Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-28 / 145. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 28. Két katona belefalt a kiáradt Duna vizébe Megkezdődött a Duna apadása Somborból jelentik: A Duna vízállása kedden alig változott. Kevés apadás volt észlelhető, úgy, hogy az újabb apadás folytán összesen 90 centiméterrel lett alacsonyabb a Duna vizállása. Mint kiderült, a magyarországi áradásról elterjedt hirek nem felelnek meg a valóságnak és igy Szombor megmenekült attól a veszélytől, amelyet a margittai áradás jelentett volna. A gátak és töltések erősítése tovább folyik. A vonatok még nem közlekedhetnek. Eddig száz vagon földet szállítottak a töltések rendbehozására. Kedden délelőtt a vasúti töltéseknél két katona belefulladt a tíz méter mélységű vízbe. Holttestüket még nem sikerült megtalálni. A hatóságok megindították a nyomozást a szerencsétlenség okának megállapítására. CIRKUSZ © ss ® <0 Bécsi viccek Kiálltam délután ötkor a Kärtnerstrasse és a Ring sarkára, s egy lasszóval összefogdostam a íorgalombanlevő aktuális vicceket. Pontosabban meg lehet belőlük a helyzetet ismerni, mint a Presse vezércikkeiből. A pointeken az olvasónak jogában áll nevetni, viszont azokat a vicceket, amiket esetieg magam csináltam, mint értéktelen hamisítványokat méla undorral utasítsa vissza. Az álmatlanság oka A beleg: Hetek óta nem vagyok képes aludni, doktor ur! Az orvos: És mi ennek az oka ? A beteg: Az, hogy hétszázkilencven millióval tartozom a Goldmannak és nem tudok fizetni. Az orvos: Na és? Ez legfeljebb arra ok, hogy a Goldmann ne tudjon aludni. Gyász Két ur beszélget. Amikor az egyik a néhány héttel ezelőtt elhunyt Stinnes nevét említi, a másik sírni kezd. — Mit bőg ? — kérdi az egyik — hiszen Stinnes tudtommal nem volt magának rokona. A másik még jobban zokogva: — Éppen azért! Zenekritika A bécsi opera zajos külső sikerrel mutatta be nemrégiben Richard Straussnak, az opera igazgatójának uj balettjét, a „Tejszínhab“-ot. Egy muzsikus, aki csak most nézte meg, az ötödik előadáson, a darabot, a következőkben foglalta össze róla véleményét: — Ha Richard, akkor legyen nekem Wagner, ha pedig Strauss, akkor legyen legalább Johann. Párbeszéd a bécsi tőzsdén — Hova utazik nyárra, direktor ur? — Baisse-Arábiába. Kolportázs Ezelőtt egy évvel csaknem ismeretlen fogalom volt Bécsben a kolportázs. A közönség vagy előfizetett a lapokra, vagy dohánytőzsdében vásárolta meg a délutáni lapjait, az Abendet, a 6 Uhr B all ot és az 8 Uhr Blatt-ot is ; alig lézengett néhány rikkancs az utcákon. Amióta azonban magyar újságírók megcsinálták a Die Slunde-t, divatba jött a lapok utcai árusítása. A bécsi rikkancs nem jön zavarba, ha valaki 7 Uhr Blatt-ot kér tőle. Odaad egy 6 Uhr Blatt-ót és egy Stunde-1. Berzsenyi osztrákul Néhány hét óta Bécsben vendégszerepei a Pesti Kabaré és estérőlestére fellép többek közt Virágh Jenő, az ismert orfeumkomikus is, akit legutóbb kellemetlen meglepetés ért: az öltözőben valaki ellopta az aranyóráját. Amikor a kávéházban elpanaszolta esetét, egy honfitársa megjegyezte: — Ugylátszik, Berzsenyit itt nem lefordítják, hanem megfordítják. — Miért? — kérdezte Virág. — Mert Berzsenyi azt irta, hogy minden órának leszalcaszd virágát, viszont itt úgy tudják, hogy minden Virágának leszakaszd óráját. Még egy zsebtolvaj-vicc Bősei és Castiglioni, a két multimilliárdos, a tőzsde előtt beszélgetnek, amikor egy zsebmetsző kilopja Bősei gyémántokkal kirakott cigaretta-tárcáját. Castiglioni észreveszi és a tolvaj után akar szaladni, de Bősei visszatartja: — Hadd futni, gondolj arra, hogy mi is voltunk — fiatalok. dió. Ötvenkét személy vonatot szüntetnek be a Vajdaságban Sztaukovics államtitkár akciója a vajdasági közlekedés megjavítására Beogradból jelentik: A vajdasági vasúti forgalomnak a mozdonyhiány miatt 'bekövetkezett megbénulása az érdekelt gazdasági és kereskedelmi testületek