Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-29 / 146. szám
ÍO. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 29. Gózon István Prépost-plébános. amikor munkatársunk felkereste ép a közeli bérmálások előkészítésével volt elfoglalva, tiagv munkája mellett is azonban készséggel válaszolt munkatársunk kérdésére. — Tizenkét éve állok a sentai rámái katholikus hiíközséss élén. — mondotta Gózon plébános — huszonf. /I Ai : HA • ||f:; ,-i ; yA & >r '.'ó.--ívwr.'. ¥ ■ . .$ ; ■■ ■ ....... . i J 4 Gázon István, prépost nyolcezer hivő lelki szükségleteit elégítjük ki Péch.v Béla, Fint a János, Csóthy János és Kovács Imre plébánostársaimmal. Egyházi munkánk mellett hü harcosai vagyunk a kulturális törekvéseknek is és arra iparkodunk, hogy a város kulturális fejlődése méltó legyen ahoz a lankaszintén a gazdakör terjesztette ’ el Sentán. A gazdasági fejlesztésen | kívül a kulturális fejlesztést is szem j előtt tartunk. A körnek kétezer kö-te-] tes nyilvános könyvtára van a tagok Dr- Schweiger József, főrabbi részére. Azonkívül műkedvelő gárdát szerveztünk, amely sűrűn tart előadásokat. Ami a termelést illeti, a búzán kívül, az utóbbi időbért fellendült a gyümölcs, cukorrépa és dohány is. Tervünk volt egy mezőgazdasági vasút kiépítése Senta, Tornyos és Völgyes között, azonban a jelenlegi gazdasági viszonyok meggátolták tervünk kivitelét. Eredményes munkánkkal kapcsolatban meg kell említenem Puskás Sándor és Vuics Szávót. akik a sok között hűséges segitőmuiikásai' a gazdakörnek. Mrkobrád György a sentai főgimnázium igazgatója, szintén egyik harcosa1 a város kulturális fejlesztésének. Kérdésünkre előadja, hogy Senta a viszonyok megváltozása folytán egy-két év múlva tipikus diákváros lesz. Már ma is 780 tanulója van az intézetnek, amelyben a tanítás munkáját 30 tanár végzi. Az a törekvése, hogy a diákok az intelektuel-pálya helyett az ipari pályát válasszák, amely ma-Ferer.exy Pál a kereskedő ifjak, egyesületének elnöke 'datlan energiához, amelyet a város kulturbarátai ennek érdekében kifejtenek. Azután örömmel állapította meg Gózon plébános, hogy a közeledő bérmálásokra eddig már ötezren jelentkeztek. Végül mosolyogva mondotta: — Ami a híveimet illető, ha jót mondanék felőlük, nem egészen fedné a valóságot. Rosszat pedig nem akarok mondani . . . A sentai gazdakör elnöke Ncvoszei Jáncs harmincöt év óta vezeti általános megelégedésre a gazdakör ügyeit. Kérdésünkre a következőket mondotta: — A sentai gazdakör, amely 1882- benalakuit, legfőbb céljának a város gazdasági fejlődését tekintette. A körnek megalakulásakor hatvan tagja volt, ma már 325 tagunk vau. Minden évben állatkiáliitásokat rendeztünk, Idijaüássaí! és ezáltal elértük azt. hogy a gazdák közt valóságos versengés támadt a kitüntetésekért, -ami az állattenyésztést nagymértékben fokozta. A gazdakör érdeme, bogy a sentai szarvasmarha állojnány megjavult. A kosárfonóipart Berge! Antalné zsidó nőegylet társelnöknője napsáé könnyebben hoz boldogulást. — Iskolázott, intelligens iparosoké ma a jövő — mondja végül Mrkobrád igazgató és szavai kétségtelenül igazak. Schramm Nándor a sentai ipartestület elnöke munkatársunk kérdésére a következőket válaszolta: A városi földek elvesztése a sentai iparosokat is súlyosan érinti. A város 780 iparosának nagy része ugyanis erős támogatásra szorul, mert a gazdasági válság súlyos akadályokat gördít az ipar fejlődése elé és ezzel együtt az iparosok megélhetése is nagy nehézségekbe ütközik. A vállalkozási kedv hiányzik és ezt főleg az építőiparosok érzik meg. A város tervei jobb jövőt ígértek azjj iparosztálynak, azonban sajnos a | tervek megvalósulása kétségessé f vált.. Legutóbb mozgalmat indítót-1 tunk, hogy a város a szegényebb | iparosok részére ingyen házhelyet | adjon, ahol azután házat és műhelyt építhessenek azok az iparosok, akik a| mai nehéz megélhetési viszonyok ésj, munkanélküliség mellett, magas ház-1 bérért laknak és műhely nélkül álla-0 nak. Akciónk azonban sikertelen maradt. Nem a városon mulíott. mert a város tanácsa kedvező határozatot hozott, azonban a közbejött agrárreform annyira megzavarta a város pénzügyi egyensúlyát, hogy egyenlőre még a házhelyeknek