Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-15 / 162. szám
4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 junius 15. CIRKUSZ © sa o A jó vidék Be kill ismernünk, hogy idáig a Bácsrr.egyei Napló híranyagának legnagyobb 5 részét egyetlen európai metropolis — ! Szubotica — szolgáltatta. Ennek a két- jj ségtelenül visszás állapotnak inegszün- t tetésére indította meg a szerkesztőség j néhány héttel ezelőtt »A jó vidék« ci- jj raü rovatot, amely azt célozza, hogy a| legkisebb és legelhagyatottabb fész-1 kekben történő, de mindazonáltal följegyzésre érdemes események is megrögzittessenek az érdeklődő emberiség számára. Minthogy egy perfekt _ újságírónak a lapcsinálás minden csinjátbinját ismerni kell, elhatároztam, hogy belegyakorlom magam az uj resszortba és elsajátítom azt a világvárosi j zsurnalisztát oly megkülönböztetően jellemző fölényt, amelyet egy tehetséges »A jó vidék«-irónak a Kujundzsicsauccától délre fekvő világrészekben tör-1 ténő eseményekkel szemben tanúsítani j kell, hogy kellőképpen ki tudja dembo-1 ritani a jó vidékiek kedves naivitását. Tanulmányaimban, amelyeket erre vonatkozóan végeztem, máris oly meszszire jutottam, hogy — barátaim unszolására — ezennel nyilvánosság elé merészkedhetem néhány eredeti és idáig még meg nem irt »A jó vidékkel. 7 A londoni köd Topoláíól nem messze fekszik valahol egy kis mezőváros, Londonnak hívják, ahol a pékmühelynck elromlott a kéménye. Minthogy az istenhátamögötti és a világtól elmaradott kis fészekben még mindig kukoricacsutkával fütenek, mert a szenet — (persze, ná-1 lünk Szuboticán el sem hiszik az ilyes-1 mit) — ett egyáltalán nem is ismerik, | nagy füst támadt a főuccán. A lyukas j kéményből csak úgy dőlt a füst és a .járókelők a végén már egymást sem látták. A kisbiró, akit ott lordmajornak hívnak, kiállt a községháza elé és a következő figyelemreméltó kijelentést tette: — Aunye! Azt hitte, hogy ezzel minden el van intézve. De ez még semmi. Az a legjobb a dologban, hogy az egész községben senkisem vette észre, hogy tulajdonképpen mi a baj és azok a jó londoniak még ma is azt hiszik, hogy náluk állandóan hőd van, pedig csak — a kémény füstöl.... 2 Felhőkarcolók Newyorkban Az ember el sem hinné, hegy a többi emberek, akik a jó vidéken élnek, milyen ennivalóan hiszékenyek. Pedig ez így van. Például a jó newyorki atyafiaknak valaki bemeséíte, hogy a felhőknek — viszket és azokat meg .kell karcolni, hogy a viszketés elmúljon. A becsapott newyorkíak nyomban hozzáláttak úgynevezett felhőkarcolók építéséhez — ez nem tréfa, több tanút meg is nevezhetünk, akik láttak ilyen felhőkarcolókat — és már évek óta szorgalmasan igyekeznek azon, hogy a feliegek állandóan vakarva legyenek. Ha valaki megkérdezné a becsületes, de egyszerű newyorkiakat, hegy tulajdonképpen mennyiben tartozik rájuk, hogy a felhőknek viszket, aligha tudnának erre kielégítő választ adni. Azt a kérdést, hogy mennyiben tekinthető csapásnak a felhő-viszketegség, ugyancsak nehezen tudnák megválaszolni a newyorki urambátyámék. Legjobban meg lennének akadva azonban annak a bizonyításával, hogy egyáltalán viszket-e a felhőknek?!?! A felhők ugyanis — ezt ugylátszik nem tanítják a newyorki kisoskolában — nem egyebek vizpára-képződményeknél és ennélfogva nem is lehet Őket karcolni. Na, lesz majd meglepetés Newyorkban a jámbor falusiak között, ha ezt megtudják.... 