sok tiltakozása után végre felkeltette a kormánykörök figyelmét. Legújabban Sztaukovics Szvetozár képviselő, agrárreformügyi államtitkár indított akciót az illetékes fórumoknál a vajdasági vasúti közlekedés mizériáinak orvoslására. Sztaukovics államtitkár a következőkben ismertette akcióját beogradi munkatársunk előtt: — A vajdasági közlekedési állapotok napról-napra tűrhetetlenebbé válnak. Ma, amikor még meg sem kezdődött a kiviteli szezon és számottevő bevételről sem lehet beszélni, tizenegy azelőtt rendszeresített személyvonatpárt szüntettek be. De ez még csak ,a kezdete a vasúti mizériáknak, mert ha két-hároin hónap múlva megindul a kivitel, különösen a cukorrépa és gabonaszállitás, a szuboticai vasutigazgatóság még újabb tizenöt vonatpárt lesz kénytelen beszüntetni, ami már az eddigiekkel együtt huszonhat vonatpárt, vagyis ötvenkét személyvonat beszüntetését jelenti. — Ezeknek a bajoknak a legfőbb oka a mozdornyhiány. A Vajdaságban az a helyzet, hogy még a rendesen előforduló géphibákat sem tudják kijavítani, nem hogy alapos javítás alá vehetnék az elromlott mozdonyokat. A Vajdaságban ugyanis: nincsen nagyobb vasúti javítóműhely, a szuboticaá és becskereki műhelyek primitiv berendezésüknél fogva egyáltalában nem jöhetnek számba. Az országban összesen három nagyobb vasúti javító-műhely van, Mariborban, Zagrebben és Nisben. ezek azonban a szükséglet harminc százalékát sem tudják kelégiteni és elsősorban természetesen annak az igazgatóságnak a számára dolgoznak, amelynek területén fekszenek. így nem marad más hátra, mint az elromlott mozdonyokat külföldön kijavíttatni. — Jelenleg harmincöt mozdonyunk van Budapesten javítás alatt. Ezért most közbenjártam a közlekedésügyi miniszternél és a minisztertanácson is szóvá tettem, hogy a kormány hasson oda, hogy ezeknek a lokomotivoknak kijavítását megsürgessék úgy, hogy azokat legkésőbb augusztus elsején a szuboticai igazgatóság rendelkezésére bocsássák. Ezenkívül követeltem, hogy újabb negyven mozdonyt adjanak javításra Magyarországnak azzal a kikötéssel, hogy azokat is legkésőbb ez év október 1-ig kijavítva szállítsák le. Erre nézve a magyarokkal most folyó egyéb tárgyalások során meg lehetne egyezni. A kérdés iránt sikerült felkeltenem a fontosságának megfelelő érdeklődést a kormányban úgy, hogy kilátás van rá, hogy őszre már rendbe lehet s hozni vasúti forgalmunkat és a személyforgalom a Bánságban és a Bácskában remélhetőleg normális lesz. „Csaruga betartja szavát“ A szlavóniai rablóbanda bűnügyében folytatják a tanuk kihallgatását — A Bácsmeggei Napló osljeki munkatársának telefonj elöntése — A szlavóniai rablóbanda bünpörének keddi tárgyalásán folytatták a tanuk kihallgatását. Mer ki Géza feričancii földbirtokos elmondja, hogy megtámadtatása alkalmával csak 250 dinár volt nála, amit a rablók elvettek tőle. Csaruga ekkor azt követelte, hogy néhány nap múlva húszezer dinárt fizessen Aeki. majd tízezer dinárban alkudtak meg. Két nappal később egy kisüut küldtek hozzá a pénzért, ö azonban jelentést tett a csendőröknek, akik a küldönccel mentek, hogy a rablókat elfogják, de ezek közben megszöktek. Csarugában felismeri a rablók vezetőjét. Csaruga is beismeri a rablást. Dolezmnek Róbert, a gróf Draskovics-uradalom tisztviselője a következő tanú. akit a vraneseváci országúton raboltak ki. Támadói csendőregyenruhában voltak. ele Csarugának nem volt cipője. Ezért az ő cipőjét vették el. amit Csaruga mindjárt felhúzott. Elrabolták vadászfegyverét is. Pénzt nem találtak nála. Zehner Anna kuíyevói tanítónő az ablakon keresztül látta, amikor Goldschmidt Adolf kereskedőt kirabolták. A rablók fegyvert szegeztek Goldschmidt mellének. A támadók arcát nem látta. Csarugát sem ismeri fel. Mila István tomasanci földműves elmondja az ellene intézett rablótámadást. A rablók a lakásán támadták meg. ő rájuk lőtt. mire formális fegyverharc kezdődött meg közöttük. Csarugában