Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-11 / 129. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. május 11. Robin, az oroszlány, aháromnevüanguszl és egyáltalán a cirkusz i — Hó! hó! — kiabált utánam valaki a városháza árkádjai alatt és amikor visszafordultam, professzor Rubint, az excentrikus bűvészt találtam magam előtt. Régi ismerősöm még a bárból, a hol ezelőtt három hónappail, minden este én adtam »kölcsön« neki a nézők izgatott érdeklődése közben mutatványához azt a rossz órát, amelyet ő előzőleg titokban a kezembe csúsztatott .’és előadás után visszakért. Az első pilűanatban most is azt hittem', hogy ismét társ-svindlernek akar felkérni, de mielőtt szóhoz jutottam volna, félreismerhetetlen amerikai akszentussal elárulta, hogy ezúttal cirkuszban utazik. —A Grand Cirqtie Olimpia üzletvezetője vagyok — mondotta gőgösen — és azzal már cipelt is a villamos felé, hogy, mint mondta, még az előadás előtt megismertessem a cirkusz-élet titkaival. — Csupán barátságból, — tette hozzá. Vágtatva robogtunk a Villamossal a baromvásártér felé, ahol a nagy sárból messzire kimagaslik a hatalmas sátor, körülötte a trupp-kocsikkal, amelyek oldaláról szép, kékre mázolt betűk olvashatók: »Grand Cirque Olimpia.« A sár-erőditéseken keresztültörve, nagy nehezen beloccsantunk a sátorba, ahol kifogástalan bábeli zűrzavar fogadott. A jkatonazenekar próbát tartott, a zenekísérletre a cirkusz táncattr akciói a (Shimmyt táncolt és hogy a hangvegyüjlék teljes legyen, a leendő állóhelyek telő! elénk kalapácsütések vegyültek Jbele a koncertbe-. Mindamellett nem jöttem zavarba, és idegeimen teljesen uralkodtam, amikor vezetőm bemutatott Novácsek János igazgató urnák. — Igazi amerikai ember — mondotta professzor Rubin — délelőtt saját-autózik, délután azonban együtt kalapál a többi artistával. — Igen, — tette hozzá magyarázólag az igazgató ur — nappal asztal, éjjel ágy, nämlich— Azután tovább mentünk a porondon, hogy megismerkedjek a többi müvészszel is, főleg az augusztokkal. Azok tudniillik különösen érdekelnek. Hamarosan szembetalálkoztunk az egyikkel, aki amikor a nevét kérdeztem, készséggel állott rendelkezésemre: — Melyiket parancsolja? — kérdezte, majd választ sem várva bemutatkozott: — Kacov-Kolozsvárry-Coogan vagyok — mondotta — ahogy parancsolja, augusz-t-excentrik-mülovar és könnyüsuly ....yes.... most azonban csupán a humornak élek, my darling. Egy szuszra szavalta végig mindezt, amire figyelmes lett egy közelben álló, vállán fűrészt viselő ur is, aki szintén bemutatkozott: — Milánovics zsoké vagyok, származásomra nézve bajor. Sprechen Sie deutsch? — Ja — feleltem. — Na akkor várjon, — folytatta magyarul, majd bemutatom magának a hires Orlandót, nagyszerű olasz fiú Dániából. Orlandót azonban nem sikerült megtalálnunk, mire az oroszlánok iránt érdeklődtem. — Ja igen, az van, — válaszolt kérdésemre prof. Rubin — várjon csak mindjárt bevezetem hozzá. Hátamon végigfutott a hideg arra a gondolatra, hogy most, moziszinészek után szabadon, oroszlánkeírecbe lépek. Először próbáltam megmagyarázni a profnak, hogy részemről a dolog nem sürgős, azonban lenézőleg rámrivalt — Maga fél egy oroszlánytól? Bizonyára hipnotizált, mert nyomban engedelmesen követtem, a sátrakon, sáron, pocsolyán keresztül a kocsik felé. ■Útközben örömmel állapítottam meg, hogy szerencsére a legrosszabb ruhámat vettem fel, amiben az oroszlánkörmök esetleg már nem nagy kárt tehetnek. Azután elszántan beléptünk a kocsiketrec szűk ajtaján, ugyhiszem a, ve és már szafadtam is a villáin •stnegfogaim is zajosan vacogtak. álló felé, hogy elérjem a közeledő — Na mit szól hozzá? — érdeklődött villamost. büszke hangsúlyozással Rubin, amikor De azért azt a csinos orosz lányt kijöttünk. este még ujból megnézem. — Nagyon jó nő, — válaszoltam siet— at. d. — Az orosz hadsereg felkészült a háborúra A román diplomácia sorozatos kudarca Parisból jelentik: A Chicago Tribuna értesülése szerint a francia diplomáciai körökben nem keltett feltűnést azoknak a tanácskozásoknak kudarca, amelyeket Románia a Törökországgal és Japánnal kötendő defenzív szerződés 8 érdekében még a román királyi párnak Parisba való érkezése előtt megkezdett. A