3 A sanfranciskői cápa Rendkívül mulatságos esetről értesít bennünket bérmentesített levelezőlapon egy hű olvasónk és részletesen beszámol arról, hogy arrafelé valamelyik patakból egy roppant különös halat fogtak ki, amelyet a halászattal foglalkozó szakemberek cápának neveznek s mely — az önkéntes tudósitó szerint — lényegesen nagyobb egy doboz szardi- jj niánál. A jó vidéken természetesen | nagy port vert fei ez a dolog, amely- j nek körülményeivel szívesen foglalkoz- j nánk bővebben is, ha nem látszana va- £ lószinünek, hogy csak föl akarnak bennünket ültetni. Egyáltalán nem hihető ugyanis, hogy tiz-tizenöt kilós halak léteznének, (még többről beszél a sanfranciskói levélíró) aztán meg utánanéztünk a térképen, hogy van-e egyáltalán ilyen nevű falu, de sehol sem találtuk. Alkalmasint csak meg akartak tréfálni bennünket, de szerencsére sokkal óvatosabbak vagyunk, semhogy minden becsapásnak ádozatu! eshetnénk. Egyik munkatársunk szerint a vinkovcci járásban mégis kell egy Sanfránciskónak lenni. Ha ez igaz, akkor egészen kis, jelentéktelen tanyáról lehet szó, amit Kogutovicz fel se tüntet, vagy pedig azon a területen fekszik, ahol ki van szakadva a térképünk. De a cápa mégse lesz más mint kacsa. Ez a csattanó magamnak is tetszik. dió. Szerdán hirdetik ki az Ítéletei a Csaruga-perhen Elmondották a védőhsszédeket Oszijekről jelentik: A hetek óta folyó Csaruga-perben szombaton délelőtt elhangzottak a védőbeszédek és így néhány napon belül már meghozhatja a bíróság ítéletét a monstre-perben. Elsőnek dr. Bujher Vladimir, Csaruga ügyvédje . mondta el védőbeszédét. — Hangsúlyozta, hogy védence tiz éves korában elvesztette anyját, mostohája nem részesítette megfelelő nevelésben, elűzte a háztól. A fiatal gyermek rossz társaságban töltötte e! ifjúságát, azután jött a háború, amely teljesen összeroncsolta idegeit. A háború utáni általános fejetlenségben, amely Szlavóniában teljesen felbontotta a rendet, Csaruga valósággal belesodródott a bűnök áradat tába. Nem előre megfontolt szándékkal ölt, minden esetben a körülmények és beteg idegzete idézték elő a vérontást. Enyhe büntetést kér védence számára. Majd a többi védő mondta el védőbeszédét, részben felmentést, részben enyhe büntetést kérve védencük számára. Az ítéletet szerdán fogja kihirdetni a bíróság. Amerikai számok Newyorki jellemző apróságok — A Bácsmcgyei Napló Amerikába kiküldött munkatársától — Az alsó Broadwayn, a Bettery Piacénál, a postapalota alatti subway (földalatti) alatt egy uj subwayt építettek. Az uccán járókelők nem is tudták, hogy micsoda gigászi munka folyik a lábuk alatt és a posta hivatalnokai közül is kevés tudta, hogy hivataluk íundamnetuma vasoszlopokon lóg. Amikor kész volt ez a hatalmas alkotás, jnem volt felavatási ünnep minisztrekkel, diszbeszédekkiel, bankettel. A lapok is tiz sorban emlékeztek csak meg a hírrovatban. * A Bowaryn láttam, hogy apró gyerekek meggyujtották a szeméttartó papírhulladékát. A rendőr odament és vigyázott, hogy — senki se zavarja meg mulatságukban a lurkókat. A hajón pedig láttam, amikor kis kölykök azzal mulattak, hogy a tengerbe dobálták a játékterem sakkfiguráit. A hajópincér mosolyogva nézte: hadd mulassanak a fickók! Ilyen nagy ur Amerikában a gyerek * A libatömés szigorúan tilos Amerikában, mert a szegény liba szenved, amig erőszakosan hizlalják. Viszont, ha egy négert meglincselnek, azon alig háborodik fel valaki is. * Newyorkban is nagy a lakásmizéria, ezért nem szabad emelni a régi lakók bérét. A Park Avenuen, amelyik most épül a város egyik legragyogóbb uccujává, egy szép lakás évi bére 24.000—45.000 dollár közt változik. Kis hónapos , szobát viszont 10—15 dollár heti bérért lehét kapni rendesebb helyen. Egy jj bankárról megirták a lapok, hogy! 72.000 dollárt fizet a barátnője lakásbéreként. * A köztársasági elnök évi fizetése 75.000 dollár, a minisztereké 12.000 dollár. Viszont Jericza 90.000 dollárt kapott, Chaplin, a moziszinész 1,000.000 dollárt egy szezonra; Dempsey a boxbajnok pedig egyetlen mérkőzésért 500.000 dollárt kapott (most egy milliót Ígérnek neki) és külön a mérkőzésére arénát építettek New-Jerseyben, ahol kilencvenezer .ember fért el. * A Woolword áruháza átlagban 15.00 levelet ad naponként postára. * A férfiak nem elegánsak, de viszont alig látni kopott vagy pláne rongyos embert és nem tudod megkülönböztetni a dúsgazdag nagyke- jj reskedőí a háziszolgájától. Olyan jj elegáns a házi szolga és olyan ke-1 véssé az a milliomos. Hatféle ruhát! gyártanak és ezt viseli Newyorkban! hat millió ember. Annái szebbek, ápoltabbak és csi-j nosabbak a nők. Selyem harisnyát visel és szőrmés bundát a legutolsó néger mosogatólány is. 