Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-17 / 135. szám

1924 május 17, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, A Vajdaságból közel ezrea vándoroltak ki márciusban A zagrebi kivándorlási iroda statisztikája A zagrebi kivándorlási iroda most tette közzé a március hónapban ten­gerentúlra keli jugoszláv állampol­gárokról szóló statisztikát, amely szerint 1924 márciusában 1700 em­ber (1167 férfi és 533 nő) vándorolt ki Amerikába az S. H. S. királyság­ból. A statisztikai kimutatásban termé­szetesen a Vajdasás vezet. aHmmét közel ezer ember (979) ment ki már­ciusban Brazíliába. A többi ország­részek' már kisebb vérveszteséget szenvedtek: Horvátországból és Szlavóniából 345 (300 férfi, a többi nő), Dalmáciából 164 (145 férfi), Szerbiából 102 (101 férfi). Szlové­niából 79 (67 férfi), Montenegróból 18 (12 férfi). Bosznia-Hercegoviná­ból pedig 13-an vándoroltak ki az országból. A kivándoroltak közül 50 szak­munkás. 85 segédmunkás. 1115 föld­műves. 30 szabadpályán levő és 420 olyan gyermek és öregember, akik­nek nincs foglalkozásuk Braziliába mentek 711-en, Argentiniába _ 431-ena Kanadába 352-en. az Egyesült Álla­­ír:okba 146-an. Csilébe 10-en. Ameri­ka egyéb részeibe 27-en, Ausztráliá- ' ba 20 és Uj-Zeelandba 3-an. A sta­tisztika szerint Kanadába, Argenti- j niába és Brazíliába különösen sze-: zonmun,kasok (földművesek) vándo-, rolnak ki.------ !—-------­Az ullevélkértlés szabályozása Magyarország és Jugoszlávia közt Beogradból jelentik : utle­vélügy rendezésére kiküldött albizott­ság Magyarország és Jugoszlávia kö­zött egy napi tárgyalás után be is fejezte tanácskozásait. A konvenció megszövegezésének a mai nap folya­mán kellett volna megtörténnie, azon­ban a jugoszláv delegátusnak, Laza­­rcvics Vászának, az államvédelmi ügy­osztály főnökének hirtelen el kellett utaznia Beogradból. így a végleges megszövegezés néhány napi késedéi- j met szenved. A többi albizottságok | is a legszorgosabban folytatják tanács-j hozásaikat, úgy hogy kilátás van rá, j hogy a jugoszláv-magyar tárgyalások s meglepő gyorsan fognak befejeződni. | A gyilkos mostoha Méregkeverés miatt letartóztattak egy becskerekt asszonyt Becskerekről jelentik: Ezelőtt mint­egy három hónappal rejtélyes körülmé­nyek között meghalt Becskereken Ré-1 mics Milivoj 18 éves gimnáziumi tanuló. | Halála után két hónappal a becskerekij ügyészséghez feljelentés érkezett, hogy i Rémics Milivoj nem természetes halál­lal halt meg, hanem méreggel ölték meg. A feljelentés folytán az ügyészség el­rendelte Rémics Milivoj holttestének exhumálását, ami meg is történt. A tör­vényszéki orvosok a hulla egyes belső­részeit elküldték a zagrebi vegytani in­tézetbe. Pénteken délelőtt érkezett meg Becs­kerekre a zagrebi vegytani intézet hi­vatalos jelentése, amely megállapítja a mérgezés tüneteit. A vegytani intézet jelentése alapján az ügyészség letartóztatta Rémics Mili­voj mostohaanyját, Rémics Júliát. Az asszony letartóztatása után rebesgetni kezdték, hogy az asszony férje, Rémics Nikola két évvel ezelőtt hasonló gya­nús körülmények között halt meg és hogy nemcsak a fiá ; hanem a férjét is eltette láb alól. Rémics Nikolának virágzó szabóüzlete volt a Gabona-téren és halála után az