Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-30 / 147. szám

Poskarma plaćeni u gotovom Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve D A f u n b XXV. évfolyam yisi Sisbotica, FENTEK, 1924 május 30. 147. szám Megjelenik mieden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8--S8. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ér negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uI.l.(Leíbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossla-Feneičre-palota) Belgium hajlandó kiüríteni a Ruhr-vidéket jaspar volt külügyminiszter beszéde Londonból jelentik: Jaspar volt belga külügyminiszter az angol nem­zetközi intézetben beszédet mondott a melyben kijelentette, hogy a né­met jóvátételek kérdése Belgiumra nézve a legnagyobb jelentőséggel bir, mert ez elsőrangú pénzügyi probléma. Belgiumra nézve a leg­fontosabb szabadságának és függet­lenségének fentartása, a mely a belga külpolitikának alapja. Mint­hogy Belgium már nem semleges, szövetségeseket kell keresnie. Bel­gium soha sem szűnt meg az an­tant fentartása érdekében működni. A belga kormány azon van, hogy a szövetségesek közt találkozást hozzon létre, amelyen a Dawes­­jelentés döntéseit elfogadnák és azok végrehajtására intézkedéseket tennének. Belgium kész arra és ab­ban az irányban is dolgozik, hogy a Ruhr-vidék megszállása megszűn­jék és hogy a szakértők részéről ajánlott zálogok helyettesítsék a megszállást, de csak azzal a felté­tellel, ha a zálogokat komolyan ga­rantálják. Belgium a Ruhr-vidéket semmiféle más körülmények közt nem üritheti ki. Belgium külpolitikájának az ország biztossága a leglényegesebb alap] Vannesban egy angol-belga garan­ciális szerződésről folyt a tanácsko­zás. Ezt a szerződést újból tárgyalás alá kell venni, mert Európa békéje ettől függ. Jaspar végül kijelentette, hogy o feltétlen híve a nemzetek szövetsé* gének, amelynek meg kell találnia a béke és a háború problémájánál megoldását. A nemzetek szövetsége azonban még mindig tökéletlen. A jelen pillanatban a nemzetek szövet­ségétől nem szabad többet kivánni, mint amennyit nyújtani tud Ha a nemzetek szövetségéből valami álla­mok fölötti államfélét akarnának csi­nálni, akkor ezzel csak fejlődését és talán fennállását is komolyan veszé­lyeztetnék. Megjelent az ellenzék kiáltványa A blokk a parlament összehívását követeli — A Pasics-kormányi a népszuverénitás megsértésével vádolja Beográdból jelentik: Az ellenzéki blokk nagy érdeklődéssel várt kiált­­jványa csütörtökön jelent meg Da­­■vidovics, dr. Korosec és dr. Spaho aláírásával. A kiáltvány bevezetése á következőképen hangzik: A szerbekhez, horváiokhoz és szlovénekhez! Egy olyan kormány javaslatá­ra, amely ténykedéseiben fele­lőtlennek mutatkozott, a király ukázzal elnapolta a parlament üléseit. Az ország élén olyan kőrmány áll most, amely ellen a nép többsége megválasztott törvényes képviselői által hatá­rozottan megnyilatkozott. A nemzeti vagyon és a nép sor­sa fölött a nép akarata ellenére és a népképvisielet ellenőrzése nélkül olyan kormány intézke­dik, amelynek egyetlen erőfor­rása a korrupció és az erőszak. A továbbiakban hangsúlyozza a kiáltvány, hogy a parlamentet abban a pillanatban zárták be, amikor a legfontosabb 'és legsürgősebb kérdé­­déseket kellett volna letárgyalnia. A rokkanttörvény, az árvízkárosultak Segélyezésé és á gazdasági törvény­javaslat tárgyalására a parlament egyhangúlag kimondotta a sürgős­séget, mindezek a javaslatok most mégis letárgyalás nélkül irattárba kerülnek. Abban a pillanatban, ami­kor a horvát képviselők végre meg akarták kezdeni a parlamenti mun­kát , bezárták előttük a parlament kapuit. A nép elemi joga — mondja a kiáltvány —, hogy a képviselők ál­tal ellenőrizze a kormány munkáját az egyes miniszterekhez intézett kérdések és interpellációk formájá­ban. A képviselők az utóbbi időben tömegesen terjesztettek be interpel­lációkat, amelyekre az illetékes mi­nisztereknek az alkotmány és a ház­szabályok értelmében legkésőbb két hónapon belül kellene válaszolniok. Hogy a kormánynak ne kelljen a parlament előtt számot adni tör­vénytelenségeiről, erőszakosságairól és korrupciójáról, ezért a kormány elmenekült a nép törvényszéke elöl, ami által a népet legelemibb jogá­tól fosztotta meg. Ezután a kiáltvány a következő­ket mondja: A parlament elnapolásával, annak hozzájárulása nélkül, sőt határozottan kifejezett aka­rata ellenére, államunk alaptör­vényét sértették meg súlyosan és a népszuverénitás ellen in­téztek olyan merényletet, amely a parlamentárizmus elvét meg­tagadja és az önkényuralom kezdetét jelenfi. Mint a parla­menti többség képviselői, kije­lentjük, hogy a kormánynak ezt a lépését nem lógjuk következ­mények nélkül hagyni. Követel­jük. hogy az elkövetett hibákat tegyék jóvá és a parlamentet hívják össze rendkívüli ülés­szakra, hogy