Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-23 / 141. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 23, csapatok és a felkelők között. Ahmed Zoga, a tiranai csapatok parancsnoka Massába vonult visz- Sza, hogy újjászervezze hadse­regét. A podgoricai hírekkel kapcso­latban a beogradi albán követség nyilatkozatot adott ki, amely sze­rint az alkotmányozó gyűlés ren-| desen folytatja üléseit és csupán kuszonöt képviselő van passzivi­tásban. A követség szerint a hely­zet Albániában egészen nyugodt és nem felelnek meg a valóság­nak a polgárháborúról és forra­dalomról szóló hírek. azonban megitctott valamivel, úgy, hogy mindig rá kellett gondolnom s utána kellett járnom. Csütörtökön éjjel Virág Mária megmondta, hogy mit adott be nekem, hogy szerelmes legyek beléje s ne tudjak tőle szaba­dulni. Még gúnyolt is, hogy olyasmit ittam. Annyira megborzongtam az utálattól és annyira elfogott a düh, hogy azt sem tudtam, mit csinálok, szorítani kezdtem a lány nyakát, s csak akkor jöttem tudatára, hogy mit tettem, amikor a lány már halott volt. A városligeti gyilkos ügye már rövidesen föíárgyalásra is kerül. Babonából ölte meg kedvesét a városligeti gyilkos A szuboticai városi erdőben május 9-én hajnalban az egyik pad mellett felakasztva, holtan találták meg Vi­rág Mária szentai származású cse­lédlányt. Mint annak idején megír­tuk. a rendőrség még aznap előállí­totta a lány szeretőiét. Voinics Ro­­igics Márk szuboticai suhancot, aki különben nein sokkal a hulla fölfedez zése után megjelent a rendőrségen, hogy tiltakozzék az ellen a feltevés ellen, mintha neki köze lett volna Virág Mária halálához. Virág Mária hcttestének felbonco­lásakor a boncoló orvosok azt állapí­tották meg. hogy .a lány öngyilkos lett. s az orvosi vélemény alapján Vojnics Rögicsot kihallgatása után elbocsátották. Néhány nap múlva azonban a rendőrség olyan adatok birtokába jutott, amelyek amellett bizonyitották. hogy Vojnics Rogics bűnös. A legényt letartóztatták, aki — mint megírtuk — csakhamar töre­delmes vallomást is tett. Beismerte, hogy ő ölte meg a szeretőjét. A beismerő vallomás ■ után a gyil­kos legényt átszállították az ügyész­séghez. A vizsgálóbíró előtt is fen­­tartotta Vojnics Rogics beismerő vallomását s a következőkkel ma­gvarázta. miért ölte meg a szerető­jét: — Rájöttem arra. hogy Virág Má­ria egy orvossal is és másokkal is barátságot tartott. Megutáltam a lányt, szabadulni1 akartam tőle. ő Enyelgés Irta: Móricz Zsigmond Már mind a ketten visszahelyezked­tek megszokott nyugalmukba. Az asz­­szony kézimunkázott, ment nem tudott munkátlan élni s a férje szivarozott. Még bennük volt az eltávozott asz- Szony tükrös, tulélénk hatása és annál némábbak és bágyadtabbak voltak. Az asszony munkájára hajolt s elmo­solyodott. Hirtelen fölnézett, az urára vjllant a szeme és kissé beharapoitt ajakkal azt mondta: — Szép asszony ez az Ilosvayné? A férfi nagy szemet nyitott. Már moz­dult a szája, hogy azt mondja szokott udvariasságával, hogy: »Dehogy szép! hegy volna szép: nem hasonlít magá­hoz__« De hirtelen megérezte, hogy a felesége ezért le fogja nézni, oly ko­moly asszony s már úgy ismeri minden gondolatát— eh, nem kompromittálta magát előtte: — Hát igen___ — mondta vontatot­tan — jó, nagy darab, szépen kifejlő­dött asszony---­ügy gondolta, hogy ezzel helyesen sajnálta le a felesége karcsú, ruganyos, örökifjú típusának ellehképét. Az asszony egy pillanat múlva han­gosan, csrklandósan, idegesen fölkaca­­gott- ö bámulva nézte. — Mit nevet? Az asszony bezárta az ajkait, kézi­munkájára hajolt, de folyton nevetett. Az arca kipirult s valami lányos hun­cutság volt benne. — Mondja meg, mit nevet? j Az asszony csak' megrázta a fejét § Cinkostársai vádolják Csarugát Izgalmas jelenetek az osijeki főtárgijaláson — Újabb feljelentések érkeznek a bírósághoz a rablóbanda ellen — A Bácsmegyei Napló osijeki munkatársának telefonjelentése — A Csaruga-bünpör csütörtöki fő­­tárgyalásán folytatták Krrnpotics Marko kihallgatását, aki minden te­kintetben beismerő vallomást tesz. Kijelenti, hogy sem