román kormány akciójának sikertelenségére és részben a most folyó angol-orosz tanácskozásokra vezethető vissza Franciaországnak abbeli vonakodása, hogy nem hajlandó Besszarábia megtámadása esetén Románia katonai segítésére kötelezni magát. A lap szerint Japán és Törökország elutasító magatartásának oka az, hogy egyik ország sem szívesen keveredik háborús zűrzavarokba. A román katonai körök értesü lése szerint az oroszországi vörös hadsereg most sokkal jobban föl van szerelve, mint a lengyelországi betörés idején volt. A politikai megbízottakat az egész vörös hadseregből visszahívták s a fegyelem most a cári hadsereg fegyelmével azonos értékű. A hadsereg egyenruhája is ugyanolyan, mint a cári hadseregé volt, csak a cári jelvényeket helyettesítették a szovjet-csillaggal. A szovjet hadsereg főerőssége a Budienny tábornok parancsnoksága alatt álló lovasságban és a fejlett aviatikában ál!. Bukaresti körök úgy tudják, hogy az orosz gyárak p mérges gázak gyártására is nagyban berendezkedtek s a hadsereg vezetősége az egész gyalogságot kiképezte a mérges gázok védelme alatt történő roham támadásokra. Oroszországhoz hasonlóan most Románia is igyekszik lovas hadosztályainak számát szaporítani és a hadsereg gyalogságát a gáztámadásokra nézve kioktatni. Romániának az a törekvése, hngy légi haderejének fejlesztésére Parisban vagy London ban kölcsönt szerezzen, nem vezetett eredményre. eddigelé TINTA @ a © Állatok ' színháza Ezen a délelőttön nincs előjegyzés naptáromon: se munkaterv, se színház, se főpróba. Ennélfogva kisfiámmal szétnéztünk az állatkertben. Csakhogy itt is tavaszi zsongás fogad; sürgés-forgás, készülődés, melyet mintha valami lámpaláz kísérne. Hurcolkodnak a vadállatok téli lakásukból a nyáriba, ki a verőfénybe. Ma lépnek föl először a közönség előtt s Így szereplésük »bemutató jellegével bír.« Elsősorban a drámai színészekről számolunk be, kik az élet véres küzdelmét ábrázolják. A tigris, rövidre nyírt angol, bajuszával, hóditó karcsúságával és rugékonyságával még mindig a hősszerelmes s méltó arra, hogy egy renajssance-tragédia vezető szerepét játssza. Egyetlenegyszer ordított, de megállapíthatjuk, hogy »orgánuma férfias.« Mellette az crcszlán jöhet számba, mint jeUemszinész, főkép politikai, Shakespeare! drámákban. Utóbb kicsit mellőzik őt. Az »állatok királya« sértett önérzettel néz maga elé, s komor tekintetén nyomban látszik, hogy megalkuvásra nem hajlandó és semmikép sem vállalná el az »állatok köztársaságá«ban az elnöki tisztséget. Legnagyobb sikere van, úgynevezett »közönség sikere« a szenegáli oroszlánnak, noha a sajtó egyértelműen elitéli könnyelmű szerepléséből kifolyólag. Egy kiváncsi, lelkes kereskedősegéd múltkor megcsiklándozta a „talpát, nyilván, hogy autogrammot kérjen tőle, mire ő tapintatlanul letépte az érdeklődő művészetbarát kabátszárát, vele együtt vagy fél kiló húsát s egy-két izmát is. A másik, a berber oroszlán, megveti az ilyen olcsó hatást. Tiszta, irodalmi sikerre pályázik. Percekig mozdulatlanul hever, magasra tartva sörényes, sziklaszerü fejét. Ö még a régi iskola hive, ki a Burg-Theater hagyományait tiszteli és a »fönség«-et akarja elérni, nemes eszközökkel. Elég bámulója akad, de bevalljuk, hegy ez a fönség kissé avult, kissé unalmas. Több közvetlenséget várunk tőle a huszadik században. \ __ i __Li—I .. -A fokföldi oroszlán izgatottan, egyhangúan le-föl jár ketrecében, valószínűleg szerepét tanulja és le akarja győzni két veszedelmes vetéíyíársát, a senegálit és a berbert. Tőszomszédságában a pumamacska gyakorlatozik, olyan hangokat hallat, mintha zsákban köveket ráznának, külömböző tónusokat fog, hogy lássa, melyik a helyes,' melyik az őszinte. Azt a káprázatot óhajtja kelteni, hogy most fal fel egy csecsemőt, póiyástól. Nem eléggé meggyőző, csak mozdulatai finomak, inkább a mozinál jósolunk neki jövőt. Hanyatlik a farkas is. Lustán hever a verőfényben, sovány horp aszúval, csipás: szemével, vedlett orrával, melyen halvány vérnyomok piroslanak. Göthös kutyánk jut eszünkbe és nem a régi farkaskalandok. Látszik, hogy már egyáltalán semmi becsvágya nincsen, elvették a kedvét. Fehér zománcos kis táblán ez áll ketrece fölött: »közönséges