Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-01 / 149. szám
PoStarma plaćeaa u gofovom & Ünnepi szám — Ara 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1924 jimisis 1. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58.Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova u!.l.(i.elbacU-paSota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Rosa'a-Fcnciére-palota) A szent év "V Megcsendültek a Szent Péter templom harangjai s a világot betöltik zsolozsrnás hangjukkal. Roma locuta est, megszólalt a pápa s a Szent Péier templomában elhangzott szavakra visszhangzik az egész világ. A pápa békét hirdet, a pápa békét akar, a pápa békéért imádkozik s bókét parancsol ; Krisztus helytartója krisztusi cselekedetet visz végbe, óh, bár krisztusi csu dát is tehetne f > Csodálatos ereje van a békekövetelésnek. Figyeljük csak meg, amikor minden világot megváltó jelszó, szebb jövőt Ígérő program, n kiégett mezőkre boldogság délibábját varázsló hit romokban hever, amikor kihűlt minden szenvedély, bénává korcsosult minden emberiséget felölelő gondolat, eltört minden zászlórúd s rongyokra szakadt minden lobogó, — a béke akarata egyre magasabbra szárnyal, egyre tisztább régiók felé emelkedik s egyre hatalmasodó erővel teszi szolgájává a hitet és gondolatot. Nincs már senki, aki háborúra merne uszítani. Uszítok még vannak, de azok is a béke jelszavával uszítanak. A közszellem fallanxja csak a béke jelszavára nyílik meg. Aki háborút akar, az is már csak a békére hivatkozással készülődhetik. Az emberiségnek ez a szóbafoghataílan hatalmas békeakarata, ez a szeplőtelenül ragyogó békevágya okozza azt is, hogy visszaélhetnek. vele. Aki a béke ígéretével jön, az előtt megnyílnak a kapuk és szivek. Nem is vizsgálják a szándékokat, nem is mérlegelik a cselekedeteket, aki csak szájára veszi a béke jelszavát, úrrá lesz a tömegek felett. Az európai közvélemény azok felé fordul, akik a béke szolgálatába szegődnek. Európa népe egy" szivvel tapsolt a francia választásoknak, mert a békekövetelők jutottak többségre. Az angol munkáskormány uralomra jutásának az európai burzsoázia is hangos szavakkal örvendezett, mert nem a negyedik rend képviselőit látták bennök, hanem a béke politikájának misszionáriusait. A Pontifex maximus most a lelkek akaratát kormányzó politikává akarja fölemelni. Szent évet rendel a békének, a magábaszáliá3- nak, a megigazulásnak, az elégtételnek, keresztény erkölcs reinkarnációjának, hogy a béke követelése ne csak pengő érc és zengő cimbalom legyen, hanem cselekedet és valóság, hogy amit a száj ígér, azt valósítsa meg a kar. Ez az esztendő a detronizált keresztény erkölcsök trónraültetésének ideje lesz. A keresztény-! ség per saecula saeculorum való világuralmának alapja az isteni küldetés, de az isteni küldetés értelmét nem a csodák és nem a jövendölések igazolása magyarázta meg az egymás sarkába lépő nemzedékeknek s az isteni gondolatot az emberek között nem a biblia csodái s a szent könyvek legendái terjesztették el, hanem a keresztény ethika, e szeretet evangéliuma, a szeresd felebarátodat, mint fenenmagadat, krisztusi parancsa. Vissza — oh, nem a háborúelőtti békéhez, nem is a természethez, de vissza Krisztushoz, vissza a krisztusi igékhez, ezt hirdeti, ezt parancsolja most a keresztény egyház látható feje. A béke templomából takarodjanak ki a béke kufárai. Takarodjanak ki azok, akik gyilkoló szerszám nak gyalázták meg a keresztet, akik szájában a keresztény szeretet az uszító gyűlölet jelszavává mocskolódott be, akik a béke tömjér.es szavaiba emberi hitványságokat takargattak. A keresztény szeretet ne jelszó legyen, hanem tett, cselekedet, valóság, élet. Róma harangjai, hirdessétek a békét, hirdessétek a szeretetet. Hangotok töltse be a világ tereit 3 töltsétek meg sokkal nagyobb tereket: az üres sziveket. Annyiszor verték már félre a harangokat, amikor katasztrófa szakadt ránk, annyiszor csendült meg a szentlélek harangja, amikor a halállal viaskodott a béke gondolata, annyiszor kísért ki bennünket harangszó a temetőbe, amikor legszebb hitünket, legragyogóob illúzióinkat kellett elföldelnünk, hogy egyszer már lehessen tiszta szivvel s gyermekhittel örvendezni is a harangok zúgásának, mert a béke és szeretet uralmának eljövetelét hirdeti. A pártok kiáltvány-versenye A radikális-párt is kiáltványt bocsát ki — Szombaton jelent meg a klerikálisok proklamáció]a Beogradból jelentik : Azt a politikai élénkséget, ami a parlament elnapolása után mutatkozott, lassanként teljes eseménytelenség váltja fel. A szombati nap a pártok kiáltványainak jegyében folyt le. Ezúttal a klerikálisok bocsátották ki proklaméciójukat és legközelebb a demokrata-párt teszi közzé külön kiáltványát, amelynek