'M Sehol sem olyan becsületesek az emberek, mint itt. Az újságárus kiteszi a lapjait és elmegy: aki meg-! veszi a lapot, leteszi érte a pénzt, a Wali-Sreeten luncholtam egy vendéglőben, ahol az ember maga szolgálja ki magát és a kasszánál anynyit fizet, amennyit bemond. A postaládák. ha megtelnek, nyugodtan a láda mellé teszik az emberek a le- S velek százait. Ha betelefonálod a| távirdahivatalhoz a sürgönyöd, azt 5 elküldik és másnap kaszirozzák rajtad be a pénzt. Az uccai nyilt kirakatok tömve mindennel — bárki elvihetne belőle — nincs rá eset, hogy meglopnák. Itt a legbecsületesebbek az emberek. mert senki sem !od — centeket. Dollárt annál inkább. Mert sehol nincs annyi szédelgés, olyan korrupció, mint itt. De — nagyban! * Dühöng a biztosítási járvány. Életre, halálra, munkanélküliségre, gyerekszületésre, betegségre, balesetre biztosit itt mindenki. Az autótulajdonos biztosítást köt arra. ha elgázol valakit és fizetnie kell. Az ékszerész nevet, ha kirabolják —, biztositva van. Egy biztositó társaság nagy üzleteket csinál azzal, hogy leteszi a letartóztatottak helyett a kauciót. Lehet biztosítást kötni elitélés esetére is. A biztosítási üzletek tavaly öt milliárd dollárt vettek be biztosítási dijakból. ? * A newyorki rendőrök a legszebb, legelegánsabb katonatisztek. Gyönyörű szál. igen jól öltözött atléták. Mégis Newyorkban a legyakmerőbbek a merénylők. Itt nyomozzák ki a legkevesebb gyilkosságokat. Nyíltan 'törik meg a vendéglők az italtilalmat. Tiszteit és gazdag emberek a bootlagerek — italkészitők — és csempészek. A nagy por tfelvert panamák közül 600 nem jutott tovább a vizsgálat első stádiumánál. De a rendőr . imponáló, bátor és kitörő mégis. Elképzelhetetlenül udvarias nőkkel és gyermekekkel szemben. Szolgálatkész és türelmes. Kun Andor A szuboticai rokkantnap Művészi hangverseny a városháza diszterméhen A szuboticai rokkantnao gazdag és érdekes programmjának első része szombaton délután és este zajlott le. Délután öt órakor a városi zenekar rendezett hangversenyt a városháza előtti parkban. Nagy közönség hallgatta a zenekar művészi játékát, amely rendkívüli sikert aratott. Este félhét órakor vette kezdetét! a művészi hangverseny a városháza közgyűlési termében, amely zsúfolásig megtelt az előkelő közönséggel. Bacsevics Péter, a rokkantegyesület elnöke lépett az emelvényre és nagy tetszéssel fogadott, szép beszédben vezette be az ünnepélyt. Hatásos szavakban mutatott rá a nemes, emberbaráti célra, amely mindenképpen érdemes és méltó a támogatásra. A beszédet a közönség zajos tapssal fogadta. A »Neven« vegyes dalárda művészi énekszámai után Reiter Ilonka, az' ismert művésznő Brahms-, Wolíf- és Lányi-dalokat énekelt magyar szöveggel. A fiatal művésznőt, akinek száma messze kimagaslott az egyébként is nívós hangverseny műsorából, viharos lelkesedéssel ünnepelte a közönség. A dalok zongorakiséretét Fe-rkasné Gćbos Nelly látta el a tőle megszokott precizitással. Nagy sikert aratott a zenekvartett isi, amelyben közreműködtek Bermel tanár (első hegedű). Víg István (második hegedű), Heinrich tanár (viola) és Bélics Radivoj dr. (cselló.) A kvartett művészi összjátékkal előadott számát zajos tapssal jutalmazták. Petrov orosz operaénekes hatásosan előadott énekét a munkásdalárda művészi éneke követte. A műsor egyik legkiemelkedőbb száma volt Manoilovics Dusánné szláv éneke, amelyet a hangverseny közönsége lelkes tapsokkal fogadott. A terem előcsarnokában hideg büífé volt. amelyet Róna Árpád állított fel és amely a szünet alatt valóságos ostromnak volt kitéve. A szuboticai rokkantnap gazdag műsorának második része vasárnap fog lezajlani. Délelőtt Szuboticán; délután pedig Palicson tartják meg a tervbevett ünnepségeket a már ismertetett Programm szerint. A közönséget óránkint vonatok szállítják ki Palicsra.
