Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-15 / 162. szám

1924 junius 15. BACSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal Novi-Becse Képek a Tisza-parti bánáti városból Novibecse (Törökbecse) közvetlenül a Tisza mellett fekszik, mintegy 10.000 la­kossal. Amint az utas a hajóval elhalad a kiépített köparttal biró Tisza-sétány mellett, megtekintheti az egész kis várost. A község vasútja és viziutja révén igen kedvező helyzetben van. A város csak a háború előtti utolsó néhány évben in­dult fejlődésnek. Ekkor asphaltozták ki a. gyalogjárót még a mellékutcákban is, Ambrus Arthur plébános, Déry Sán­dor és G a r a i Izsó lelkes akciójának eredményekében, viszont a kocsiút még ma is siralmas állapotban van. A köz­ség jelenlegi főbírája N á d a s k i Gyúró nagyszabású mozgalmat indított meg a korsiutnak rendbehozása érdekében, melynek remélhetőleg nemsokára meg lesz az eredménye. A villanyvilágítás kérdése már évek óta húzódik. A laká­sok részére egy kisebb telep szolgáltat áramot. Az utcai világítás kérdése is nemsokára megoldásra, kerül. Impozáns állami épületei: járásbíró­ság, a központi elemi iskola és a monu­mentális polgári iskola, mely egyike a legnagyobb és legjobban felszerelt vaj­dasági iskoláknak. Ez a két állami is­kola tette lehetővé, hogy a charkovi orosz leánygimnáziumon és internátuson kívül még a zsomboljai szerb és német gim­názium is itt talált uj otthonra. Megemlítésre méltó nagyobb ipartele­pei: Milkó Vilmos és Fiai gözfürésze és őrlőmalma, mely már hosszú évtizedes múltra, tekint visssza. További fejlődését biztosítja Déry Imre igazgató kiváló szaktudása. Ez a vállalat látja el az egész Bánátot elsőrendű asztalosáruval és épületfával. Két göztéglagyára van No­­vibecsének: a Bohn Testvéreké és a Bánáti Gőztéglagyár Részvénytársaságé. A belföldi építkezés pangása következté­ben főleg Görögországba szállítanak cse­repet s igy nem a tégla-, hanem cserép­gyártásra fektetik a fösulyt. Főldmivelése magas nívón áll ós egy gyönyörű mintagazdasággal rendelkezik. A gyöngyszigeten terül el Rohonczv Gida uuntagazdasága. Dinnyéje — Tiszagyön­­gye —, zamatos borai, melyek a legfino­mabb francia borokkal vetekednek, euró­­pahirüek. Dinnyén és boron kívül egyéb gyümölcsöt is exportált a háború előtt messze országokba. A belterjes és szak­szerű földmivelést a kiváló minőségű ga­bona dicséri s egyik különlegességét, az u n. káposzta repcét Svájba exportálja. Gyönyörű a marha-állománya és a faj­lovai. Rohonczy Gida még 1915-ben sú­lyosan megbetegedett s azóta felesége vezeti az uradalmat, bámulatos szaktudás­sal. A tavalyi staribecsei gazdasági kiál­lításon első dijat nyert gyümölcseivel és kiváló boraival. Szintén jól berendezett gazdaság a Dr. Ivánovits Iváné, melynek lótenyészete különös figyelnie t érdemel. Sólymos Ele­mér uradalma és kertészete jelenleg sequester alatt áll s igy vezetését a tu­lajdonos kezéből kivették. Megemlítésre méltó e helyen Déry igazgató bolgárkertészete a Tisza mellett. A kerti vélemények itt egy hónappal elő­zik meg a máshol termeiteket. Leghíre­sebb azonban a paprikája, mely a stari­becsei gazdasági kiállításon oklevéllel lelt kitüntetve. A község békés társadalmi életet a ve­zetőknek köszönheti, igy elsősorban főbi­kájának Nádaski Gyúrónak. A nemzetisé­gek közölt teljes az összhang és ebben érdeme van a főbírón kívül Jovánovits Gtgó bankigazgató, Ambrus Artur plébá­nosnak, Dr, Pivnicski Jécó ügyvédnek és Dr. Koslik közjegyzőnek. A