ő, sem társai nem tudták, hogy Csarugával dol­goznak együtt, mert a rablóvezér minden alkalommal más álnevet használt. Csaruga. aki úgy látszik, be akar­ja tartani a szerdai tárgyaláson tett Ígéretét hogy ezentulazigazatvallja. az elnök kérdésére beismeri, hogv a rablásokon valóban részt vett. Feltű­nő módon igyekszik azonban Slides vádlottat mentem és több esetben ki­jelenti. hogy Sikics a rablásokon nem vett részt. Emiatt heves szóvál­tása támad vádlottársa'val. akik azt állítják, hogy Sikics is velük volt. Heves vita a vádlottak között Krrnpotics indulatosan kiáltja Csa­­rugának: — Ha mindenáron’hősnek akarod magad feltüntetni, akkor viselkedjél is ugv. mint egy hős és ne légy gyá­va. Most már úgyis mindegy. Különösen azon vitatkoznak a vádlottak, hogv az egyes támadáso­kat ki vezette. Csaruga e tekintetben a felelősséget társaira igyekszik há­rítani de azok egyöntetűen ellene vallanak. Emiatt olv izgalmas jele­netek játszódnak le. hogy attól lehet tartani, hogy a vádlottak a tárgyaló­teremben ökölre mennek egymással. A viharos hangulatnak az elnök vet véget, aki kijelenti, hogy teljesen mindegy, ki volt a vezető. Krrnpotics azzal menti magát a rablásokban való részvétel miatt, hogy társai öt minden alkalommal hogv Boianicsot egyáltalán nem is­meri. A tárgyalást ezután felfüggesztet­ték és annak folytatását péntekre tűzték ki. Újabb följelentések A bűnügy tárgyalása alatt az utóbbi napokban tömegesen érkez­nek feljelentések az oszijeki bíróság­hoz régebben elkövetett rablásokról. amelyeknek tetteseit, eddig nem sike­rült kinyomozni. Azt hiszik, hogy ezeket a bűntényeket is Csaruga bandája követte el. A feUelentések alapján a biróság elrendelte a sürgős nyomozást. tovább nevetgélt. — Nem. Azt nem mondom meg,. — Miért? ■— Csak. — Mondja meg, de meg kell monda­nia. •— Szeretné tudni? — Szeretném. — Azt elhiszem. A férfi tűnődött. Most igazán sze­rette volna tudni, mi volt egyszerű, ra­­vaszkás szavaiban, ami ennyire hatott az asszonyára. Már évek óta bosszant­ja, hogy bármit mond, tréfát, élcet, az asszpny sose nevet rajta, holott vannak urak, akiknek a szaván s minden sza­vára fölkacag. Tőle annyira természe­tesnek vesz mindent? Okosságot s ok­talanságot? öt már annyira megszok­ta? megunta? közönyös?__ Mert hisz a nevetés az tulajdonképpen erotikái kisülés: vele szemben már annyira nem reagál? — Mát mondja meg szivecském, mondja meg, kis babám, — sürgette re­ménytelenül, mert az asszony hallatla­nul konok volt s számtalanszor hagyja öt kielégítetlenül ilyen eltakart gondo­latával__ — Nem mondom: meg, — szólt az asz­­szony fejét rázva — azt nem mondom meg. — Mért? — Mert megharagszik. Újabb meglepetés: mi van emögött? — Nem haragszom meg.. Az asszony odanézett rá. — Nem? — Nem. — Egyáltalán nem? — Egyáltalán nem. — Hát akkor megmondott: de nem félrevezették és sohasem tudta, hogy mire készülnek. Csaruga vitte őt a bűn útjára. Neki nem volt szüksége arra. hogv raboljon, mert anélkül is jó módban élt. Csaruga itt közbeszól: Nekem is volt elég pénzem, mégis raboltam. Krrnpotics beismeri, hogy részt vett Tompojevcibm Birkmayer er­dész kirablásában. Csaruga ez alkalommal megjegy­zi. hosrv ő csak társainak erős rábe­szélésére és követelésére vett részt a támadásban, mert akkoriban a ka­tonai husszáltitások nagyon igénybe vették az idejét. Társai ragaszkod­tak ahhoz, hogv ö is velük menjen, mert neki az ilyen dolgokban már nagy gyakorlata, volt. Újból tagadja, hogy ő lőtte le a fő­­erdészt. Mikor dr. Oreskovics sza­­vazóbiró megjegyzi. Imgy társai és a sebesült Tomljenovics ellene val­lottak. Csaruga indulatosan az asz­talra csap és magából kikelve mond­ja: — Majd kiderül, kinek van igaza! Ezután társai felé kiáltja: — Megmutatom nektek, hosrv ti mit követtetek el Eljön més az idő. amikor sok mindenről beszélni fo­góké de akkor ti valamennyien rosz­­szul jártok! Igaz, hogy bűnt követ­tem el. de ti sem vagytok ártatlan bárányok. Ezután Bojanics Marko vádlottat hallgatják ki. 29 éves vocsini föld­műves. nős. négy gyermek apja. A vádiratot megértette, bűnösnek érzi magát. Azt mondja, hogy a rabláso­kon Csaruga ellenállhatatlan befo­lyása alatt vett részt. Csaruga ezt tagadja és kijelenti, felejti el, hogy nem fog megharagudni! Arra gondoltaim, hogy ugyanezt a kér­dést tettem föl a minap Bóthánák..., Bótha Pistának.... A férj elsavanyodott s elkedvetlene­dett. Az asszony látta az arcán és mu­latott rajta: te is megtáncolíattál engem az utóbb időben, mondta magában, ta­nuld meg, mi az. — És? — kérdezte a férj. Az asszony nevetett. — Azt kérdeztem tőle, pontosan úgy, máit magától, hogy »szép asszony ez az Ilosvayné?