Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-28 / 145. szám
Pošiarlna plaćena u gotovoni Ára egy ĆC fél dinár Posfaszáliitási dij készpénzben lefizeftref v, Orsi XXV. évfolyam Swlhotioa, SZERDA, 1924 május 28. etSmmmmSSSmmBBnmMm 14S. szám Kés jelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadéliivatal 8—58. Szerkesztőséit 5—10 Előfizetési ár nepry sdévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Le!bach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova «1. 4. (Rossia-Fonciére-palota) EH Az ÍOTSZ (+) A békés, nyugodt, rnéltóságosan hömpölygő Duna kijött a sodrából és haragos bömböléssei áttörve gátjait, nyolcvanezer hóid főid termését nyelté el. Az agrárreform-miniszteriumi államtitkár becslése szerint az árvizsujtotta földmivelőnép eddig megállapítható kárából körülbelül százhatvonmillió dinár veszteség háramlik az ország közgazdasági életére. De ebben a pillanatban még kiszámíthatatlan, hogy milyen méreteket ölthetnek a medréből kilépett folyam pusztításai. Mennyire eltörpül ennek az elemi csapásnak katasztrofális jelentősége mellett a parlament arénájában folyó harc idegfeszilő érdekességei A pattern el circensesből a föld, az áldott búzatermő humusz adja a kenyeret, mig a politikusok nekirugaszkodott birkózásaikkal csak cirkuszi izgalmakról gondoskodnak, amelyek iránt eltompul az érzék, hu a a/.-.igos muniUÍ gyümölcsét, a mindennapi betevő falatot elra gadja a természet szeszélye. A parlament hétfői ülésén egyhangúlag kimondták az árvízkárosultak segélyezésének sürgősségét a nagy, a döntő összeütközésre fölkészült pártok. Mindkét tábor egy pillanatra lábhoz tette fegyverét, amelyet a gyűlölet dum-dumgolyóival töltöttek meg. Az elvakult harcba beleszólt a Duna és figyelmeztette a politika bajvívóit a közös veszedelemre, amely ellen közös védekezésre van szükség. Vájjon meg fogja-e győzni ez a memento a nép képviselőit, hogy politikai hitviták helyett dolgozni kell, mert a homouzion és homoiuzion munkalehetőségeket megfojtó, a tudás, szakértelem és szorgalom termelőképességét föiperzselő csatái közben odavész az emberek vetése ? El lehetünk rá készülve, hogy a pártok viaskodásában ezt a tragikus kérdést is faltörő kosnak fogják felhasználni az ostromlott pozíciók bezuzására. Erre lehet következtetni a felelősség kérdésében eddig elhangzott pro- és contra-nyilatkozatokból is. A közvéleménynek azonban semmi kedve nem telik a kormányozható rekriminációknak ebben az öncélú módszerében, hanem a szerencsétlenség továbbterjedésének meggátlásán és következményeinek enyhítésén kívül, a szembeötlő tanulságok alapján, fokozott mértékben követeli, hogy a szakminisztériumok és az alájuk rendelt hatóságok működése függetlenittessék a pártpolitikai küzdelmek esélyeiről. A* agrárkérdésbe még lehetett politikumot beleerőszekoini, mint ahogy a homogén radikális kormány a radikális-demokrata koalíció alatt történt földosztásokat ebből a szempontból alapos revízió alá is vette. De az ármentesitést ilyen momentumok nem zavarhatják, mert akárkik kezén van a föld, az ország érdeke, hogy annak formásét az áradás föl ne falja. És ha az agrárreform olyanoknak juttatott földet, akiken az ármentesitési illetékek be nem hajthatók, akkor a hatóságoknak nem szabad az ármentesitő társulatokat sorsukra bizniok, hanem mindent meg kell tenniök, amit a prevenció követelményei eiéjük szabnak. — Senkit sem lehet hibáztatni a gátszakadásért, legkevésbbé az ármentesitő társulatot, amely teljesítette kötelességét — állapítja meg az agrárreformügyi államtitkár. Ehhez a verdikthez nem fér szó, sem személyt, sem társulatot nem lehet okolni a szörnyű elemi csapásért. Nem jár ki azonban ez az abszolució annak a rendszernek, amely lehetővé teszi, hogy fontos és elkerülhetetlen, mert a gazdasági életbe vitálisán belevágó beruhazkodásokat felebbezhetetlen pénzügyi non possumus meghiúsíthasson. Kellett volna, hogy legyen pénz a védőmüvek karbentartasára, a tavaszi óvóintézkedések folytonosságának fentartására és meg kellett volna takarítani azt a finánctakarékosságot, amelyre most olyan súlyosan fizet rá az ország. Október 2(Mg elnapolták a parlamentet Nagy viharok kozott zajlott le az utolsó ülés — Pasics óriási lármában olvasta fel a királyi ukázt — A horvátok a köztársaságot éltették Valamennyi Rádiós-párti mandátumot igazolták Beogradbó! jelentik: Rég nem látott viharos ülése volt kedden a parlamentnek, »»>♦ Vőrivá1. ható is volt. Az ülésen olyan botrányos jelenetek játszódlak le, aminőkre ennek a parlamentnek életében alig volt