felismeri a támadás vezetőjét. A szembesítésnél Csaruga kijelenti, hogy nem vett részt ebben a támadásban, szerinte a tanú Rebics nevű társával téveszti őt össze. Goldschmidt Adolf kutyevói kereskedő kedélyes hangon mondja el kirablásának történetét. Csaruga — mint mondja — akkor megígérte, hogy a tőle elvett pénzt vissza lógja .neki adni. Markovics elnök megkérdi, hogy kivánja-e az elrabolt 500 dinár viszszatéritését. mire Goldschmidt kedélyesen válaszolja: — Nincs rá szükségem. Különben is Csaruga ur megígérte, hogy viszszaculja a pénzt és ő be szokta tartani a szavát. Osbach József, a Guttmann-cég alkalmazottja előadja, hogy a rablók kényszeritették. hogy, a cég novabukovícai élelmiszer-raktárát kinyissa!. ahonnan az élelmiszereket elvitték! Neki és az erdőőröknek kellett a rabolt cikkeket kocsira rakni. Nem tud visszaemlékezni, hogy a vádlottak közül kik vettek részt a rablásban. Ezután Sájn István rekitoveit cigány reszketve és széles gesztusokkal mondta el a ccgánytelep kifosztását. A rablók éjszaka lepték meg őket. négyezer dinárt és nagy értékű arany- és ezüsttárgyakat vittek el tőlük. Öt és családját kényszeritették. hogy a földre feküdjenek. Fiát, mikor a másik szobából segítségükre akart menni, agyonlőtték. Nem tudja. hogy ki volt a gyilkos. Csarugában felismeri a rablók vezetőjét. Csaruga azt állítja. hogy_ Sájn fiát Zsiíkovics nevű társa lőtte le, akit már korábban elfogtak és más rablások miatt elitéltek. Sám felesége Ugyanúgy mondja el a rablótámadást, mint az urai Szerinte Csaruga lépett be először a szobájukba és kilenc kiló aranyat követelt tőlük. A banda többi tagjait nem tudja felismerni. A tárgyalást szerdán folytatják. A tömeggyilkos stílusa; egy fej- vagy szív!© vés Védőbeszéd Molnár-Tóth Józsefről Budapestről1 jelentik: A rákosszentmihályi tömeggyilkosság bűm pőrében a keddi tárgyaláson előbb a Lachmann-család jogi képviselőié Szólalt fel és az örökösök számára a vádlottaktól valorizált kártérítést követelt, amelynek összegét százmiU lió koronában kérte megáilap'.tam, a védőbeszédekre került a sor. Ambrus Sándor dr.. Molnár-Tóth József védője elmondja, hogy Mol« nár-Tóth őszintén feltárta egész lel« kivilágát, száznegyven oldalra terjedő információt adott neki. Azt próbálja bizonyítani, ho.gv amit Molnár- Tóth nem vállalt magára, abban semmi része nincs. Ezután a védő annak tárgyalására tér át. hogv Molnár-Tóthnak állítása: szerint nem volt viszonya Kövesné« vei, de ha volt is. — mondja — Kövesné olvan személy volt. akinek egyidőben több férfivel is volt össze-, köttetése. A 'körülmények is azt mutatták. hogv Molnár-Tóth az öreg Lachmann meggyilkolásában nem veti- részt, mert nem Tóth stílusára vall »az öreg elutazása«. A húrom lövés nem Molnár stílusa, az övé C"-- fej. vagy egy szivlövés. Molnár- Tóth tizenhárom éves korában már elkerült a szülői háztól. Jó tanuló volt. s nagyratörő vágyakkal került Budapestre. Tizenhét éves korában azután vad szerelem forgatagába sodródott. Reménytelen szerelmében elkeseredve, kezdett elmaradozni az üzletből, ahol alkalmazva volt. Felmondtak neki. Da miután élnie mégis kellett, betörést követett el. A fanatikus bolond gyermeki szerelem vitte erre a bűncselekményre. De Molnár-Tóth most teljesen töredelmes beismerő vallomást tett a bíróság előtt. Tóth most visszatért az Istenhez. Végül a védő kéri a 92. szakasz alkalmazását. Dr. Ambrus Sándor beszéde közben védence, Molnár-Tóth némán, mozdulatlanul ül helyén és amikor védője befejezi beszédét, sem rezzen meg. csak jegyzeteire ir néhány megjegyzést. Lénárd Béla dr.. Kanozsav védője tartja meg ezután védőbeszédét, amelyben védence ártatlanságát hangoztatja és felmentését kéri. Az elnök szünetet rendel el. aminek leteltével Griinn Bertalan dr., a haldokló Ditrói Puskás Albert védője beszél. Elsőrendű órái, melyben bízni lehet Doxát vagy Omegát csak Krékusnál Farkas-ház. [vehet
