőtt az egész Vajdaságban zárva maradnak az üzletek vissza az érettségi előtt álló diákokat, hanem megnehezítette számukra az egyéb kötelező nyelvnek tanulását is, mert az iskolaigazgatóság e redukált tanárlétszámmal nem tudván elvégezni a rendes tanítást, úgy segitett a helyzeten, hogy a német és francia tanórákat felére csökkentette le. Mindezekhez hozzájárul az a körülmény is, hogy a tanulók nyolcvan százaléka a ke-2. ofdal. ______________ Véres ¥erekedés a kelebiai határon A suboticai rendőrség letartóztatta a verekedés rendezőjét Az elmúlt napokban véres verekedés folyt le Kelebián, a magyar határ közelében. A verekedés egyik áldozata, Polyákovics Fülöp kelebiai legény súlyos sérüléseivel már napok óta eszméletlen állapotban fekszik lakásán és az orvosok véleménye szerint könnyen halálos kimenetelű komplikációk is bekövetkezhetnek. A verekedés azzal kezdődött, hogy Voin Lázár kelebiai legény néhány héttel ezelőtt összeszólalkozott Kovacsics József kelebiai földművessel, akit többször arcul- ütött-. Hétfőn délután Kovacsics barátja, Polyákovics Fülöp több társával az utón találkozott Voinnal, akitől megkérdezte, hogy miért bántotta Kovacsicsot. Voin válaszul botjával kétszer fejbeütötte Polyákovicsot, aki az erős ütések következtében a földre rogyott. Voin ezután sem hagyta abba a verést, mire Polyákovics társai is közbeléptek. Pár perc alatt botok és kések villantak meg a legények kezében. A hatalmas erejű Voin azonban összeverte támadóit, akik közül többen megsebesültek. Voin Lázár a verekedés közben szintén kapott néhány késszurást, sérülései azonban nem voltak veszélyesek és amikor látta, hogy Polyákovics védelmezői szétfutottak, félholtra verte a földön eszméletlenül heverő Polyákovicsot. A verekedésről csak szombaton értesült a rendőrség, ahonnan Pesics bűnügyi rendőrkapitány és dr. Oszttogcnácz Béla rendőrorvos szombaton kimentek Kelebiára a nyomozás megindítására. A kihallgatások befejezése után Pesics rendőrkapitány Voin Lázárt letartóztatta és még a szombatnap folyamán átadta a suboticai ügyészségnek. Polyákovics sérülése életveszélyes. —*— .. ■ --------------------Érettségi vizsgák a suboticai kereskedelmi iskolában A diákok 33 százaléka elbukott A szuboticai állami felsőkereskedelmi iskolában pénteken befejeződtek az érettségi vizsgálatok és az eredményt szombaton délelőtt hirdették ki a jelöltek előtt. Az érettségi vizsgálaton, amelyet Makszics Száva nyugalmazott középiskolai tanár, miniszteri biztos vezetett, huszonnégy tanuló vett részt, akik közül tizenhatot érettnek nyilvánított, nyolcat pedig részben pótérettségire, részben egy 'évre visszautasított a vizsgáló bizottság. Érettek lettek: Blicht Mátyás, Horváth János, Horváth László, Mándics Albert, Dragin Szvetiszláv, Sztojkovics Szlavolyub, Löwy József, Weisz Ernő, Bányai István, Liebmann Frigyes, Mamuzsics Katica, Szudarevics Ilona. Lakatos Juliska Rosenberg Ilona, Ljubibraiics István és Pilya Péter. A .pótérettségire utasított tanulók közül úgyszólván valamennyien filológiai tantárgyból buktak el és pedig: ketten szerb nyelvből, hárman franciából, egy németből és csak egy kereskedelmi és váltójogból. A meglehetősen gyönge eredménynek különösen a filológiai tantárgyban — főképpen az az oka, hogy a tanév közepén végrehajtott redukció alapján éppen a kereskedelmi iskola negyedik osztályából elbocsátottak a szerb nyelv tanárát és a tanulóknak hónapokon át nem tartottak c!