asszony vette át az üzletet. Rémics Ni-J kola halála előtt úgy rendelkezett, hogy a fiának 50.000 dinár készpénzt hagyo­mányoz, amely vagyon ke elését a fiú nagykorúságáig a mostohaanyjára bízta, Rémics Milivoj diáktársai előtt többsző: kijelentette, hogy ha leteszi az érettsé­! git, megnősül és megkapja a pénzét. A! 1 vád szerint ezt a pénzt akarta az asz-1 izony megszerezni és ezért mérgezte neg a mostoha fiát. bűn lajstroma Csaruga végtele. Az ötödik tárgyalási napon sem ért véget a rablóvezér c kihallgatása — A Bácsmegyei Napló ősijeid munkatársának telefonjelentése — A szlavóniai rablóvezér bűnügyé­nek pénteki tárgyalásán is egész na pon át Csarugát hallgatták: ki. azon­ban az ötödik napi kihallgatáson sem értek a hosszú bünlajstrom vé­gére. Az ötnapos hosszú tárgyalás szemmelláthatóam kifárasztotta megviselte Csarugát. Fejfájásról panaszkodik, már nem kokettál a karzattal és nem mosolyog. A teg­nap még hetyke bandita teljesen összetört, tagadása sem olyan biz­­íoshangu, mint az előző napokban voit. Fáradtan, vontatottan adja elő a tárgyalásra kerülő bűntényeket, amelyek alól most is igyekszik m gát tisztázni, sok esetben, a véron­tás nélkül lefolyt rablásoknál azon­ban beismeri bünrészességét. A gyil­kosságok bűnét továbbra is társaira háritja. j>Mos t megölted szerb testvéredet A tárgyalás megnyitása után Tin­­íor csendőr meggyilkolása ügyében hallgatja ki a birósáz Csarugát. A csendőrt 1923 junius 16-ikán lőtték le. amikor Koska és Budinci között az erdőben Némedi Károlyt, a nasici teaming vár pénztárosát is megsebe­sítették és kirabollak. Csaruga beismeri, hogy résztvett a rablásban. Vujisics Uros, akit ed­dig méz nem sikerült kézrekeriteni, állt elő azzal a tervvel. — mondja a vádlott, — hogy ki kellene rabolni a Neuschlosz-gyár pénztárnokát, aki vasúti hajtányon szokott az erdőn keresztül menni munkáskifizetésre és ilyenkor mindig sok pénzt vitt magával. Ezt megelőzően egv gaz­dag amerikait akartak kirabolni. — Ezt — mondja Csaruga — nem engedtem, mert megtudtam, hogy az amerikai nagyon derék ember és becsületes munkával szerezte va­gyonát. Ugyanígy elleneztem a na­sici gyár pénztárosának kirablását is. azonban végül mégis bele kellett egyeznem, mert társaim ragaszkod­tak hozzá. A támadást nem én vezet­tem. hanem Sztankovics Dusán. Egy nappal előbb már az erdőbe men­tünk és az iparvágányok mentén töl­töttük az éjszakát. Korán reggel már messziről hallottuk a vasúti haj­­tány közeledését. Ekkor elhelyez­kedtünk, Ketten-ketten a sinek két oldalán elrejtőztek, én magam pedig a sínek közé álltam és izv a haj­­tánv egyenesen felém tartott. Mikor már csak néhány méterre volt tő: lem. láttam, hozv egy csendőr is ál a hajtányon, aki. amikor észrevett, elörehaioh és fegyverét lovesre emelte Ekkor rájuk kiáltottam, hogy álljanak meg. de ugyanebben a pilla­natban társaim Jüzeltek is. A csend­őr kibukott a kocsiból és egy árokba zuhant. Nem is gondoltam, hogy megsebesült, odamentem hozzá és azt mondtam neki: — Ne félj. szerb testvérem, senki sem lőtt rád. — Kedves szerb testvérem. — vá­laszolta a csendőr — most megölted szerb testvéredet. Ekkor láttam csak. hogy a csend­őr megsebesült, én azonban egv lö­vést sem tettem. A pénztáros is megsebesült, de el tudott menekülni. A pénzt a hajtányon hagyta. A negy­venezer dinárt szétosztottuk, mind­egyikünk ötezer dinárt kapott, a megmaradt ötezer dinárt pedig be­szolgáltattuk a banda pénztárába. Elnök: Ki lőtte hát !e a csendőrt? Csaruga: Mijics Miklós. Oreskovics szavazóbiró: Miért nem végezték ki emiatt a banda tör­vényei-értelmében? Csaruga.