igy visszaállítsák a népképviseiet jogait, Nem is­merünk és nem is fogadunk el más megoldást és cl vagyunk határozva, hogy az esetben, ha követelésünket nem teljesitik, az alkotmány és jog alapján azokat, akik a formális felelős­séget ezért az alkotmányellenes aktusért viselik, felelősségre vonjuk. A kiáltvány a néphez való apellá­tással fejeződik be és az ellenzék­inek azt a reményét fejezi ki, hogy Í a nép felveszi a harcot jogaiért és szuverenitásáért. A liberálisok megmentik az angol muekáskormányt Az angol felsőház sürgeti az angol-orosz tárgyalás befejezését Londonból jelentik: Mint a Times parlamenti tudósítója írja. a minisz­terek nem titkolják aggodalmukat az alsóházi vita kimenetele miatt, amely arról a javaslatról kezdődik meg újra. hogy a munkaügyi minisz­ter fizetését száz font sterlinggel szállítsák lé. A miniszterek tudják, hogyha a liberálisok szivük szerint szavaznának, a kormány veresége elkerülhetetlen volna, bíznak, azon­ban abban, hogy a liberálisok inkább megmentik a kormányt, semhogy a közeli választások esélyének tegyék kJ,, magukat. A felsőnázban Mayo azt indítvá­nyozta. hogy hagyják abba a konfe­renciát Szovjetcroszországgal. mint­hogy az oroszok folytonosan támad­ják az angol kormányt és nyilván­való. hogy idegenkednek a háború előtti adósságok elismerésétől. Garzon elismerését fejezte ki Ma­­yonak. amiért ezt a kérdést fölvetet­te. Hangoztatta, hogy a parlament a tárgyalások alatt tartózkodón visel­kedett. annál inkább van joga felvi­lágosítást kérni. Mayo indítványa megváltoztatandó olyan értelemben, hogy a konferenciát mernél előbb fe­jezzék be. A felsőáz ezt az indít­ványt elfogadta. A szavazásnak nincs politikai jelentősége, az csak formális jellegű, mert hiszen a kon­zervatívok állandó többséggel ren­delkeznek a feisőházban. Az alsóház 167 szavazattal 164 ellenében elutasította azt az indít­ványt. hogy a munkáspártnak vala­mennyi mezőgazdasági üzem. bánya és vizimii nadonaUzására vonatkozó javaslatát napirendre tűzzék. A pénzügyi törvényjavaslat máso­dik olvasásának folytatólagos vitájá­ban Chamberlain élesen bírálta a költségvetést. Az ellenzék a beszéd alatt gúnyos megjegyzéseket tett a kormányra. A javaslatot végűi egy­szerű szavazással elfogadták. A német jobboldal Stresemaim kiilfigyminisztersége ellen A birodalmi gyűlés elnöke a német nemzeti Waílraf lett Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés szerdai ülésén megválasztot­ták a-z ui elnököt. Az első választási menetben Wattraf német nemzeti, Loebe szociáldemokrata, Eehrenbach centrumpárti és Thülknann kommu­nista jelölt kaptak szavazatokat. Mi­vel egyikük sem kapta meg az ab­szolút többséget. Wallraf és Loebe közt pótválasztás volt. amelyen Wallraf 227. Loebe pedig 151 szava­zatot kapott. Wallraff nyomban meg­választása után elfoglalta az elnöki széket és beszédet mondott, amely­ben kijelentette, hogy legfőbb köte­lességének fogja tar feni a belső széthúzás enyhítését. Végül méltatta Loebe volt elnök érdemeit. Ezután első afelnökkó Dittmannt (szociáldemokrata), második alel­­nőkké dr. Bellt (centrum), harmadik alelnökké dr. Rlesert választották meg. Marx birodalmi kancellár, akit Ebért elnök az ui kormány megala­kításával megbízott, szerdán* egész napon át tárgyalásokat folytatott a pártok vezetőivel. A német nemze­tiek vezérével, tiergttel való tanács­kozásáról két híresztelés terjedt el: az egyik szerint Hergt ismét vissza­tért Tirpitz kancellárrá való kineve­zésére. a másik verzió szerint azon­ban személyi kérdéseket csupán érintettek, egyebekben a Racionális-* ták az alkancellárságot. a belügymi­niszteri és a közélelmezési tárcái kö­vetelik a maguk számára. Állítólag azt is követelik, hogy Slresemann hagyja el a külügyminiszteri széket. A középpártok és maga Marx kan­cellár is föltétlenül ragaszkodnak Stresemann külügyminiszterségékez, már abból az okból1 is. mert elejtésé­nek olyan színezete volna, mintha a középpártok kapitulálnának a nacio­nalisták előtt. Londoni jelentés szerint a Daily Telegraph az alábbi észrevételeket fűzi a német kormányválsághoz: — A válság legjobb megoldását abban látnok, ha biztosítani lehetne a német nacionalisták részvételét a kormányban, hiszen a nacioalisták egv része már takaródét fújt és haj­landó a, szakértői bizottságok javas­latainak végrehajtásában közremű­ködni. Azonban az a sajátos teheí­­ségtelenség, amely a német parla­mentarizmus egész történetét jel­lemzi, hogy tudiÉillik nem tudnak gyakorlati politikát követni, kitolta* ezt a megoldást és most valószínűleg egyáltalán lehetetlenné fogja tenni. A német nemzetiek, akik megittasultak a választásokon elért sikertől, ra­gaszkodtak követeléseikhez, ame­lyeknek bölcsessége és mértéke leg­jobban abból ítélhető meg. hogy a kormány vezetését pártjuk valame-.

Next

/
Thumbnails
Contents