szövegét a hétfőre kitűzött főbizoítsági ülésen állapítják meg. Politikai körökben úgy tudják, hogy a kormánypárt szintén kiáltványban fog felelni az ellenzéknek. A szombati nap egyébként a szokottnál is csendesebben telt el. A mindennapi minisztertanács is elmaradt és a miniszterelnökségen megjelent miniszterek csak rövid konferenciát tartottak. Délelőtt a radikális-párt főbizottsága tartott ülést, amelyen Pasics miniszterelnök is résztvett. Az ülésen a pártszervezetek kiépítésének kérdéséről tárgyaltak és elhatározták, hogy minden olyan helyen, ahol a pártnak még nincs szervezete, pártszervezetet állítanak fel. Ebből a célból agitációs bizottságot választottak, amelynek elnöke Jovanovics Ljuba, a parlament elnöke, tagjai Markovics Lázár dr. volt igazságügyminiszter, fankovics Velizér veit közlekedésügyi miniszter, továbbá Maximovies Bózsó és Ivkovics Momcsillo dr. 'képviselők. Szóba került a főbizottsági ülésen a párt által kibocsátandó kiáltvány is, amelynek megszövegezésére külön bizottságot jelöltek ki. A klerikális-párt kiáltványa Szombaton délután tette közzé a klerikális párt kiáltványát, amely rendkívül éles hangon és hosszasan foglalkozik a politikai helyzettel. A kiáltvány szerint a szlovének és a horvátok azért egyesültek a szerbekkel, mert azt hitték, hogy ebben az uj államban megőrizhetik nemzeti jogaikat és nemzeti javaikat, amelyeket nacionális ellenségeik vitássá tettek és azt remélték, hogy az uj államban mint külön és szabad nemzet individuálisan fejlődhetnek. Ilyen értelemben készült annak idején a korfui deklaráció és a genii egyezmény is, amelyeket Alekszandar akkori régens is szankcionált. Mindezeket a szerződéseket Pasics megsértette, aki a parlament ülésén kijelentette, hogy soha sem volt szándékában ígéretét betartani. Az alkotmány a kiáltvány szerint egyik nép hegemóniáját deklarálta a másik két nemzet fölött. Ezután leírja a proklamáció a klerikális párt küzdelmeit a szlávok éb horvátok gazdasági, politikai és kulturális önállóságáért, majd a ! ' élesebb szavakkal nyilatkozik a jelénlegi helyzetről. A parlamentben legutóbb történt eseményeket forradalmi cselekedetnek mondja a kiállvány. Végül a párt azt a véleményét fejezi ki, hogy csak a legszélesebb autonómia és a szlovének és horvátok önrendelkezési jogának garantálásában látják a szláv népek jobb jövőjének biztosítékát. iiii.hi ■ ■ III I —MB 11 1 ’** 1 "" 1 * Magyar-romáé közeledésről tárgyalnak Budapest en és Bukarestben Bethlen és Sratianu találkozni fognak Bukarestből jelentik: Néhány nappal ezelőtt magyar delegáció érkezeti Bukarestbe. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a delegáció tárgyalásai során igen íontos kérdések kerülnek szóba. Románia íixirozni fogja Magyar-* országhoz való barátságos viszonyát. még pedig azzal a szerződéssel kapcsolatosan, amely a legutóbbi tárgyalás után a kisantant államait tnég szorosabban fűzi egymáshoz és hangsúlyozni fogja annak szükségességét, hogy az utódállamok közt feltétlen barátság épüljön ki a közel lövőben. Az erre vonatkozó tárgyalás párhuzamosan folyik Budapesten és Bukarestben. Mind a két kormány; titokban tartja a tanácskozás anyagát. de annyi máris kiszivárgott, hogy Bratianu és Bethlen néhány, napon belül találkozni fognak valamely semleges állam területén, a mennyiben az előzetes eszmecsere az eredeti terv szerint halad előre. Ellenkező esetben mint a két miniszterelnök hivatali szabadságát használja fel erre a nem hivatalos találkozóra a nyár folyamán. Ezzel kapcsolatos az a fordulat, amely a román hivatalos körök felfogásában beállott az^ erdélyi magyar pártra vonatkozólag. Nemrégen még azt a felfogási: vallotta a román kormány, hogy a magyar pártot nem tekinti az erdélyi magyarság képviseleti szervének. Időközben azonban Tatarescu, kisebbségi miniszter Jakabify Elemér előtt tett nyilatkozatában már kifejezetten elismerte a magyar pár-' tot és kifejezte azt a kívánságát is, hogy a kormány nevében tárgyalni óhajt a párttal. Ebben az ügyben legutóbb' össze is ült a párt intézőbizottsága Kolozsvárott s az alábbi határozati javaslatot fogadta el: »A magyar párt intézőbizottsága tudomásul veszi Tatarescu kisebbségi miniszter urnák a magyar párttal1 megindítandó tárgyalásokra vonatkozó nyilatkozatát és a brassói népgyűlést egyelőre elhalasztja.« A kolozsvári gyűlésen elhangzott felszólalások során nyilvánvalóvá1 vált, hogy a magyar párt súlyt helyez a magyar-román barátságra és a román néppel való megértést kívánja. A tárgyalások lefolytatására az erdélyi magyar párt öttagú bizottságot választott. amelynek elnöke Bernády György képviselő, tagjai: Fiilöp Béla szenátor, Teleky Artúr gróf, Zéma Tibor képviselő és Zásául Istváu dr. Lapunk mai száma í $ oldal