- Nem sok hiányzott, hogy kivégezzük. A vádlott ekkor fejfájásról pa­naszkodik és szünetet kér, hogy as­pirált vehessen be. Az elnök öt perc szünetet rendel el. Csaruga ítélkezik Szünet után a Brloska Dübrava községben augusztus 21-ikén elköve­tett rablás ügye kerül sorra. Itt üla­­kovics Torna parasztgazdától há­romezer dinárt és háromszáz dollárt raboltak el. Csaruga beismeri, hogy ezt a rablást öt. társával együtt kö­vette el. Az egész családot megbilin­cselték, a pincébe zárták és igy fosz­tották ki a lakást. 1923 szeptember 27-én Gunjáin Piai: Henriktől 3000 dinár készpénzt és 12.000 dinár értékű tárgyakat ra­boltak el. ezután kifosztották Sudics József gunjai lakost, akitől negyven­ezer dinár készpénzt és ékszereket vittek el. Csaruga beismeri mindkét rablást. Elmondja, hogy Píaff kirablása si­mán ment. Sudics azonban ellenállt és segítségért kiáltott. Erre ő figyel­meztette. hogy legyen csendben, mert az életével játszik. A rabiás után — mondja Csaruga — megkérdeztem társaimat, hogy utasította őket, hogy Sudicsot kira­bolják. Erre egv előttem teljesen is­meretlen ember jelentkezett, akit a nálam levő késsel leszúrtam. Mikor az elnök megkérdezi, hogy miért szúrta le. a vádlott emelt han­gon feleli: — Mert megszegte a fegyelmet és mert sajnáltam a Sudics-csalddot, akiket nagyon jósziviieknek ismer­tem. Tudtam, azt is hogy Sudics. bár horvát származású, áttért a görög­keleti szerb vallásra és Politiken né­zetei miatt már fogságban is -volt. Elnök: Akkor miért engedte kira­bolni? Csaruga: Mert társaim eleinte azt tervezték, hogy egy guniai tégla­gyárost megölnek és kirabolnak, én pedig mindig kerülni Qkarícm a vér­ontást és ezért inkább beleegyez­tem Sudics kifosztásába. Október 17-ikén Ivankovó község­ben Ausländer Dávidtól raboltak el 6500 dinár készpénzt és 15.000 dinár értékű értéktárgyakat. Erre vonat­kozóan Csaruga elmondja, hogy Su­­lentics. Prpics és Krmpotics kísére­tében hatoltak be Ausländer házába, akit halállal fenyegettek. A támadás­ban részt vett Sega. Bulovics és To­rnác is. — A bűntett után — mondja Csa­ruga — Prpics Pávellel megbeszél­tük hogv Següt. Prpics Ivót és To­­mocot ártalmatlanná tesszük, mert ők akarták Ausländert kifosztani. A bandát is szét akartam ugratni, azon­ban erre már nem kerülhetett sor, mert időközben elfogtak. Az elnök figyelmezteti Csarugát, hogv Tornác és Sega nem is voltak Ivankov ón. a vádlott azonban kije­lenti. hogy Tornác voit az. aki Aus­länder! hasbarugta. Tagadja, hogy a megtámadott kereskedőt — amint a vádirat állítja — ő bántalmazta volna. Hat órakor az elnök a tárgyalást félbeszakítja és annak folytatását szombtra tűzi ki, A szombati tárgya­láson előreláthatóan befejezik Csa­ruga Iáhallgatását és Prpics másod­rendű vádlott vallomása kerül sorra. A noviszadi zenészele réme Az egyesületi elnök idegenadót vet ki jelentik: A