szerb, ma­gyar és zsidó nőügyietek rendezik jóté­­koiiyeélu mulatságaikat. Közös kaszinót tartanak fenn a szerbek és magyarok, ahol a szerű lapokon kívül minden szá­mottevő magyar lapot is járatnak s könyvtárából nem hiányoznak a magyar irodalom kincsei. A magyar iparostársir­­dalom még egy hasonló egyesületben tö­mőiül: a Polgári Olvasókörben, melynek helyiségeiben tart a Magyar Kulturegylet hefenkint irodalmi előadásokat, A Kul­turegyesület megszervezése és hasznos, nívós kulturális működése Ambrus Ar­túrnak, a község közbecsülésben álló plébánosnak köszönhető. Az ő buzdítá­sával és támogatásával rendezi az ifjúság a szinházpótló műkedvelői előadásokat is. Ambrus plébános a magyarság lelki és kulturális életének hivatott vezetője. A társaság népszerű tagja Dr. Gold­­mann Béla messze környéken kedvelt or­vos is, kinek tarok és lóriim parthiai hí­resek, melyeken Ambrus Artur plébános, Garai Izsó, Weinhardt József igazgató, Pataj Béla járásbiró, Déry Imre igazgató és Berohn Gyula vesznek részt. A közelmúltban a magy r társadalmat nagy csapás érte. Meghall lstvánffy Ist­ván nyug. közjegyző, ötven évig játszott vezefőszerepet a község és a megye éle­tében, nagy tudásu, puritán jellemű igazi magyar ur volt, kivel egy egész korszak szállott sírba. Az úri társadalomban csak egy kortár­sa él még, Rankovits Stévó, az örök ifjú agglegény, a népszerű Stévó bácsi. Ma­gas, délceg alakját, ápolt süni hófehér baját és szakállát, elegáns imponáló meg­jelenését akármelyik előkelő diplomata megirigyelhetné. Az utóbbi években nagy változások áll lak be a kis városka társadalmába, so­kan elköltöztek, mások elhaltak helyet adván az ifjabb generációnak, akik foly­tatják a megkezdett munkát. S ki tudja mi lesz később, amikor majd gyárkémé­nyek merednek égnek és az uccán legeié sző libákat — feltéve, ha úgy tartják be a szabályrendeleteket mint most — autó vagy villanyos fogja elgázolni a döcögö szénásszekér helyett. TERE-FERE Harminchat óra alatt a Holdban. Az, amiről Jules Verne s gyerekképzele tünk ábrándozott, most ugylátszik meg­valósul. Hirt küldenek a Holdba, innen a Földről. Goddard, newyorki tudós, kinek tudo­mányos körökben becsült, jó neve van, azt tervezi, hogy óriási röppentyűt lő ki a Hold felé, mely harminchat óra alatt ér el odáig. A vállalkozás oly komoly, hogy egy jeles tudományos társaság, az amerikai »Smithsonjan institution« a kí­sérlet támogatására most felajánlott öt­ezer dollárt, hogy ezzel a tudós fedezze költségeit. Hogy a Holdból kapunk-e választ erre a különös üzenetre, az nem fontos. A kísérlet magában is tudományos értékű, amennyiben módunk lesz majd tanulmá­nyozni a fizika, mechanika egyes elméle­teit. Például: ha Goddard számításai helye­sek és rakétája csakugyan harminchat óra alatt érkezik a Holdhoz — amit majd rettenetes fényű magnézium robbanása ad hírül a messzelátókon figyelő Föld­beli csillagászoknak —, akkor a hajlitás, nehézkedés több törvényét és képzeletét tisztázva látjuk. Ezek közül sok eddig merő feltevés volt. Aztán: a lövedék a Holdra Newton törvénye szerint egyenes vonalban esik, ellenben Einstein elmélete szerint egy nagy sugara körivét írja le. Most döi majd el, kinek van igaza. ’ E kísérlet után Goddard tanár ilyen híradást akar küldeni a Marsba is. Az amerikaiak azt remélik, hogy a Mars-la­kók üdvözletünket nem viszonozzák ha­sonló kedveséggel. * Cselédlépcső. Ez a cinre egy párisi újságnak, mely a cselédek hivatalos lap­ja. 37.000 