farkas«. Lehet-e csodálni, hogy ily lesújtó kritika után letett minden művészi szándékáról? Viszont a róka annál buzgóbban ravaszkodiik sziklás zárkájában. De tói hiszi el, hogy caskugyan olyan ravasz? Az erdőben kóborló rókák a ravaszok, kiket nem fogtak el, az ilyen rab rókákat látva csak a vadászok ravaszságát dicsérhetjük meg. j Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a nézők manapság már alig érdeklődnek a drámai vadállatok iránt s inkább a könnyedebb, felületesebb műfajok művelőit tüntetik ki rokonszenvükkel, A majmok kabaréját például ezren és ezren tapsolják s mulatnak uj, ötletes műsorukon. Nem értünk egyet azokkal, leik a majmok művészetét puszta ember-utánér-I zésnek, utánzásnak minősítik. Ezek született artisták. Kölykeik kötélhintán nőnek fel, koraérett, tüdővészes színészgyerekekhez hasonlítanak, kik fájdalmasan néznek ránk barna szemükkel Mindenüket hivatásukért áldozzák fel. Érdekes különben, hogy az emberek, kik annyira lenézik őket, sohase beszélnek emberügyességről, csak majomügyességről. Maguk a majmok is ilyen véleményen vannak, ők, kik szintén darwinisták, azt hirdetik, hogy a majmok az emberektől származnak s mutogatják kicsinyeiknek a ketrecen kívül álló ügyetlen állatokat, kik a barbár elrrtairadottság kezdeti korszakában tengődnek és pár ezredév múlva talán majmok is lehetnek belőlük. Hasonló állandó »táblás házat vonz« a madarak operett-színháza. Úgy rémlik, hogy valami buta, de kedves daljátékot játszanak, melynek nincs is szövege, csak cifra, idétlen lármája. A kanári sárga belépőben tri,llázák öltözőjében az ő édes közönségének, mely sohasem hagyja el. Szubrette-lcént illeg a barázda-billegető, körülöttük pedig csepegnek a pintyek, csízek, kendeiicek, poszáták, a kardalosnők, kik közül feltétlenül ki kell emelnünk a zöld bibirkét és a kis lilét, ezeket a kedves műkedvelőket, »mint akik rövid szerepükben is feltűnést keltettek«, valamint a paradicsommadarat »remek toalettje« miatt, igazi paradicsom-madár tollával, a gólyát, ki, minthogy énekelni nem tud, a szürke kardinálisnak, az operettek múlhatatlan papjának vizözönelőtti, sikamlós viccet mesél, összeverve fahangu kelepelő csőrét. Általában ifit egy természetes állatot nem láttunk. A petymeg kérkedett különös egyéniségével, dekadens nevével, a zsiráf kinyújtotta ketrecéből három méteres hosszú nyakát és jegyzőkönyvünkbe sandított, mit Írunk róla, a nyájak derék terelője, a puli, az egyszerű, magyar kutya pedig szintén homlokába fésülte bozontos haját, mint egy zongoraművész. A teljesség kedvéért még egy állatról kell megemlékeznünk, melynek nincs ketrece, a légyről. Lépten-nyomon találkozunk vele, a kanári öltözőjében, a majmok kabaréjában, a vadállatok ketrecében is. Mindenüvé szabad bemeneté van. Nem fél senkitől sem. Úgy megcsípte az oroszlán szemét, hogy az félóráig könnyezett belé. Azt kell hinnünk, hogy ebben a színházban ő a kritikus. Kosztolányi Dezső A Karácsonyi uradalom eladása Cicvarics Krsztát elítélték rágalmazás miatt Cicvarics Krszta. a Beogradshi Dnevnik volt hires szerkesztője még 1920-ban támadást. intézett Manojlovies Vladiszlúv dr., királyi közjegyző. a szuboticai Kereskedők és Gyárosok Egyesületének elnöke ellen, aki akkor Bács-Bodrogmegye főispánja volt. Cicvarics azzal vádolta meg Manoilovics főispánt, hogy egy konzorcium, amelynek ő is tagja volt, nem korrekt utón jutott a megvásárolt gróf Karácsonyi-féle kamenicái birtokhoz. Manoilovics dr. a cikk alaptalan és vakmerő állításai miatt feljelentést tett Cicvarics Krszta ellen a beogradi törvényszéknél. A sajtópert pénteken tárgyalta a beogradi bíróság. A tárgyaláson Cicvarics semmivel sem tudta igazolni állításait, miért is a törvényszék sajtó utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki és ezért kéthónap} fogházra és a költségek megfizetésére ítélte. Ezzel megdőlt az a legenda, htjgy Cicvarics Krsztát nein lehet elítélni, mert helyette mindig egy hasonlónevü hordár állt sajtóperekben a bíróság elé. TÜKRÖT csiszolt üveget, messing munkát, régi tükrök javítását legolcsóbban x és legszebben, garancia nte!> ~ lett — az Á íL 0 A TÜKÖRSYÁR NOVISAD Kamenička ulica 15 — készit. Kérjen árajánlatot 512