noviszadi Noviszadró ntik ott hat héttel egyesületbe tömörültek, amelynek elnökévé Stud­­licska Mii őst válaszjo; Iák meg. Az új­donsült elnök komolyan is vette hiva­tását és olyan páratlan eréllyel fogott hozzá működéséhez, hogy csakhamar az egész egyesületet rémületbe ejtette. Első ténykedése az volt, hogy az idegen állampolgárságú zenészeket ki­­itasitással fenyegette meg arra az esetre, ha nem lépnek be az elnöklete alatt álló egyesületbe. Alighogy ez megtörtént, a fáradhatatlan Studlicska az összes idegen illetőségű muzsikusra adót vetett ki és fizetésük öt százalé­kát követelte tőlük tagsági illeték ci* mén. A zenészek ebbe nem akartak beleegyezni és közgyűlést hívtak össze, amely az elnököt, minden tiltakozása ellenére is leszavazta. Studlicska azon­ban nem nyugodott meg a többség akaratában, hanem bosszút forralt. Egy napon a beogradi központtól szigorú leirat érkezett a noviszadi egyesülethez, amely elrendeli, hogy min­den idegen zenész köteles fizetésének öt százalékát Studijcska elnök ur ke­zeihez juttatni, máskülönben kiutasítják íz országból. A zenészek azonban gya­núsnak találták a rendeletét és felje­­entést tettek a noviszadi rendőrségen Studlicska ellen. A rendőrség erélyes fellépésének hatása alatt az elnök ur után bevallotta, hogy az állítólagos beogradi rendelet hamisítvány. Kiderült egyúttal az is, hogy Studlicska sem jugoszláv állampolgár, hanem csehszlo­vák illetőségű és csak pár éve tartóz­kodik Noviszadon. A vizsgálat tovább folyik a vaskezü elnök ellen. Sérmálási űcaepségek Starakariizsíín BuJanovics apostoli adminisztrátor í.érmautja Sztarakanizsán — mint tudósítónk jelenti — fényes, ünnepségeket ké­szítenek elő Budanovics Lajos apos­toli adminisztrátor tiszteletére, aki szombaton délután érkezik bérma­­utján Sztarakanizsára. A püspöki helynököt a pályaudvaron a Gazdák és a Katholikus Ifjak Egyesülete 50; tagú bandériuma fogadja s kivonul­nak a fogadtatásra az iskolák katho­likus növendékei is. A katholikus hitközség képviseletében dr. Duktxy Adolf, a várog nevében Pariity Antal polgármester lógja üdvözölni az apostoli adminisztrátort, majd a menet a tüzoltózenekar kíséretével bevonul a városba. A katholikus templom bejáratánál Márton Mátyás prépost Plébános az egész papsággal együtt várja Buda­novics apostoli adminisztátort. aki ezután litániát mond. Utána a tisz­telgő küldöttségeket fogadja a püs­pöki helynök a parochián, este pedig fáklyásmenet és térzene lesz Buda­novics Lajos tiszteletére. Vasárnap, május 18-án a püspöki helynök reggel 7 órakor misét mond, majd délelőtt a fiukat bérmálja. Dél­ben . szükebbkörü ebéd lesz a plébá­nián. maid délután sor kerül a lá­nyok bérmálására. Este nyolc óra­kor kétszáz terítékes bankett lesz a Gazdakörben, majd a sztarakanizsai tüzoltóegyesület Pietsch Ferenené nmkedvelőgárdájának részvételével díszelőadást rendez. Hétfőn reggel Oromhegyesre megy bérmálni Budanovics Lajos apostoli adminisztrátor, ahol Hor­váth János adorjáni plébános fogad­ja. Onnan kedden Adorján községbe megv az apostoli adminisztrátor és kedden délután visszaérkezik Szubo­­ticára. FJsörendii órát, melyben bízni lehet Doxót vagy Omegát csak Kre kasnál Farkas-ház. [vehet

Next

/
Thumbnails
Contents