cseléd-egyesületet alapított, s ez az egyesület adja ki a lapot. Kezünkbe került-akadt ez az érdekes hírlap. Van többek közt egy rovata, me­lyet az olvasók Írnak, kik minden epéjü­ket zavartalanul öntik ki gazdáik, vagy volt gazdáik ellen. Ennek a rovatnak a címe: »Szemetes láda« és fökép leveleket ■ közöl. A két legérdekesebb levelet mi is köz­­zétesszük: — Rettenetes helyről adok Önöknek hirt. X önagysága (és itt következik neve s pontos lakáscíme) rendkívül zsugori. Hogy takarékoskodjék a gázzal meg a szappannal, nem fürdik, havonta csak egyszer vesz lábvizet egy csöbörbes. Azt követeli, bogy a cseléd kijavítsa piszkos ruháit. Ugy-e egészséges dolog? Ismerik Páris összes csolédszerzői. Folyton uj cselédjei vannak. Vigyázzatok társnőim: óvakodjatok tőle. — Marie Josephine. És a másik: — Y ur (egy ismert drámaírót s volt képviselőt nevez meg a levél) fizetés nél­kül küldi cselédjeit szabadságra. Ezt tette a szakácsnővel és szobalánnyal. Es még azt akarja, hogy cselédek rá szavazza­nak. — 1.. sofför.. A lovagias sofför ilyen módon harcol, bizonyára "nem minden érdek nélkül. Úgy látszik, a párisi cselédek nem isme­rik a hivatalos titoktartást. Egy, ügyvéd kijelentette, hogy, ilyen közlemények helyreigazítását ugyanabban a lapban követelhetik a cselédek gazdái s rágalmazás és becsületsértés miatt bepö­­rölhetik a cikkek íróit * 1924— a szájkosár évfordulója. Az 1924-ik év sok mindenről nevezetes a történelemben. De az angolok kipicéz­­ték, hogy még miért nevezetes. Ebben az évben lesz száz esztendeje annak, hogy az angol giazságszolgáltatásbél végkép el­tűnt a — szájkosár. A szájkosarat fecsegő nők arcára alkal­mazták, kik felebarátjaikat megrágalmaz­ták és semmi módon sem akartak elhall­gatni. A bűnösöket a bíróság elé vezet­ték, majd arcukon a szájkosárral kötötték a pelengére, hogy a többi lepcses-szájuak okuljanak a esetükből. 1741 junius 3-án hozták ezt a határo­zatot: — Elisabeth, Georg Holbrn hitvese két órai szájkosárral büntetetett a Morpeth piac keresztjénél, mivelhogy botrányos szavaival és sértő beszédjével megtá­madta a hatóságokat. Ezekből a szájkosarakból Sheshire, Lancashire grófságok múzeumaiban töb­bet őriznek. Különbözőfélék vannak: né­melyek sisakalakuak, mások közönséges szájkosarak. De a legjobb' egy vaskarika, melyet a fejre erősítettek, s egy leereszt­hető koronggal van ellátva, melyről érc­­peeek nyúlik ki, hogy a nyelv használa­tát teljesen lehetetlené tegye. Ma már nem alkalmaznak szájkosara­kat, seholsem. Legfölebb a sajtóra, néhol. * Felfedezők és politikusok. Annak az angol mérnöknek, ki felfedezte azokat a gyilkos sugarakat, melyek állítólag min­den leendő háborút lehetetlenné tesznek, el kellett hagynia hazáját és most fran­cia földön kísérletezik. Senkisem próféta a saját hazájában. Do a franciák sem nagyon dicskedhet­­nek e tekintetben. 1917-ben két kiváló francia vegyész, már hirt adott ezekről a sugarakról, anélkül, hogy a hatóságok komolyan vették volna őket. Pár kísér­letet mutattak be velük, melyek nem egészen sikerültek, a szakértők ellenté­tes véleményeket adtak le, s utánna az aktákat becsapták az irattárba. Nem egy felfedezésnek ez a sorsa. A hatalom mindig fél a felfedezéstől. A feltaláló a szemében veszedelmes sze­mély, találmánya megvalósíthatatlan káp­­rázat. Mindez érthető is. A politikus jellegze­tesen gyakorlati elme, ki azt látja, ami van. Nagyon neves és hires politikusok roppant baklövéseket követtek el ezen a téren. Adolph