Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-23 / 141. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. május 23. CIRKUSZ © B ® Átkelés a határon Harmadfélórai várakozás után be­lépett a bódéba a fináncaltábornagy, hogy csomagjaim tartalmával köze­lebbi ismeretséget kössön. Minthogy fején hatalmas frankfurti-zöld csákót viselt, odaléptem hozzá és minden kertelés nélkül megmondtam a sze­mébe : — Renonsz! — Micsoda? — kérdezte megdob-1 benve — miért renonsz ? — Mert tökre nem lehet zöldet tenni, — adtam meg a felvilágosítást a brit anyaországból importált hideg­véremmel. A guta nyomban tettleg inzultálta. Holttestét elrejtettem egyik üres kof­ferembe és miután a vámvizsgála­ton igy aránylag elég simán átestem, bevonultam a szomszédos helyiségbe, ahol az utlevél-revizió intézésével ténykedtek az erre hivatott illetékesek. 2. A hivatalos közeg megnézte útleve­lemet kívülről, belülről, alulról, felülről,! jobbról, balról és hátulról mellbe. Meg-| fogdosta, megnyomkodta, megtapo-| gáttá, megcsipdeste, megszagolgatta, megtaszigáita, megrágta, megvágta, meghuzigálta, megbirizgálta, megma­­cerálta, megmotozta, megpofozta, meg­kavarta, megvakarta, megzavarta, meg­csavarta, megvexálta és vegmexálta. Az útlevél mindezt hidegen és némán tűrte. A revizor erre felülbélyegezte, alulfémjelezte, vegyvizsgálta, széttere­gette, fenemegette, attateringette, álom­­baringatta, kikutatta, bemutatta, ledu­­gatta, ebugatta, felkarolta, megzsarolta, véleményezte, összeírta, iktatta, nyug­tázta, taglalta, számfejtette, könyvelte, annektálta, szanálta, nacionalizálta, megpeíicionálta, óvatolta, felebbezte, átutalta, ellenjegyezte, minősítette, osz­tályozta, hitelezte, jóvátette, jegyzékelte, érzékelte, optáltatta, kooperálta és szug­­gerálta. Az útlevél mindezt előkelő közönnyel vette tudomásul. A hiva­talnok ennélfogva hozzálátott a sze­mélyi adatok ellenőrzéséhez, majd gondos vizsgálat alá vette az átutazási vízumot, ezután összehasonlította a különböző stempliket, hogy nem hami­sak-e, végül szóvátette, hogy baj van, mert' az útlevél lejárt. — Meg van hosszabbítva, — mond­tam. — Érdekes ! — jelentette ki meg­fontoltan. Rövid másfálórás szemle után meg­győződött róla, hogy a meghosszabbí­tás érvényes, viszont újból arra az álláspontra helyezkedett, hogy baj van, mert az eltávozási vizűm alatt kevés a bélyeg. — Nem fért mind rá erre az ol­dalra, — szóltam — de méltóztassék csak tovább lapozni, ott a többi. —. Ahá, — konstatálta talpraesetten. Rövid másfélórás szemle után fel­állt és ünnepélyes arckifejezéssel hoz­zám fordult: — Ez az útlevél hitelesnek lát­szik . . . — Na ugye, — mondtam meg­hatva és melegen megráztam a kezét. — . . . d'e vájjon csakugyan az őné-e ? — Hát kié lenne ? — kérdeztem rosszat sejtve. — Ezt van hivatva éppen a most következő vizsgálat megállapítani. Fellapozta fényképemet az utlevél­­jkönyvecgkében és összehasonlította áb­fázatommal. Azután felhördült, mint sebzett vadkan: — A képen uraságodnak bajusza van 1 — Hogyne. Amikor ez a fotográfia készült, akkor még nem beretváltat­­tam. — De most nincs bajusza. — Annyi baj legyen, — nyugtat­tam meg az izgatott ellenőrt — maga szerencsére úgy szuszog ezzel a vizs­gálattal, hogy amire készen leszünk, addigra kinő. 3. A guta, mondanom sem kell, szin­tén végzett vele. Holttestét beraktá­roztam másik üres bőröndömbe és elutaztam. Csak azt szeretném tudni, hogy mit csinálok majd a két hullá­val az osztrák vámvizsgálatnál ? dió. Húsz Iskolásgyermeket sodort el az áradás Csak három gyermeket tudtak kimenteni — Megkezdődött az apadas Pakrácról jelenük: A szakadatlan esőzések Szlavóniában is ^katasztró­fáiig áradást idéztek elő. Livik és Pakrác környékén a lakosság a me­zőgazdasági munkálatokat az esőzés miatt nem folytathatja. Sok helyütt erős jégverés is volt. A hegyi patakok mindenütt Márad­tak. A Pakrác melletti hidat, ame­lyen húszán, nagyrészt iskolás