-Jmiést a szerb nyelvből. De a redtakiáá nem csak. a szerb nyelv, tatttffíáaban vetette A noviszadi Gyárosok és Kereskedők Egyesülete — mint már megírtuk — pénteken délelőtt a noviszadi Lloydban értekezletet tartott, amelyen hosszasan foglalkoztak a vajdasági kereskedők sérelmeivel, az aránytalan adózással, a hitelhiánnyal. a magas vasúti és postai tarifákkal. Az értekezleten elhatározták, hogy június 26-ikán. csütörtökön délelőtt tiz órakor Noviszadon a Szloboáa-szdlló nagytermében tiltakozó nagygyűlést tartanak, a melyre a Vajdaság kereskedőit, gyárosait, iparosait meghívják. Felhívják a Vajdaság valamennyi kereskedőjét. hogy iunius 26-ikán. a nagygyűlés napján délelőtt 10 órától délután 2 óráig az üzleteiket tartsák zárva tiltakozásuk jeléül. A határozat alapján a noviszadi Lloyd csatlakozásra szólította _ fel a Szuboticai Kereskedők és Gyárosok Egyesületét is. A felszólítás folytán a Szuboticai Kereskedők és Gyárosok Egyesülete elhatározta, hogy csatlakozik a noviszadi akcióhoz és felkéri a szuboticai kereskedőket és iparosokat, hogy csütörtökön, iunius 26-ikán délelőtt 10 órától déiytán 2 Elvi szempontból nagyjelentőségű ítéletet hozott néhány nappal ezelőtt a noviszadi ítélőtábla, mint felebbezési bíróság, egy polgári pörben. Az ítéletben kimondja a felebbezési bíróság, hogy az ügyesség természetes éPlanot és igy nem ütközik az erkölcsi felfogásba. Az ítélet és annak indokolása, amely jogászkörökben nagy feltűnést keltett, túlnő a Jogászi probléma keretein és mélyen belenyúl azokba az erkölcsi és társadalmi kérdésekbe, melyek a férfi és nő házasságon kívüli együttélésére vonatkoznak. A biróság Ítéletében az emberi szempontokat, a férfi és nő együttélésének természetes voltát veszi figyelembe s egy markáns mondatban vonja le a konklúziót: Ami természetes, az nem erkölcstelen. A pör előzményei, amelyeken az elvi jelentőségű ítélet nyugszik, a következők: V. Lipótné született M. Mária szuboticai asszony pert indított anyja, ögy. M. Jánosné. született V. H. Krisztina ellen és arra kérte a bíróságot. hogy anyját fossza meg atyai örökségének haszonélvezetétől, mert anyja az apa halála óta vadházasságban él és a viszonyból két gyermeke is született. A felperes szerint az anya életmódja erkölcstelen és igy az özvegyi jogok nem illetik meg. A törvényszék helyt adott a leány keresetének és az anyát megfosztotta a haszonélvezettől. Az ügy felebbezés folytán a noviszadi ítélőtábla elé került, amely megváltoztatta a törvényszék ítéletét és kimondotta. hogy özv. M. J.-nét továbbra is megilleti férje hagyatékának haszonélvezete. Jogászi körökben nem. annyira az Ítélet, mint annak in doKOlása keltett üzleteiket. Az impozánsnak Ígérkező négyórás tüntető sztrájk ideje alatt, csütörtökön délelőtt féltizenegykor tiltakozó gyűlés lesz a szuboticai Lloydban is. amelyen foglalkozni fognak a kereskedők és iparosok sérelmeivel. A szuboticai Lloyd mindamellett nem tartja szükségesnek. hogy a noviszadi gyűlésen is külön képviseltesse magát. Az Egyesület vezetősége felhív minden kereskedőt, gyárost és iparost, hogy a demonstráció impozánssága érdekében valamennyien jelenjenek meg a tiltakozó gyűlésen. Értesüléseink szerint a tüntető sztrájkhoz az említett napon a kereskedők és iparosok a Vajdaság minden városában és községében csatlakozni fognak. Szentáról jelentik: A szentai kereskedők péntek esti értekezletükön egyhangúlag elhatározták, hogy csatlakoznak a noviszadi Lloyd határozatához és a nagy adók elleni tiltakozás demonstrálására 26-ikán, csütörtökön délelőtt tiz órától délután két óráig a város összes üzleteit bezárják. A szentai kereskedők hat taggal képviseltetik magukat a noviszadi kongresszuson. nagy feltűnést, mert az ítélőtábla az indokolásban többek közt a következőket mondja: »Felperes azon az állásponton van, hogy alperes — az anya — férje halála után erkölcstelen életet élt és igy özvegyi jogait el kell vesztenie. A magánjog szerint a férj köteles feleségét eltartani, amely kötelesség a férj halála után sem szűnik meg. Minden európai állam törvénye szerint az özvegy haszonélvezeti joga csak halál esetén, vagy újabb férjhezmenetelével szűnik meg. Az c*szszonyt a férjétől rámaradt vagyon, illetve annak haszonélvezete megilleti. tekintet nélkül arra. hogy erkölcsösen. vagy erkölcstelenül él-e. A lopás és csalás nemcsak erkölcstelen. hanem büntetendő cselekmény és az özvegy még sem veszti el