Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-28 / 145. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 28. Két katona belefalt a kiáradt Duna vizébe Megkezdődött a Duna apadása Somborból jelentik: A Duna vízál­lása kedden alig változott. Kevés apa­dás volt észlelhető, úgy, hogy az újabb apadás folytán összesen 90 centiméter­rel lett alacsonyabb a Duna vizállása. Mint kiderült, a magyarországi áradás­ról elterjedt hirek nem felelnek meg a valóságnak és igy Szombor megmene­kült attól a veszélytől, amelyet a mar­­gittai áradás jelentett volna. A gátak és töltések erősítése tovább folyik. A vonatok még nem közleked­hetnek. Eddig száz vagon földet szál­lítottak a töltések rendbehozására. Kedden délelőtt a vasúti töltéseknél két katona belefulladt a tíz méter mély­ségű vízbe. Holttestüket még nem si­került megtalálni. A hatóságok megin­dították a nyomozást a szerencsétlen­ség okának megállapítására. CIRKUSZ © ss ® <0 Bécsi viccek Kiálltam délután ötkor a Kärtner­­strasse és a Ring sarkára, s egy lasszóval összefogdostam a íorgalom­­banlevő aktuális vicceket. Pontosab­ban meg lehet belőlük a helyzetet ismerni, mint a Presse vezércikkeiből. A pointeken az olvasónak jogában áll nevetni, viszont azokat a vicceket, amiket esetieg magam csináltam, mint értéktelen hamisítványokat méla un­dorral utasítsa vissza. Az álmatlanság oka A beleg: Hetek óta nem vagyok képes aludni, doktor ur! Az orvos: És mi ennek az oka ? A beteg: Az, hogy hétszázkilenc­­ven millióval tartozom a Goldmannak és nem tudok fizetni. Az orvos: Na és? Ez legfeljebb arra ok, hogy a Goldmann ne tud­jon aludni. Gyász Két ur beszélget. Amikor az egyik a néhány héttel ezelőtt elhunyt Stinnes nevét említi, a másik sírni kezd. — Mit bőg ? — kérdi az egyik — hiszen Stinnes tudtommal nem volt magának rokona. A másik még jobban zokogva: — Éppen azért! Zenekritika A bécsi opera zajos külső sikerrel mu­tatta be nemrégiben Richard Strauss­­nak, az opera igazgatójának uj balett­jét, a „Tejszínhab“-ot. Egy muzsikus, aki csak most nézte meg, az ötödik előadáson, a darabot, a következők­ben foglalta össze róla véleményét: — Ha Richard, akkor legyen ne­kem Wagner, ha pedig Strauss, akkor legyen legalább Johann. Párbeszéd a bécsi tőzsdén — Hova utazik nyárra, direktor ur? — Baisse-Arábiába. Kolportázs Ezelőtt egy évvel csaknem ismeret­len fogalom volt Bécsben a kolpor­tázs. A közönség vagy előfizetett a lapokra, vagy dohánytőzsdében vásá­rolta meg a délutáni lapjait, az Abend­­et, a 6 Uhr B all ot és az 8 Uhr Blatt-ot is ; alig lézengett néhány rik­kancs az utcákon. Amióta azonban magyar újságírók megcsinálták a Die Slunde-t, divatba jött a lapok utcai árusítása. A bécsi rikkancs nem jön zavarba, ha valaki 7 Uhr Blatt-ot kér tőle. Odaad egy 6 Uhr Blatt-ót és egy Stunde-1. Berzsenyi osztrákul Néhány hét óta Bécsben vendég­szerepei a Pesti Kabaré és estéről­­estére fellép többek közt Virágh Jenő, az ismert orfeumkomikus is, akit leg­utóbb kellemetlen meglepetés ért: az öltözőben valaki ellopta az arany­óráját. Amikor a kávéházban elpanaszolta esetét, egy honfitársa megjegyezte: — Ugylátszik, Berzsenyit itt nem lefordítják, hanem megfordítják. — Miért? — kérdezte Virág. — Mert Berzsenyi azt irta, hogy minden órának leszalcaszd virágát, viszont itt úgy tudják, hogy minden Virágának leszakaszd óráját. Még egy zsebtolvaj-vicc Bősei és Castiglioni, a két multi­milliárdos, a tőzsde előtt beszélgetnek, amikor egy zsebmetsző kilopja Bősei gyémántokkal kirakott cigaretta-tárcáját. Castiglioni észreveszi és a tolvaj után akar szaladni, de Bősei visszatartja: — Hadd futni, gondolj arra, hogy mi is voltunk — fiatalok. dió. Ötvenkét személy vonatot szüntetnek be a Vajdaságban Sztaukovics államtitkár akciója a vajdasági közlekedés megjavítására Beogradból jelentik: A vajdasági vasúti forgalomnak a mozdonyhiány miatt 'bekövetkezett megbénulása az érdekelt gazdasági és kereskedelmi testületek sok tiltakozása