Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-31 / 148. szám

4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 31 CIRKUSZ « S3 © Méltányos fizetésrendezés (Angliában a konzerva­­tiv-párt indítványt nyújtott , be, hogy a köiÉmunkaügyi mi­niszter fizetését szállítsák le, mert őexcellenciája nemi vé­gezte el rendesen a feladatát. Reméljük, hogy ezt a példát a kontinensen is megszívlelik és akkor igy fog festeni egy képviselőházi ülés. Elnök: Soron következik Linck pénz­ügyminiszter fizetésének megállapítása, illetve leszállítása. Jegyző ur olvassa fel az erre vonatkozó jegyzőkönyvet. Jegyző (olvassa): Linck pénzügymi­niszter őkegyelmessége fizetésrende^é­­se ügyében ’Oppoz Icig ellenzéki kép­viselő ur nyújtott be leszállítási indít­ványt. A csatolt átirat szerint a minisz­ter ur elsejei' gázsija 5000 aranymara­­védit tesz ki. Ebből lemegy adóra 50, betegsegélyzőre 50, temetkezési- alapra 50 és acontóra 1000 maravédi. Linck miniszter (közbekiált): Mi az? Egy összegben levonják az acontótl? Egy hang jobbról: Disznóság! Egy hang balról: Helyes! Le kell vonni! Jegyző (folytatja): öxcelienciája te­hát elsején 3850 aranymaravédira tart igényt. Elnök: Az indítványt benyújtó kép­viselő urat illeti a szó. Oppoz í.: Tisztelt Ház! Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ha az állam szolgája, a miniszter valami kárt csi­nál, azt a fizetéséből levonásba kell hozni. Mameluk képviselő: Kérdés, hogy mi­ről van szó! Oppoz I.: Nem kérdés. Vájjon a kép­viselőtársam felesége nem vonja-e le a cselédje béréből az eltört tányér árát? Mameluk: Nincs is feleségem! (Nagy derültség.) Oppoz: így tehát a miniszter, aki az ország cselédje, kétszeresen felel az okozott károkért. Vádolom Linck mi­niszter urat azzal, hogy az egyenes adó kirovásánál Kohn Mórra csak 2000 ma­­ravédit vetett ki?, holott - nevezett ur (közbekiáltás: Miért nem mondja egy­szerűen, hogy nevezett zsidó?!) 3000 maravédit is fizetett volna, mint azt ő maga nekem ai klubban nevetve elme­sélte. Elnök: Felteszem a kérdést! (A Ház egyhangúan elmarasztalja a minisztert az ezer maravédi levonásá­ban.) Oppoz (folytatja): Vádolom továbbá a miniszter urat azzal, hogy az ajakir­­behozata! tárgyában nem járt el azzal a körültekintéssel, amelyet tőle elvár­tunk volna. Ezáltal az országnak 2000 aranymaravédi kárt okozott. Kérem le­vonásba hozni. (A Ház elfogadja.) Oppoz: Kimutatom, hogy a vámtari­fánál a miniszter ur 3000, a dohány­jövedéknél 2000 maravédi kárt csinált. Egy hang: Hogyan? Oppoz: Szárított diófalevéllel töltette az egyiptomit, holott jó lett volna kö­zönséges tölgyfalevéllel, úgynevezett hulló falevéllel. (A Ház a levonást határozatikig ki­mondja.) Elnök: Kimondom tehát a határozatot. Linck miniszter ur terhére 8000 arany­maravédi levonást a Ház 'megállapított Miután a fizetése 3850 maravédit tesz ki, kérem, hogy a 4150 maravédi kü­­lömbözetet tegye le a Ház asztalára Linck miniszter: Nincs pénzem! Egy hang: Vegye fel kosztba! Linck miniszter (előkotorássza a pénzt és leteszi u Ház asztalára, majd sírva mondja): Kérem mentsenek en­gem fel! Gazdagabb embereket tegye­nek meg miniszternek. En nem győzöm a ráfizetést! Elnök (csenget): Következik a föld­­mivelésiigyi miniszter ur fizetésének redukálása. Dr. Biasirí előadó: Grószpapád föld­mivel ésügyi miniszter ur az állam ba­konyi erdejét suttyomban bérbe adta az izmaelitáknak 10.000 maravédiért, holott mások 30.0000 maravédit ígértek érte. Mi nem keressük az okokat, csupán ja­vasoljuk, hogy a 20.000 maravédi dif­ferenciát a miniszter ur egyenlítse ki. Elnök: Fizetése 5000, jár még 15.000. Ráér rögtön, kifizetni. (A Ház sorra veszi a kormány tag­imi és 60.000 arany maravédit bekasszi­­roz az állampénztárba.) Elnök: Az ülést ezennel bezárom és ezennel megállapítom, hogy ideális kor­mányunk van, amelynek minden tagja hozzájárul ahhoz, hogy az állam ne szenvedjen pénzzavarokban. Stella Ezer vagon muníció