özvegyi jogait akkor, ha lopást, vagy csalást követett el. Kérdés azonban, hogy a konkubinátus egyáltalán erkölcstelen-e. Ennek mérlegelésénél a biróság figyelembe veszi azt. hogy sok katolikus pap él konkubinátusban és mégsem mozdítják el őket állásuktól. Az is tény. hogy a legtöbb özvegy pravoszláv lelkész vadházasságban éi és még sem fosztják meg egyiket sem lelkészi hivatásától. Eszerint tehát a vadházasságot a társadalom és az egyház is tűri. Sok egyházi tisztviselő él szintén konkubinátusban. akik nem mondtak le állásukról és nem is mondatták le őket. Erkölcsi szempontból a bírák állása a legkényesebb, mégis vannak bírák, akik vadbázas- Ságban élnek és állásukban továbbra is megmaradhatnak. Sem a társadalom nem közösítette ki. sem az állam nem szólította fel őket. hogy állásukat elhagyják. Ha a vadházasság erkölcstelen volna, akkor a papoknak és bíráknak le kellene mondani állásukról. Ebből világosan következik, hogy a vadházasság nem erkölcstelen. Az egészen természetes jelenség, hogy egy férfi egy növel együtt él. Az ágyasság természetes viszony, — ami pedig természetes, az nem Sehet erkölcstelen. A vadházasság is egyik formája a házasságnak, a férfi és a nő rendes házastársi életet élnek, gyermeket hoznak a világra, közös háztartást vezetnek és együtt nevelik fel a gyermekeket. A konkubinátus is házasság. csak nincs törvényesen megerősítve'.« Az ítélőtábla az indokolásban azt is kifejti, hogy emiatt a gyermek nem vonhatja felelősségre az anyját. »Egy francia közmondás — folytatja az ítélet — azt mondja, hogy az anya semmivel sem tartozik gyermekének — és ez a mi társadalmi szokásjogainkkal is teljesen megegyezik.« Hosszasan részletezi még az indokolás a gyermek és az anya viszonyát, végül kimondja, hogy a fenti indokok alapján a felperest elutasítja keresetével, az anyát meghagyja az özvegyi haszonélvezet jogában. A noviszadi ítélőtábla indokolása annál feltűnőbb, mert — mint ismeretes — a belügyminisztérium nemrégiben rendeletet bocsátott ki a vadházasság ellen és a rendőrhatóságok mindenütt a rendelkezésükre álló eszközzel eljárnak a vadházastársak ellen. Több helyről a vadházasságban élőkét kiutasították azon a címen, hogy erkölcstelen életmódot folytatnak. Az Ítélethez, miután a per még folyamatban van. kritikai megjegyzéseket nem kívánunk fűzni. A veszedelmes viHames Sorompót kérnek a teherpályaudvarhoz A szuboticai fuvarozók, fakereskedők és szállítók, mintegy hetvenen beadványt intéztek a városi tanácshoz, a melyben a szegedi-utnak a vasúti áruierakodó vágánynál lévő részén történt gyakori szerencsétlenségekkel szemben preventív intézkedést kérnek. A beadvány rámutat, hogy a teherpályaudvarról kijövő kocsis, vagy gyalogos csak az uitcisó pillanatban veheti észre a villamoskocsit. Ha a kocsivezető előbb is venné észre, az egyetlen rendelkezésére álló eszköz, a csengetés, itt vajmi keveset használ, mert a vasút dübörgő forgalma mellett, a csengetést nem hallják. Az ut ezen a kritikus ponton nagyon rósz, s a kocsis, ha nem akar elakadni, erősebben hajt, s nehezebben tud megállni. Hozzájárul ehhez, hogy itt a villamos pályája is erősen lejtős, s mert a vasúti híd alatt a villamos áram nélkül közlekedik, a kocsivezetö kénytelen a legnagyobb sebességbe helyezni a kocsit. Ezek a körülmények okozzák, hogy a teherpályaudvar előtt a leggyakrabban fordul elő szerencsétlenség s hogy e héten is Vnjkovics J. és Társa fakereskedő egy drága lovát gázolta itt agyon a villamos. A beadvány azt kéri, hogy a kritikus ponton vagy sorompót alkalmazzanak, vagy legalább egy jelzőlámpát, hogy vigyázni lehessen, ha jön a vonat. Minthogy a villamostársulatnak is érdeke, hogy az egyre szaporodó kártérítési pereket elkerülje, remélhető, ezt a jogos kívánságot minnél előbb teljesíteni fogja. óráig tartsák zárva, tüntetésük leiéül „A vadházasság nem erkölcstelen ö* A novisadi Ítélőtábla természetes viszongnak tartja az ággasságot