gyer­mekek. tartózkodtak, elragadta az ár. Három gyermek megmenekült, a többiek a vízbe fúltak. Tűzoltóság és csendőrség ment a szerencsétle­nül- jártak segítségére, azonban sen­kit. sem sikerült megmenteni Az ál­dozatok közül eddig csak háromnak a holttestét találták meg. Oszijekről jelentik: Pénteken a Meghiúsult Németországban az egységes polgári front terve A német nemzetiek és a kozéppárfok nem tudtak megegyezni a kancellár személyében kancellár lemondása előtt éz ajcér­­dés meg sem vitatható és végül hogy mindaddig, amíg a jelölt programját nem ismerik, jelölésről szó sem lehet. A középpártok megbizcttainak kijelentései világosan értésére adták a német nemzetieknek, hog;y semmiképen sem mennek bele abba, hogy a birodalmi kancellár a na­cionalisták sorából kerüljön ki. In gadozó magatartást csupán a né met néppárt tanúsított, amely nyíltan nem áll a nacionalisták mellé, de azért titokban rokon­szenvezik velük. A közös tárgyalások után a német nemzetiek értekezletet tar tottak, amelyen elhatározták hogy a megegyezés érdekében elállnak az uj birodalmi kancellár szemé­lyére vonatkozó javaslatuktól. Berlinből jelentik: A német­­nemzetiek s a középpártok között egy kormányt támogató többség és az uj kormány megalakítása ügyében folytatott tárgyalások meghiúsultak. A tárgyalásokon a német nem­zetiek csupán arra szorítkoztak, hogy Tirpiiz vezértengernagyot hozták javaslatba a birodalmi kancellári állás betöltésénél; Tir­­pitznek lett volna azután a fel­adata, bogy a többséget alkotó pártokkal mielőbb megegyezésre jusson. Mind a négy polgári középpárt azonban — de főképen a centrum és a demokrata párt — állást foglalt a nacionalisták javaslata ellen. Kijelentették, hogy a kan­cellár kinevezése a birodalmi el­nök joga, hogy Marx birodalmi ban illetékes Miletics Kreta föJdmi­­velésügyi és vízügyi minisztert is, aki kijelentette, hogy maga is nagy csapásnak tartjia az árvízkatasztró­fát. Almikor felhívtuk a miniszter fi­gyelmét, hoarv milyen elkeseredett a lakosság hangulata az ármentesitő társulatok ellen, Miletics miniszter kijelentette, hogy az ármentesitő tár­sulatok nem felelősek. A baj onnan származott hogy a magas vízállás túlságos sokáig tartott, úgy. hogy a viz a védőgátakat valósággal kimos­ta. A miniszter reméli, hoev az el­árasztott területekről sikerül leve­zetni a vizet és a vetések nagyrésze ilyenformán megmenthető lesz. Az ellenzék hangulatára jellemző dr. Ktalit nyilatkozata, aki többek közt elmondotta, hogy a német kép­viselők már évek óta sürgetik az ár­­mentesités ügyének'rendezését, de a; kormány teljesen elhanyagolta a kérdést, amely pedig az ország ag­­rárkulturája szempontjából rendkí­vül fontos. A kormány — mint min­denben — itt is nyugodtan várta a katasztrófa, bekövetkezését. A Né­met Párt a maga részéről szüksé­gesnek tartja megállapítani a; fele­lősség kérdését és elvárja, hogy a legmesszébbmenöen segíteni fogják az árvízkárosultakat. hadnagyiból rali ezer Ki felelős az árvízkatasztrófáért? Laloseuics János és a foldmivelésuggl miniszter nyilatkozata. Beogradból jelentik: A bácskai íagv árvízkatasztrófa a beogradi oolitikai köröket is élénken foglal­koztatja. Különösen nagy izgalom uralkodik a vajdasági képviselők kö­rében. akik az ügyet a radikális klub ilése elé akarják vinni, hogy felvet­­iessék a felelősség kérdését. Ha­sonló nagy az izgalom ellenzéki kö­rökben is, akik az ügyet a parlament 2lé lógják vinni, hogy a kormányt :el el ősségié vonják az elmulasztott intézkedések miatt. Munkatársunknak alkalma volt be­szélni erről a kérdésről dr. Lato se­ries Jócó szombori radikális képvi­selővel. aki kijelentette, hogy szemé­­yesen is ott volt az elöntött közsé­gekben és földeken, amelyeken a Dusztulás borzalmas arányú. Csak a szombori kerületben 42.090 hold el­sőrendű termőföld került viz/ alá és i kár csak itt meghaladja a száz mil­iő dinárt. / — Mi vajdaisági radikális képvise­lők — folytatta Lalosevics képviselő — ezt az árvizveszedelmet előre lát­tuk és ezért követeltük, hogy az ár {mentesítő társulatokat állítsák pénz­ügyileg talpra. Sikerült is a költség­vetésben két millió dinár előirányzá­sát elérnünk, de az ármentesitő tár­sulatok ezt a pénzt máig sem kapták meg. Az ügyből feltétlenül kérdést fogunk csinálni, mert meg akarjuk állapítani, hogy kit terhel ezért a bű­nös mulasztásért a felelősség és ho­gyan történhetett meg. hogy a bü­rokrácia útvesztőjében ez a pénz máig se került kifizetésre. Iia kide­rül. hogy valamelyik miniszter fele­lős. usv vonja le az is a konzekven­ciákat. Mindig tiltakoztunk a kor­mány agrárpolitikája ellen is. amely szintén egyik oka az árvizhatasztró­­fánctk. mert a dobrovoliácok nem fi­zettek az ármentesitő társulat oknak járulékokat. Mértékadó helyen már megtettük a -szükséges lépéseket az árvízkárosultak srvors segélyezése érdekében és Srsklcs belügyminisz­ter meg is ígérte, hogy gondoskodik a legsürgősebb segélyakcióról. Megkérdeztük ezután az elsősor-Uri haramia a Csíkszeredái tör­vényszék előtt Marosvásárhelyről jelentik: A jövő hé­ten kezdi meg a Csíkszeredái törvény­szék Blénessi István volt magyar hadse­regbeli tényleges tiszt bűnügyét. A vád­irat többszörös rablással vádolja Blénes­­sit, aki a Székelyföld rettegett haramiia­­vezérc volt. Biénessii közismert maros-tordat csa­ládból származott, akit könnyelmű élet­módja miatt családja kitagadott és ek­kor a gyergyói hegyekbe vetette ma­gát, ahol katonaszökevényekből bandát toborzott magának, mely főleg Maroshé­­viz és Borszék között életveszélyessé tette az utazást. A Székelyföldön legen­dásan sok esetet mesélitek Blésiessiről, aki kirabolta egy olasz misszió kapitá­nyát, egy marosvásárhelyi fürészgyári igazgatótól 350 ezer leit rabolt el. Egy arra vetődött kereskedőt viszont, aki pénzét elvesztette, nagyobb összeggel látott ek hogy csinálj óin vele üzletet. A hatóság katonaságot is vezényelt ki ellene, de a gyergyói hegyek bizitos vé­delmet nyújtottak az üldözöttnek és igy az sokáig elkerülte a büntető igazság­szolgáltatást. Blénessi, mikor már folyt ellene a hajsza, többször elhagyta a ha­vasokat és hol a c gyergyószentmiklósi, hol a marosvásárhelyi kávéházban tiint föl egy pár pillanatra, majd ismét nyo­ma veszett. Marosvásárhelyt ismeretségben állott egy Noé Hermin nevű urilánnyal, akit többször meglátogatott. A vádirat szerint Blénessi tervei alapján építettek Sala­­másnál egy éjszaka alatt olyan kitérőt, mely az arra haladó vonatot a Marosba döntötte volna, ha idejében észre nem I veszik a merényletet. Ezzel azt akarta a banda elérni, hogy a vonat utasait ki­foszthassák. A kitérőt a bandának egy mérnöki irodában alkalmazott rajzoló tagja építette, Az elterjedt verziók szerint Blénessi megunta a haramia életet és egy éjjel felkereste Maroshévizen édesanyját azzal a kéréssel, hogy tegye lehe­tővé külföldre való utazását, mert rendes életet akar kezdeni. Anyja azonban kitiltotta a házból és ezt annyira szivére vette, hogy nem rejtő­zött el és tűrte, hogy elfogják. Moravetz zenemühereskedés Timisoara (Temesvár, Komiaia) Világvárosi nivo]u szsktlzlet. Bármilyen zene­mű re van szüksége, kérje egy lapon, gyorsan pontosan és a legolcsőbban kapja tölünk. Jegyzékek ingyen. 989 t 5 Dráva; 12 centiméterrel apadt, úgy, S hogy további veszélytől nem kell “tartani. Kisdárda és Jenőfalva köz- I ségekbe az elmenekült lakosság már kezd visszatérni. Azt hiszik, hogy a viz nyolc-tiz nap múlva visszatér a Dráva medrébe és az elöntött földek felszabadulnak az áradás alól. Apad a Duna Szomborból jelentik: A Duna víz­állása csütörtökön Apátinnái ötven centimétert apadt A nagy mértékű apadással azonban még korántsem mult el a teljes veszély és épp ezért a töltések megerősítésén állandóan ü dolgoznak. A munkálatokat Petro-I vics alispán vezeti, aki állandóan a helyszínen tartózkodik.

Next

/
Thumbnails
Contents