rcéfiasst fel a bukaresti lőszerraktárban Sok emberáldozat. Két milliard lei a kár Bukarest közelében — mint már jelentettük — szerdán délután bor­zalmas robbanás történt és a robba­nás folytán a Skoda-lövegek ka­tonai raktára a levegőbe repült. A robbanásról újabban a következő részleteket jelentik Bukarestből: Az első robbanás délután négy órakor történt. Két órán ál szakadat­lanul folytak a detonációk. A városban ieirhatatSan pánik tört ki, mert a katasztrófa szín­helye csak egy kilométerre fek­szik Bukaresttől, A lőszerraktárhoz legközelebb fekvő városnegyedekből a lakosság elme­nekült a távolabbi városrészekbe. Amikor a robbanás kezdődött, az egyik leányiskola növendékei jajve­­székelve lepték el az uccákat. A par­lament ülését nem lehetett megtarta­ni. mert minden detonációt földren­gésszerű lökések kisértek, amelyek­től betörtek az ablakok és lehullt a vakolat a falakról, igen sok háb be­omlott. A király a hadügyminiszter kísé­retében a katasztrófa színhelyére sietett. Amikor közelebb akart inenni a raktárhoz, a miniszter ijedten visz­­szarántetta és elvezette. A király ennek köszönheti, hogy megmenekült, mert alig néhány pillanat múlva az elha­gyott helyen gránát csapott le és felrobbant • A felrobbant lőszerraktárban mint­egy ezer vaggon muníció volt "elhe­lyezve, amely nemrégen érkezett Csehor­szágból a Skoda-gyártól. Ez az óriási lőszermennyiség mind felrob­bant. Ezrével röpültek a lövedékek a levegőbe. Egy másik lőszerraktár a föld alatt volt elhelyezve. Itt 2600 vagon muníció volt. Ebben a föld­alatti raktárban eddig nem történt baj és azt hiszik, hogy a vastag föld­réteg eléggé védi. noha ez a föld­alatti raktár egészen közel fekszik a felrobbant raktárhoz, A robbanás következtében lángba­­borult az egész raktár és a hozzátar­tozó egyéb katonai épületek. Éjjel 11 órakor a tűz még tart. A várost sürü füstfelhő borítja. A cotroceni-i királyi kastélyt ki kellett üríteni. A robbanás sok emberéletet is pusztított el, de egyelőre még megközelítően sem lehet az emberáldozatok számát megállapítani Az anvagi kárt két milliard leire becsülik. A robbanás nagy pusztításokat okozott a cotro­­ceni-i királyi kastélyban és a szom­szédos falvakban. Általános az a feltevés, hogy bol­sevik1 merényletről Van szó. A bácskai vasúti közlekedés csak bosszú idő múlva állítható helyre Hónapokig tart az árvíz által elmosott töltések javítása Az árvíz Bogojevónál tönkretette a vasúti töltést is. A mintegy húsz kilométer hosszú töltés használha­tatlansága következtében már na­pokkal ezelőtt megszűnt a vasúti közlekedés, amelyet Vinkovci felé most csak lényeges kerülővel Indiján át lehet lebonyolítani Az árvíz által tönkretett bogojevói vasúti töltés rendbehozatala hónapokat vesz még igénybe. A megrongált vasúti töltés helyre­állítására azonnal megkezdték a munkálatokat, amelyek éjjel-nappal folynak is. azonban a vasúti töltés annyira tönkrement. hogy ezen a szakaszon teljesen újra kell építeni. Szakemberek véleménye szerint az uj töltés kiépítése hosszú időt fog igénybevenni, mert a javítási mun­kálatokat nagyon megnehezíti az a körülmév is. hogy a-z elmosott vas­úti töltés alatt a viz nagy mélység­ben eláztatta a talajt, katlant formált magának, amelyben a viz változatla­nul magasan áll azóta is. amióta a Duna apadása megkezdődött. Emiatt sok helyen alig lehet megközelíteni az elmosott vasúti töltést. A szubodeai. szombori és kör­nyékbeli kereskedők között komoly aggodalmat kelt a Bőgőjévé felé való vasúti összeköttetésnek ilyen hosszú ideig való szünetelése. Elte­kintve a személyforgalomtól, amely Vinkovci és Szubotica közt csak lé­nyeges kerülővel bonyolítható le In­diján át. a teher áruforgalom legna­gyobb része éppen Vinkovci—Bogo­­jevóri keresztül bonyolódik le és az áruszállítást ennélfogva lényege­sen megdrágítja az Indiján át való irányítás. Növeli a kereskedők aggodalmát az is. hogy a most következő hetek­ben kezdődnek