Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-27 / 144. szám
Poštarina pladéna u goíovom XXV, Ára egy és fii dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve május 27. ríepjeleEik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58, .'. Szerkesztőség 5—ÍO Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova Bl.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Hossia-Foneiérc-palota) Az. ©regek Németországban két aggastyán küzd a hatalomért, Büiow herceg és Tirpitz generális. A volt császári hadsereg tengeri flottájának megteremtője s Bismarck utóda s e császári diplomácia legtekintélyesebb tagja most azon versengnek, hogy a nyergesmunkások szakszervezetének egyik kicsapott tagjától, aki most épen a német köztársaság elnöke, elnyerjék a kancellári kinevezést. Mindez akkor történik, amikor az aggastyán Venizelosz épen befejezte hazájában nagy munkáját s nyugalomba készül, amelyből soha nem lehet tudni, mikor rángatják elő hebehurgya cselekmények változatlanul hatalmas s minden állásfoglalásával problémákat megoldó tekintélyét. S a mikor Pasics, vállán nyolcvan esztendő terhével, nemcsak ügyeskedéssel, taktikával, ravaszsággal, emberismerettel és taktikázással, ami mind hosszú emberélet tapasztalataiból szürMHotett• le,' hanem fiatalokat megszégyenítő szivósággal, hajlíthatatlansággal s harcvállaléssal kapott — ki tartja már számon, hányadszor — megbízatást a kormányalakításra. Csodálatos jelenségek ezek. A tolakodó érdeklődés feltúrja a gúlákat s háromezer esztendős halottak fehérneműit takargatja »ki a világnyilvánosság elé. Mennyivel érdekesebb volna fölnyitni egy nyolcvanéves embernek szive szelencéjét, mit takargat, mit rejteget a nyolcvanesztendős szív? Mi melegíti még föl, mikor már a teste melegével nem tudja fölmelegiteni az ágyat, amibe belefekszik ? Mi hajtja, űzi, zsarolja a lelket a roskadozó testben, melynek minden öröme és bánata már az emésztés körére szorítkozik. Mit gondolnak a nyolcvanéves fiatalok, a halál pitvarában is birkózók sikerről, győzelemről, az élet céljáról ? Öröm még nekik a győzelem, szégyen még a bukás? Vagy csak a kötelességteljesités motorja — ez a perpetuum mobile •— hajtja őket, vagy a küldetésükbe, a póíolhatatlanságukba vetett hit táplálja testük megfogyatkozó erőit ? Aki a történelmi materiálizmus hazug, de ciklopsi elméletét kedvesnek találja a világ eseményeinek magyarázatára, meg kell, hogy lássa az összefüggést az öregek uralma s Európa uralkodó politikai irányzata között. Nem csak rózsavízzel nem lehet forradalmat csinálni, de az öregekkel nem. Nem azért, mert a forradalmi lendület varázsa megtörik rajtuk, nem azért, mert hiányzik belőlük a felelőtlenség helytállása s a végig nem gondolható cselekvés bátorsága, nem mintha ők is nem lépnének rá szívesen arra a trambolinra, amiről soha nem tudja az ugró, hová jut: a bukás, szakadékéba, vagy'a siker hermelinjei közé, hanem azért, mert ők nyolcvan éves korukban is azt tartják haladásnak, forradalomnak, amit még busz éves korukban annak tartottak. Minden forradalmár ifjúból reakciós aggastyán lesz, mert dogmalizmussa válik henne forradalmisnga s az emberi meggyőződés sokkal sikeresebben áll ellen a fejlődésnek, mint az intézmények és társadalmak. S ha reakciós öreggé válik e húszéves forradalmár, mi lesz öregkorukra azokból, akik ifjú korukban is irtóztak a változástól. Nincsen olyan árvize a gondolatoknak, nem lehet olyan vihara az uj eszméknek, mely az öregek megcsontosodott meggyőződésének gátját át tudná törni. A iradició a halottak választójoga — írja Chesterton, a tradíciókkal a halottak kormányozzák a világot. Az öregek politikája a tradíciók védelme, ők már akaratlanul és öntudatlanul is azoknak uralmát védik, akik közé roskadozó lépéseik fáradt testüket viszik. Tirpitz uj hadbaszállása azonban másra is rátereli a figyelmet. A győző országokban — példa rá Anglia és Franciaország — megbuknak azok a politikusok, a kiknek hazájuk a fegyverek győzelmét köszönheti; a legyőzött országokban pedig ez a politikai irány jut uralomra, amelyik az összeomlást okozta. Úgy látszik nem is az a legnagyobb baj, hogy a fiatalok helyébe az öregek léptek, hanem az, hogy a világunk lett szenilis. A nemzetgyűlés hétfői illése Elmaradt a döntő összecsapás - > keddre tűzték ki a Radicspárti mandátumok igazolását — Az árvízkárosultak segélyezése ügyéiben kimondották a sürgősséget Beogradbó! jelentik : A parlament hétfői ülése nem tisztázta o politikai helyzetet. Tekintettel a parlament kaotikus erőviszonyaira, a kormány arra törekedett, hogy a hétfői ülésen kikerülje a szavazást. Ehhez a törekvéshez képesl szabta meg egész taktikáját és sikerült is a tárgyalásnak olyan irányt adni, hogy az ellenzéknek nem volt alkalma egyetlen kérdésben sem szavazást provokálni. A parlament ülése előtt a kormány tanácskozást tartott, amelyen úgy állapodtak meg, hogy ha az ellenzék