után vég­re felkeltette a kormánykörök fi­gyelmét. Legújabban Sztaukovics Szvetozár képviselő, agrárreform­­ügyi államtitkár indított akciót az illetékes fórumoknál a vajdasági vasúti közlekedés mizériáinak or­voslására. Sztaukovics államtitkár a követ­kezőkben ismertette akcióját beo­­gradi munkatársunk előtt: — A vajdasági közlekedési álla­potok napról-napra tűrhetetlenebbé válnak. Ma, amikor még meg sem kezdődött a kiviteli szezon és szá­mottevő bevételről sem lehet be­szélni, tizenegy azelőtt rendszeresí­tett személyvonatpárt szüntettek be. De ez még csak ,a kezdete a vas­úti mizériáknak, mert ha két-hároin hónap múlva megindul a kivitel, kü­lönösen a cukorrépa és gabonaszál­­litás, a szuboticai vasutigazgatóság még újabb tizenöt vonatpárt lesz kénytelen beszüntetni, ami már az eddigiekkel együtt huszonhat vonat­párt, vagyis ötvenkét személyvonat beszüntetését jelenti. — Ezeknek a bajoknak a legfőbb oka a mozdornyhiány. A Vajdaság­ban az a helyzet, hogy még a ren­desen előforduló géphibákat sem tudják kijavítani, nem hogy alapos javítás alá vehetnék az elromlott mozdonyokat. A Vajdaságban ugyan­is: nincsen nagyobb vasúti javító­műhely, a szuboticaá és becskereki műhelyek primitiv berendezésüknél fogva egyáltalában nem jöhetnek számba. Az országban összesen há­rom nagyobb vasúti javító-műhely van, Mariborban, Zagrebben és Nis­­ben. ezek azonban a szükséglet har­minc százalékát sem tudják kelégi­­teni és elsősorban természetesen annak az igazgatóságnak a számára dolgoznak, amelynek területén fek­szenek. így nem marad más hátra, mint az elromlott mozdonyokat kül­földön kijavíttatni. — Jelenleg harmincöt mozdo­nyunk van Budapesten javítás alatt. Ezért most közbenjártam a közle­kedésügyi miniszternél és a minisz­tertanácson is szóvá tettem, hogy a kormány hasson oda, hogy ezeknek a lokomotivoknak kijavítását meg­sürgessék úgy, hogy azokat legké­sőbb augusztus elsején a szuboticai igazgatóság rendelkezésére bocsás­sák. Ezenkívül követeltem, hogy újabb negyven mozdonyt adjanak javításra Magyarországnak azzal a kikötéssel, hogy azokat is legké­sőbb ez év október 1-ig kijavítva szállítsák le. Erre nézve a magya­rokkal most folyó egyéb tárgyalá­sok során meg lehetne egyezni. A kérdés iránt sikerült felkeltenem a fontosságának megfelelő érdeklődést a kormányban úgy, hogy kilátás van rá, hogy őszre már rendbe lehet s hozni vasúti forgalmunkat és a sze­mélyforgalom a Bánságban és a Bácskában remélhetőleg normális lesz. „Csaruga betartja szavát“ A szlavóniai rablóbanda bűnügyében folytatják a tanuk kihallgatását — A Bácsmeggei Napló osljeki munkatársának telefonj elöntése — A szlavóniai rablóbanda bünpöré­­nek keddi tárgyalásán folytatták a tanuk kihallgatását. Mer ki Géza feričancii földbirtokos elmondja, hogy megtámadtatása al­kalmával csak 250 dinár volt nála, amit a rablók elvettek tőle. Csaruga ekkor azt követelte, hogy néhány nap múlva húszezer dinárt fizessen Aeki. majd tízezer dinárban alkudtak meg. Két nappal később egy kisüut küldtek hozzá a pénzért, ö azonban jelentést tett a csendőröknek, akik a küldönccel mentek, hogy a rablókat elfogják, de ezek közben megszök­tek. Csarugában felismeri a rablók vezetőjét. Csaruga is beismeri a rab­lást. Dolezmnek Róbert, a gróf Dras­­kovics-uradalom tisztviselője a kö­vetkező tanú. akit a vraneseváci or­szágúton raboltak ki. Támadói csendőregyenruhában voltak. ele Csarugának nem volt cipője. Ezért az ő cipőjét vették el. amit Csaruga mindjárt felhúzott. Elrabolták va­dászfegyverét is. Pénzt nem találtak nála. Zehner Anna kuíyevói tanítónő az ablakon keresztül látta, amikor Goldschmidt Adolf kereskedőt kira­bolták. A rablók fegyvert szegeztek Goldschmidt mellének. A támadók arcát nem látta. Csarugát sem is­meri fel. Mila István tomasanci földműves elmondja az ellene intézett rablótá­madást. A rablók a lakásán támad­ták meg. ő rájuk lőtt. mire formális fegyverharc kezdődött meg közöt­tük. Csarugában