meg a gabona, cu­korrépa és elsősorban a tűzifa-szállí­tások, amelynek számára épp május 15-től szeptemberig terjedő időben biztosit a vasút kedvezményes díj­szabást. Mivel pedig Szubotica ré­szére a fa csaknem kizárólag Bosz­niából. Hercegovinából és Szlavóniá­ból érkezik, ezeket a szállítmányokat mind Vinkovcin és Bogojevón ke­resztül irányítják és az Indiján át vafn szállítás egy vagon fánál csak­nem háromszáz dinár fuvar-többletet okoz. At, egyetlen rendelkezésre álló és igv erősen túlterhelt vonalon a szállítás pedig csak nagy késede­lemmel bonyolítható le. Mindezek a körülmények múlha­tatlanul szükségessé teszik, hogy a vasutigazgatóság a bogojevói vasúti töltés kijavítását a lesürgősebben eszközöltesse. ROSSIJA-FONCIÉRE biztosító- és viszontbiztosító társaság Tűz-, élet-, betörés-, jégbiztosítás Fiókigazgatóság: Subotlca, Aleksandrova ulica 4. (Rossija-Fenciére palota) Az agrárreform Adási Nyolcszáz holdat foglaltak le a község földjéből Adáról jelentik: Az agrárreform­­miniszterium néhány héttel ezelőtt Ada község földjeiből kétszáz hol­dat foglalt le az agrárreform cél­jaira. Ä földeket, amelyeket a köz­ség lakosai tartanak bérben, a na­pokban akarták kiosztani a dobro­­voljácok között és ezért a bérleti szerződéseket érvényteleneknek nyil­vánították. A bérlők a földeket már bevetették, úgy hogy ha most kel­lene megválniok bérletüktől, súlyos károsodás érné őket. A bérlők érdekében Dimitrievics jegyző interveniált az agrárhivatal­nál és kérte, hogy a földek szét­osztását halasszák el a termés le­­aratásáig. Az agrárhivatalban erre Ígéretet tettek. Az agrár-miniszterium a kétszáz holdon kívül legutóbb még hatszáz holdat foglalt le. A község most küldöttséget meneszt az agrárreform­­miniszteriumhoz, az újabban lefog­lalt földek feloldása érdekében. Harangszenielés három halottal és harminc sebesülttel Véres Áldozócsütörtök Lajosmizsén Budapestről jelentik: Csütörtököri Lajosmizse községben harangszen­­telést tartottak, amely borzalmas katasztrófával végződött. A haranigszentelés: napjára a kör­nyékbeli falvakból is nagy szám­mal érkeztek. Tele volt a templom1 előtti térség ünneplőbe öltözött fér­fi- és asszonynéppel s miután Gos­­rnan Ferenc, helyettes váci püspök megáldotta és megszentelte az uj harangot, az egybegyült hatalmas tömeg a templomba zsúfolódott. A súlyos, hat és félmázsás harang pe­dig las-san emelkedni kezdett a be­­leakasztott csigán, a torony mentén a magasba. Megkezdődött a prédikáció, majd az ünnepi szertartás. Időközben baj nélkül felérkezett a toronyba a ha­rang s ekkor a harangöntő figyel­meztetően lekiáltott, hogy ledobja a feleslegessé vált kötelet. Egyike a: bejáratnál rendet tartó csendőrök­nek beszaladt a templomba: —I Ne jöjjenek! ki, mert leesik most valami! Egy rémült öregasszony ezt rosz­­szul hallotta és elkiáltotta magát: — Zuhan a harpig! A következő pillanatban már vad rémület vett erőt a tömegen, ösz­­sze-vissza kiabáltak: — Reng^ a föld! — Bedőlt a to­rony! — Ég a templom! Hiába próbálta az esperes, a kán­tor és néhány nyugodtabb idegzetű ember lecsöndesiteni a tömeget, megindult az élet-halálharc a kijá­rat felé. A tömeg zöme a szűk hát­só kijárat felé verekedett. Rombol­va, padokon át, sikoltozva és ordít­va tolongott a fékevesztett tömeg. A hátsó kijárat három meredek lép­csőjénél történt a katasztrófa: rög­tön az első kijutó elbukott a hátul­­sók nyomása folytán, a következők ráestek és igy nőtt pillanatonként a jajgató emberhalom. Ekkor érkezett oda a templom körül cirkáló két csendőr, akik ele­inte színlelt, majd komoly kardla­pozással próbálták visszariasztani a tömeget. De az inkább a kardlapot választotta, mint az agyába rögző­dött borzalmat és uj sebekkel, uj elesetekkel tetéződött az emberha­lom, míg végleg áthatolhatatlan .fal­ként el nem állta a kirohanók útját. A most már teljesen megvadult tö­meg a főkijáraíra vetette magát, a

Next

/
Thumbnails
Contents