bármilyen oly javaslattal áll elő, amely a kormány szempontjából elfogadható, úgy azt el fogják fogadni, akkor is, ha a következő ülés napirendjének megállapítására vonatkozik. A kormány így meglehetősen készületlenül ment a parlament hétfői ülésére, mert nem ismerhette az ellenzék terveit, mégis sikerült a kormánynak az elnök napirendi indítványát egyhangúlag elfogadtatni. Az ellenzék csak egy ténykedésével mutatta meg, hogy kész a legszélsőbb eszközök igénybevételére is a Pasics-Pribicsevicskormány elleni harcában. Az ellenzék ugyanis a kormány kinevezéséről szóló királyi ukáz felolvasása alc.tí tüntetőleg távolmaradt az ülésteremből. Ezt a körülményt a kormány lapjai máris kihasználják és azzal vádolják az egész ellenzéket, hogy köztársasági érzelmű. A Radics-párti mandátumok igazolása A nagy összecsapás tehát a parlament keddi ülésére maradt, amelynek napirendjén mint első pont a Radics-párti mandátumok igazolása szerepéi. Jellemző a politikai élet zavarosságára, hogy még az utolsó pillanatban is vitás, hogy maga a kormánypárt milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy a kormány beleegyezik a Radics-párti mandátumok igazolásába, a másik, hogy azokat igazolják, amelyek ellen nem érkezeit be petíció, vagyis 17-et. A többi 27 mandátum ügyében választási visszaélések miatt beadott panaszok megvizsgálására parlamenti bizottságot küldenének ki az igazoló bizottság radikális kisebbségi jelentésének megfelelően. A radikális klub különben ez ügyben hétfőn délután rövid ülést tartott, amelyen azonban végleges határozatot nem hoztak. Úgy látszik, hogy a radikálisokban megvan a hajlandóság valamennyi mandátum igazolására, ami valószínűleg kedden be is következik. Ezekután nyílt kérdés marad, hogy mi történik a Radics-párti mand itumok igazolása után. Ebben a tekintetben a politikai közvélemény teljesen tájékozatlan úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki oldalon, mert Pasics miniszterelnök saját pártjának tagjait sem tájékoztatta terveiről. Bizonyos ugyanis, hogy az igazolások után a kormány azonnal kisebbségbe kerül, minthogy az igazolt horvát képviselők eskütételét sem lehet sokáig elhalasztani. Amenynyiben nyílt ülésen jelentkeznének eskütételre, akkor az esküt azonnal ki kell venni tőlük. Hogy ezután mi fog történni, arra vonatkozóan természetesen már vannak kombinációk. Az ellenzék arra számit, hogy a mandátumok igazolása után a kormány újból benyújtja lemondását és ismét megkezdődik a válság. A másik lehetőség az, hogy Pasics miniszterelnök azonnal beterjeszti a parlament elnapolásáról vagy föloszlalásáról szóló királyi llkázt. Ez az utóbbi kombináció azonban nem látszik valószínűnek, mert ellenzéki körök szerint a királynak az a kivánséga, hogy ez a parlament folytassa munkáját, ezzel pedig ellentétben állna a parlamentnek késő őszig történő elnapolása. Bizonyos, hogy a megoldás módja egyelőre Pasics kezeiben van és egyáltalán nincs kizárva, hogy a miniszterelnök újabb meglepetést készít elő a politikai életben. A bizonytalanság miatt á politikusok körében természetesen rendkívül nagy az izgalom. A parlament ülése A Parlament hétfői üléséi délelőtt 10 órakor nyitotta meg Jovanovics Ljuba elnök. A kormánypárt padsorai tömöttek, az ellenzéki helyék azonban teljesen üresek, egyedül a földmivespártiak, a németek és a dzsemje t kormány ttámoeató öt képviselője vannak jelen. A jegyzőkönyv felszólalás után Lázics Voja földmives-párti sürgősségi indítványát olvassák fel. a melyben az árvízkárosultak számára rendkívüli hitelek megszavazását kéri. Lázics hosszabb beszédben indokolja meg javaslatát, amely után Miletics Koszta földmiyesügyi miniszter bejelenti, hogv a kormány nevében hozzájárul Lázics Vo;a indítványához, mire a parlament az árivzkárosultak segélyezése tárgyában kimondja a sürgősséget. Ezután Jovanovics Ljuba elnök válaszol Moszkovljevics. földmivespárti képviselő interpellációjára, aki azt kérdi, hogy Jovanovics miért ment az udvarba mint a parlament elnöke és miért adott tanácsokat a királynak, mikor, a válság ideje alatt lemondásban volt. Az elnök kifejti lemondásának okait. Utána az, elnök Lázics Voja kérdésére válaszol, aki azt kérdezte, hogy miért tűrte a parlament elnöke, hogy a miniszterelnök a parlamenttel szemben erőszakot alkalmazzon. Lázics szerint a parlament elnöke még április 2-ikán megkapta az igazoló bizottság jelentését, a mikor a kormány még nem volt lemondásban és igy a parlament üléseit össze kellett volna hívnia. A parlamentet azonban csak május 3-ikára hívták össze, pedig akkor már tudták, hogy a kormány be fogja adni lemondását. Jovanovics elnök a képviselői padsorokból védi eljárását. Ezután Lázics Vojának arra a kérdésére terült a sor, amelyben szóváteszi Pasics miniszterelnöknek Bjelinában tartott beszédét, amely szerinte lábbal taposta a pariamen-, tárizmus elvét. Az ellenzék az interpelláció félol-I