való területet is jövedelmezővé kell tennie, Prekajszki Milos sentai görögkeleti plébános harminc év óta működik Sentán. ahol munkájában osztozik Pléstötv Sándor plébánossal. Mindketten a kultúra szolgálatában állanak és nemes cél-Pleštics Sándor, gör. keleti plébános jiuk, hogy a város lakosságát nemzeti és vallási különbség nélkül megértést hirdető eggyé forasszák. Törekvéseiket Senta polgárai teljes mértékben honorálják. Dr. Fíesch Miksa a Sentai Takarékpénztár igazgatója munkatársunk kérdésére a következőket mondotta: — Amig a sentai piac-forgalom najgyobbedott és ezáltal a gazdasági fejlődés útjára tért, addig az agrárreform koldusbotra juttatta a várost. A nyomasztó pénzhiány miatt magánosok sem mernek nagyobb vállalkozásokba bocs áj tkozni, mert ma minden vállalkozáshoz óriási tőke kell. Senta egyelőre abba a stádiumba jutott, hogy további fejlődése lehetetlen. Vuics Jócö Sentai város országgyűlési képviselője, az agrárreformmal kapcsolatban kijelentette, hogy ő is többizben interveniált a földek egy részének íelszabaditása érdekében, hogy a város mégis valami jövedelemhez jusson, azokban eddig még minden alkalommal csak Ígéreteket kapott. Senta lakosságáról annyit mondott hogy az állam megértő, kisebbséget becsülő politikával a sentai magyarokban lojális, munkabíró, derék állampolgárokat nyer. dr. Teleki István tűzoltóparancsnok, a Vajdaság legrégibb tüzoltótestüleíének áll ap élén. A testület 1874-ben alakult és az idén fogja megünnepelni fennállásának ötven éves jubileumát. A tűzoltóságnak, amely kitűnő felszereléssel rendelkezik, 75 embere van. Teleki dr. a tűzoltóság helyzetéről a következőket mondotta: ; —* A sentai tűzöl tő testület fennállása óta állandóan fejlődhetett. Állandó anyagi segélyben részesítette a yáros is, amely legutóbb két-Dr. Teleki István tüzoltófőparancsnak százezer dinár évi segélyt szavazott meg a tűzoltóság részére. Ez a segélyösszeg volt úgyszólván az I egyetlen számításba jöhető fentar- I tási alap, azonban a városi földek I elvesztése folytán a város tanácsa i kénytelen volt beszüntetni a segély- 1 összeg folyósítását... * I A fenti nyilatkozatokból megálla- I pitim tó, hogy Senta, a Tiszavidék I fővárosa, a fejlődés küszöbén köze>:kibb áll a pusztuláshoz, mint a fejlődéshez. Ha valami csoda nem segít, a város hanyatlása odáig jut, hogy a közepén szégyenkező templomrom a város kísértetiesen fontos szimbólumává válik. A romváros közepén iá templomrom. Minden terv, szándék, elgondolás, készülődés összeroskad, rommá válik. Nem is kell miár a templomot sémi felépíteni, a templomrom szoborrá vált: a faluvá hanyatló város, a koldus-sorsra kerülő gazdagság szobrává. (v.) IP * • f* U r» rS ríj Egy kisrm naplójából Álomfalu itt fekszik a város középén, a rengeteg nagy kőházak mögött, egy kis rejtett ut vezet oda, mindenki megjárhatja, mindenkit elvisz. Az ösvény mentén cseresznyefák piroslanak és körtefák és almafák, mint másutt az akácok és zöld és piros mindenütt. A gyárak messze, az emberek' messze, a házak előtt padok és a füvön egy kiskecske legel szórakozottan, álmatagon és megbámul mint egy idegent. Rácsos fakerítés szalad görbén, szeszélyesen benn{ a kertben egy lány fekszik hintaágyban, égő piros ruhában, kitárt karokkal és csupasz, fehér lába lelóg a fűre. Olyan mint egy nagy alvó pipacs. Az egyik ablakban sárga cédula: itt kiskutya kapható ingyen bent, az udvaron öreg néni áll a mosóteknő előtt, az1 árnyékban egy] régi nótát dudol, mig a komondor láncraverve horkol a kút mellett. Oldalt rét és szőlők és a domboldalon kisgyerek karikázik le a völgybe, ahol a nagy csöndesség hallgat. Milyen szép is itt, milyen jó is itt, miji lyen biztonságos és megnyugtató, akár ü temető. Itt el lehet felejteni a legborzasztóbb szerelmet is, a legszebb fájdalmat és a legkinzóbb nyugtalanság is elcsittul mint a tej. Akinek sok bánata van az csak ide jöjjön, álomfalu mindenkit szeret, a mélységes csönd ópiumja küld álmot fáradt szemére és a piros cseresznyefák elaltatják mint a kisgyereket. cr.) B „A két árva'' 2042 „Ut a boldogság felé“ „A sátán helytartója" „A bőregér“ „Borgia Lukrécia“ „Manna Vanna“ stb. ALKAN FILMEK N O V I S A D