felismeri a támadás vezetőjét. A szembesítésnél Csaruga kijelenti, hogy nem vett részt ebben a támadásban, szerinte a tanú Re­­bics nevű társával téveszti őt össze. Goldschmidt Adolf kutyevói ke­reskedő kedélyes hangon mondja el kirablásának történetét. Csaruga — mint mondja — akkor megígérte, hogy a tőle elvett pénzt vissza lógja .neki adni. Markovics elnök megkérdi, hogy kivánja-e az elrabolt 500 dinár visz­­szatéritését. mire Goldschmidt kedé­lyesen válaszolja: — Nincs rá szükségem. Különben is Csaruga ur megígérte, hogy visz­­szaculja a pénzt és ő be szokta tar­tani a szavát. Osbach József, a Guttmann-cég al­kalmazottja előadja, hogy a rablók kényszeritették. hogy, a cég novabu­kovícai élelmiszer-raktárát kinyissa!. ahonnan az élelmiszereket elvitték! Neki és az erdőőröknek kellett a ra­bolt cikkeket kocsira rakni. Nem tud visszaemlékezni, hogy a vádlottak kö­zül kik vettek részt a rablásban. Ezután Sájn István rekitoveit ci­gány reszketve és széles gesztusok­kal mondta el a ccgánytelep kifosz­tását. A rablók éjszaka lepték meg őket. négyezer dinárt és nagy értékű arany- és ezüsttárgyakat vittek el tőlük. Öt és családját kényszeritet­ték. hogy a földre feküdjenek. Fiát, mikor a másik szobából segítségükre akart menni, agyonlőtték. Nem tud­ja. hogy ki volt a gyilkos. Csarugá­ban felismeri a rablók vezetőjét. Csaruga azt állítja. hogy_ Sájn fiát Zsiíkovics nevű társa lőtte le, akit már korábban elfogtak és más rablások miatt elitéltek. Sám felesége Ugyanúgy mondja el a rablótámadást, mint az urai Sze­rinte Csaruga lépett be először a szobájukba és kilenc kiló aranyat követelt tőlük. A banda többi tagjait nem tudja felismerni. A tárgyalást szerdán folytatják. A tömeggyilkos stílusa; egy fej- vagy szív!© vés Védőbeszéd Molnár-Tóth Józsefről Budapestről1 jelentik: A rákos­­szentmihályi tömeggyilkosság bűm pőrében a keddi tárgyaláson előbb a Lachmann-család jogi képviselőié Szólalt fel és az örökösök számára a vádlottaktól valorizált kártérítést követelt, amelynek összegét százmiU lió koronában kérte megáilap'.tam, a védőbeszédekre került a sor. Ambrus Sándor dr.. Molnár-Tóth József védője elmondja, hogy Mol« nár-Tóth őszintén feltárta egész lel« kivilágát, száznegyven oldalra terje­dő információt adott neki. Azt pró­bálja bizonyítani, ho.gv amit Molnár- Tóth nem vállalt magára, abban semmi része nincs. Ezután a védő annak tárgyalására tér át. hogv Molnár-Tóthnak állítása: szerint nem volt viszonya Kövesné« vei, de ha volt is. — mondja — Kö­vesné olvan személy volt. akinek egyidőben több férfivel is volt össze-, köttetése. A 'körülmények is azt mu­tatták. hogv Molnár-Tóth az öreg Lachmann meggyilkolásában nem veti- részt, mert nem Tóth stílusára vall »az öreg elutazása«. A húrom lövés nem Molnár stílusa, az övé C"-- fej. vagy egy szivlövés. Molnár- Tóth tizenhárom éves korában már elkerült a szülői háztól. Jó tanuló volt. s nagyratörő vágyakkal került Budapestre. Tizenhét éves korában azután vad szerelem forgatagába sodródott. Reménytelen szerelmé­ben elkeseredve, kezdett elmaradoz­ni az üzletből, ahol alkalmazva volt. Felmondtak neki. Da miután élnie mégis kellett, betörést követett el. A fanatikus bolond gyermeki szerelem vitte erre a bűncselekményre. De Molnár-Tóth most teljesen töredel­mes beismerő vallomást tett a bíró­ság előtt. Tóth most visszatért az Is­tenhez. Végül a védő kéri a 92. sza­kasz alkalmazását. Dr. Ambrus Sándor beszéde köz­ben védence, Molnár-Tóth némán, mozdulatlanul ül helyén és amikor védője befejezi beszédét, sem rezzen meg. csak jegyzeteire ir néhány megjegyzést. Lénárd Béla dr.. Kanozsav védője tartja meg ezután védőbeszédét, amelyben védence ártatlanságát hangoztatja és felmentését kéri. Az elnök szünetet rendel el. ami­nek leteltével Griinn Bertalan dr., a haldokló Ditrói Puskás Albert védő­je beszél. Elsőrendű órái, melyben bízni lehet Doxát vagy Omegát csak Krékusnál Farkas-ház. [vehet

Next

/
Thumbnails
Contents