« — És? — Mit: és. — Na és mit felelt? — Pentosan ugyanazt, amit maga. Kicsit hallgatott. A férjet egy kis hi­deg veríték verte ki: nagyon finom ér­zés, hogy a felesége őt egy másik fér­fivel enrfyire identikusnak veszi — És meg is vallom magának, — mondta az asszony hamisan összeszori­­tott szájjal — hogy soha életemben még ilyen ravasz nem voltam magával szemben: de most ravaszságból tettem föl ezt a kérdést. — Hát mit mondott hát az a doktor Buta. Az asszony újra nevetett, idegesen, sőt boldogan nevetett: ez kell: csak hadd egye a méreg a férfit. — Mit? — mondta affekíálva egy ki­csit. — Hát azt mondta, hogy »igen, el kell ismerni, hogy a tömeg számára egy igen mutatós, szép, egészséges nő«. — Dr. Buta, — morogta a férj. Az asszony nevetett: — Mondtam neki, hát jó volna, ha el­cserélném vele az arcomat?. Röntgen-laboratóriumot állít fel a suboticai munkásbiztositó pénztár A szuboticai munkásbiztositó pénztár igazgatósága régi tervét váltja valóra azzal, hogy Röhtgen­­latooratoriumot állít fel. A Röntgen­­laboratoriumra már régen nagy szükség lett volna, mert egyrészt sok költséget és nehézséget okozott a Röntgen-vizsgálatra szoruló bete­geket mindenkor magánorvosokhoz utalni, másrészt a Röntgen-kezelés­sel könnyen gyógyítható betegsé­gekkel a pénztári1 tagokat, eddig Boszniába kellett utalni. A szuboticai pénztár ezért már rég foglalkozott a Röntgen-laboratorium felszerelésének tervével, amit most sikerül is megvalósítani. A Röh'tgen­­laboratoríum berendezése már meg is érkezett Szuboticára. A felszerelés 200.000 dinárba kerül, a pénztár szá­mításai szerint azonban évenikint mintegy fél millió dinárt fognak megtakarítani azáltal, hogy a bete­geket nem kell máshová beutalni. A Röntgen-laboratoriümot már legközelebb, valószínűleg a jelenlegi sebészet helyiségében fogják beren­dezni és annak vezetésével Röntgen­­specialistát foss a pénztár igazgató-, sága megbízni. Szó van arról is, hogy ezzel egyidejűleg kvarc- és egyéb sugarakkal való gyógyke­zelést is rendszeresítenek a szuboti­cai pénztárnál. A Röntgen-laboraio­­ríum már rövidesen meg is kezdi működését, ami mindenesetre elő­nyére lesz a szuboticai pénztár tag­jainak. — »Ugyan, — azt mondja Bótha — hát odaadná a maga érdekes, egyéni arcát egy ilyen tömegjelenségért?« A férj hallgatott, mert elismerte, hogy ő nem tudott volna ilyen helyesen vála­szolni mint »dr. Buta«. — És maga? — kérdezte. — Hogyhogy: én? — Maga meg volt elégedve? — Mivel? — Ezzel a válasszal. Az asszony kiegyenesedett. — Nem. — Mért? Az asszony kinézett az ablakon. Va­lahova messze nézett, repült, megnőtt egy pillanatra, a vágy a gondolat anyja s most a vágy a mindenek fölé emelte.. — Nem.... én egészen mást vár­tam egész más választ.... — Mit? Az asszony beharapta újra finom kis ives ajkát és barna szemeit egy pilla­natra az urán hagyta, de tovább repült, mint a gondolat s a vágy, a minden fölé__ — Én azt vártam', hogy arra a kér­désre, hogy »szép-e az az asszony?«, azt fogja mondani, hogy: dehogy szép! isten ments! hogy volna szép__ mi­kor nem hasonl.it magához__ A férj tágranyitt szemmel nézett a feleségére, hogy ő ilyen buta volt, iga­zán ő a dr. buta----, hogy nem azt mondta, amit akart mondani__ hogy mindig felül az asszonynak és okosabb­nak akarja tartani, mint a többi asz­­szonyt, pedig hát, tessék: a legokosabb asszony is csak asszony.... Felállott s száján csókolta az asszo­nyát, de az nem adta vissza, csak tűrte § isten tudja mit gondolt,. ,

Next

/
Thumbnails
Contents