példa. Amikor Pasics miniszterelnök elkezdte felolvasni a királynak a parlament elnapolását elrendelő ukázát, az ellenzék olyan féktelen lármába tört ki, hogy a miniszterelnök egy szavát sem leheted hallani. Azért is emlékezetes marad a keddi ülés, mert ezen hangzott először ar parlamentben ez a felkiáltás: „Éljen a köztársaság!'1 — természetesen a horvát köztársasági parasztpárt részéről. Már az ülés megnyitása előtt is óriási izgalom uralkodott a képviselők között. Délelőtt kilenc órára volt összehiva az ülés, amelyet azonban Jovanovics Ljuba elnök csak tiz perccel tizenegy óra előtt nyitott meg. A közbeeső idő azzal telt el, hogy a házelnök az ellenzéki pártok vezetőivel tanácskozott, mert ki akarta kerülni a parlamentnek királyi ukázzal való elnapolását és igyekezett megegyezést létesíteni orra nézve, hogy a parlament önmagát napolja el. Ezek a kísérletek azonban mér eleve sikertelenségre voltak Ítélve, minthogy az ellenzék ebben a kérdésben a legridegebben elzárkózik minden kompromisszum elől és az az álláspontja, hogy a parlament munkaképes, tehát a legsürgősebb feladatokat el kell végeznie. Miután a házelnök tárgyalásai ilyen módon eredménytelenül végződtek, tiz perccel tizenegy óra előtt megnyitotta az ülést. A parlament ülése iránt egész Beogradban igen nagy érdeklődés nyilvánult meg és a karzatok zsúfolásig tele voltak hallgató közönséggel. A diplomaták I páholya is megtelt, ami pedig csak a legfontosabb üléseken . 8 okolt megtörténni. Úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselők majdnem teljes számban jelen vannak. Az ülést a szokásos formalitások mellett nyitja meg jovanovics Ljuba elnök. Kobasica titkár fölolvassa az előző ülés jegyzőkönyvét. Popovics Torna (radikális) azt követeli, vegyék be a jegyzőkönyvbe, hogy az ellenzék nem volt jelen a kormány kinevezéséről szóló királyi ukáz fölolvasásánál és hogy a földmives pártiak az ukáz fölolvasásakor kivonultak a teremből. Az ellenzék tiltakozik ez ellen, a többség azonban elfogadja Popovics indítványát, mire az elnök elrendeli a jegyzőkönyv kiegészítését. Lázics Voja tiltakozik az ellen, hogy a jegyzőkönyvben nincs bent, hogy ő terjesztette be az árvízkárosultak segélyezéséről szóló sürgősségi indítványt. Ezután felolvassák az igazoló bizottság jelentését, amely szerint az elhunyt Szudárevics Ferenc bunyevác párti képviselő helyére Prcsics Misko, a lemondott Heinrich Ferenc németpárti képviselő helyébe pedig Elmar Gyula dr, becskereki ügyvéd kerül be a parlamentbe. Felolvassák továbbá Raics Balázs szuboticai képviselő javaslatát az árvízkárosultak sürgős támogatásáról. Miletics Koszta földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy elfogadja a sürgősségi inditványt. A parlament egyhangúlag kimondja a sürgősséget. Igazolják a Radics-párti mandátumokat Ezután rátérnek a napirend első pontjának, az igazoló bizottság jelentésének tárgyalására. A többségi jelentést Pecsics Dragutin (demokrata), a kisebbségi jelentést Hősies Rajkó (radikális) olvassa,fel. Utána Gyuricsics Marko nagy -érdeklődés mellett felolvassa a radikális klub nyilatkozatát a Radies párti mandátumok igazolásának rendezéséről. Hosszabb bevezetés után hangsúlyozza Gyuricsics, hogy a Radikális párt nem szeretné, ha szemére vethetnék, hogy nem akarja az együttműködést a horvátokkal és ezért elhatározta, hogy a választásokon előfordult szabálytalanságok és törvénysértések ellenére az összes mandátumok verifikálása mellett fog szavazni. Ezzel szemben elvárja a párt, hogy a királyi kormány minden törvényes eszközt igénybe fog venni mindazok megbüntetésére, akik a választások alatt törvénybe ütköző cselekedetet követtek el. Az önálló demokrata párt nevében Lukinics Edo lesz ezután nyilatkozatot. Lukinicsnak a szószéken való megjelenését gúnyos felkiáltással és zajjal fogadja az ellenzék. Magyarul kiáltják feléje : — Éljen Tisza! Éljen Lukinics bácsi! Lukinics a nagy zajban felolvassa a disszidens demokrata-párt nyilatkozatát, amely rámutat a Radics-párt választási demagógiájára és arra a terrorra, amelyet Horvátországban kifejtett, de kijelenti, hogy mindennek ellenére a verifikálást a párt megszavazza. A nyilatkozat felolvasása közben az ellenzék éljen Lukinics! — kiáltásokkal provokálja a kormánypártot, amely viszonzásul Radicsőt élteti gúnyosan. Az elnök végül bejelenti, hogy miután senki sem jelentkezett szólásra, a tárgyalást berekeszti. Kért a képviselőket, foglalják el a helyeiket, hogy a szavazást megejthesse; egyúttal közli, hogy akik elfogadják a bizottság jelentését, marad-