Thiers például ünnepélyesen kijelentette annak idején, hogy a vasút olyan találmány, melynek egyáltalában nincs’ jövője. Még mulatságosabb az az eset, melyet most idéznek a francia la­pok. 1914 jultus 29-én egyik legelőkelőbb francia politikus ezt irta vezércikkében: — Teljesen bizonyosak lehetünk, hogy a szarajevói incidens semmi befolyást nem gyakorol az európai helyzetre. * A zöldszallagosok ünnepe. Páris­­ban tavaly megalapították a zöldszalla­gosok szövetségét. Aki házasulni akar, vagy férjhezmenni, az zöld szallagot vi­sel. Nem sok eredménnyel járt a mozga­lom, melyet a népesedés érdekében indí­tottak. Újabb kimutatások arról számol­nak be, hogy a férfiak semmi áron sem hajlandók házasodni. Akik szivükön viselik hazájuk sorsút, azok nem fogynak uj ötletekből. Most a jegyesek ünnepét tervezik, melyet Chatou szigeten tartan ik ma.iJ meg. A program szerint fiatalemberek és leányok zeneszó­val csónakáznak ki a szigetre, a gyepen ebédelnek — csupa fűszeres és’ édes ételt kapnak —, végül pedig mezei bált ren­deznek. Nagy gondot fordítanak az ünnepély rendezésére és megszervezésére. Előzőén minden férfi és minden nő, ki részt akar venni, egy cédulát tartozik kitölteni és közölni, személyadatait, lakáscímét, az ünnepélyen pedig láthatóan viselni egy számot, melyet a bizottság ad neki. Ha egy fiatalember meglát egy leányt, aki érdekli, vagy viszont, a bizottságnál érdeklődhetik iránta, hol felvilágosítást kap, anélkül^izonban, hogy nevét, vagy lakáscímét közölnék, aztán az ünnepség után érintkezhet vele a bizottság közve­títésével, mindaddig, míg a pár felesleges­nek nem érzi ezt a gyámkodást. Micsoda körülményes találkák. Paris­ban valaha ez egyszerűbben ment.-v H. G. Wells álma. H. G. Wells ma a világ egyik legnépszerűbb írója;, uj vi­lágtörténelme, mely egységes szemszög­ből nézi a históriát, a legelterjedtebb' könyv. Uj munkája, egy regény, hasonló­val foglalkozik. Sarnac, a tudós, ki elfáradt az agysej­­tek vegyi vizsgálatában, pihenni rándult le kedvesével, Napsugárral a Lago Mag­­giorére. Természetesen repülőgépen. A 4000-ik évet írják. Nincsenek már szál­lodák, de minthogy az embernek még min­dég aludnia kell és táplálkoznia, vendég­szobák várják őket, hol nem kell fizet­niük. Domodossolánál ásatásokat végez­nek, a Simplon alagút összedőlt. A 2000- ik év utolsó háborújában az alagutban több katonavonat rekedt meg, sok-sok menekülő pusztult el, s most bámulják a romokat, mint egy uj Pompeji romjait. A 2000 évvel ezelőtti emberek, kiket egy ismeretlen gáz ölt meg, csodálatos ép­ségben maradtak meg a gáz konzerváló erejénél fogva. Sarnac elmeséli régebbi életét, mert már élt egyszer, mikor a repülőgépek még csak járni kezdtek és a boldogtalan emberiséget a jóvátétel és a hadisarc kér­dései foglalkoztatták. Akkoriban öt Henry Smithnek nevezték. (Nem tévesztendő össze Magyarország kedves vendégével, Smith gazdasági diktátorral.) Élete bol­dogtalan volt, cipőket tisztított az uccán, majd kereskedősegéd és gyógyszerész­­gyakornok lett. Háborúban megszeretett egy nőt, az elhagyta és a szeretője lelőt­te őt. 2000 év múlva azonban újra talál­kozott vele és most Napsugárnak hívják. A világ is tele van napsugárral. így álmodik H. G. Wells a jövendőröl. Hogy igaza van-e, majd meglátjuk.., Fonott FAREDŐNYÖKET ésesszlingi REDŐNYÖKET • "V.H promt és szelíd kivitelben zzállit BENCZE ANTAL ÉS FIA W ’.r-íi redőnygyára VEL.-BEČKESEK (Bánát) Ügynökök kerestetnek

Next

/
Thumbnails
Contents